Nem csak a politikusok bojkottja, a közbiztonsági helyzet vagy az irreális szállásárak miatt is lehet kudarc az ukránok számára az egy hónap múlva kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokság: a rendezvény csődbe viheti akár a nemzetgazdaságot is. Fenyegető példának ott van Görögország és a 2004-es olimpiai játékok esete.
 Az esélyek latolgatása mellett a politikai és gazdasági jellegű hírek is előkelő helyen szerepelnek a lengyel-ukrán közös rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokság kapcsán, a június 8-ai nyitómérkőzés előtt egy hónappal. Főként az ukránok számára lehetnek baljósak az előjelek. Két hete négy robbanás rázta meg Dnyepropetrovszk belvárosát, mintegy harmincan megsebesültek. A merényletsorozat biztonsági kihívásnak látszik, még ha a kelet-ukrajnai nagyváros nem is szerepel a rendező városok (Kijev, Lemberg, Donyeck és Harkiv) között.
Továbbra is téma a bebörtönzött volt elnök, Julija Timosenko ügye, ami miatt számos európai politikus bojkottálja majd a kontinensviadalt. Sőt, a kérdésben sportolók is megszólaltak. Uli Hoeness, a Bayern München elnöke - a bajorok számos játékost adnak az egyik nagy esélyesnek számító német nemzeti tizenegybe -, valamint Philipp Lahm, a Bayern és a válogatott csapatkapitánya felszólította Michel Platinit, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnökét, hogy gyakoroljon nyomást az ukrán hatóságokra a 2011 augusztusában bebörtönzött Timosenko érdekében.
Joachim Löw, a német válogatott szövetségi kapitánya pedig úgy fogalmazott: „Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az emberi jogok védelme az egyik legfontosabb dolog a világon. A sajtó- és a szólásszabadság mára kiemelt téma lett, fontos, hogy Timosenkót humanitárius bánásmódban részesítsék."
Mindemellett már az is téma, hogy az Eb gazdaságilag bevált-ja-e a hozzá fűzött reményeket. A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. |