Pozsony | Januárban mindenki megérzi a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának hatását, a legtöbb intézkedés az év elején lép életbe. Csökkenő jövedelem mellett emelkedő árakra kell készülni, és a csomag a gazdasági növekedést is leállítja. A parlament még szeptemberben fogadta el a Smer-kormány harmadik megszorító csomagját, amitől a költségvetés konszolidációját, az államháztartási hiány csökkenését és az államadósság növekedésének megállítását várja a kormány, elsősorban a pénzügyminisztérium. Elemzők szerint azonban a megszorító csomag szinte csak azt eredményezi majd, hogy a háztartások reáljövedelme csökken, miközben az adóemelések hatására az árak emelkedni fognak. A hiány a 2025-re jósolt 4,8 százalékról csak 4,5 százalékra csökken, feltéve, ha sikerül tartani a költségvetési törvényt. Az államadósság pedig a jegybank előrejelzése szerint folyamatosan emelkedni fog legalábbis 2028-ig, miközben már most is meghaladja a GDP 60 százalékát. A Szlovák Nemzeti Bank szerint konszolidáció legkellemetlenebb hatása az lesz, hogy megáll, illetve nem indul újra a gazdasági növekedés sem, idén is 1 százalék alatt marad a gazdaság bővülése. „A 2025 és a 2026 nehéz évek, ezt be kell ismernünk, nemcsak az államháztartás, hanem a családi kasszák szempontjából is” – értékelte a várható gazdasági helyzetet Peter Kažimír, a jegybank elnöke. A gazdasági növekedés újraindulását ugyan a globális gazdaság alakulása is nehezíti, Szlovákia esetében elsősorban a németországi problémák, de a folyamatban lévő konszolidáció is komoly gátja, mert szorítja a vállalatok és a háztartások költségvetését. A 22 pontos csomaggal Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter 1,4 milliárd eurót akar beszedni. A jegybank szerint a stagnáló gazdaság miatt mintegy 30 ezren veszíthetik el az állásukat. Kapcsolódó cikkünk Pozsony | A kormány ma elfogadta a 2026. évi költségvetés tervezetét, amely már jövő héten a parlament elé kerül. Az ellenzék és független szakértők viszont az elfogadott tervezet veszélyeire figyelmeztetnek. A kormány mai (péntek) rendkívüli ülésén elfogadta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely tartalmazza az előrejelzést a 2027-es és a 2028-as évre is. A Progresszív Szlovákia szerint ez a tervezet egy újabb bizonyíték arra, hogy Fico-kormány felelős konszolidáció helyett eladósítja az országot és rombolja annak gazdasági potenciálját. „Fico kormánya 4,8%-os GDP-arányos hiánnyal vette át az államháztartást, ám a három úgynevezett konszolidációs kör után 2027-ben a hiány 5,1% lesz" – jelentette ki Ódor Lajos, a PS európai parlamenti képviselője, a 2023-as szakértői kormány kormányfője. A most elfogadott tervezet ugyanis azt is kijelenti, ha jövőre nem jön egy újabb konszolidációs csomag, akkor a hiány a 2026-ra tervezett 4,1 százalékról újra 5 százalék fölé ugrik. Ódor szerint a kormány rekordbevételeket költ el, és nem tud spórolni a kiadásokon. „További adókat és járulékokat emelnek a költségvetésben, tönkreteszik az egyéni vállalkozókat, és annak ellenére, hogy ekkora bevételeink vannak, a hiány nem csökken. Mi meg – állítólag – főzzünk lekvárt és süssünk kekszet. Ez nem gazdálkodás, hanem gúnyolódás” – hangsúlyozta a PS politikusa. Az SaS szerint az elfogadott költségvetést-tervezet a gazdaság összeomlását, drámai drágulást és az életszínvonal további csökkenését okozza majd. „Az embereknek kevesebb pénzük lesz, a vállalkozóknak több kötelezettségük, és Szlovákia tovább adósodik” – közölte az SaS elnöke, Branislav Gröhling. Ő is hangsúlyozta, hogy a tervezetet nem támogatják sem a munkaadók, sem pedig a szakszervezetek, és a ZMOS is elutasítja. A KDH szerint a kormány újra átverte az embereket, amikor azt állította, hogy a konszolidáció terheinek felét majd a kormány viseli. „Ezzel szemben csak mintegy 500 millió eurós spórolást vállalt” - emelte ki a párt. A konszolidációs csomag szeptemberi bemutatása során a kabinet azt állította, hogy a kormány spórolása 1,3 milliárd euró lesz. Kapcsolódó cikkünk Pozsony | A kormány a mai ülésén elfogadta a jövő évi költségvetés tervezetét. A munkáltatók és a szakszervezetek ezt is elutasítják, ahogy a már elfogadott konszolidációs csomagot is. Robert Fico nem akarta terhelni a nyilvánosságot "számokkal". A kabinet a mai rendkívüli ülésén elfogadta a jövő évi költségvetés tervezetét. A javaslat 4,1 százalékos, GDP-arányos hiánnyal számol. Ez csaknem egy százalékpontos csökkenés az idei évhez képest, amikor – az előrejelzések szerint – a hiány több mint 5 százalékos lesz. Ladislav Kamenický pénzügyminiszter jövőre gyorsuló inflációt jósol. „Az infláció 2026-ban 4,4%-ra gyorsul a távhőárak feltételezett visszatérésével a piaci szintekre” – állítja a pénzügyminisztérium. Ezt a szintet is csak úgy tudja tartani, ha megvalósul a célzott energiaár-támogatás. A parlament már jövő héten megkezdni a most elfogadott tervezet vitáját. Ne terheljük a nyilvánosságot „mindenféle számokkal”Robert Fico minden magyarázat nélkül, csak bejelentette a költségvetés elfogadását, a kormánytagok csak biodíszletül szolgáltak a bejelentéséhez. „Engedjenek meg egy rövid bejelentést, a szakmai érveket majd a pénzügyminiszter ismerteti a parlamentben. Nem akarjuk terhelni a nyilvánosságot mindenféle számokkal és mélyenszántó elemzésekkel” - állt ki a sajtó elé a kormányfő és kormánya a költségvetés elfogadása után. A legfontosabb szerinte az, hogy nem követik a „francia mintát". „Mondhattuk volna, hogy nem teszünk rendet az államháztartásban, mindent hagyunk úgy, ahogy van, szenvedjen vele, aki utánunk jön talán az előrehozott vagy más választások után” - vette elő meglepő módon Fico a parlamenti választás témáját.Az elfogadott költségvetésről Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter sem mondott egy szót sem.Minden az előző kormányok hibája A megszorító csomagot és a költségvetést természetesen az előző kormányok számlájára írta. „A hiány 6,5 százalékos volt” - figyelmeztetett FIco. A kormányfő szerint a most elfogadott költségvetés garantálja, hogy a kormány, amely 2027-ben a választás után jön, már rendben találja majd az államháztartást. Azt tartja sikernek, hogy a koalíció képes volt elfogadni a költségvetést és a konszolidációt. „Felelősségteljes úton indulunk” - jelentette ki Fico. A miniszterelnök szerint a megszorítások ellenére 2026-ban több pénz jut az oktatásra és az egészségügyre, és megmarad a 13. havi nyugdíj is, ami „a koalíció alapja”. Szerinte a bérek gyorsabban nőnek majd, mint az infláció. A tervezet 6 százalékos nominális béremelkedéssel számol, vagyis 1,9 százalékos lehet a reálbéremelkedés, de ez korántsem érint majd minden ágazatot egyformán. Kapcsolódó cikkünk Pénteken elfogadhatja a kormány a jövő évi költségvetést, ami tartalmazza a konszolidációs csomag másik, mintegy 1,3 milliárd eurós részét. A kabinetnek ennyit kellene megtakarítania saját magán, az önkormányzatok azonban máris tiltakoznak. A konszolidáció egyhamar nem ér véget, 2027-28-ban további 2,5 milliárdot kell megspórolni. Pénteken, rendkívüli kormányülésen fogadja el várhatóan a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét, jelentette be ma Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. A költségvetést így a parlament soron következő, jövő héten kezdődő ülésén napirendre kerülhet. A kormány a konszolidációs csomag első részét, a mintegy 1,4 milliárdos bevételnövelést már elfogadta, ez tartalmazta az adó- és járulékemeléseket.Az erről szóló jogszabályt Peter Pellegrini államfő is aláírta, miután szerdán találkozott Robert Fico miniszterelnökkel (Smer) és a pénzügyminiszterrel.A csomag második, mintegy 1,3 milliárd eurós részét a jövő évi költségvetési tervezetnek kellene tartalmaznia, ebből látszik majd, hogy a kormány hogyan fog spórolni a minisztériumok kiadásain. Az intézkedésekről eddig csak általánosan beszélt a pénzügyminiszter, befagyasztják például a hivatalnokok fizetését, egyes tárcáknál elbocsátásokra lehet számítani, csökken a beszerzésekre fordított összeg stb. Kapcsolódó cikkünk Pozsony | A parlament szerdán elfogadta a Fico-kormány újabb konszolidációs csomagjának első részét, ami az állam bevételeinek növelését segíti. Összefoglaltuk a legsúlyosabb intézkedéseket. A teljes, 2,7 milliárd eurós csomagnak ez a része 1,4 milliárd euró pluszt hoz az államkasszába, amit a lakosságnak kell megfizetnie. A második rész, amely az állam, a minisztériumok spórolását jelenti, még csak most készül, várhatóan csak a jövő évi költségvetésben mutatkozik majd meg. A kormány álláspontját a megszorítócsomag viszonylag rövid, mindössze kétnapos vitájában Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter próbálta védeni. A vitát a koalíció korlátozta le két napra, ráadásul a képviselőik nem is szóltak hozzá a csomaghoz.A miniszter védekezése jobbára kimerült abban, hogy a korábbi ciklus három kormányát – a Matovič, a Heger- és az Ódor-kormányt vádolta pazarlással. A koalíciós többség az ellenzék javaslatait figyelmen kívül hagyta – ők ezért tiltakozásul a szavazásnál kivonultak a teremből –, majd 78 igen szavazattal, Ján Ferenčák (Hlas) tartózkodása mellett szerda este háromnegyed kilenckor megszavazta a javaslatot. A csomag elfogadása után megszólalt a Szlovák Nemzeti Bank is, amely szerint annak negatív hatása miatt jövőre szinte nem lesz gazdasági növekedés, és mintegy 30 ezren veszíthetik el az állásukat. Kapcsolódó cikkünk A Szlovák Nemzeti Bank prognózisa szerint a gazdaság az idén mindössze 0,8, jövőre pedig 0,5 százalékkal növekedik majd, az ok a konszolidációban rejlik. Az intézmény ma jelentette be az őszi előrejelzését, amely sokkal borongósabb, mint amire negyed évvel korábban számítottak. Peter Kažimír, az intézmény vezetője is rámutatott, hogy júniusban az idei évre még 1,2, jövőre pedig 1,6 százalékos növekedést valószínűsítettek. Az előrejelzések romlásának két oka van: a rossz külső feltételek, valamint a Fico-kormány gazdasági konszolidációs intézkedései.„Nincsenek jó híreim, arra számítunk, hogy egy százalék alatt marad az idei növekedés. (…) Jövőre még rosszabb lesz, feltételezzük, hogy fél százalék körül bővül a gazdaság” – mutatott rá Kažimír. Az infláció mértékét az NBS idén 4,2, jövőre pedig 3,6 százalékra teszi – a lassulás leginkább annak köszönhető, hogy megszűnik a jövedéki adó emeléséből adódó kölcsönhatás.Az áremelkedésre ugyanakkor a magas energiaáraknak és az állami energiatámogatás részleges kivezetésének is hatása lesz. A pénzintézmény a munkaerőpiacon is romlásra számít, csaknem harmincezer munkahely szűnhet meg jövőre.Kažimír az előrejelzés kapcsán rámutatott, hogy a világ eseményei – köztük az üzleti háborúk, a valós fegyveres konfliktusok – a gazdasági érdekek ellen dolgoznak. Az NBS vezetője elkerülhetetlennek nevezte a konszolidációt, de a körülmények miatt a megszorítások hatása gyakorlatilag duplázódik a szlovák gazdaságra – mutatott rá. Kapcsolódó cikkünk A szlovák kormány megszorító intézkedései a vasúttársaságot sem kímélik. Nő az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók terhelése A csomag hatására az egyéni vállalkozók és a munkavállalók adója, valamint járulékterhe nő, így csökken a nettó jövedelmük. A Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) szerint egy alkalmazott átlagosan mintegy 400 euró pluszt fizet majd be 2026-ban az államkasszába. A KOZ ezért jövő héten a parlament előtt tiltakozik majd. Három munkaszüneti napot eltörölnek, az üzletek pedig a legtöbb ünnepnapon nyitva lesznek. Emelkedik több termék általános forgalmi adója, így várhatóan újra gyorsulni fog az infláció. Már biztos, hogy az állami és önkormányzati alkalmazottak bérét befagyasztják – kivételt csak az orvosok és a tanárok jelentenek, ezért a rendőrök és a tűzoltók már tiltakoztak a parlament előtt. Emellett az önkormányzatoknak és a megyéknek együtt 130 millió eurót kell megtakarítaniuk. A kritika hatására a parlamenti képviselők saját fizetésüket és juttatásaikat is befagyasztották. Ez egyelőre nem vonatkozik a miniszterekre és a kormányfőre, de Kamenický azt mondta, esetükben is leállítják a juttatások növekedését. A munkavállalók nettó bére nemcsak a magasabb egészségbiztosítási járulék és az új adósávok miatt csökken, hanem azért is, mert csökkennek a jövedelemhatárok, amelyek felett magasabb adót kell fizetni. A nem adóztatható adóalap csökkentésének szabályai is szigorodnak. Kapcsolódó cikkünk Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor. Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról. A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé. A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta. A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg. „Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj" – rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanapA koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz. Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva. Kamenický egyedül maradtKét napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában. Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén. Kapcsolódó cikkünk Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása. Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra. „37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani” – kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot. „A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt. Ladislav Kamenický 22 pontos konszolidációs csomagot fogadtatott el, a legfontosabb, és az embereket a legsúlyosabban érintő intézkedések a következők: Az egészségbiztosítási járulék a dolgozóknál 4%-ról 5%-ra emelkedik, a munkáltatói rész marad 11%. A járulékkulcs emelkedése 358 millió eurót hoz az államnak. A Denník N számításai szerint a legalacsonyabb keresetűek bevétele is csökken: a 915 eurós bruttó bérnél, vagyis a 2026-os minimálbérnél a nettó bér 732,94 euró lesz, havi 4 euróval kevesebb, ami éves szinten 48 euró mínusz. 1600 eurós bruttó fizetésnél mintegy nettó havi 9, vagyis évi 110 euróval csökken. A 2200 eurós bruttónál havi csökkenés 14 euró lesz, vagyis éves szinten mintegy 170 euró lesz a veszteség. A minisztérium újabb jövedelemadó-kulcsokat vezet be: 44 000 euróig 19%-os, 44 000–60 000 euróig 25%-os, 60 000–75 000 euróig 30%-os, 75 000 euró felett 35%-os jövedelemadót kell majd fizetni. Az adózás módosításától a tárca 206 millió euró bevételt remél. A legsúlyosabban talán az egyéni vállalkozókat érinti a csomag. Eddig az induló vállalkozó az első adóbevallás után kezdett a járulékot fizetni, ha bevétele meghaladta a küszöböt, ami 2025-ben 9144 euró. Jövőre csak 5 hónap járulékkedvezményük lesz, és megszűnik a bevételi küszöb. Tehát alacsony jövedelemnél is fizetniük kell a minimális 131,34 eurós járulékot. Ráadásul 2026-ban a minimális járulékalap a vállalkozók esetében a korábbi alap 50%-áról 60%-ra nő, így a minimális havi társadalombiztosítási járulék 303,11 euróra emelkedik. Az egészségbiztosítási járulék is nő: 15%-ról 16%-ra. A két intézkedés együttes hatására egy átlagos vállalkozó havi 425 eurót fizet majd a járulékokra, vagyis havonta mintegy 80 euróval többet. Ez éves szinten 960 euró. Egy kicsit spórolnak magukon is a politikusok. A képviselők fizetése és juttatásai két évre befagynak, és az adójuk további 10%-kal nő. Ez havonta 220,7 euró nettó csökkenést jelent számukra, évente 2648,4 eurót. A képviselői fizetés jelenleg 6900 euró, a nem pozsonyiaké 7300 euró. A kormánytagok juttatásait valószínűleg szintén befagyasztják. Robert Fico kormányfő jelenlegi bruttó bére 12 194 euró, nettóban 10 299 euró. A konszolidáció és a magasabb adóterhek miatt a jövőben a köztársasági elnök fizetése alacsonyabb lesz, mint a kormányfőé. Kis változás a 13. havi nyugdíjban is lesz. A juttatás összegét befagyasztották, a 13. havi nyugdíj fix összegű, 667,3 euró lesz 2026–2028 között. A boltok a legtöbb ünnepen nyitva lesznek, kivételt csak december 24. (12 órától), a karácsony, január 1., nagypéntek és húsvétvasárnap jelent. Megszűnik 3 ünnepnap: november 17-e véglegesen, május 8. és szeptember 15. csak jövőre. Csökken a munkanélküli segély: az első 3 hónapban a bruttó bér 50%-a jár, majd fokozatosan csökken 40%-ra, 30%-ra, végül 20%-ra. A betegszabadságot eddig a munkáltató a 10. napig fizette, jövőre már a 14. napig fizeti, csak utána fizet a Szociális Biztosító. Bizonyos termékek általános forgalmi adója 19 százalékról 23 százalékra nő. Ezek a cukros, a sós termékek, muffinok, csipszek, perecek stb. Egy nettó 2 euró árú csokoládé, amiért jelenleg 2,38 eurót fizetünk, vagyis az adó 38 cent, januártól már 2,44 euróba kerül, mert az adó 44 cent lesz. Emelkednek a vállalkozások egyéb költségei is. Például a hazárdjáték adója emelkedik, de a kulcsot majd a kormány határozza meg. Korlátozzák a gépkocsihasználatot a vállalkozók számára. Növekvő infláció, kicsit erősebb gazdasági növekedés A költségvetés tervezete már nyilvános, az érdekegyeztető tanács csütörtökön tárgyalja azt. A javaslat 4,1 százalékos, GDP-arányos hiánnyal számol. Ez csaknem egy százalékpontos csökkenés az idei évhez képest, amikor – az előrejelzések szerint – a hiány több mint 5 százalékos lesz. Igaz, eredetileg 4,7-et terveztek, de a csökkenő bevételek és a nullához közelítő gazdasági növekedés miatt a hiány magasabb lesz. A nyilvánosságra hozott tervezet szerint a kormány idén csak 0,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az infláció pedig az év végéig még emelkedni fog: 4,1 százalékos lehet idén a pénzromlás. Ehhez a 4,1 százalékhoz viszonylag jelentős mértékben járulnak hozzá az élelmiszerek, amelyek – nem számítva az üdítőitalok kiugró áremelését – 2,3 százalékkal drágulnak. A kormány 2026-ra kicsit erősebb gazdasági növekedéssel, ezzel együtt tovább erősödő, az ideinél is súlyosabb inflációval számol.„2026-ban a külső kereslet enyhén emelkedik, ami támogatja a szlovák gazdaság teljesítményét, és a GDP 1,3%-kal nő” – áll a költségvetés tervezetében. „Az infláció 2026-ban 4,4%-ra gyorsul a távhőárak feltételezett visszatérésével a piaci szintekre” – állítja a pénzügyminisztérium. Ezt a szintet is csak úgy tudja tartani, ha megvalósul a célzott energiaár-támogatás. Még keresik a pénzt az energiaár-támogatásra Kamenický szerint az energiaár-támogatás jövőre 420 millió euróba kerülhet. A beruházási minisztérium (MIRRI) dolgozik az egyes tárcáknál lévő, még fel nem használt uniós források összesítésén. „Ennek alapján lesz még egy rövid egyeztetésünk, hogy melyik minisztérium mennyit ad a saját költségvetéséből az energiaár-támogatásra, de ez rendezve lesz” – részletezte Kamenický a TASR állami hírügynökségnek.. Szerinte a kormánykoalíción belül egyetértés van a költségvetésről, és nem számít arra, hogy gond lesz a jóváhagyásával. „Számomra egy dolog a fontos: hogy egyelőre megvan az egyetértés. Nincs ok bármilyen drámai lépésre” – tette hozzá a pénzügyminiszter. Kapcsolódó cikkünk Robert Fico (Smer) miniszterelnök és Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter eredetileg azt állította, hogy a jövő évi energiatámogatást uniós alapokból fogják fedezni. Az Európai Bizottság ugyanakkor az euractiv.sk portálnak hétfőn megerősítette, hogy ezt az aktuális szabályozás nem teszi lehetővé, közvetlen energiakompenzációk finanszírozása ugyanis uniós forrásokból nem lehetséges. Fico szeptember végén, a konszolidációs csomag elfogadása után azt állította, hogy a 435 millió eurósra tervezett energiatámogatási keretet uniós alapokból fogják fedezni, amit ekkor még a gazdasági miniszter is megerősített. Hozzátette: az Európai Bizottság hozzájárult az uniós források energiatámogatásra történő felhasználásához, mert eleget tett a szlovák fél kérésének az orosz gázszállítások leállításával összefüggésben.„Amióta Ukrajna januártól a közép-európai régióban vásárol gázt, 10 százalékkal magasabbak a gázárak Közép-Európában, mint Nyugat-Európában. Mivel ez a RePower következménye, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során arra jutottunk, hogy az uniós forrásokból a jövő évi energiatámogatás is finanszírozható” – mondta akkor Saková.Az Euractiv által az Európai Bizottságtól kapott állásfoglalásban azonban ennek az ellenkezője szerepel. Eszerint a lakossági energiakompenzációk nem tartoznak a 2021–2027-es kohéziós politika prioritásai közé, a jelenlegi szabályozás szerint tehát energiaár-támogatások nem finanszírozhatók uniós alapokból.Bár még folyamatban vannak a tárgyalások, az Eb hangsúlyozta, hogy bármilyen megoldásnak összhangban kell lennie az érvényes előírásokkal. Alternatívaként olyan projekteket javasolt, mint a köz- és magánépületek energiahatékonysági beruházásai, vagy a megújuló energiaforrásokba történő befektetések.Mégis költségvetési forrásokhoz nyúlnakA célzott energiatámogatásról szóló törvényt gyorsított eljárás keretében október 1-jén fogadta el a parlament. A jogszabályban deklarált cél az ún. „energetikai háztartások” támogatása, de csak abban az esetben, ha az adott háztartás jövedelme nem lép túl egy bizonyos határt. Ezt a jövedelemhatárt egy későbbi kormányrendelet fogja meghatározni. Bár a törvényben a „célzott” jelző szerepel, a támogatás valójában a háztartások széles körét, akár 90–95%-át érinteni fogja – helyezte korábban kilátásba a miniszterelnök és a gazdasági miniszter is. Miután a parlament jóváhagyta a törvényt, Saková újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol már arról beszélt, hogy az uniós forrásokból egyelőre csak mintegy 17 millió euró biztosított, mégpedig a rendszer technikai és személyi hátterének fedezésére. Hozzátette: az EU jogi keretei miatt a meglévő pénzeszközöket nem tudják egy az egyben átültetni energiatámogatásra.Ehelyett azt tervezik, hogy az uniós forrásokat ún. duális projektekre fordítják (amelyeket egyszerre finanszíroz az EU és a nemzeti kormány), aminek köszönhetően aztán felszabadulnak azok a költségvetési források, amelyekből fedezhetik az energiatámogatásokat.A minisztérium az Euractiv megkeresésére azt válaszolta: július óta intenzív tárgyalást folytattak a bizottsággal, és végül arra jutottak, hogy az energiakompenzáció közvetlen finanszírozását lehetővé tevő módosítás túl körülményes és hosszadalmas lenne. Ezért megállapodtak abban, hogy az Eb rugalmasságot biztosít Szlovákia számára, és lehetőséget ad olyan beruházási projektek finanszírozására, ami a költségvetésből szabadít fel forrásokat az energiatámogatásra.Az ellenzék szerint mindenkit félrevezettekEllenzéki képviselők szerint az Eb állásfoglalása viszont annak a bizonyítéka, hogy a kormány félrevezette a nyilvánosságot, amikor azt állította, hogy az energiatámogatást uniós alapokból fedezik. „Ez a kormány képtelen takarékoskodni, nem tudja kezelni a közpénzeket, nem képes konszolidálni, sem megfelelően felhasználni az uniós forrásokat, és még megfelelő szolgáltatásokat sem tud biztosítani az embereknek” – jelentette ki Milan Majerský, a KDH képviselője.Hozzátette: az energiatámogatásra szánt 435 millió euró beemelése a konszolidációs csomagba puszta álcázás volt, és a kormány valójában így készíti elő a terepet ahhoz, hogy a jövő évi költségvetési kiadások közé „csempéssze” az összeget. Az ellenzék szerint ténylegesen célzott támogatásra lenne szükség, vagyis csak a ténylegesen nehéz helyzetben lévő háztartások energiakiadásait kellene kompenzálni, emellett az energiafogyasztás csökkentését kellene elősegíteni hőszigetelési programok vagy korszerű, hatékony kazánok telepítése által. Kapcsolódó cikkünk Szerdán a parlament elfogadta az energiatámogatásról szóló törvénymódosítást. Azt, hogy ki lesz jogosult a támogatásra, kormányrendelet fogja meghatározni. Denisa Saková gazdasági miniszter azt ígéri: a pontos feltételeket tartalmazó rendeletet a kormány néhány héten belül elfogadja. Az a rendelet, amely pontosan meghatározza az energiatámogatás feltételeit, a következő hetekben kerülhet a kormány elé jóváhagyásra. Ezt követően a háztartások megtudják, hogy jogosultak-e erre a támogatásra vagy sem. Az egyes energiatípusok esetében a támogatás eltérő módon lesz beállítva – jelezte Denisa Saková (Hlas-SD) gazdasági miniszter. Távhő, gáz vagy villany?A miniszter szerint a közeljövőben még egyeztetni fognak az egyes energiafajták szolgáltatóival. „Arra törekszünk, hogy az energiatámogatást a lehető legcélzottabb módon biztosítsuk. Ez azt jelenti, hogy például a távhőnél más lesz a megközelítés, mint a gáznál vagy a villamos energiánál”– mondta Saková. Az áram- és gázszolgáltatásnál az alacsonyabb ár már közvetlenül a számlán jelenne meg. A távhőnél viszont energiacsekket kapnának az emberek, mert ennek az energiatípusnak az ára régiónként és szolgáltatónként eltér. „Arra törekszünk, hogy bizonyos igazságossági szempontokat is érvényesítsünk, tehát ne mindenki ugyanakkora energiacsekket kapjon, figyelembe vegyük a regionális különbségeket is” – magyarázta a miniszter. A csekket év elejétől a Szlovák Posta kézbesítené az embereknek. Automatikus jogosultság, adatvédelemmelA miniszter hangsúlyozta, hogy a törvény pontosan meghatározza, kinek jár az energiatámogatás és hogyan számolják ki, illetve mikor keletkezik vagy szűnik meg a jogosultság. Hozzátette:a jogosultság automatikusan dől el, nem kell külön kérvényt beadni, a személyes adatok védve lesznek, és ha valaki nem ért egyet a számítással, kérhet felülvizsgálatot. Kapcsolódó cikkünk Elfogadta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyaltak. A koalíció 77 képviselője szavazta meg az indítványt, Jozef Cech (Smer) nem szavazott, Dušan Muňko, aki a Smer jelöltjeként indult a választásokon, de jelenleg az SNS frakciójában ül, pedig tartózkodott. A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedés lényege, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak fogyasztása, illetve összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Tényleg célzott támogatás lesz?Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az erre fordítandó uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább hosszú távú, fenntarthatósági projektekre kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A módosítás október 10-én lép hatályba. A teljes körű kompenzáció az idei év végével megszűnik.Mindent tudni fog rólunk az államAz ellenzék módosító javaslatait a plénum nem szavazta meg. Ján Hargaš és Ivan Štefunko (mindketten PS) azt javasolták, hogy kerüljön be a törvény szövegébe egy olyan rendelkezés, amely alapján a természetes személyek jogosult lennének megtagadni az adataik feldolgozását az energiatámogatás céljából, ezáltal azonban elveszítenék jogosultságukat a támogatásra a következő naptári évben.Másik javaslatuk az lett volna, hogy a természetes személyek kérhessenek tájékoztatást arról, milyen mértékben fértek hozzá a személyes adataikhoz a célzott energiatámogatásra való jogosultság megállapítása során.A törvényhozók elutasították Marián Viskupič (SaS) módosító indítványát is, amely az energiatámogatással kapcsolatos működési kiadásokat 3%-os szinten maximalizálta volna.Az PS politikusai korábban kifogásolták, hogy az enertgiatámogatások kiosztása előtt a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Az adatokat a minisztérium az ingatlan-nyilvántartásból, az adóhatóságtól, az egészségbiztosítóktól és a Szociális Biztosítótól, a munkaügyi központtól, valamint más energetikai intézményektől szerzi be.Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk Második olvasatba utalta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyalnak. A kormány azt ígéri, hogy jövőre a háztartások mintegy 90%-ának csökkennének a rezsiköltségei. Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább célzottan kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedésről egyelőre annyit tudni, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, várhatóan egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter ugyanakkor korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Rezsicsökkentés a fenntartható megoldások káráraA szakértők egyetértenek abban, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni. Gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból is jobban megérné a rövid távú energiakompenzáció helyett olyan fenntarthatósági projekteket folytatni, mint a Zöld otthonok vagy az Újítsd fel a házad, amelyekre a szlovák háztartások kereslete tartósan meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat.Környezetvédelmi és szociális szervezetek (Föld Barátai – CEPA, Greenpeace Szlovákia, Klímakoalíció és a Szociál-ökonómiai Elemzők Szövetsége) emellett azt szorgalmazzák, hogy az energiakompenzáció valóban célzott legyen, tehát azokat a családokat segítse, amelyeket ténylegesen fenyeget az energiaszegénység – ez pedig szerintük a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százaléka. Ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a támogatások kifizetése után maradna még 290 millió euró, amiből a CEPA elemzése szerint finanszírozni lehetne:akár 25 000 családi ház nyílászáró-cseréjét és födémszigetelését 10 000 euró értékben;5400 háztartás 4380 eurós hőszivattyú-támogatását, amely hosszú távon olcsóbb fűtést biztosítana;3000 háztartás 3600 eurós napkollektor-támogatását a tartósan olcsó meleg vízért;valamint 2000 család számára a fatüzelésű kazán lecserélését, háztartásonként 2700 eurós támogatással. Juraj Melichár, a Föld Barátai–CEPA koordinátora emellett rámutatott, hogy az általános energiatámogatásokra a kormány már eddig is hatalmas összeget, 4 milliárd eurót költött el – ebből a családi házak több mint egyharmadát (37%) el lehetett volna látni szigetelt tetővel, valamint új nyílászárókkal, ami tartósan alacsonyabb rezsiköltségeket eredményezett volna.„Azokat a forrásokat, amelyeket a lakóházak szigetelésére és a megújuló energiaforrások telepítésére kellene költeni – ami valós megoldást jelentene a magas energiaköltségekre –, ismét elpazarolják. Ráadásul ezek a pénzek így a fosszilis cégek és az energiaipari nagyvállalatok zsebében kötnek ki, amelyek Szlovákia legnyereségesebb cégei közé tartoznak” – tette hozzá Dorota Osvaldová a Greenpeace-től. Kapcsolódó cikkünk A társadalmi és anyagi egyenlőtlenségek mélyülése rányomja a bélyegét a háztartások energetikai átállására is – figyelmeztet a Szlovák Klímakezdeményezés (SKI), reagálva a Szlovák Nemzeti Bank friss felmérésére, mely szerint 2020 óta folyamatosan növekszik a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett lakosok aránya Szlovákiában – 2025-re már elérte a 18,3%-ot. Ez a tendencia ráadásul ellentétes irányú az európai uniós trenddel, ahol a szegénység csökken. Az SKI ezzel kapcsolatban kiemelte: az energetikai átállás csak akkor lehet sikeres és igazságos, ha az állam célzottan támogatja a leginkább rászorulókat – például az alacsony jövedelmű háztartásokat vagy az időseket. A támogatásnak „személyre szabott” formában kell történnie, figyelembe véve a háztartások valós igényeit és pénzügyi lehetőségeit. „Enélkül az energetikai átállás tovább mélyítheti a társadalmi szakadékokat” - figyelmeztet Kateřina Chajdiaková, a kezdeményezes elnöke.Sokan fektetnének be az energiahatékonyságba, ha lenne miből 2024-ben és 2025-ben a kezdeményezés a Focus ügynökséggel együttműködésben két reprezentatív közvélemény-kutatást végzett, amelyek a szlovák lakosság energiahatékonysággal, az emelkedő energiaárakkal és a lakásfelújítás-támogatással kapcsolatos hozzáállását térképezték fel. A felmérések eredményei szerint az energetikai átállásnak jelentős társadalmi akadálya van: míg a tehetősebbek önerőből is képesek beruházni például napelemekbe vagy hőszivattyúba, addig a háztartások többsége nem tudja előteremteni az ehhez szükséges forrásokat. Bár az energiahatékonyság iránti érdeklődés nő, a pénzügyi akadályok sokakat meggátolnak a cselekvésben. Az energiaszámlákkal már most is küszködő háztartások 58%-a nem tervez semmilyen korszerűsítést – nem érdektelenségből, hanem a források hiánya miatt. „Az emberek tisztában vannak az épületszigetelés, a megújuló energiaforrások vagy a modernebb fűtési rendszerek előnyeivel, de támogatás hiányában nincs lehetőségük a cselekvésre. A hőszigetelés és a megújulók iránti növekvő érdeklődés is azt mutatja, hogy a szlovák társadalom készen áll a változásra, de hiányoznak a megfelelő eszközök és lehetőségek” – magyarázta Chajdiaková. Az energetikai átállás sikere tehát az SKI szerint nem csupán technológiai újításoktól függ, hanem elsősorban attól, hogy az állam képes-e a társadalom minden rétege számára elérhető, átlátható és célzott támogatási mechanizmusokat létrehozni. Az energetikai átállás nem válhat újabb olyan tényezővé, amely mélyíti a társadalmi különbségeket – épp ellenkezőleg, lehetőséget kell teremtenie ezek csökkentésére – figyelmeztet a szervezet.Nő az energiaszegénység által fenyegetett háztartások számaAz SKI és a Focus ügynökség tavalyi és idei felmérésének adatait összehasonlítva több kulcsfontosságú trend rajzolódik ki:Növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek jelenleg is nehezen fizetik ki az energiaszámlákat, vagy hasonló problémákra számítanak a jövőben, vagyis az energiaszegénység veszélye fenyegeti őket.Nőtt azok aránya, akik szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben prioritást kellene élvezniük a lakásfelújítási támogatásoknak (szigetelés, nyílászárócsere stb.)Míg a megújuló technológiák, mint a napelemek és a hőszivattyúk, egyre népszerűbbek, ezzel párhuzamosan paradox módon növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudnak semmilyen energetikai korszerűsítést megvalósítani.Egyre ismertebbek a lakásfelújítás-támogatási programok, de az alacsony jövedelmű háztartások körében még mindig jelentős a tájékoztatás hiánya. Kapcsolódó cikkünk A legújabb tudományos adatok tükrében a világnak nem egész három éve maradt arra, hogy teljesíteni tudja a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény fő célját, a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartását. A Greenpeace szlovákiai fiókszervezete a kormány súlyos elmaradásaira figyelmeztet a klímaváltozással szembeni védekezés terén - a mai napig sem született meg egy átfogó klímatörvény, és késik a Szociális Klímaalap létrehozása is. Egy friss nemzetközi kutatás szerint, amely az Earth System Science Data című tudományos folyóiratban jelent meg, a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás mellett kevesebb mint három év alatt kimerül az a „szénköltségvetés”, amely még lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés az 1,5 °C-os küszöb alatt maradjon. Ez azt jelenti, hogy a párizsi klímamegállapodásban rögzített célkitűzéshez 2025 elejétől számítva még körülbelül 130 milliárd tonna CO₂ kibocsátásra van lehetőség, miközben az emberi tevékenység - elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata és az erdőirtás - évente mintegy 53 milliárd tonna CO₂ kibocsátását eredményezi.2024-ben a globális átlaghőmérséklet már 1,52 °C-ra nőtt, ebből 1,36 °C-ot közvetlenül az emberi tevékenység okozott. Ha azonban csak egyetlen évben haladja meg a globális átlag a másfél fokos hőmérsékleti szintet, az még nem jelenti a Párizsi Klímamegállapodás kudarcát, hiszen az hosszú távú átlagra vonatkozik. Ugyanakkor ez az adat is azt mutatja, hogy az emissziók okozta felmelegedés aggasztó ütemben halad a rossz irányba. A 2012–2024 közti melegedés üteme körülbelül kétszerese volt az 1970–80-as évek szintjének - figyelmeztetnek a kutatók. A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy miközben a felmelegedés mértéke és üteme egyre aggasztóbb, a klímapolitikai intézkedések nem tartanak lépést a változásokkal. Kiemelték: másfél fok felett minden tizedfoknyi további emelkedés súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményeket. A negatív hatások csak úgy semlegesíthetők, ha a globális kibocsátás nettó nullára csökken – minél hamarabb.Greenpeace: a kormány teljesen érdektelenA Greenpeace szervezet a kutatásra reagálva olyan “bátor és ambiciózus”, 2035-ös horizontú klíma-akciótervek elfogadását sürgeti, amelyek a lehető leggyorsabban megszüntetik a szén, a kőolaj és a földgáz használatát, különösen a gazdag, fejlett országokban.A szlovákiai fiókszervezet Robert Fico kormányát is arra szólította fel, hogy kezelje prioritásként a klímavédelmi intézkedéseket. Az aktivisták szerint ugyanis a mostani kormány a klímaválság negatív hatásai elleni küzdelmet mellékvágányra tette.„Szlovákia késik számos klímastratégia és cselekvési terv kidolgozásával, amelyeknek már rég el kellett volna készülniük. Robert Fico kormánya és különösen a környezetvédelmi miniszter számára ez teljesen érdektelen. Taraba miniszter úr semmit sem tesz – pedig neki és a Fico-kormány tagjainak is fel kellene ismerniük, hogy ők lesznek a felelősek azért, hogyan fogunk élni nemcsak öt, hanem húsz év múlva is. A tétlenségük súlyos következményekkel jár majd, és a klímaválság elől valóban nem lesz hová menekülni” – fogalmazott Miroslava Ábelová szóvivő.A zöld szervezet a legsürgetőbb intézkedések között a megújuló energiaforrások kiterjesztését, az energetikai közösségek és az alkalmazkodási intézkedések támogatását említi. Kapcsolódó cikkünk Az Európai Bizottság (EB) múlt héten tette közzé éves jelentését Szlovákiáról, amelyben az ország gazdasági és társadalmi helyzete mellett az államháztartás állapotát, valamint a különböző reformok megvalósítását is értékelték. A klíma- és környezetvédelem állapotának külön fejezetet szenteltek, amely azonban nem fest túl pozitív képet az országról, és meglehetősen kritikus a jelenlegi kormánnyal szemben. A jelentés a klímaadaptációs intézkedések mellett a biológiai sokféleség védelmét, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseket, a természetes vizek állapotát, a vízközmű-infrastruktúra helyzetét, illetve a megújuló energiaforrások szlovákiai alkalmazását is értékeli. Többször is felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következményeire való felkészülés és a természetvédelem elhanyagolásának súlyos ára lesz. A kulcsfontosságú ökoszisztémák védelmének vagy helyreállításának elhanyagolása jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság hosszú távú versenyképességére nézve, mivel Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, különösen az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás – olvasható a jelentésben.Az Európai Bizottság főleg azt kifogásolja, hogy a kormány uniós forrásokat vont el az olyan területektől, mint a természetvédelem és a biológiai sokféleség védelme, valamint lazította a környezetvédelmi szabályozást. Rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi minisztériumban 2024-ben történt személyi változások gyengítették az intézmény szakmai kapacitását.Az alulfinanszírozott környezetvédelem rossz hír a gazdáknak isA bizottság számításai szerint Szlovákiának évente 781 millió eurót kellene befektetnie a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmébe. Jelenleg azonban ez az összeg csupán évi 364 millió euró. Az alulfinanszírozottság oka részben az, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források természetvédelmi célokra való felhasználását. A környezetvédelmi minisztérium ráadásul leállította azoknak a projekteknek a nemzeti társfinanszírozását is, amelyekkel a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sikeresen pályáztak a LIFE program keretében. A jelentés rámutat, hogy 2022-ben a védett területek az ország területének 37%-át fedték le, ami európai viszonylatban átlag feletti. A gyakorlatban azonban a tényleges védelmi és helyreállítási intézkedések nem elég hatékonyak, emiatt pedig Szlovákia ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, az egyik a siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt. Kapcsolódó cikkünk A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük - figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel. A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.Tátrai Nemzeti ErdőgazdaságA szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás. A völgyeket - egyébként törvénysértő módon - a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miattA módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt. A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit. Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. A kormány viszont a mai kihelyezett ülésén elfogadta a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó gondozási programját, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.A dokumentumban az szerepel, hogy a faj szlovákiai magpopulációja részben a Nagy-Fátrában él, a most elfogadott programnak köszönhetően pedig a nemzeti park területén a beavatkozásmentes övezetek kijelölésével a potenciális élőhelyek kiterjedése 2735 hektárról 3402 hektárra fog nőni.A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültekTuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is. A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben - figyelmeztetnek a természetvédők.A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek – mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!" címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá. Az élőhelyek rossz állapota és a biológiai sokféleség hanyatlása tovább gyengíti Szlovákia klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, ami leginkább a legsérülékenyebb agrárszektor számára rossz hír – áll a jelentésben. Emlékeztetnek: a kormányprogramban megígért klímatörvény előkészítése 2024-ben elakadt, emellett pedig továbbra is nehéz átlátni, Szlovákia mennyi közpénzt fordít ténylegesen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.A biológiai sokféleség romlása visszaveti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat – például a vízháztartás szabályozását, a talaj egészségének megőrzését vagy a szénmegkötést –, ez pedig tovább fokozza a klímaváltozás következményeit, ami negatív hatással van a mezőgazdaság termelőképességére is – olvasható az elemzésben, amely rámutat arra is, hogy 1980 és 2023 között az extrém időjárás és a természeti katasztrófák következtében Szlovákiát 1,95 milliárd eurónyi kár érte – ennek mindössze 4 százalékát fedezte biztosítás.Van azért pozitívum isA jelentés kedvező folyamatokról is beszámolt, amelyek a mezőgazdasági politika változásainak köszönhetően indultak el. Az úgynevezett ökosémák – környezetbarát támogatási rendszerek – révén növekszik a megműveletlen sávok aránya a mezőgazdasági területeken, amelyek segítik a biodiverzitás fenntartását. Ezek aránya ugyanakkor még mindig alacsonyabb, mint az EU többi részén. 2005 óta fokozatosan nő az ökogazdaságok területe is. Jelenleg a mezőgazdasági földek csaknem 14 százalékát fedik le, a cél pedig az, hogy az arányuk 2030-ra elérje a 20 százalékot, amit az ökogazdálkodóknak szánt uniós támogatások növelése is elősegíthet. Szennyvízkezelésből elégtelenA jelentés külön kiemeli Szlovákia szennyvízkezelési problémáit. Bár az évek során történt előrelépés – elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően –, a Települési Szennyvízkezelési Irányelv (Urban Wastewater Treatment Directive) hiányos végrehajtása miatt az Európai Bizottság 2016-ban, majd 2021-ben is jogi eljárást indított Szlovákia ellen. Az EB szerint az uniós vízgazdálkodási jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi célok elérése érdekében Szlovákiának évente 223 millió eurós (a GDP 0,2 %-a) beruházási hiányt kell pótolnia, amelynek csaknem fele a szennyvízkezeléshez kapcsolódik (évi 105 millió euró). Kapcsolódó cikkünk Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak. Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.Tízmilliárdos adósságTomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák - ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is. Hanuliaková rámutatott:a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti. Taraba államosítanaA javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunkSzlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Kapcsolódó cikkünk A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás "kritikus helyzetben" lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet. "A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzikAhogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. Több tízmilliós támogatásról lehet szóA kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. "És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére. Ami a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése szerint Szlovákiának az új víztározók és az egyéb „szürke infrastruktúra” építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt. „A vízerőművek környezetvédelmi hatásvizsgálatának régóta fennálló hiánya hozzájárult a szlovákiai folyók, különösen a Garam állapotának romlásához. Szlovákiának sürgősen orvosolnia kell ezt a helyzetet” – írják.80%-os oroszolaj- és 70%-os oroszgáz-függőségA dekarbonizáció és az energetika területén is lemaradásokra mutat rá az EB jelentése. 2024-ben például a megújuló energiaforrások Szlovákia villamosenergia-ellátásának csupán 24%-át tették ki, ami jóval alacsonyabb az EU 47%-os átlagánál. Bár Szlovákia a közelmúltban több reformot is elfogadott a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások támogatására és az engedélyezési eljárások felgyorsítására, ezek közül néhány intézkedés továbbra is várat magára. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a megújuló energiaforrások elnyerjék a helyi közösségek támogatását, biztosítva számukra az engedélyezési folyamatokban való részvételt. Kapcsolódó cikkünk Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén, pedig az nemcsak tiszta és megújuló, hanem meglepően olcsó is. Szakértő segít eloszlatni a szélerőművekkel kapcsolatos tévhiteket. Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén. Míg Németországban csak tavaly 4000 MW-tal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége, nálunk ez a megújuló energiaforrás megdöbbentően elenyésző mértékben, mindössze 3 MW-tal járul hozzá az ország energiatermeléséhez. A közeljövőben ugyan ezt a teljesítményt fokozatosan 942 MW-ig növelnék, de pillanatnyilag szinte minden térségbeli ország lekörözi Szlovákiát.Romániában például a 3100 MW-t is meghaladja a szélerőművek beépített teljesítménye, ami az ország áramtermelési kapacitásának a 14 százalékát jelenti. Az EU-s átlag egyébként tavaly 19 százalék volt, de az éllovas Dániában ez az arány 56 százalék. Magyarország jelenleg 1 százalékon áll, Szlovákiában viszont még ennél is jóval kisebb mértékben veszi ki a részét a mindössze öt darab, 20 évvel ezelőtt épített szélerőmű az áramtermelési kapacitásból.Az ország ellen egyébként az Európai Bizottság keresetet indíthat, amiért késlekedik a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-tárolási megoldások engedélyezésének egyszerűsítésével. Ugyanakkor sok esetben nemcsak a bürokrácia akadályozza a szélerőművek kiépülését, hanem a lakossági tiltakozások is. Kapcsolódó cikkünk Kürt/Kisújfalu/Fűr/Bátorkeszi | Eddig több mint háromszázan írták alá azt a petíciót, amelyben Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu, Bátorkeszi, illetve más települések lakosai tiltakoznak az ellen, hogy a falvaik közvetlen közelében szélerőműparkot építsenek. A beruházás megosztotta az érsekújvári, párkányi és komáromi térség lakosait. A petíció megfogalmazói több okot is felsoroltak, amiért nem tudnak egyetérteni a tervezett beruházással. Véleményük szerint a 200 méternél magasabb szélturbinák drasztikusan hatnának a festői tájra, és az itt található Párizsi mocsarak védett terület ritka madárfajoknak ad otthont és idegenforgalmi szempontból, de az ingatlanok értékét tekintve sem vonzó számukra az ajánlat. Attól tartanak, hogy a turbinák zaja, mozgása negatív hatással lesz a környékbeli vadon élő állatokra és madarakra, elriasztva őket természetes élőhelyükről. Kürt önkormányzata a közösségi oldalon közzétett egy állásfoglalást azzal, hogy nem szeretnék, ha különféle rémhírek terjednének erről a beruházásról. Ebben többek közt az áll, hogy a község önkormányzata évek óta keresi a lehetőséget, honnan tudna a község fejlesztésére pénzügyi forrásokat szerezni az állami forrásokon kívül. 2019 óta tervezik„2019 őszén jelentkezett egy beruházó, hogy szeretne a térségben szélerőműparkot létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba került. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióra, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőműparkok működését, azok pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy mintegy 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek, adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt szerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem. A kilátóból nézve nem volt jele semmi természetre káros hatásnak, a szélerőmű közvetlen közelében őzek tanyáztak, madarakat is láttunk átrepülni, kikerülték a lapátokat, hisz épp a madarak megóvása miatt vannak piros és fehér színnel festve” – áll az állásfoglalásban. Az energiapark megépítésének szándékát a misztérium tudatta az összes érintett hivatallal, Kürt, Kisújfalu, Bátorkeszi polgármesteri hivatalával. „Nyilvános lakossági bemutatóra is sor került, amit a község az előírások szerint hirdetett meg, a lakosság érdeklődésének hiányában a községi hivatal alkalmazottai és a községi képviselők hallgatták meg a beruházó prezentációját. Kürt község önkormányzata azzal a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe, hogy az évi bevételből a községi ingatlanokat fejlessze, új építkezési telkeket nyithasson, magánkézben lévő elhagyatott házakat vásároljon meg, nehogy idegen kézbe kerüljenek. A lebontást követően olcsó építkezési telekként szolgáljanak a kürti fiatal családoknak, hogy a szülőfalujukban maradjanak, gyerekeik a helyi óvodát és iskolát látogassák. A község számára a beruházás anyagi vonzata jelenlegi árfolyamon évi 30 ezer euró, 25 éves szerződés esetében, inflációs záradékkal is mintegy egymillió euró” – tájékoztatták a lakosokat. Bátorkesziben is téma a szélparkA szélpark kérdése nagyban érinti a szomszédos Bátorkeszit is. Három turbina a kürti határ déli csücskében épülne meg, azonban ez a helyszín rendkívül közel van a nagyközség belterületéhez. Emiatt Bátorkeszi hivatalos Facebook-oldalán Labancz Roland polgármester egy posztban kikérte a helyiek véleményét. A kommentek sorát böngészve világos, hogy a beruházást ellenzők vannak többségben – ám több semleges, ill. támogató kommentárt is olvashatunk a poszt alatt. Magában a szövegben egyébként a község azt állítja, nem kaptak tájékoztatást Kürttől:Sajnos annak idején a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptunk semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudjuk biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az egyes településeken.A nagyközség később közölte a lakossági petíciót is.(Száz Ildikó, Vataščin Péter) Ezzel összefüggésben megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy kikérjük a véleményét a szélerőművekkel szemben emelt leggyakoribb kifogásokról. Az alábbiakban felsoroljuk a hat, leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő segítségével tisztázzuk, hogy mi igaz ebből, és mi tévhit.1. A szélturbinák veszélyesek a madarakra és denevérekre, zavarják a helyi ökoszisztémát„Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a szélerőművekkel kapcsolatban. Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házi macskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.Még a villanyvezetékek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a madarakra, mint maguk az erőművek” - emelte ki a szakértő. Ez egyébként azért van így, mert a szélerőművek helyének megállapításakor ornitológusok bevonásával környezeti hatásvizsgálatot végeznek, így előzve meg, hogy a szélturbina madárvonulási útvonalakat keresztezzen.„A valóság tehát az, hogy a környezeti hatás tekintetében jelenleg a szélerőmű a legkörnyezetkímélőbb módja az energiatermelésnek a világon, és ez egyébként a szén-dioxid-kibocsátás viszonylatában is igaz” - szögezte le Magyar László.2. A szélerőművek túl zajosak, zavarják a lakosságotMagyar László ezt azzal cáfolta, hogy a modern szélerőműveket szigorú zajvédelmi szabályok szerint helyezik el. Magyarországon például 700 méteres védőtávolságot írnak elő a lakóépületektől, ezen a távolságon túl pedig a zajszint már jóval egy háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajszintje alatt marad.„A gyakorlatban végzett méréseink is ezt igazolják: egy helyszíni zajmérés során például kiderült, hogy a szél erősebb zajt keltett a mikrofonon, mint maga a szélturbina. A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határ menti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk – olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését” – fejtette ki a szakértő. 3. A szélerőművek masszív betonalapjai értékes termőföldeket foglalnak el, és megbolygatják a talajtAz energiaszakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szélturbinákhoz valóban mély, akár 10 méteres betonalap készül, de ez egy konkrét ponton történik, nem a teljes környező földterületen. Az alapot általában nem bontják el a turbina életciklusa végén, hanem ugyanoda új, modernebb turbinát telepítenek. Ezáltal a hosszú távú területhasználat kifejezetten hatékonynak mondható más ipari létesítményekhez vagy erőművekhez képest.Ami a mezőgazdaságra gyakorolt hatást illeti: a szélerőművek óriási előnye például a napelemparkokkal szemben, hogy valójában rendkívül kis földterületet foglalnak el, kevesebbet, mint egy nagyobb épületkomplexum vagy út. Vagyis sokkal kisebb területen képesek nagy mennyiségű energiát termelni. A betonalap esetében kevesebb mint 0,1 hektárról beszélünk, ehhez jön még a bekötőút, ami viszont általában egy felújított, korábban is használt mezőgazdasági útszakasz, amelynek a leburkolása a gazdáknak is kedvez– hangsúlyozta Magyar.Hozzátette: igaz, hogy a szélturbinák között több száz méteres távolságot kell tartani, tehát egy „szélerőműpark” ténylegesen nagy területre terjed ki, de az nem elveszett terület, két turbina között ugyanis a föld ugyanúgy művelhető, emellett legeltetés vagy más mezőgazdasági használat is lehetséges. Ráadásul a földtulajdonos, a gazda vagy önkormányzat bérleti díjat kap, ami éves fix jövedelmet jelent.4. A szélerőművek nem csökkentik a lakosság áramköltségeit, ezért nem éri meg az érintett településnekMagyar László ezzel a felvetéssel kapcsolatban az Új Szónak elmondta: a szélerőművek közvetlenül valóban nem garantálnak az érintett települések lakóinak olcsóbb áramot, de ezért nem a technológia okolható, hanem a jelenlegi szabályozási keret. „Számos országban már megvalósult az ún. energiademokrácia, ahol a lakosok és önkormányzatok maguk is tulajdonosai lehetnek egy-egy erőműnek. Németországban például közösségi finanszírozással épülnek szélerőművek, a résztvevők pedig éves hozamot kapnak befektetéseik után. Dániában minden földtulajdonos, aki az erőművet látja a saját földjéről, részesedést kaphat a nyereségből” - sorolta a szakértő a külföldi példákat.Hozzátette: bár Magyarországon és Szlovákiában ezek a modellek még nem terjedtek el, az irány adott, és hosszú távon a decentralizált energiatermelés egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ugyanakkor az érintett településeknek már most is származik bevételük egy-egy telepített erőműből, például iparűzési adó, illetve földbérleti díj formájában. 5. A szélerőművek mérgező anyagokat bocsáthatnak ki, szennyezve a talajt és a vizeketMagyar László szerint ez a tévhit teljesen megalapozatlan. A működő szélerőművek nem égetnek, nem bocsátanak ki kipufogógázt vagy egyéb emissziót, és a telepítésük során sem alkalmaznak olyan veszélyes vegyületeket, amelyek a talajba vagy vízbe juthatnának. Az állítólagos „mérgező bevonatokra” sincs bizonyíték – ha lennének ilyen problémák, azok globális léptékben is komoly figyelmet kapnának, tekintve, hogy világszerte több millió turbinát üzemeltetnek. „Ezzel szemben a fosszilis erőművek vagy a bányászat – elég csak a Sajó folyó szennyezésére gondolni – valós és dokumentált környezeti károkat okoznak. A szélenergia a legtisztább energiatermelési módok közé tartozik” – mutatott rá az Energiaklub szakértője.6. A szélerőművek rövid élettartamúak, és az újrahasznosításuk nem megoldottA szakértő egyik felvetéssel sem ért egyet. Elmondása szerint a szélturbinák tipikus élettartama 25-30 év, de a jól karbantartottak ennél is tovább üzemelnek, amikor pedig működésképtelenné válnak, ugyanarra az alapra új telepíthető.Magyar rámutatott, hogy ma már az újrahasznosítás sem jelent különösebb gondot. „A működésképtelenné vált alkotóelemek elbontása minden esetben kötelező a beruházóra nézve. A turbinák anyagmennyiségének 85-90%-a ráadásul újrahasznosítható. Az acélból, kompozit anyagból hasznos tárgyak, például buszmegállók, biciklitárolók készülnek. Nemrég pedig egy konferencián az egyik előadó azzal büszkélkedett, hogy a cipője döntően újrahasznosított szélerőmű-komponensekből készült” – magyarázta a szakértő. Ezen túl a lapátok újrahasznosítása is folyamatosan fejlődik: Európában több olyan projekt is fut, amelyek keretében a kompozit lapátokból cementgyártásban használt alapanyag, vagy más ipari termék készül. 🔹 Olcsó és tiszta energiaforrás – Hazai előállítású, környezetbarát villamos energiát termel, nincs szén-dioxid-kibocsátás működés közben. 🔹 Csökkenti az importfüggőséget – Mérsékli az áramimport és a földgázfelhasználás mértékét, így növeli az ország energiafüggetlenségét. 🔹 Kiegészíti a naperőműveket – Téli időszakban és éjszaka is termel, így kiegyensúlyozza a napenergia szezonális és napi ingadozásait. 🔹 Gyors szén-dioxid-megtakarítás– Már fél év alatt „klímasemlegessé” válik, azaz ennyi idő alatt megtérül a gyártás és telepítés CO₂-lábnyoma. 🔹 Technológiai fejlődés– A mai turbinák már alacsonyabb szélsebességnél is működnek, magasabbak, hatékonyabbak, így többet termelnek. 🔹 Piaci alapon is versenyképesek – Működésükhöz nincs szükség állami támogatásra, gazdaságilag önfenntartók. 🔹 A legolcsóbb áramtermelési mód – A legfrissebb adatok szerint a szélenergia ára 2010 és 2023 között 70%-kal csökkent, ma a legolcsóbb energiatermelési forma a világon. (forrás: greenfo.hu) A jelentés hangsúlyozza, hogy a fűtési ágazat dekarbonizálása elengedhetetlen az ország éghajlat-politikai céljainak elérése és a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a földgáztól való függőség csökkentése érdekében.A végére pedig egy megdöbbentő adat: Szlovákiában a 2024-ben elhasznált földgáz mintegy 70%-a, az ugyanebben az évben elfogyasztott összes nyersolajnak pedig több mint 80%-a orosz eredetű volt. Tarabáék tétlensége miatt kevesebb forrás jut a klímaadaptációs intézkedésekreA szervezet egyben rámutatott, hogy továbbra is késik a Szociális Klímaalap létrehozása. Az ehhez szükséges tervdokumentum elfogadását a kormány év végére halasztotta, arra hivatkozva, hogy a mai napig nem történt meg az épületszektor és a közlekedési szektor kibocsátáskereskedelmi rendszerére vonatkozó ETS2 irányelv teljes körű átültetése. Az EU tagállamainak ezt legkésőbb 2024. június 30-ig kellett volna végrehajtaniuk, a környezetvédelmi minisztérium azonban még mindig nem tűzte ki a jogi aktus dátumát.Ugyanakkor éppen az épületszektor és a közlekedés kibocsátásainak kereskedelméből származó bevételek szolgálnának a Szociális Klímaalap forrásául, amíg azonban az említett jogi lépés nem történik meg, Szlovákia nem jogosult ezeknek a forrásoknak a lehívására. A Klíma Koalíció platformba tömörült környezetvédelmi szervezetek ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet, hogy a késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A szóban forgó alap biztosítaná az Újítsd fel az otthonod program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klíma Koalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól.Az Állami Számvevőszék is hiányolja a klímatörvénytSzlovákia másik súlyos elmaradására májusban mutatott rá az Állami Számvevőszék (NKÚ): továbbra is hiányzik a klímatörvény, az ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást 2023 után felfüggesztették. A jogszabály az NKÚ szerint azért is fontos lenne, mert:egyértelműen meghatározná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségeket és célokat;rögzítené a nemzeti klímapolitikai célok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciós mechanizmusokat;megerősítené a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok jogi érvényesíthetőségét;meghatározná egyebek mellett az önkormányzatok kötelezettségeit is az alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési intézkedések terén. A környezetvédelmi minisztérium az NKÚ megállapításaira korábban úgy reagált, hogy az intézmény célja Szlovákiára erőltetni a Green Dealt olyan formában, amely tönkretenné az ipart, a versenyképességet és az emberek jólétét. 245 millió eurótól eshetnek el a háztartásokKorábban több természet- és klímavédelmi szervezet is bírálta, hogy késik a Szociális Klímaalap létrehozása, amely biztosítaná az „Újítsd fel az otthonod” program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klímakoalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól. A késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A konszolidációt is befolyásoljaAz energiakompenzációs javaslatot a Progresszív Szlovákia (PS) párt is bírálta. Ivan Štefunko alelnök úgy fogalmazott, hogy ha a kormány nem osztott volna szét eddig 4 milliárd eurót az energiatámogatásokra, most nem lenne szükség ilyen súlyos megszorító intézkedésekre. „A független adatok azt mutatják, hogy az energiaszegénység nagyjából a lakosság 30%-át érinti. Ez is rossz arány, de semmiképpen sem 90%. Segíteni azoknak kell, akiknek valóban fagyoskodniuk kell, vagy aránytalanul magas számlákat fizetnek. Nem pedig azoknak, akik medencéket vagy télikerteket fűtenek” – hangsúlyozta Štefunko.Az ellenzéki párt emellett azt is kifogásolja, hogy a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk 435 millió eurós energiatámogatást kapnak a háztartások uniós forrásokból – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Robert Fico (Smer) kormányfő Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter és pártja parlamenti képviselőinek társaságában a szerdán jóváhagyott konszolidációs csomag kapcsán. Fico bejelentése szerint a kormány jövőre garantálja a villany és a gáz árát a háztartások számára. „Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter javaslatát megvitatta és támogatja a koalíció. 435 millió eurós energiatámogatás lesz, amit nem az állami költségvetésből állunk, hanem az uniós alapok rovására” – jelentette ki Fico.Fico szerint a jóváhagyott konszolidációs csomag már nem módosul. „A konszolidáció elengedhetetlen ahhoz, hogy rendbe tegyük az államháztartást, és a 2027-ben felálló új kormány rendben tudja átvenni. Mert 2023-ban egyáltalán nem volt rendben” – mondta a kormányfő.Kiemelte pártja képviselőinek magatartását a szavazásnál. Szerinte a Smer-SD úgy állt hozzá a konszolidációhoz, ahogy szükséges volt, de közben megőrizte értékeit.Fico elképzelhetőnek nevezte, hogy már októberben megszavazza a parlament a 2026-os költségvetést, ehhez október 15-ig elő kell terjesztenie a kormánynak. „A konszolidációs törvény elfogadása volt az első feltétele a 2026-os költségvetés elfogadásának. Úgy vélem, idén rekordidőben fogadhatjuk el a költségvetést, talán már októberben” – húzta alá a kormányfő.„Nagyra értékelem, hogy a közjogi méltóságok a béreik befagyasztásáról döntöttek. A kormány esetében ezt alkotmánytörvény szabályozza, be lettek fagyasztva a béreink, emellett magasabb lesz a jövedelemadónk” – hangsúlyozta.„Nyugodtan kijelenthetem, hogy a költségtérítéseink a 2025-ös szinten maradnak, ezt kormányhatározat szabályozza. Ennek semmi köze a konszolidációs törvényhez. Ha megállapodnak a miniszterek, 2026-ban is a 2025-ös szinten marad a költségtérítés, erről határozatot fogadunk el” – tette hozzá Fico. A törvénymódosítással együtt a parlament elfogadta Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter hozzátoldását is, amelynek értelmében csökkentik az aktív tartalékosoknak járó pénzbeli juttatásokat. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a vártnál többen jelentkeztek az úgynevezett Nemzeti Védelmi Erők (NOS) kötelékébe. Saková elmondása szerint a rendszer nem tartalmaz majd érzékeny adatokat, a biztonságát pedig az Európai Bizottság rendszeresen ellenőrzi majd. A kormány továbbra is azzal számol, hogy az energiatámogatás költségeit uniós forrásokból lehet fedezni. Az energiakompenzáció költsége jövőre meghaladja a 400 millió eurót, de jelenleg csak mintegy 17 millió euró garantált, amely a rendszer technikai megoldására, illetve a kapcsolódó személyi kiadásokra fordítható. A fennmaradó összegről még folynak a tárgyalások az Európai Bizottsággal. Váratlan bejelentés: folytatódik az Újítsd fel a házad programA jövő évre beharangozott energiatámogatást az ellenzék mellett környezetvédelmi és szociális szervezetek is bírálták. Rámutatták, hogy az energiaszegénység Szlovákiában ténylegesen a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százalékát érinti, így ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a legkiszolgáltatottabbakat segítő támogatások kifizetése után maradna még legalább 290 millió euró. Ezt pedig fenntarthatósági projektekre lehetne fordítani, mint például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A környezetvédelmi minisztérium ma jelentette be, hogy jövő tavasszal folytatódik az Újítsd fel a házad projekt, melyre 186 millió eurót fordítanak a Modernizációs Alapból. Az összegből több mint 16 000 régi családi házat újítanának fel, beleértve a hőszigetelést, a nyílászárócseréket és más energiahatékonysági beruházásokat. A támogatást a tárca közleménye szerint az energiaszegénység által leginkább fenyegetett háztartások igényelhetik majd.A Modernizációs Alap az Európai Unió egyik pénzügyi eszköze, amelyet a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) bevételeiből finanszíroznak. Deklarált célja az energetikai rendszerek korszerűsítése, a megújuló energiaforrások telepítése és az energiahatékonyság fejlesztése, így hozzájárulva a klímasemlegességi célok eléréséhez. A ZMOS már tiltakozik A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) elutasítja a jövő évi állami költségvetés tervezetét, mivel az szerintük az önkormányzatoktól 246 millió eurót von el. Ezt Jozef Božik, a szervezet elnöke közölte a közösségi hálón kedden, miután tárgyalt a pénzügyminisztérium képviselőivel a költségvetés tervezetéről. „Ez a tervezet 246 millió euróval csökkenti az önkormányzatok bevételeit. Ha ehhez hozzászámítjuk a konszolidáció másik részét, akkor már közel 290 millió eurós csökkenésről beszélünk” – indokolta Božik a ZMOS elutasító álláspontját. A pénzügyminiszter nem hajlandó engedni az ernyőszervezetnek. „Továbbra is úgy gondolom, hogy az önkormányzatok sokkal jobb helyzetben vannak, mint maga az állam, amely borzalmas állapotokat örökölt az előző kormánytól” – hárította újra az előző kormányokra a felelősséget a konszolidáció miatt Kamenický. Jövőre és azután is lesz konszolidáció A konszolidáció azonban nem ér véget 2026-ban. A költségvetési tervezet szerint 2027-ben és 2028-ban is további megszorításokra lesz szükség. „A hiány 3 százalékos szint alá való csökkentése érdekében a következő évek költségvetésében további konszolidációs intézkedéseket kell elfogadni, a GDP 1,8 százalékának megfelelő összegben” – írja Kamenický a tervezetben. Ez az összeg mintegy 2,5 milliárd euró, vagyis közel akkora csomagra – vagy két kisebbre – lesz szükség, mint idén, ha 2028-ra 3 százalék alá akarja vinni a kormány a hiányt. Kapcsolódó cikkünk Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor. Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról. A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé. A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta. A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg. „Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj" – rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanapA koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz. Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva. Kamenický egyedül maradtKét napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában. Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén. Kapcsolódó cikkünk Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása. Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra. „37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani” – kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot. „A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt. A szociális partnerek szerint elfogadhatatlanA költségvetést elutasítják a kormány szociális partnerei és az ellenzék is. Az érdekegyeztető tanács ma délelőtt tárgyalta a költségvetést. „Az alkalmazottak több mint 800 millió eurót fizetnek be pluszban, emellett ráfizetnek arra is, hogy nem lesz béremelés, ami újabb 500 milliós elvonást jelent az alkalmazottak számára” - magyarázta Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Konföderációjának (KOZ) országos elnöke. A kormány ugyanis befagyasztaná a köztisztviselők és a közalkalmazottak béreit, kivéve az oktatásban és az egészségügyben dolgozókat. A KOZ továbbra is követeli az 5 százalékos béremelést, amiben még 2024 szeptemberében egyeztek meg a kormánnyal. Uhlerová nem zárta ki, hogy a következő hetekben újabb országos tiltakozásra készüljön a KOZ. A munkaadók is elutasítják a költségvetés tervezetét. „Nem látjuk benne azt az 1,3 milliárd eurós megtakarítást, amit a kormány ígért” - jelentette ki Rastislav Machunka, az AZZZ SR elnöke. Szerinte csak 550 milliós megtakarítást találtak a kormány oldalán, az önkormányzatoktól pedig további 130 milliót vonnak el, vagyis valójában mindössze 680 millióval csökkenti kiadásait a kabinet. A javaslatot elutasítja a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) is, amely még kedden tárgyalt a tervezetről a pénzügyminisztériummal. A Költségvetési Tanács is szétszedte a tervezetet Nemcsak az ellenzéki pártok, hanem a költségvetés ellenőrzésével megbízott Költségvetési Tanács is bírálja a tervezetet. „2025-ben az államháztartás hiánya várhatóan a GDP 5%-át éri el, és – három konszolidációs csomag után, valamint a közigazgatás történetileg legmagasabb, GDP-arányos bevételei mellett – a hiány a pénzügyminisztérium adatai szerint 2027-ben továbbra is 5% felett marad, hacsak nem történik további konszolidáció” - írja a tanács. Bírálják a kormányt az államadósság várható növekedése miatt is. A bemutatott fiskális keret alapján az adósság tovább növekszik: 2025-ben a GDP 61,5%-áról a ciklus végére 65,7%-ra” - kifogásolják az elemzők. A konszolidációs csomag leghúsbavágóbb intézkedései: 1. Drágul az egészségbiztosítás. Január elsejétől 1 százalékponttal nő az egészségbiztosítási járulék kulcsa, ez vonatkozik az alkalmazottakra és az egyéni vállalkozókra egyaránt. A munkavállalói egészségbiztosítás 4%-ról 5%-ra nő, az egyéni vállalkozók és önbiztosítottak kulcsa 15%-ról 16%-ra emelkedik. Az intézkedés hatására a nettó bér csökken, például 1500 € bruttónál kb. 15 €/hó, azaz évente 180 eurót lefarag a nettó bérből. 2. Az egyéni vállalkozóktól 1000 euróval több pénzt szed be az állam. A társadalombiztosítási járulék alapjának emelkedése miatt a minimális havi járulék 237 euróról 303 euróra emelkedik, ami 66 eurós emelkedés. A minimális egészségbiztosítási járulék a korábbi 107,25 euróról 121,92 ami szintén csaknem havi 15 euró mínuszt jelent. Csak ez a két tétel együtt havonta több mint 80 eurót elvisz a vállalkozók nettó bevételéből, azaz évente csaknem 1000 euróval többet visz el tőlük az állam. 3. Csökken a járulékmentesség időszaka. Az egyéni vállalkozókat sújtja az az intézkedés is, amely lerövidíti a kezdő vállalkozók járulékmentességét. Az egyéni vállalkozók eddig akár másfél éves járulékfizetési mentességet is élvezhettek, a társadalombiztosítási járulékot ugyanis csak az első adóbevallás után kellett fizetni. Az új szabály szerint már kötelező a társadalombiztosítási járulék fizetése a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. hónap első napjától. Vagyis, aki tavaly augusztustól vállalkozik, annak januárban már fizetnie kell a minimális társadalombiztosítási járulékot.4. Drágul a munkavállalók betegsége a munkaadó számára. A táppénzt ugyanis tavaly még a betegség 10. napjáig fizette a munkaadó, az új évben már két hetet, vagyis 14 napot kell fizetnie, a Szociális Biztosító csak a 15. naptól veszi át a táppénz fizetését. Sok rövid betegség esetén nő a cégek közvetlen költsége és adminisztrációja, miközben az állami biztosító kiadása csökken a rövid betegállományoknál.5. Drágulnak a cukros/sós élelmiszerek. A magas cukor- vagy sótartalmú feldolgozott termék kikerül a 19%-os kedvezményes DPH alól és 23%-kal adózik majd. Ide tartoznak tipikusan az édességek, a sós snackek. Az érintett termékek ára a legtöbb esetben emelkedik, az állami költségvetés bevétele pedig nő.6. Emelkedik a jövedelemadó. Az eddig két sávos, 19 és 25%-os adókulcs mellett megjelenik 30% és 35% adókulcs is, ami a küszöb feletti adóalap-részre vonatkozik. Az új, magasabb adókulcsok azonban inkább a magasabb jövedelműeket érintik majd: hozzávetőlegesen az évi 60 ezer illetve 75 ezer eurós éves adóalap lesz a határ. A felső jövedelmi rétegekbe tartozók adóterhe nő, a nettó bevételük már 2026-ban csökkenhet.7. Drágul a biztosítás. A nem-életbiztosításokra kivetett adó 8%-ról 10%-ra nő. Ez megjelenhet a kötelező gépjármű-felelősség biztosításban (PZP) illetve a balesetbiztosításban – casco, a vagyon- és utasbiztosítások díjában. A biztosítók ugyanis jellemzően áthárítják az adóemelést az ügyfelekre.8. Kevesebb szabad ünnepnappal számolhatunk. Ez az intézkedés ugyan nem jelentkezik január elsején, de számolni kell vele. 2026-ban már nem lesz szabadnap két korábbi ünnepnap. Idén már május 8-a és szeptember 15-e is munkanap lesz, és mindkét nap dolgozni is fogunk, mert május 8. idén péntekre, szeptember 15. pedig keddre esik. Emellett több ünnepnapon a boltok is kinyithatnak, a boltzár csak néhány kiemelt ünnepnapon marad meg. Összesen 6 nap lesznek zárva a boltok: január 1-jén, nagypénteken és húsvétvasárnap, illetve karácsonykor december 24-én déltől, 25-én és 26-án. Kapcsolódó cikkünk Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor. Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról. A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé. A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta. A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg. „Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj" – rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanapA koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz. Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva. Kamenický egyedül maradtKét napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában. Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén. Kapcsolódó cikkünk Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása. Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra. „37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani” – kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot. „A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt.
Pozsony | A kormány ma elfogadta a 2026. évi költségvetés tervezetét, amely már jövő héten a parlament elé kerül. Az ellenzék és független szakértők viszont az elfogadott tervezet veszélyeire figyelmeztetnek. A kormány mai (péntek) rendkívüli ülésén elfogadta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely tartalmazza az előrejelzést a 2027-es és a 2028-as évre is. A Progresszív Szlovákia szerint ez a tervezet egy újabb bizonyíték arra, hogy Fico-kormány felelős konszolidáció helyett eladósítja az országot és rombolja annak gazdasági potenciálját. „Fico kormánya 4,8%-os GDP-arányos hiánnyal vette át az államháztartást, ám a három úgynevezett konszolidációs kör után 2027-ben a hiány 5,1% lesz" – jelentette ki Ódor Lajos, a PS európai parlamenti képviselője, a 2023-as szakértői kormány kormányfője. A most elfogadott tervezet ugyanis azt is kijelenti, ha jövőre nem jön egy újabb konszolidációs csomag, akkor a hiány a 2026-ra tervezett 4,1 százalékról újra 5 százalék fölé ugrik. Ódor szerint a kormány rekordbevételeket költ el, és nem tud spórolni a kiadásokon. „További adókat és járulékokat emelnek a költségvetésben, tönkreteszik az egyéni vállalkozókat, és annak ellenére, hogy ekkora bevételeink vannak, a hiány nem csökken. Mi meg – állítólag – főzzünk lekvárt és süssünk kekszet. Ez nem gazdálkodás, hanem gúnyolódás” – hangsúlyozta a PS politikusa. Az SaS szerint az elfogadott költségvetést-tervezet a gazdaság összeomlását, drámai drágulást és az életszínvonal további csökkenését okozza majd. „Az embereknek kevesebb pénzük lesz, a vállalkozóknak több kötelezettségük, és Szlovákia tovább adósodik” – közölte az SaS elnöke, Branislav Gröhling. Ő is hangsúlyozta, hogy a tervezetet nem támogatják sem a munkaadók, sem pedig a szakszervezetek, és a ZMOS is elutasítja. A KDH szerint a kormány újra átverte az embereket, amikor azt állította, hogy a konszolidáció terheinek felét majd a kormány viseli. „Ezzel szemben csak mintegy 500 millió eurós spórolást vállalt” - emelte ki a párt. A konszolidációs csomag szeptemberi bemutatása során a kabinet azt állította, hogy a kormány spórolása 1,3 milliárd euró lesz. Kapcsolódó cikkünk Pozsony | A kormány a mai ülésén elfogadta a jövő évi költségvetés tervezetét. A munkáltatók és a szakszervezetek ezt is elutasítják, ahogy a már elfogadott konszolidációs csomagot is. Robert Fico nem akarta terhelni a nyilvánosságot "számokkal". A kabinet a mai rendkívüli ülésén elfogadta a jövő évi költségvetés tervezetét. A javaslat 4,1 százalékos, GDP-arányos hiánnyal számol. Ez csaknem egy százalékpontos csökkenés az idei évhez képest, amikor – az előrejelzések szerint – a hiány több mint 5 százalékos lesz. Ladislav Kamenický pénzügyminiszter jövőre gyorsuló inflációt jósol. „Az infláció 2026-ban 4,4%-ra gyorsul a távhőárak feltételezett visszatérésével a piaci szintekre” – állítja a pénzügyminisztérium. Ezt a szintet is csak úgy tudja tartani, ha megvalósul a célzott energiaár-támogatás. A parlament már jövő héten megkezdni a most elfogadott tervezet vitáját. Ne terheljük a nyilvánosságot „mindenféle számokkal”Robert Fico minden magyarázat nélkül, csak bejelentette a költségvetés elfogadását, a kormánytagok csak biodíszletül szolgáltak a bejelentéséhez. „Engedjenek meg egy rövid bejelentést, a szakmai érveket majd a pénzügyminiszter ismerteti a parlamentben. Nem akarjuk terhelni a nyilvánosságot mindenféle számokkal és mélyenszántó elemzésekkel” - állt ki a sajtó elé a kormányfő és kormánya a költségvetés elfogadása után. A legfontosabb szerinte az, hogy nem követik a „francia mintát". „Mondhattuk volna, hogy nem teszünk rendet az államháztartásban, mindent hagyunk úgy, ahogy van, szenvedjen vele, aki utánunk jön talán az előrehozott vagy más választások után” - vette elő meglepő módon Fico a parlamenti választás témáját.Az elfogadott költségvetésről Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter sem mondott egy szót sem.Minden az előző kormányok hibája A megszorító csomagot és a költségvetést természetesen az előző kormányok számlájára írta. „A hiány 6,5 százalékos volt” - figyelmeztetett FIco. A kormányfő szerint a most elfogadott költségvetés garantálja, hogy a kormány, amely 2027-ben a választás után jön, már rendben találja majd az államháztartást. Azt tartja sikernek, hogy a koalíció képes volt elfogadni a költségvetést és a konszolidációt. „Felelősségteljes úton indulunk” - jelentette ki Fico. A miniszterelnök szerint a megszorítások ellenére 2026-ban több pénz jut az oktatásra és az egészségügyre, és megmarad a 13. havi nyugdíj is, ami „a koalíció alapja”. Szerinte a bérek gyorsabban nőnek majd, mint az infláció. A tervezet 6 százalékos nominális béremelkedéssel számol, vagyis 1,9 százalékos lehet a reálbéremelkedés, de ez korántsem érint majd minden ágazatot egyformán. Kapcsolódó cikkünk Pénteken elfogadhatja a kormány a jövő évi költségvetést, ami tartalmazza a konszolidációs csomag másik, mintegy 1,3 milliárd eurós részét. A kabinetnek ennyit kellene megtakarítania saját magán, az önkormányzatok azonban máris tiltakoznak. A konszolidáció egyhamar nem ér véget, 2027-28-ban további 2,5 milliárdot kell megspórolni. Pénteken, rendkívüli kormányülésen fogadja el várhatóan a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét, jelentette be ma Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. A költségvetést így a parlament soron következő, jövő héten kezdődő ülésén napirendre kerülhet. A kormány a konszolidációs csomag első részét, a mintegy 1,4 milliárdos bevételnövelést már elfogadta, ez tartalmazta az adó- és járulékemeléseket.Az erről szóló jogszabályt Peter Pellegrini államfő is aláírta, miután szerdán találkozott Robert Fico miniszterelnökkel (Smer) és a pénzügyminiszterrel.A csomag második, mintegy 1,3 milliárd eurós részét a jövő évi költségvetési tervezetnek kellene tartalmaznia, ebből látszik majd, hogy a kormány hogyan fog spórolni a minisztériumok kiadásain. Az intézkedésekről eddig csak általánosan beszélt a pénzügyminiszter, befagyasztják például a hivatalnokok fizetését, egyes tárcáknál elbocsátásokra lehet számítani, csökken a beszerzésekre fordított összeg stb. Kapcsolódó cikkünk Pozsony | A parlament szerdán elfogadta a Fico-kormány újabb konszolidációs csomagjának első részét, ami az állam bevételeinek növelését segíti. Összefoglaltuk a legsúlyosabb intézkedéseket. A teljes, 2,7 milliárd eurós csomagnak ez a része 1,4 milliárd euró pluszt hoz az államkasszába, amit a lakosságnak kell megfizetnie. A második rész, amely az állam, a minisztériumok spórolását jelenti, még csak most készül, várhatóan csak a jövő évi költségvetésben mutatkozik majd meg. A kormány álláspontját a megszorítócsomag viszonylag rövid, mindössze kétnapos vitájában Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter próbálta védeni. A vitát a koalíció korlátozta le két napra, ráadásul a képviselőik nem is szóltak hozzá a csomaghoz.A miniszter védekezése jobbára kimerült abban, hogy a korábbi ciklus három kormányát – a Matovič, a Heger- és az Ódor-kormányt vádolta pazarlással. A koalíciós többség az ellenzék javaslatait figyelmen kívül hagyta – ők ezért tiltakozásul a szavazásnál kivonultak a teremből –, majd 78 igen szavazattal, Ján Ferenčák (Hlas) tartózkodása mellett szerda este háromnegyed kilenckor megszavazta a javaslatot. A csomag elfogadása után megszólalt a Szlovák Nemzeti Bank is, amely szerint annak negatív hatása miatt jövőre szinte nem lesz gazdasági növekedés, és mintegy 30 ezren veszíthetik el az állásukat. Kapcsolódó cikkünk A Szlovák Nemzeti Bank prognózisa szerint a gazdaság az idén mindössze 0,8, jövőre pedig 0,5 százalékkal növekedik majd, az ok a konszolidációban rejlik. Az intézmény ma jelentette be az őszi előrejelzését, amely sokkal borongósabb, mint amire negyed évvel korábban számítottak. Peter Kažimír, az intézmény vezetője is rámutatott, hogy júniusban az idei évre még 1,2, jövőre pedig 1,6 százalékos növekedést valószínűsítettek. Az előrejelzések romlásának két oka van: a rossz külső feltételek, valamint a Fico-kormány gazdasági konszolidációs intézkedései.„Nincsenek jó híreim, arra számítunk, hogy egy százalék alatt marad az idei növekedés. (…) Jövőre még rosszabb lesz, feltételezzük, hogy fél százalék körül bővül a gazdaság” – mutatott rá Kažimír. Az infláció mértékét az NBS idén 4,2, jövőre pedig 3,6 százalékra teszi – a lassulás leginkább annak köszönhető, hogy megszűnik a jövedéki adó emeléséből adódó kölcsönhatás.Az áremelkedésre ugyanakkor a magas energiaáraknak és az állami energiatámogatás részleges kivezetésének is hatása lesz. A pénzintézmény a munkaerőpiacon is romlásra számít, csaknem harmincezer munkahely szűnhet meg jövőre.Kažimír az előrejelzés kapcsán rámutatott, hogy a világ eseményei – köztük az üzleti háborúk, a valós fegyveres konfliktusok – a gazdasági érdekek ellen dolgoznak. Az NBS vezetője elkerülhetetlennek nevezte a konszolidációt, de a körülmények miatt a megszorítások hatása gyakorlatilag duplázódik a szlovák gazdaságra – mutatott rá. Kapcsolódó cikkünk A szlovák kormány megszorító intézkedései a vasúttársaságot sem kímélik. Nő az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók terhelése A csomag hatására az egyéni vállalkozók és a munkavállalók adója, valamint járulékterhe nő, így csökken a nettó jövedelmük. A Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) szerint egy alkalmazott átlagosan mintegy 400 euró pluszt fizet majd be 2026-ban az államkasszába. A KOZ ezért jövő héten a parlament előtt tiltakozik majd. Három munkaszüneti napot eltörölnek, az üzletek pedig a legtöbb ünnepnapon nyitva lesznek. Emelkedik több termék általános forgalmi adója, így várhatóan újra gyorsulni fog az infláció. Már biztos, hogy az állami és önkormányzati alkalmazottak bérét befagyasztják – kivételt csak az orvosok és a tanárok jelentenek, ezért a rendőrök és a tűzoltók már tiltakoztak a parlament előtt. Emellett az önkormányzatoknak és a megyéknek együtt 130 millió eurót kell megtakarítaniuk. A kritika hatására a parlamenti képviselők saját fizetésüket és juttatásaikat is befagyasztották. Ez egyelőre nem vonatkozik a miniszterekre és a kormányfőre, de Kamenický azt mondta, esetükben is leállítják a juttatások növekedését. A munkavállalók nettó bére nemcsak a magasabb egészségbiztosítási járulék és az új adósávok miatt csökken, hanem azért is, mert csökkennek a jövedelemhatárok, amelyek felett magasabb adót kell fizetni. A nem adóztatható adóalap csökkentésének szabályai is szigorodnak. Kapcsolódó cikkünk Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor. Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról. A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé. A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta. A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg. „Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj" – rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanapA koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz. Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva. Kamenický egyedül maradtKét napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában. Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén. Kapcsolódó cikkünk Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása. Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra. „37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani” – kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot. „A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt. Ladislav Kamenický 22 pontos konszolidációs csomagot fogadtatott el, a legfontosabb, és az embereket a legsúlyosabban érintő intézkedések a következők: Az egészségbiztosítási járulék a dolgozóknál 4%-ról 5%-ra emelkedik, a munkáltatói rész marad 11%. A járulékkulcs emelkedése 358 millió eurót hoz az államnak. A Denník N számításai szerint a legalacsonyabb keresetűek bevétele is csökken: a 915 eurós bruttó bérnél, vagyis a 2026-os minimálbérnél a nettó bér 732,94 euró lesz, havi 4 euróval kevesebb, ami éves szinten 48 euró mínusz. 1600 eurós bruttó fizetésnél mintegy nettó havi 9, vagyis évi 110 euróval csökken. A 2200 eurós bruttónál havi csökkenés 14 euró lesz, vagyis éves szinten mintegy 170 euró lesz a veszteség. A minisztérium újabb jövedelemadó-kulcsokat vezet be: 44 000 euróig 19%-os, 44 000–60 000 euróig 25%-os, 60 000–75 000 euróig 30%-os, 75 000 euró felett 35%-os jövedelemadót kell majd fizetni. Az adózás módosításától a tárca 206 millió euró bevételt remél. A legsúlyosabban talán az egyéni vállalkozókat érinti a csomag. Eddig az induló vállalkozó az első adóbevallás után kezdett a járulékot fizetni, ha bevétele meghaladta a küszöböt, ami 2025-ben 9144 euró. Jövőre csak 5 hónap járulékkedvezményük lesz, és megszűnik a bevételi küszöb. Tehát alacsony jövedelemnél is fizetniük kell a minimális 131,34 eurós járulékot. Ráadásul 2026-ban a minimális járulékalap a vállalkozók esetében a korábbi alap 50%-áról 60%-ra nő, így a minimális havi társadalombiztosítási járulék 303,11 euróra emelkedik. Az egészségbiztosítási járulék is nő: 15%-ról 16%-ra. A két intézkedés együttes hatására egy átlagos vállalkozó havi 425 eurót fizet majd a járulékokra, vagyis havonta mintegy 80 euróval többet. Ez éves szinten 960 euró. Egy kicsit spórolnak magukon is a politikusok. A képviselők fizetése és juttatásai két évre befagynak, és az adójuk további 10%-kal nő. Ez havonta 220,7 euró nettó csökkenést jelent számukra, évente 2648,4 eurót. A képviselői fizetés jelenleg 6900 euró, a nem pozsonyiaké 7300 euró. A kormánytagok juttatásait valószínűleg szintén befagyasztják. Robert Fico kormányfő jelenlegi bruttó bére 12 194 euró, nettóban 10 299 euró. A konszolidáció és a magasabb adóterhek miatt a jövőben a köztársasági elnök fizetése alacsonyabb lesz, mint a kormányfőé. Kis változás a 13. havi nyugdíjban is lesz. A juttatás összegét befagyasztották, a 13. havi nyugdíj fix összegű, 667,3 euró lesz 2026–2028 között. A boltok a legtöbb ünnepen nyitva lesznek, kivételt csak december 24. (12 órától), a karácsony, január 1., nagypéntek és húsvétvasárnap jelent. Megszűnik 3 ünnepnap: november 17-e véglegesen, május 8. és szeptember 15. csak jövőre. Csökken a munkanélküli segély: az első 3 hónapban a bruttó bér 50%-a jár, majd fokozatosan csökken 40%-ra, 30%-ra, végül 20%-ra. A betegszabadságot eddig a munkáltató a 10. napig fizette, jövőre már a 14. napig fizeti, csak utána fizet a Szociális Biztosító. Bizonyos termékek általános forgalmi adója 19 százalékról 23 százalékra nő. Ezek a cukros, a sós termékek, muffinok, csipszek, perecek stb. Egy nettó 2 euró árú csokoládé, amiért jelenleg 2,38 eurót fizetünk, vagyis az adó 38 cent, januártól már 2,44 euróba kerül, mert az adó 44 cent lesz. Emelkednek a vállalkozások egyéb költségei is. Például a hazárdjáték adója emelkedik, de a kulcsot majd a kormány határozza meg. Korlátozzák a gépkocsihasználatot a vállalkozók számára. Növekvő infláció, kicsit erősebb gazdasági növekedés A költségvetés tervezete már nyilvános, az érdekegyeztető tanács csütörtökön tárgyalja azt. A javaslat 4,1 százalékos, GDP-arányos hiánnyal számol. Ez csaknem egy százalékpontos csökkenés az idei évhez képest, amikor – az előrejelzések szerint – a hiány több mint 5 százalékos lesz. Igaz, eredetileg 4,7-et terveztek, de a csökkenő bevételek és a nullához közelítő gazdasági növekedés miatt a hiány magasabb lesz. A nyilvánosságra hozott tervezet szerint a kormány idén csak 0,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az infláció pedig az év végéig még emelkedni fog: 4,1 százalékos lehet idén a pénzromlás. Ehhez a 4,1 százalékhoz viszonylag jelentős mértékben járulnak hozzá az élelmiszerek, amelyek – nem számítva az üdítőitalok kiugró áremelését – 2,3 százalékkal drágulnak. A kormány 2026-ra kicsit erősebb gazdasági növekedéssel, ezzel együtt tovább erősödő, az ideinél is súlyosabb inflációval számol.„2026-ban a külső kereslet enyhén emelkedik, ami támogatja a szlovák gazdaság teljesítményét, és a GDP 1,3%-kal nő” – áll a költségvetés tervezetében. „Az infláció 2026-ban 4,4%-ra gyorsul a távhőárak feltételezett visszatérésével a piaci szintekre” – állítja a pénzügyminisztérium. Ezt a szintet is csak úgy tudja tartani, ha megvalósul a célzott energiaár-támogatás. Még keresik a pénzt az energiaár-támogatásra Kamenický szerint az energiaár-támogatás jövőre 420 millió euróba kerülhet. A beruházási minisztérium (MIRRI) dolgozik az egyes tárcáknál lévő, még fel nem használt uniós források összesítésén. „Ennek alapján lesz még egy rövid egyeztetésünk, hogy melyik minisztérium mennyit ad a saját költségvetéséből az energiaár-támogatásra, de ez rendezve lesz” – részletezte Kamenický a TASR állami hírügynökségnek.. Szerinte a kormánykoalíción belül egyetértés van a költségvetésről, és nem számít arra, hogy gond lesz a jóváhagyásával. „Számomra egy dolog a fontos: hogy egyelőre megvan az egyetértés. Nincs ok bármilyen drámai lépésre” – tette hozzá a pénzügyminiszter. Kapcsolódó cikkünk Robert Fico (Smer) miniszterelnök és Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter eredetileg azt állította, hogy a jövő évi energiatámogatást uniós alapokból fogják fedezni. Az Európai Bizottság ugyanakkor az euractiv.sk portálnak hétfőn megerősítette, hogy ezt az aktuális szabályozás nem teszi lehetővé, közvetlen energiakompenzációk finanszírozása ugyanis uniós forrásokból nem lehetséges. Fico szeptember végén, a konszolidációs csomag elfogadása után azt állította, hogy a 435 millió eurósra tervezett energiatámogatási keretet uniós alapokból fogják fedezni, amit ekkor még a gazdasági miniszter is megerősített. Hozzátette: az Európai Bizottság hozzájárult az uniós források energiatámogatásra történő felhasználásához, mert eleget tett a szlovák fél kérésének az orosz gázszállítások leállításával összefüggésben.„Amióta Ukrajna januártól a közép-európai régióban vásárol gázt, 10 százalékkal magasabbak a gázárak Közép-Európában, mint Nyugat-Európában. Mivel ez a RePower következménye, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során arra jutottunk, hogy az uniós forrásokból a jövő évi energiatámogatás is finanszírozható” – mondta akkor Saková.Az Euractiv által az Európai Bizottságtól kapott állásfoglalásban azonban ennek az ellenkezője szerepel. Eszerint a lakossági energiakompenzációk nem tartoznak a 2021–2027-es kohéziós politika prioritásai közé, a jelenlegi szabályozás szerint tehát energiaár-támogatások nem finanszírozhatók uniós alapokból.Bár még folyamatban vannak a tárgyalások, az Eb hangsúlyozta, hogy bármilyen megoldásnak összhangban kell lennie az érvényes előírásokkal. Alternatívaként olyan projekteket javasolt, mint a köz- és magánépületek energiahatékonysági beruházásai, vagy a megújuló energiaforrásokba történő befektetések.Mégis költségvetési forrásokhoz nyúlnakA célzott energiatámogatásról szóló törvényt gyorsított eljárás keretében október 1-jén fogadta el a parlament. A jogszabályban deklarált cél az ún. „energetikai háztartások” támogatása, de csak abban az esetben, ha az adott háztartás jövedelme nem lép túl egy bizonyos határt. Ezt a jövedelemhatárt egy későbbi kormányrendelet fogja meghatározni. Bár a törvényben a „célzott” jelző szerepel, a támogatás valójában a háztartások széles körét, akár 90–95%-át érinteni fogja – helyezte korábban kilátásba a miniszterelnök és a gazdasági miniszter is. Miután a parlament jóváhagyta a törvényt, Saková újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol már arról beszélt, hogy az uniós forrásokból egyelőre csak mintegy 17 millió euró biztosított, mégpedig a rendszer technikai és személyi hátterének fedezésére. Hozzátette: az EU jogi keretei miatt a meglévő pénzeszközöket nem tudják egy az egyben átültetni energiatámogatásra.Ehelyett azt tervezik, hogy az uniós forrásokat ún. duális projektekre fordítják (amelyeket egyszerre finanszíroz az EU és a nemzeti kormány), aminek köszönhetően aztán felszabadulnak azok a költségvetési források, amelyekből fedezhetik az energiatámogatásokat.A minisztérium az Euractiv megkeresésére azt válaszolta: július óta intenzív tárgyalást folytattak a bizottsággal, és végül arra jutottak, hogy az energiakompenzáció közvetlen finanszírozását lehetővé tevő módosítás túl körülményes és hosszadalmas lenne. Ezért megállapodtak abban, hogy az Eb rugalmasságot biztosít Szlovákia számára, és lehetőséget ad olyan beruházási projektek finanszírozására, ami a költségvetésből szabadít fel forrásokat az energiatámogatásra.Az ellenzék szerint mindenkit félrevezettekEllenzéki képviselők szerint az Eb állásfoglalása viszont annak a bizonyítéka, hogy a kormány félrevezette a nyilvánosságot, amikor azt állította, hogy az energiatámogatást uniós alapokból fedezik. „Ez a kormány képtelen takarékoskodni, nem tudja kezelni a közpénzeket, nem képes konszolidálni, sem megfelelően felhasználni az uniós forrásokat, és még megfelelő szolgáltatásokat sem tud biztosítani az embereknek” – jelentette ki Milan Majerský, a KDH képviselője.Hozzátette: az energiatámogatásra szánt 435 millió euró beemelése a konszolidációs csomagba puszta álcázás volt, és a kormány valójában így készíti elő a terepet ahhoz, hogy a jövő évi költségvetési kiadások közé „csempéssze” az összeget. Az ellenzék szerint ténylegesen célzott támogatásra lenne szükség, vagyis csak a ténylegesen nehéz helyzetben lévő háztartások energiakiadásait kellene kompenzálni, emellett az energiafogyasztás csökkentését kellene elősegíteni hőszigetelési programok vagy korszerű, hatékony kazánok telepítése által. Kapcsolódó cikkünk Szerdán a parlament elfogadta az energiatámogatásról szóló törvénymódosítást. Azt, hogy ki lesz jogosult a támogatásra, kormányrendelet fogja meghatározni. Denisa Saková gazdasági miniszter azt ígéri: a pontos feltételeket tartalmazó rendeletet a kormány néhány héten belül elfogadja. Az a rendelet, amely pontosan meghatározza az energiatámogatás feltételeit, a következő hetekben kerülhet a kormány elé jóváhagyásra. Ezt követően a háztartások megtudják, hogy jogosultak-e erre a támogatásra vagy sem. Az egyes energiatípusok esetében a támogatás eltérő módon lesz beállítva – jelezte Denisa Saková (Hlas-SD) gazdasági miniszter. Távhő, gáz vagy villany?A miniszter szerint a közeljövőben még egyeztetni fognak az egyes energiafajták szolgáltatóival. „Arra törekszünk, hogy az energiatámogatást a lehető legcélzottabb módon biztosítsuk. Ez azt jelenti, hogy például a távhőnél más lesz a megközelítés, mint a gáznál vagy a villamos energiánál”– mondta Saková. Az áram- és gázszolgáltatásnál az alacsonyabb ár már közvetlenül a számlán jelenne meg. A távhőnél viszont energiacsekket kapnának az emberek, mert ennek az energiatípusnak az ára régiónként és szolgáltatónként eltér. „Arra törekszünk, hogy bizonyos igazságossági szempontokat is érvényesítsünk, tehát ne mindenki ugyanakkora energiacsekket kapjon, figyelembe vegyük a regionális különbségeket is” – magyarázta a miniszter. A csekket év elejétől a Szlovák Posta kézbesítené az embereknek. Automatikus jogosultság, adatvédelemmelA miniszter hangsúlyozta, hogy a törvény pontosan meghatározza, kinek jár az energiatámogatás és hogyan számolják ki, illetve mikor keletkezik vagy szűnik meg a jogosultság. Hozzátette:a jogosultság automatikusan dől el, nem kell külön kérvényt beadni, a személyes adatok védve lesznek, és ha valaki nem ért egyet a számítással, kérhet felülvizsgálatot. Kapcsolódó cikkünk Elfogadta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyaltak. A koalíció 77 képviselője szavazta meg az indítványt, Jozef Cech (Smer) nem szavazott, Dušan Muňko, aki a Smer jelöltjeként indult a választásokon, de jelenleg az SNS frakciójában ül, pedig tartózkodott. A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedés lényege, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak fogyasztása, illetve összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Tényleg célzott támogatás lesz?Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az erre fordítandó uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább hosszú távú, fenntarthatósági projektekre kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A módosítás október 10-én lép hatályba. A teljes körű kompenzáció az idei év végével megszűnik.Mindent tudni fog rólunk az államAz ellenzék módosító javaslatait a plénum nem szavazta meg. Ján Hargaš és Ivan Štefunko (mindketten PS) azt javasolták, hogy kerüljön be a törvény szövegébe egy olyan rendelkezés, amely alapján a természetes személyek jogosult lennének megtagadni az adataik feldolgozását az energiatámogatás céljából, ezáltal azonban elveszítenék jogosultságukat a támogatásra a következő naptári évben.Másik javaslatuk az lett volna, hogy a természetes személyek kérhessenek tájékoztatást arról, milyen mértékben fértek hozzá a személyes adataikhoz a célzott energiatámogatásra való jogosultság megállapítása során.A törvényhozók elutasították Marián Viskupič (SaS) módosító indítványát is, amely az energiatámogatással kapcsolatos működési kiadásokat 3%-os szinten maximalizálta volna.Az PS politikusai korábban kifogásolták, hogy az enertgiatámogatások kiosztása előtt a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Az adatokat a minisztérium az ingatlan-nyilvántartásból, az adóhatóságtól, az egészségbiztosítóktól és a Szociális Biztosítótól, a munkaügyi központtól, valamint más energetikai intézményektől szerzi be.Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk Második olvasatba utalta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyalnak. A kormány azt ígéri, hogy jövőre a háztartások mintegy 90%-ának csökkennének a rezsiköltségei. Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább célzottan kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedésről egyelőre annyit tudni, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, várhatóan egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter ugyanakkor korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Rezsicsökkentés a fenntartható megoldások káráraA szakértők egyetértenek abban, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni. Gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból is jobban megérné a rövid távú energiakompenzáció helyett olyan fenntarthatósági projekteket folytatni, mint a Zöld otthonok vagy az Újítsd fel a házad, amelyekre a szlovák háztartások kereslete tartósan meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat.Környezetvédelmi és szociális szervezetek (Föld Barátai – CEPA, Greenpeace Szlovákia, Klímakoalíció és a Szociál-ökonómiai Elemzők Szövetsége) emellett azt szorgalmazzák, hogy az energiakompenzáció valóban célzott legyen, tehát azokat a családokat segítse, amelyeket ténylegesen fenyeget az energiaszegénység – ez pedig szerintük a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százaléka. Ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a támogatások kifizetése után maradna még 290 millió euró, amiből a CEPA elemzése szerint finanszírozni lehetne:akár 25 000 családi ház nyílászáró-cseréjét és födémszigetelését 10 000 euró értékben;5400 háztartás 4380 eurós hőszivattyú-támogatását, amely hosszú távon olcsóbb fűtést biztosítana;3000 háztartás 3600 eurós napkollektor-támogatását a tartósan olcsó meleg vízért;valamint 2000 család számára a fatüzelésű kazán lecserélését, háztartásonként 2700 eurós támogatással. Juraj Melichár, a Föld Barátai–CEPA koordinátora emellett rámutatott, hogy az általános energiatámogatásokra a kormány már eddig is hatalmas összeget, 4 milliárd eurót költött el – ebből a családi házak több mint egyharmadát (37%) el lehetett volna látni szigetelt tetővel, valamint új nyílászárókkal, ami tartósan alacsonyabb rezsiköltségeket eredményezett volna.„Azokat a forrásokat, amelyeket a lakóházak szigetelésére és a megújuló energiaforrások telepítésére kellene költeni – ami valós megoldást jelentene a magas energiaköltségekre –, ismét elpazarolják. Ráadásul ezek a pénzek így a fosszilis cégek és az energiaipari nagyvállalatok zsebében kötnek ki, amelyek Szlovákia legnyereségesebb cégei közé tartoznak” – tette hozzá Dorota Osvaldová a Greenpeace-től. Kapcsolódó cikkünk A társadalmi és anyagi egyenlőtlenségek mélyülése rányomja a bélyegét a háztartások energetikai átállására is – figyelmeztet a Szlovák Klímakezdeményezés (SKI), reagálva a Szlovák Nemzeti Bank friss felmérésére, mely szerint 2020 óta folyamatosan növekszik a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett lakosok aránya Szlovákiában – 2025-re már elérte a 18,3%-ot. Ez a tendencia ráadásul ellentétes irányú az európai uniós trenddel, ahol a szegénység csökken. Az SKI ezzel kapcsolatban kiemelte: az energetikai átállás csak akkor lehet sikeres és igazságos, ha az állam célzottan támogatja a leginkább rászorulókat – például az alacsony jövedelmű háztartásokat vagy az időseket. A támogatásnak „személyre szabott” formában kell történnie, figyelembe véve a háztartások valós igényeit és pénzügyi lehetőségeit. „Enélkül az energetikai átállás tovább mélyítheti a társadalmi szakadékokat” - figyelmeztet Kateřina Chajdiaková, a kezdeményezes elnöke.Sokan fektetnének be az energiahatékonyságba, ha lenne miből 2024-ben és 2025-ben a kezdeményezés a Focus ügynökséggel együttműködésben két reprezentatív közvélemény-kutatást végzett, amelyek a szlovák lakosság energiahatékonysággal, az emelkedő energiaárakkal és a lakásfelújítás-támogatással kapcsolatos hozzáállását térképezték fel. A felmérések eredményei szerint az energetikai átállásnak jelentős társadalmi akadálya van: míg a tehetősebbek önerőből is képesek beruházni például napelemekbe vagy hőszivattyúba, addig a háztartások többsége nem tudja előteremteni az ehhez szükséges forrásokat. Bár az energiahatékonyság iránti érdeklődés nő, a pénzügyi akadályok sokakat meggátolnak a cselekvésben. Az energiaszámlákkal már most is küszködő háztartások 58%-a nem tervez semmilyen korszerűsítést – nem érdektelenségből, hanem a források hiánya miatt. „Az emberek tisztában vannak az épületszigetelés, a megújuló energiaforrások vagy a modernebb fűtési rendszerek előnyeivel, de támogatás hiányában nincs lehetőségük a cselekvésre. A hőszigetelés és a megújulók iránti növekvő érdeklődés is azt mutatja, hogy a szlovák társadalom készen áll a változásra, de hiányoznak a megfelelő eszközök és lehetőségek” – magyarázta Chajdiaková. Az energetikai átállás sikere tehát az SKI szerint nem csupán technológiai újításoktól függ, hanem elsősorban attól, hogy az állam képes-e a társadalom minden rétege számára elérhető, átlátható és célzott támogatási mechanizmusokat létrehozni. Az energetikai átállás nem válhat újabb olyan tényezővé, amely mélyíti a társadalmi különbségeket – épp ellenkezőleg, lehetőséget kell teremtenie ezek csökkentésére – figyelmeztet a szervezet.Nő az energiaszegénység által fenyegetett háztartások számaAz SKI és a Focus ügynökség tavalyi és idei felmérésének adatait összehasonlítva több kulcsfontosságú trend rajzolódik ki:Növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek jelenleg is nehezen fizetik ki az energiaszámlákat, vagy hasonló problémákra számítanak a jövőben, vagyis az energiaszegénység veszélye fenyegeti őket.Nőtt azok aránya, akik szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben prioritást kellene élvezniük a lakásfelújítási támogatásoknak (szigetelés, nyílászárócsere stb.)Míg a megújuló technológiák, mint a napelemek és a hőszivattyúk, egyre népszerűbbek, ezzel párhuzamosan paradox módon növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudnak semmilyen energetikai korszerűsítést megvalósítani.Egyre ismertebbek a lakásfelújítás-támogatási programok, de az alacsony jövedelmű háztartások körében még mindig jelentős a tájékoztatás hiánya. Kapcsolódó cikkünk A legújabb tudományos adatok tükrében a világnak nem egész három éve maradt arra, hogy teljesíteni tudja a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény fő célját, a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartását. A Greenpeace szlovákiai fiókszervezete a kormány súlyos elmaradásaira figyelmeztet a klímaváltozással szembeni védekezés terén - a mai napig sem született meg egy átfogó klímatörvény, és késik a Szociális Klímaalap létrehozása is. Egy friss nemzetközi kutatás szerint, amely az Earth System Science Data című tudományos folyóiratban jelent meg, a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás mellett kevesebb mint három év alatt kimerül az a „szénköltségvetés”, amely még lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés az 1,5 °C-os küszöb alatt maradjon. Ez azt jelenti, hogy a párizsi klímamegállapodásban rögzített célkitűzéshez 2025 elejétől számítva még körülbelül 130 milliárd tonna CO₂ kibocsátásra van lehetőség, miközben az emberi tevékenység - elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata és az erdőirtás - évente mintegy 53 milliárd tonna CO₂ kibocsátását eredményezi.2024-ben a globális átlaghőmérséklet már 1,52 °C-ra nőtt, ebből 1,36 °C-ot közvetlenül az emberi tevékenység okozott. Ha azonban csak egyetlen évben haladja meg a globális átlag a másfél fokos hőmérsékleti szintet, az még nem jelenti a Párizsi Klímamegállapodás kudarcát, hiszen az hosszú távú átlagra vonatkozik. Ugyanakkor ez az adat is azt mutatja, hogy az emissziók okozta felmelegedés aggasztó ütemben halad a rossz irányba. A 2012–2024 közti melegedés üteme körülbelül kétszerese volt az 1970–80-as évek szintjének - figyelmeztetnek a kutatók. A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy miközben a felmelegedés mértéke és üteme egyre aggasztóbb, a klímapolitikai intézkedések nem tartanak lépést a változásokkal. Kiemelték: másfél fok felett minden tizedfoknyi további emelkedés súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményeket. A negatív hatások csak úgy semlegesíthetők, ha a globális kibocsátás nettó nullára csökken – minél hamarabb.Greenpeace: a kormány teljesen érdektelenA Greenpeace szervezet a kutatásra reagálva olyan “bátor és ambiciózus”, 2035-ös horizontú klíma-akciótervek elfogadását sürgeti, amelyek a lehető leggyorsabban megszüntetik a szén, a kőolaj és a földgáz használatát, különösen a gazdag, fejlett országokban.A szlovákiai fiókszervezet Robert Fico kormányát is arra szólította fel, hogy kezelje prioritásként a klímavédelmi intézkedéseket. Az aktivisták szerint ugyanis a mostani kormány a klímaválság negatív hatásai elleni küzdelmet mellékvágányra tette.„Szlovákia késik számos klímastratégia és cselekvési terv kidolgozásával, amelyeknek már rég el kellett volna készülniük. Robert Fico kormánya és különösen a környezetvédelmi miniszter számára ez teljesen érdektelen. Taraba miniszter úr semmit sem tesz – pedig neki és a Fico-kormány tagjainak is fel kellene ismerniük, hogy ők lesznek a felelősek azért, hogyan fogunk élni nemcsak öt, hanem húsz év múlva is. A tétlenségük súlyos következményekkel jár majd, és a klímaválság elől valóban nem lesz hová menekülni” – fogalmazott Miroslava Ábelová szóvivő.A zöld szervezet a legsürgetőbb intézkedések között a megújuló energiaforrások kiterjesztését, az energetikai közösségek és az alkalmazkodási intézkedések támogatását említi. Kapcsolódó cikkünk Az Európai Bizottság (EB) múlt héten tette közzé éves jelentését Szlovákiáról, amelyben az ország gazdasági és társadalmi helyzete mellett az államháztartás állapotát, valamint a különböző reformok megvalósítását is értékelték. A klíma- és környezetvédelem állapotának külön fejezetet szenteltek, amely azonban nem fest túl pozitív képet az országról, és meglehetősen kritikus a jelenlegi kormánnyal szemben. A jelentés a klímaadaptációs intézkedések mellett a biológiai sokféleség védelmét, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseket, a természetes vizek állapotát, a vízközmű-infrastruktúra helyzetét, illetve a megújuló energiaforrások szlovákiai alkalmazását is értékeli. Többször is felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következményeire való felkészülés és a természetvédelem elhanyagolásának súlyos ára lesz. A kulcsfontosságú ökoszisztémák védelmének vagy helyreállításának elhanyagolása jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság hosszú távú versenyképességére nézve, mivel Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, különösen az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás – olvasható a jelentésben.Az Európai Bizottság főleg azt kifogásolja, hogy a kormány uniós forrásokat vont el az olyan területektől, mint a természetvédelem és a biológiai sokféleség védelme, valamint lazította a környezetvédelmi szabályozást. Rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi minisztériumban 2024-ben történt személyi változások gyengítették az intézmény szakmai kapacitását.Az alulfinanszírozott környezetvédelem rossz hír a gazdáknak isA bizottság számításai szerint Szlovákiának évente 781 millió eurót kellene befektetnie a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmébe. Jelenleg azonban ez az összeg csupán évi 364 millió euró. Az alulfinanszírozottság oka részben az, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források természetvédelmi célokra való felhasználását. A környezetvédelmi minisztérium ráadásul leállította azoknak a projekteknek a nemzeti társfinanszírozását is, amelyekkel a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sikeresen pályáztak a LIFE program keretében. A jelentés rámutat, hogy 2022-ben a védett területek az ország területének 37%-át fedték le, ami európai viszonylatban átlag feletti. A gyakorlatban azonban a tényleges védelmi és helyreállítási intézkedések nem elég hatékonyak, emiatt pedig Szlovákia ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, az egyik a siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt. Kapcsolódó cikkünk A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük - figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel. A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.Tátrai Nemzeti ErdőgazdaságA szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás. A völgyeket - egyébként törvénysértő módon - a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miattA módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt. A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit. Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. A kormány viszont a mai kihelyezett ülésén elfogadta a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó gondozási programját, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.A dokumentumban az szerepel, hogy a faj szlovákiai magpopulációja részben a Nagy-Fátrában él, a most elfogadott programnak köszönhetően pedig a nemzeti park területén a beavatkozásmentes övezetek kijelölésével a potenciális élőhelyek kiterjedése 2735 hektárról 3402 hektárra fog nőni.A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültekTuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is. A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben - figyelmeztetnek a természetvédők.A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek – mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!" címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá. Az élőhelyek rossz állapota és a biológiai sokféleség hanyatlása tovább gyengíti Szlovákia klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, ami leginkább a legsérülékenyebb agrárszektor számára rossz hír – áll a jelentésben. Emlékeztetnek: a kormányprogramban megígért klímatörvény előkészítése 2024-ben elakadt, emellett pedig továbbra is nehéz átlátni, Szlovákia mennyi közpénzt fordít ténylegesen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.A biológiai sokféleség romlása visszaveti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat – például a vízháztartás szabályozását, a talaj egészségének megőrzését vagy a szénmegkötést –, ez pedig tovább fokozza a klímaváltozás következményeit, ami negatív hatással van a mezőgazdaság termelőképességére is – olvasható az elemzésben, amely rámutat arra is, hogy 1980 és 2023 között az extrém időjárás és a természeti katasztrófák következtében Szlovákiát 1,95 milliárd eurónyi kár érte – ennek mindössze 4 százalékát fedezte biztosítás.Van azért pozitívum isA jelentés kedvező folyamatokról is beszámolt, amelyek a mezőgazdasági politika változásainak köszönhetően indultak el. Az úgynevezett ökosémák – környezetbarát támogatási rendszerek – révén növekszik a megműveletlen sávok aránya a mezőgazdasági területeken, amelyek segítik a biodiverzitás fenntartását. Ezek aránya ugyanakkor még mindig alacsonyabb, mint az EU többi részén. 2005 óta fokozatosan nő az ökogazdaságok területe is. Jelenleg a mezőgazdasági földek csaknem 14 százalékát fedik le, a cél pedig az, hogy az arányuk 2030-ra elérje a 20 százalékot, amit az ökogazdálkodóknak szánt uniós támogatások növelése is elősegíthet. Szennyvízkezelésből elégtelenA jelentés külön kiemeli Szlovákia szennyvízkezelési problémáit. Bár az évek során történt előrelépés – elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően –, a Települési Szennyvízkezelési Irányelv (Urban Wastewater Treatment Directive) hiányos végrehajtása miatt az Európai Bizottság 2016-ban, majd 2021-ben is jogi eljárást indított Szlovákia ellen. Az EB szerint az uniós vízgazdálkodási jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi célok elérése érdekében Szlovákiának évente 223 millió eurós (a GDP 0,2 %-a) beruházási hiányt kell pótolnia, amelynek csaknem fele a szennyvízkezeléshez kapcsolódik (évi 105 millió euró). Kapcsolódó cikkünk Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak. Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.Tízmilliárdos adósságTomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák - ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is. Hanuliaková rámutatott:a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti. Taraba államosítanaA javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunkSzlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Kapcsolódó cikkünk A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás "kritikus helyzetben" lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet. "A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzikAhogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. Több tízmilliós támogatásról lehet szóA kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. "És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére. Ami a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése szerint Szlovákiának az új víztározók és az egyéb „szürke infrastruktúra” építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt. „A vízerőművek környezetvédelmi hatásvizsgálatának régóta fennálló hiánya hozzájárult a szlovákiai folyók, különösen a Garam állapotának romlásához. Szlovákiának sürgősen orvosolnia kell ezt a helyzetet” – írják.80%-os oroszolaj- és 70%-os oroszgáz-függőségA dekarbonizáció és az energetika területén is lemaradásokra mutat rá az EB jelentése. 2024-ben például a megújuló energiaforrások Szlovákia villamosenergia-ellátásának csupán 24%-át tették ki, ami jóval alacsonyabb az EU 47%-os átlagánál. Bár Szlovákia a közelmúltban több reformot is elfogadott a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások támogatására és az engedélyezési eljárások felgyorsítására, ezek közül néhány intézkedés továbbra is várat magára. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a megújuló energiaforrások elnyerjék a helyi közösségek támogatását, biztosítva számukra az engedélyezési folyamatokban való részvételt. Kapcsolódó cikkünk Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén, pedig az nemcsak tiszta és megújuló, hanem meglepően olcsó is. Szakértő segít eloszlatni a szélerőművekkel kapcsolatos tévhiteket. Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén. Míg Németországban csak tavaly 4000 MW-tal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége, nálunk ez a megújuló energiaforrás megdöbbentően elenyésző mértékben, mindössze 3 MW-tal járul hozzá az ország energiatermeléséhez. A közeljövőben ugyan ezt a teljesítményt fokozatosan 942 MW-ig növelnék, de pillanatnyilag szinte minden térségbeli ország lekörözi Szlovákiát.Romániában például a 3100 MW-t is meghaladja a szélerőművek beépített teljesítménye, ami az ország áramtermelési kapacitásának a 14 százalékát jelenti. Az EU-s átlag egyébként tavaly 19 százalék volt, de az éllovas Dániában ez az arány 56 százalék. Magyarország jelenleg 1 százalékon áll, Szlovákiában viszont még ennél is jóval kisebb mértékben veszi ki a részét a mindössze öt darab, 20 évvel ezelőtt épített szélerőmű az áramtermelési kapacitásból.Az ország ellen egyébként az Európai Bizottság keresetet indíthat, amiért késlekedik a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-tárolási megoldások engedélyezésének egyszerűsítésével. Ugyanakkor sok esetben nemcsak a bürokrácia akadályozza a szélerőművek kiépülését, hanem a lakossági tiltakozások is. Kapcsolódó cikkünk Kürt/Kisújfalu/Fűr/Bátorkeszi | Eddig több mint háromszázan írták alá azt a petíciót, amelyben Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu, Bátorkeszi, illetve más települések lakosai tiltakoznak az ellen, hogy a falvaik közvetlen közelében szélerőműparkot építsenek. A beruházás megosztotta az érsekújvári, párkányi és komáromi térség lakosait. A petíció megfogalmazói több okot is felsoroltak, amiért nem tudnak egyetérteni a tervezett beruházással. Véleményük szerint a 200 méternél magasabb szélturbinák drasztikusan hatnának a festői tájra, és az itt található Párizsi mocsarak védett terület ritka madárfajoknak ad otthont és idegenforgalmi szempontból, de az ingatlanok értékét tekintve sem vonzó számukra az ajánlat. Attól tartanak, hogy a turbinák zaja, mozgása negatív hatással lesz a környékbeli vadon élő állatokra és madarakra, elriasztva őket természetes élőhelyükről. Kürt önkormányzata a közösségi oldalon közzétett egy állásfoglalást azzal, hogy nem szeretnék, ha különféle rémhírek terjednének erről a beruházásról. Ebben többek közt az áll, hogy a község önkormányzata évek óta keresi a lehetőséget, honnan tudna a község fejlesztésére pénzügyi forrásokat szerezni az állami forrásokon kívül. 2019 óta tervezik„2019 őszén jelentkezett egy beruházó, hogy szeretne a térségben szélerőműparkot létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba került. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióra, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőműparkok működését, azok pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy mintegy 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek, adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt szerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem. A kilátóból nézve nem volt jele semmi természetre káros hatásnak, a szélerőmű közvetlen közelében őzek tanyáztak, madarakat is láttunk átrepülni, kikerülték a lapátokat, hisz épp a madarak megóvása miatt vannak piros és fehér színnel festve” – áll az állásfoglalásban. Az energiapark megépítésének szándékát a misztérium tudatta az összes érintett hivatallal, Kürt, Kisújfalu, Bátorkeszi polgármesteri hivatalával. „Nyilvános lakossági bemutatóra is sor került, amit a község az előírások szerint hirdetett meg, a lakosság érdeklődésének hiányában a községi hivatal alkalmazottai és a községi képviselők hallgatták meg a beruházó prezentációját. Kürt község önkormányzata azzal a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe, hogy az évi bevételből a községi ingatlanokat fejlessze, új építkezési telkeket nyithasson, magánkézben lévő elhagyatott házakat vásároljon meg, nehogy idegen kézbe kerüljenek. A lebontást követően olcsó építkezési telekként szolgáljanak a kürti fiatal családoknak, hogy a szülőfalujukban maradjanak, gyerekeik a helyi óvodát és iskolát látogassák. A község számára a beruházás anyagi vonzata jelenlegi árfolyamon évi 30 ezer euró, 25 éves szerződés esetében, inflációs záradékkal is mintegy egymillió euró” – tájékoztatták a lakosokat. Bátorkesziben is téma a szélparkA szélpark kérdése nagyban érinti a szomszédos Bátorkeszit is. Három turbina a kürti határ déli csücskében épülne meg, azonban ez a helyszín rendkívül közel van a nagyközség belterületéhez. Emiatt Bátorkeszi hivatalos Facebook-oldalán Labancz Roland polgármester egy posztban kikérte a helyiek véleményét. A kommentek sorát böngészve világos, hogy a beruházást ellenzők vannak többségben – ám több semleges, ill. támogató kommentárt is olvashatunk a poszt alatt. Magában a szövegben egyébként a község azt állítja, nem kaptak tájékoztatást Kürttől:Sajnos annak idején a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptunk semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudjuk biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az egyes településeken.A nagyközség később közölte a lakossági petíciót is.(Száz Ildikó, Vataščin Péter) Ezzel összefüggésben megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy kikérjük a véleményét a szélerőművekkel szemben emelt leggyakoribb kifogásokról. Az alábbiakban felsoroljuk a hat, leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő segítségével tisztázzuk, hogy mi igaz ebből, és mi tévhit.1. A szélturbinák veszélyesek a madarakra és denevérekre, zavarják a helyi ökoszisztémát„Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a szélerőművekkel kapcsolatban. Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házi macskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.Még a villanyvezetékek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a madarakra, mint maguk az erőművek” - emelte ki a szakértő. Ez egyébként azért van így, mert a szélerőművek helyének megállapításakor ornitológusok bevonásával környezeti hatásvizsgálatot végeznek, így előzve meg, hogy a szélturbina madárvonulási útvonalakat keresztezzen.„A valóság tehát az, hogy a környezeti hatás tekintetében jelenleg a szélerőmű a legkörnyezetkímélőbb módja az energiatermelésnek a világon, és ez egyébként a szén-dioxid-kibocsátás viszonylatában is igaz” - szögezte le Magyar László.2. A szélerőművek túl zajosak, zavarják a lakosságotMagyar László ezt azzal cáfolta, hogy a modern szélerőműveket szigorú zajvédelmi szabályok szerint helyezik el. Magyarországon például 700 méteres védőtávolságot írnak elő a lakóépületektől, ezen a távolságon túl pedig a zajszint már jóval egy háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajszintje alatt marad.„A gyakorlatban végzett méréseink is ezt igazolják: egy helyszíni zajmérés során például kiderült, hogy a szél erősebb zajt keltett a mikrofonon, mint maga a szélturbina. A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határ menti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk – olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését” – fejtette ki a szakértő. 3. A szélerőművek masszív betonalapjai értékes termőföldeket foglalnak el, és megbolygatják a talajtAz energiaszakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szélturbinákhoz valóban mély, akár 10 méteres betonalap készül, de ez egy konkrét ponton történik, nem a teljes környező földterületen. Az alapot általában nem bontják el a turbina életciklusa végén, hanem ugyanoda új, modernebb turbinát telepítenek. Ezáltal a hosszú távú területhasználat kifejezetten hatékonynak mondható más ipari létesítményekhez vagy erőművekhez képest.Ami a mezőgazdaságra gyakorolt hatást illeti: a szélerőművek óriási előnye például a napelemparkokkal szemben, hogy valójában rendkívül kis földterületet foglalnak el, kevesebbet, mint egy nagyobb épületkomplexum vagy út. Vagyis sokkal kisebb területen képesek nagy mennyiségű energiát termelni. A betonalap esetében kevesebb mint 0,1 hektárról beszélünk, ehhez jön még a bekötőút, ami viszont általában egy felújított, korábban is használt mezőgazdasági útszakasz, amelynek a leburkolása a gazdáknak is kedvez– hangsúlyozta Magyar.Hozzátette: igaz, hogy a szélturbinák között több száz méteres távolságot kell tartani, tehát egy „szélerőműpark” ténylegesen nagy területre terjed ki, de az nem elveszett terület, két turbina között ugyanis a föld ugyanúgy művelhető, emellett legeltetés vagy más mezőgazdasági használat is lehetséges. Ráadásul a földtulajdonos, a gazda vagy önkormányzat bérleti díjat kap, ami éves fix jövedelmet jelent.4. A szélerőművek nem csökkentik a lakosság áramköltségeit, ezért nem éri meg az érintett településnekMagyar László ezzel a felvetéssel kapcsolatban az Új Szónak elmondta: a szélerőművek közvetlenül valóban nem garantálnak az érintett települések lakóinak olcsóbb áramot, de ezért nem a technológia okolható, hanem a jelenlegi szabályozási keret. „Számos országban már megvalósult az ún. energiademokrácia, ahol a lakosok és önkormányzatok maguk is tulajdonosai lehetnek egy-egy erőműnek. Németországban például közösségi finanszírozással épülnek szélerőművek, a résztvevők pedig éves hozamot kapnak befektetéseik után. Dániában minden földtulajdonos, aki az erőművet látja a saját földjéről, részesedést kaphat a nyereségből” - sorolta a szakértő a külföldi példákat.Hozzátette: bár Magyarországon és Szlovákiában ezek a modellek még nem terjedtek el, az irány adott, és hosszú távon a decentralizált energiatermelés egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ugyanakkor az érintett településeknek már most is származik bevételük egy-egy telepített erőműből, például iparűzési adó, illetve földbérleti díj formájában. 5. A szélerőművek mérgező anyagokat bocsáthatnak ki, szennyezve a talajt és a vizeketMagyar László szerint ez a tévhit teljesen megalapozatlan. A működő szélerőművek nem égetnek, nem bocsátanak ki kipufogógázt vagy egyéb emissziót, és a telepítésük során sem alkalmaznak olyan veszélyes vegyületeket, amelyek a talajba vagy vízbe juthatnának. Az állítólagos „mérgező bevonatokra” sincs bizonyíték – ha lennének ilyen problémák, azok globális léptékben is komoly figyelmet kapnának, tekintve, hogy világszerte több millió turbinát üzemeltetnek. „Ezzel szemben a fosszilis erőművek vagy a bányászat – elég csak a Sajó folyó szennyezésére gondolni – valós és dokumentált környezeti károkat okoznak. A szélenergia a legtisztább energiatermelési módok közé tartozik” – mutatott rá az Energiaklub szakértője.6. A szélerőművek rövid élettartamúak, és az újrahasznosításuk nem megoldottA szakértő egyik felvetéssel sem ért egyet. Elmondása szerint a szélturbinák tipikus élettartama 25-30 év, de a jól karbantartottak ennél is tovább üzemelnek, amikor pedig működésképtelenné válnak, ugyanarra az alapra új telepíthető.Magyar rámutatott, hogy ma már az újrahasznosítás sem jelent különösebb gondot. „A működésképtelenné vált alkotóelemek elbontása minden esetben kötelező a beruházóra nézve. A turbinák anyagmennyiségének 85-90%-a ráadásul újrahasznosítható. Az acélból, kompozit anyagból hasznos tárgyak, például buszmegállók, biciklitárolók készülnek. Nemrég pedig egy konferencián az egyik előadó azzal büszkélkedett, hogy a cipője döntően újrahasznosított szélerőmű-komponensekből készült” – magyarázta a szakértő. Ezen túl a lapátok újrahasznosítása is folyamatosan fejlődik: Európában több olyan projekt is fut, amelyek keretében a kompozit lapátokból cementgyártásban használt alapanyag, vagy más ipari termék készül. 🔹 Olcsó és tiszta energiaforrás – Hazai előállítású, környezetbarát villamos energiát termel, nincs szén-dioxid-kibocsátás működés közben. 🔹 Csökkenti az importfüggőséget – Mérsékli az áramimport és a földgázfelhasználás mértékét, így növeli az ország energiafüggetlenségét. 🔹 Kiegészíti a naperőműveket – Téli időszakban és éjszaka is termel, így kiegyensúlyozza a napenergia szezonális és napi ingadozásait. 🔹 Gyors szén-dioxid-megtakarítás– Már fél év alatt „klímasemlegessé” válik, azaz ennyi idő alatt megtérül a gyártás és telepítés CO₂-lábnyoma. 🔹 Technológiai fejlődés– A mai turbinák már alacsonyabb szélsebességnél is működnek, magasabbak, hatékonyabbak, így többet termelnek. 🔹 Piaci alapon is versenyképesek – Működésükhöz nincs szükség állami támogatásra, gazdaságilag önfenntartók. 🔹 A legolcsóbb áramtermelési mód – A legfrissebb adatok szerint a szélenergia ára 2010 és 2023 között 70%-kal csökkent, ma a legolcsóbb energiatermelési forma a világon. (forrás: greenfo.hu) A jelentés hangsúlyozza, hogy a fűtési ágazat dekarbonizálása elengedhetetlen az ország éghajlat-politikai céljainak elérése és a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a földgáztól való függőség csökkentése érdekében.A végére pedig egy megdöbbentő adat: Szlovákiában a 2024-ben elhasznált földgáz mintegy 70%-a, az ugyanebben az évben elfogyasztott összes nyersolajnak pedig több mint 80%-a orosz eredetű volt. Tarabáék tétlensége miatt kevesebb forrás jut a klímaadaptációs intézkedésekreA szervezet egyben rámutatott, hogy továbbra is késik a Szociális Klímaalap létrehozása. Az ehhez szükséges tervdokumentum elfogadását a kormány év végére halasztotta, arra hivatkozva, hogy a mai napig nem történt meg az épületszektor és a közlekedési szektor kibocsátáskereskedelmi rendszerére vonatkozó ETS2 irányelv teljes körű átültetése. Az EU tagállamainak ezt legkésőbb 2024. június 30-ig kellett volna végrehajtaniuk, a környezetvédelmi minisztérium azonban még mindig nem tűzte ki a jogi aktus dátumát.Ugyanakkor éppen az épületszektor és a közlekedés kibocsátásainak kereskedelméből származó bevételek szolgálnának a Szociális Klímaalap forrásául, amíg azonban az említett jogi lépés nem történik meg, Szlovákia nem jogosult ezeknek a forrásoknak a lehívására. A Klíma Koalíció platformba tömörült környezetvédelmi szervezetek ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet, hogy a késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A szóban forgó alap biztosítaná az Újítsd fel az otthonod program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klíma Koalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól.Az Állami Számvevőszék is hiányolja a klímatörvénytSzlovákia másik súlyos elmaradására májusban mutatott rá az Állami Számvevőszék (NKÚ): továbbra is hiányzik a klímatörvény, az ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást 2023 után felfüggesztették. A jogszabály az NKÚ szerint azért is fontos lenne, mert:egyértelműen meghatározná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségeket és célokat;rögzítené a nemzeti klímapolitikai célok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciós mechanizmusokat;megerősítené a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok jogi érvényesíthetőségét;meghatározná egyebek mellett az önkormányzatok kötelezettségeit is az alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési intézkedések terén. A környezetvédelmi minisztérium az NKÚ megállapításaira korábban úgy reagált, hogy az intézmény célja Szlovákiára erőltetni a Green Dealt olyan formában, amely tönkretenné az ipart, a versenyképességet és az emberek jólétét. 245 millió eurótól eshetnek el a háztartásokKorábban több természet- és klímavédelmi szervezet is bírálta, hogy késik a Szociális Klímaalap létrehozása, amely biztosítaná az „Újítsd fel az otthonod” program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klímakoalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól. A késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A konszolidációt is befolyásoljaAz energiakompenzációs javaslatot a Progresszív Szlovákia (PS) párt is bírálta. Ivan Štefunko alelnök úgy fogalmazott, hogy ha a kormány nem osztott volna szét eddig 4 milliárd eurót az energiatámogatásokra, most nem lenne szükség ilyen súlyos megszorító intézkedésekre. „A független adatok azt mutatják, hogy az energiaszegénység nagyjából a lakosság 30%-át érinti. Ez is rossz arány, de semmiképpen sem 90%. Segíteni azoknak kell, akiknek valóban fagyoskodniuk kell, vagy aránytalanul magas számlákat fizetnek. Nem pedig azoknak, akik medencéket vagy télikerteket fűtenek” – hangsúlyozta Štefunko.Az ellenzéki párt emellett azt is kifogásolja, hogy a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk 435 millió eurós energiatámogatást kapnak a háztartások uniós forrásokból – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Robert Fico (Smer) kormányfő Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter és pártja parlamenti képviselőinek társaságában a szerdán jóváhagyott konszolidációs csomag kapcsán. Fico bejelentése szerint a kormány jövőre garantálja a villany és a gáz árát a háztartások számára. „Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter javaslatát megvitatta és támogatja a koalíció. 435 millió eurós energiatámogatás lesz, amit nem az állami költségvetésből állunk, hanem az uniós alapok rovására” – jelentette ki Fico.Fico szerint a jóváhagyott konszolidációs csomag már nem módosul. „A konszolidáció elengedhetetlen ahhoz, hogy rendbe tegyük az államháztartást, és a 2027-ben felálló új kormány rendben tudja átvenni. Mert 2023-ban egyáltalán nem volt rendben” – mondta a kormányfő.Kiemelte pártja képviselőinek magatartását a szavazásnál. Szerinte a Smer-SD úgy állt hozzá a konszolidációhoz, ahogy szükséges volt, de közben megőrizte értékeit.Fico elképzelhetőnek nevezte, hogy már októberben megszavazza a parlament a 2026-os költségvetést, ehhez október 15-ig elő kell terjesztenie a kormánynak. „A konszolidációs törvény elfogadása volt az első feltétele a 2026-os költségvetés elfogadásának. Úgy vélem, idén rekordidőben fogadhatjuk el a költségvetést, talán már októberben” – húzta alá a kormányfő.„Nagyra értékelem, hogy a közjogi méltóságok a béreik befagyasztásáról döntöttek. A kormány esetében ezt alkotmánytörvény szabályozza, be lettek fagyasztva a béreink, emellett magasabb lesz a jövedelemadónk” – hangsúlyozta.„Nyugodtan kijelenthetem, hogy a költségtérítéseink a 2025-ös szinten maradnak, ezt kormányhatározat szabályozza. Ennek semmi köze a konszolidációs törvényhez. Ha megállapodnak a miniszterek, 2026-ban is a 2025-ös szinten marad a költségtérítés, erről határozatot fogadunk el” – tette hozzá Fico. A törvénymódosítással együtt a parlament elfogadta Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter hozzátoldását is, amelynek értelmében csökkentik az aktív tartalékosoknak járó pénzbeli juttatásokat. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a vártnál többen jelentkeztek az úgynevezett Nemzeti Védelmi Erők (NOS) kötelékébe. Saková elmondása szerint a rendszer nem tartalmaz majd érzékeny adatokat, a biztonságát pedig az Európai Bizottság rendszeresen ellenőrzi majd. A kormány továbbra is azzal számol, hogy az energiatámogatás költségeit uniós forrásokból lehet fedezni. Az energiakompenzáció költsége jövőre meghaladja a 400 millió eurót, de jelenleg csak mintegy 17 millió euró garantált, amely a rendszer technikai megoldására, illetve a kapcsolódó személyi kiadásokra fordítható. A fennmaradó összegről még folynak a tárgyalások az Európai Bizottsággal. Váratlan bejelentés: folytatódik az Újítsd fel a házad programA jövő évre beharangozott energiatámogatást az ellenzék mellett környezetvédelmi és szociális szervezetek is bírálták. Rámutatták, hogy az energiaszegénység Szlovákiában ténylegesen a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százalékát érinti, így ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a legkiszolgáltatottabbakat segítő támogatások kifizetése után maradna még legalább 290 millió euró. Ezt pedig fenntarthatósági projektekre lehetne fordítani, mint például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A környezetvédelmi minisztérium ma jelentette be, hogy jövő tavasszal folytatódik az Újítsd fel a házad projekt, melyre 186 millió eurót fordítanak a Modernizációs Alapból. Az összegből több mint 16 000 régi családi házat újítanának fel, beleértve a hőszigetelést, a nyílászárócseréket és más energiahatékonysági beruházásokat. A támogatást a tárca közleménye szerint az energiaszegénység által leginkább fenyegetett háztartások igényelhetik majd.A Modernizációs Alap az Európai Unió egyik pénzügyi eszköze, amelyet a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) bevételeiből finanszíroznak. Deklarált célja az energetikai rendszerek korszerűsítése, a megújuló energiaforrások telepítése és az energiahatékonyság fejlesztése, így hozzájárulva a klímasemlegességi célok eléréséhez. A ZMOS már tiltakozik A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) elutasítja a jövő évi állami költségvetés tervezetét, mivel az szerintük az önkormányzatoktól 246 millió eurót von el. Ezt Jozef Božik, a szervezet elnöke közölte a közösségi hálón kedden, miután tárgyalt a pénzügyminisztérium képviselőivel a költségvetés tervezetéről. „Ez a tervezet 246 millió euróval csökkenti az önkormányzatok bevételeit. Ha ehhez hozzászámítjuk a konszolidáció másik részét, akkor már közel 290 millió eurós csökkenésről beszélünk” – indokolta Božik a ZMOS elutasító álláspontját. A pénzügyminiszter nem hajlandó engedni az ernyőszervezetnek. „Továbbra is úgy gondolom, hogy az önkormányzatok sokkal jobb helyzetben vannak, mint maga az állam, amely borzalmas állapotokat örökölt az előző kormánytól” – hárította újra az előző kormányokra a felelősséget a konszolidáció miatt Kamenický. Jövőre és azután is lesz konszolidáció A konszolidáció azonban nem ér véget 2026-ban. A költségvetési tervezet szerint 2027-ben és 2028-ban is további megszorításokra lesz szükség. „A hiány 3 százalékos szint alá való csökkentése érdekében a következő évek költségvetésében további konszolidációs intézkedéseket kell elfogadni, a GDP 1,8 százalékának megfelelő összegben” – írja Kamenický a tervezetben. Ez az összeg mintegy 2,5 milliárd euró, vagyis közel akkora csomagra – vagy két kisebbre – lesz szükség, mint idén, ha 2028-ra 3 százalék alá akarja vinni a kormány a hiányt. Kapcsolódó cikkünk Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor. Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról. A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé. A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta. A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg. „Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj" – rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanapA koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz. Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva. Kamenický egyedül maradtKét napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában. Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén. Kapcsolódó cikkünk Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása. Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra. „37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani” – kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot. „A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt. A szociális partnerek szerint elfogadhatatlanA költségvetést elutasítják a kormány szociális partnerei és az ellenzék is. Az érdekegyeztető tanács ma délelőtt tárgyalta a költségvetést. „Az alkalmazottak több mint 800 millió eurót fizetnek be pluszban, emellett ráfizetnek arra is, hogy nem lesz béremelés, ami újabb 500 milliós elvonást jelent az alkalmazottak számára” - magyarázta Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Konföderációjának (KOZ) országos elnöke. A kormány ugyanis befagyasztaná a köztisztviselők és a közalkalmazottak béreit, kivéve az oktatásban és az egészségügyben dolgozókat. A KOZ továbbra is követeli az 5 százalékos béremelést, amiben még 2024 szeptemberében egyeztek meg a kormánnyal. Uhlerová nem zárta ki, hogy a következő hetekben újabb országos tiltakozásra készüljön a KOZ. A munkaadók is elutasítják a költségvetés tervezetét. „Nem látjuk benne azt az 1,3 milliárd eurós megtakarítást, amit a kormány ígért” - jelentette ki Rastislav Machunka, az AZZZ SR elnöke. Szerinte csak 550 milliós megtakarítást találtak a kormány oldalán, az önkormányzatoktól pedig további 130 milliót vonnak el, vagyis valójában mindössze 680 millióval csökkenti kiadásait a kabinet. A javaslatot elutasítja a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) is, amely még kedden tárgyalt a tervezetről a pénzügyminisztériummal. A Költségvetési Tanács is szétszedte a tervezetet Nemcsak az ellenzéki pártok, hanem a költségvetés ellenőrzésével megbízott Költségvetési Tanács is bírálja a tervezetet. „2025-ben az államháztartás hiánya várhatóan a GDP 5%-át éri el, és – három konszolidációs csomag után, valamint a közigazgatás történetileg legmagasabb, GDP-arányos bevételei mellett – a hiány a pénzügyminisztérium adatai szerint 2027-ben továbbra is 5% felett marad, hacsak nem történik további konszolidáció” - írja a tanács. Bírálják a kormányt az államadósság várható növekedése miatt is. A bemutatott fiskális keret alapján az adósság tovább növekszik: 2025-ben a GDP 61,5%-áról a ciklus végére 65,7%-ra” - kifogásolják az elemzők.
Pozsony | A kormány a mai ülésén elfogadta a jövő évi költségvetés tervezetét. A munkáltatók és a szakszervezetek ezt is elutasítják, ahogy a már elfogadott konszolidációs csomagot is. Robert Fico nem akarta terhelni a nyilvánosságot "számokkal". A kabinet a mai rendkívüli ülésén elfogadta a jövő évi költségvetés tervezetét. A javaslat 4,1 százalékos, GDP-arányos hiánnyal számol. Ez csaknem egy százalékpontos csökkenés az idei évhez képest, amikor – az előrejelzések szerint – a hiány több mint 5 százalékos lesz. Ladislav Kamenický pénzügyminiszter jövőre gyorsuló inflációt jósol. „Az infláció 2026-ban 4,4%-ra gyorsul a távhőárak feltételezett visszatérésével a piaci szintekre” – állítja a pénzügyminisztérium. Ezt a szintet is csak úgy tudja tartani, ha megvalósul a célzott energiaár-támogatás. A parlament már jövő héten megkezdni a most elfogadott tervezet vitáját. Ne terheljük a nyilvánosságot „mindenféle számokkal”Robert Fico minden magyarázat nélkül, csak bejelentette a költségvetés elfogadását, a kormánytagok csak biodíszletül szolgáltak a bejelentéséhez. „Engedjenek meg egy rövid bejelentést, a szakmai érveket majd a pénzügyminiszter ismerteti a parlamentben. Nem akarjuk terhelni a nyilvánosságot mindenféle számokkal és mélyenszántó elemzésekkel” - állt ki a sajtó elé a kormányfő és kormánya a költségvetés elfogadása után. A legfontosabb szerinte az, hogy nem követik a „francia mintát". „Mondhattuk volna, hogy nem teszünk rendet az államháztartásban, mindent hagyunk úgy, ahogy van, szenvedjen vele, aki utánunk jön talán az előrehozott vagy más választások után” - vette elő meglepő módon Fico a parlamenti választás témáját.Az elfogadott költségvetésről Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter sem mondott egy szót sem.Minden az előző kormányok hibája A megszorító csomagot és a költségvetést természetesen az előző kormányok számlájára írta. „A hiány 6,5 százalékos volt” - figyelmeztetett FIco. A kormányfő szerint a most elfogadott költségvetés garantálja, hogy a kormány, amely 2027-ben a választás után jön, már rendben találja majd az államháztartást. Azt tartja sikernek, hogy a koalíció képes volt elfogadni a költségvetést és a konszolidációt. „Felelősségteljes úton indulunk” - jelentette ki Fico. A miniszterelnök szerint a megszorítások ellenére 2026-ban több pénz jut az oktatásra és az egészségügyre, és megmarad a 13. havi nyugdíj is, ami „a koalíció alapja”. Szerinte a bérek gyorsabban nőnek majd, mint az infláció. A tervezet 6 százalékos nominális béremelkedéssel számol, vagyis 1,9 százalékos lehet a reálbéremelkedés, de ez korántsem érint majd minden ágazatot egyformán. Kapcsolódó cikkünk Pénteken elfogadhatja a kormány a jövő évi költségvetést, ami tartalmazza a konszolidációs csomag másik, mintegy 1,3 milliárd eurós részét. A kabinetnek ennyit kellene megtakarítania saját magán, az önkormányzatok azonban máris tiltakoznak. A konszolidáció egyhamar nem ér véget, 2027-28-ban további 2,5 milliárdot kell megspórolni. Pénteken, rendkívüli kormányülésen fogadja el várhatóan a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét, jelentette be ma Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. A költségvetést így a parlament soron következő, jövő héten kezdődő ülésén napirendre kerülhet. A kormány a konszolidációs csomag első részét, a mintegy 1,4 milliárdos bevételnövelést már elfogadta, ez tartalmazta az adó- és járulékemeléseket.Az erről szóló jogszabályt Peter Pellegrini államfő is aláírta, miután szerdán találkozott Robert Fico miniszterelnökkel (Smer) és a pénzügyminiszterrel.A csomag második, mintegy 1,3 milliárd eurós részét a jövő évi költségvetési tervezetnek kellene tartalmaznia, ebből látszik majd, hogy a kormány hogyan fog spórolni a minisztériumok kiadásain. Az intézkedésekről eddig csak általánosan beszélt a pénzügyminiszter, befagyasztják például a hivatalnokok fizetését, egyes tárcáknál elbocsátásokra lehet számítani, csökken a beszerzésekre fordított összeg stb. Kapcsolódó cikkünk Pozsony | A parlament szerdán elfogadta a Fico-kormány újabb konszolidációs csomagjának első részét, ami az állam bevételeinek növelését segíti. Összefoglaltuk a legsúlyosabb intézkedéseket. A teljes, 2,7 milliárd eurós csomagnak ez a része 1,4 milliárd euró pluszt hoz az államkasszába, amit a lakosságnak kell megfizetnie. A második rész, amely az állam, a minisztériumok spórolását jelenti, még csak most készül, várhatóan csak a jövő évi költségvetésben mutatkozik majd meg. A kormány álláspontját a megszorítócsomag viszonylag rövid, mindössze kétnapos vitájában Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter próbálta védeni. A vitát a koalíció korlátozta le két napra, ráadásul a képviselőik nem is szóltak hozzá a csomaghoz.A miniszter védekezése jobbára kimerült abban, hogy a korábbi ciklus három kormányát – a Matovič, a Heger- és az Ódor-kormányt vádolta pazarlással. A koalíciós többség az ellenzék javaslatait figyelmen kívül hagyta – ők ezért tiltakozásul a szavazásnál kivonultak a teremből –, majd 78 igen szavazattal, Ján Ferenčák (Hlas) tartózkodása mellett szerda este háromnegyed kilenckor megszavazta a javaslatot. A csomag elfogadása után megszólalt a Szlovák Nemzeti Bank is, amely szerint annak negatív hatása miatt jövőre szinte nem lesz gazdasági növekedés, és mintegy 30 ezren veszíthetik el az állásukat. Kapcsolódó cikkünk A Szlovák Nemzeti Bank prognózisa szerint a gazdaság az idén mindössze 0,8, jövőre pedig 0,5 százalékkal növekedik majd, az ok a konszolidációban rejlik. Az intézmény ma jelentette be az őszi előrejelzését, amely sokkal borongósabb, mint amire negyed évvel korábban számítottak. Peter Kažimír, az intézmény vezetője is rámutatott, hogy júniusban az idei évre még 1,2, jövőre pedig 1,6 százalékos növekedést valószínűsítettek. Az előrejelzések romlásának két oka van: a rossz külső feltételek, valamint a Fico-kormány gazdasági konszolidációs intézkedései.„Nincsenek jó híreim, arra számítunk, hogy egy százalék alatt marad az idei növekedés. (…) Jövőre még rosszabb lesz, feltételezzük, hogy fél százalék körül bővül a gazdaság” – mutatott rá Kažimír. Az infláció mértékét az NBS idén 4,2, jövőre pedig 3,6 százalékra teszi – a lassulás leginkább annak köszönhető, hogy megszűnik a jövedéki adó emeléséből adódó kölcsönhatás.Az áremelkedésre ugyanakkor a magas energiaáraknak és az állami energiatámogatás részleges kivezetésének is hatása lesz. A pénzintézmény a munkaerőpiacon is romlásra számít, csaknem harmincezer munkahely szűnhet meg jövőre.Kažimír az előrejelzés kapcsán rámutatott, hogy a világ eseményei – köztük az üzleti háborúk, a valós fegyveres konfliktusok – a gazdasági érdekek ellen dolgoznak. Az NBS vezetője elkerülhetetlennek nevezte a konszolidációt, de a körülmények miatt a megszorítások hatása gyakorlatilag duplázódik a szlovák gazdaságra – mutatott rá. Kapcsolódó cikkünk A szlovák kormány megszorító intézkedései a vasúttársaságot sem kímélik. Nő az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók terhelése A csomag hatására az egyéni vállalkozók és a munkavállalók adója, valamint járulékterhe nő, így csökken a nettó jövedelmük. A Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) szerint egy alkalmazott átlagosan mintegy 400 euró pluszt fizet majd be 2026-ban az államkasszába. A KOZ ezért jövő héten a parlament előtt tiltakozik majd. Három munkaszüneti napot eltörölnek, az üzletek pedig a legtöbb ünnepnapon nyitva lesznek. Emelkedik több termék általános forgalmi adója, így várhatóan újra gyorsulni fog az infláció. Már biztos, hogy az állami és önkormányzati alkalmazottak bérét befagyasztják – kivételt csak az orvosok és a tanárok jelentenek, ezért a rendőrök és a tűzoltók már tiltakoztak a parlament előtt. Emellett az önkormányzatoknak és a megyéknek együtt 130 millió eurót kell megtakarítaniuk. A kritika hatására a parlamenti képviselők saját fizetésüket és juttatásaikat is befagyasztották. Ez egyelőre nem vonatkozik a miniszterekre és a kormányfőre, de Kamenický azt mondta, esetükben is leállítják a juttatások növekedését. A munkavállalók nettó bére nemcsak a magasabb egészségbiztosítási járulék és az új adósávok miatt csökken, hanem azért is, mert csökkennek a jövedelemhatárok, amelyek felett magasabb adót kell fizetni. A nem adóztatható adóalap csökkentésének szabályai is szigorodnak. Kapcsolódó cikkünk Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor. Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról. A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé. A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta. A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg. „Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj" – rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanapA koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz. Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva. Kamenický egyedül maradtKét napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában. Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén. Kapcsolódó cikkünk Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása. Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra. „37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani” – kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot. „A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt. Ladislav Kamenický 22 pontos konszolidációs csomagot fogadtatott el, a legfontosabb, és az embereket a legsúlyosabban érintő intézkedések a következők: Az egészségbiztosítási járulék a dolgozóknál 4%-ról 5%-ra emelkedik, a munkáltatói rész marad 11%. A járulékkulcs emelkedése 358 millió eurót hoz az államnak. A Denník N számításai szerint a legalacsonyabb keresetűek bevétele is csökken: a 915 eurós bruttó bérnél, vagyis a 2026-os minimálbérnél a nettó bér 732,94 euró lesz, havi 4 euróval kevesebb, ami éves szinten 48 euró mínusz. 1600 eurós bruttó fizetésnél mintegy nettó havi 9, vagyis évi 110 euróval csökken. A 2200 eurós bruttónál havi csökkenés 14 euró lesz, vagyis éves szinten mintegy 170 euró lesz a veszteség. A minisztérium újabb jövedelemadó-kulcsokat vezet be: 44 000 euróig 19%-os, 44 000–60 000 euróig 25%-os, 60 000–75 000 euróig 30%-os, 75 000 euró felett 35%-os jövedelemadót kell majd fizetni. Az adózás módosításától a tárca 206 millió euró bevételt remél. A legsúlyosabban talán az egyéni vállalkozókat érinti a csomag. Eddig az induló vállalkozó az első adóbevallás után kezdett a járulékot fizetni, ha bevétele meghaladta a küszöböt, ami 2025-ben 9144 euró. Jövőre csak 5 hónap járulékkedvezményük lesz, és megszűnik a bevételi küszöb. Tehát alacsony jövedelemnél is fizetniük kell a minimális 131,34 eurós járulékot. Ráadásul 2026-ban a minimális járulékalap a vállalkozók esetében a korábbi alap 50%-áról 60%-ra nő, így a minimális havi társadalombiztosítási járulék 303,11 euróra emelkedik. Az egészségbiztosítási járulék is nő: 15%-ról 16%-ra. A két intézkedés együttes hatására egy átlagos vállalkozó havi 425 eurót fizet majd a járulékokra, vagyis havonta mintegy 80 euróval többet. Ez éves szinten 960 euró. Egy kicsit spórolnak magukon is a politikusok. A képviselők fizetése és juttatásai két évre befagynak, és az adójuk további 10%-kal nő. Ez havonta 220,7 euró nettó csökkenést jelent számukra, évente 2648,4 eurót. A képviselői fizetés jelenleg 6900 euró, a nem pozsonyiaké 7300 euró. A kormánytagok juttatásait valószínűleg szintén befagyasztják. Robert Fico kormányfő jelenlegi bruttó bére 12 194 euró, nettóban 10 299 euró. A konszolidáció és a magasabb adóterhek miatt a jövőben a köztársasági elnök fizetése alacsonyabb lesz, mint a kormányfőé. Kis változás a 13. havi nyugdíjban is lesz. A juttatás összegét befagyasztották, a 13. havi nyugdíj fix összegű, 667,3 euró lesz 2026–2028 között. A boltok a legtöbb ünnepen nyitva lesznek, kivételt csak december 24. (12 órától), a karácsony, január 1., nagypéntek és húsvétvasárnap jelent. Megszűnik 3 ünnepnap: november 17-e véglegesen, május 8. és szeptember 15. csak jövőre. Csökken a munkanélküli segély: az első 3 hónapban a bruttó bér 50%-a jár, majd fokozatosan csökken 40%-ra, 30%-ra, végül 20%-ra. A betegszabadságot eddig a munkáltató a 10. napig fizette, jövőre már a 14. napig fizeti, csak utána fizet a Szociális Biztosító. Bizonyos termékek általános forgalmi adója 19 százalékról 23 százalékra nő. Ezek a cukros, a sós termékek, muffinok, csipszek, perecek stb. Egy nettó 2 euró árú csokoládé, amiért jelenleg 2,38 eurót fizetünk, vagyis az adó 38 cent, januártól már 2,44 euróba kerül, mert az adó 44 cent lesz. Emelkednek a vállalkozások egyéb költségei is. Például a hazárdjáték adója emelkedik, de a kulcsot majd a kormány határozza meg. Korlátozzák a gépkocsihasználatot a vállalkozók számára. Növekvő infláció, kicsit erősebb gazdasági növekedés A költségvetés tervezete már nyilvános, az érdekegyeztető tanács csütörtökön tárgyalja azt. A javaslat 4,1 százalékos, GDP-arányos hiánnyal számol. Ez csaknem egy százalékpontos csökkenés az idei évhez képest, amikor – az előrejelzések szerint – a hiány több mint 5 százalékos lesz. Igaz, eredetileg 4,7-et terveztek, de a csökkenő bevételek és a nullához közelítő gazdasági növekedés miatt a hiány magasabb lesz. A nyilvánosságra hozott tervezet szerint a kormány idén csak 0,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az infláció pedig az év végéig még emelkedni fog: 4,1 százalékos lehet idén a pénzromlás. Ehhez a 4,1 százalékhoz viszonylag jelentős mértékben járulnak hozzá az élelmiszerek, amelyek – nem számítva az üdítőitalok kiugró áremelését – 2,3 százalékkal drágulnak. A kormány 2026-ra kicsit erősebb gazdasági növekedéssel, ezzel együtt tovább erősödő, az ideinél is súlyosabb inflációval számol.„2026-ban a külső kereslet enyhén emelkedik, ami támogatja a szlovák gazdaság teljesítményét, és a GDP 1,3%-kal nő” – áll a költségvetés tervezetében. „Az infláció 2026-ban 4,4%-ra gyorsul a távhőárak feltételezett visszatérésével a piaci szintekre” – állítja a pénzügyminisztérium. Ezt a szintet is csak úgy tudja tartani, ha megvalósul a célzott energiaár-támogatás. Még keresik a pénzt az energiaár-támogatásra Kamenický szerint az energiaár-támogatás jövőre 420 millió euróba kerülhet. A beruházási minisztérium (MIRRI) dolgozik az egyes tárcáknál lévő, még fel nem használt uniós források összesítésén. „Ennek alapján lesz még egy rövid egyeztetésünk, hogy melyik minisztérium mennyit ad a saját költségvetéséből az energiaár-támogatásra, de ez rendezve lesz” – részletezte Kamenický a TASR állami hírügynökségnek.. Szerinte a kormánykoalíción belül egyetértés van a költségvetésről, és nem számít arra, hogy gond lesz a jóváhagyásával. „Számomra egy dolog a fontos: hogy egyelőre megvan az egyetértés. Nincs ok bármilyen drámai lépésre” – tette hozzá a pénzügyminiszter. Kapcsolódó cikkünk Robert Fico (Smer) miniszterelnök és Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter eredetileg azt állította, hogy a jövő évi energiatámogatást uniós alapokból fogják fedezni. Az Európai Bizottság ugyanakkor az euractiv.sk portálnak hétfőn megerősítette, hogy ezt az aktuális szabályozás nem teszi lehetővé, közvetlen energiakompenzációk finanszírozása ugyanis uniós forrásokból nem lehetséges. Fico szeptember végén, a konszolidációs csomag elfogadása után azt állította, hogy a 435 millió eurósra tervezett energiatámogatási keretet uniós alapokból fogják fedezni, amit ekkor még a gazdasági miniszter is megerősített. Hozzátette: az Európai Bizottság hozzájárult az uniós források energiatámogatásra történő felhasználásához, mert eleget tett a szlovák fél kérésének az orosz gázszállítások leállításával összefüggésben.„Amióta Ukrajna januártól a közép-európai régióban vásárol gázt, 10 százalékkal magasabbak a gázárak Közép-Európában, mint Nyugat-Európában. Mivel ez a RePower következménye, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során arra jutottunk, hogy az uniós forrásokból a jövő évi energiatámogatás is finanszírozható” – mondta akkor Saková.Az Euractiv által az Európai Bizottságtól kapott állásfoglalásban azonban ennek az ellenkezője szerepel. Eszerint a lakossági energiakompenzációk nem tartoznak a 2021–2027-es kohéziós politika prioritásai közé, a jelenlegi szabályozás szerint tehát energiaár-támogatások nem finanszírozhatók uniós alapokból.Bár még folyamatban vannak a tárgyalások, az Eb hangsúlyozta, hogy bármilyen megoldásnak összhangban kell lennie az érvényes előírásokkal. Alternatívaként olyan projekteket javasolt, mint a köz- és magánépületek energiahatékonysági beruházásai, vagy a megújuló energiaforrásokba történő befektetések.Mégis költségvetési forrásokhoz nyúlnakA célzott energiatámogatásról szóló törvényt gyorsított eljárás keretében október 1-jén fogadta el a parlament. A jogszabályban deklarált cél az ún. „energetikai háztartások” támogatása, de csak abban az esetben, ha az adott háztartás jövedelme nem lép túl egy bizonyos határt. Ezt a jövedelemhatárt egy későbbi kormányrendelet fogja meghatározni. Bár a törvényben a „célzott” jelző szerepel, a támogatás valójában a háztartások széles körét, akár 90–95%-át érinteni fogja – helyezte korábban kilátásba a miniszterelnök és a gazdasági miniszter is. Miután a parlament jóváhagyta a törvényt, Saková újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol már arról beszélt, hogy az uniós forrásokból egyelőre csak mintegy 17 millió euró biztosított, mégpedig a rendszer technikai és személyi hátterének fedezésére. Hozzátette: az EU jogi keretei miatt a meglévő pénzeszközöket nem tudják egy az egyben átültetni energiatámogatásra.Ehelyett azt tervezik, hogy az uniós forrásokat ún. duális projektekre fordítják (amelyeket egyszerre finanszíroz az EU és a nemzeti kormány), aminek köszönhetően aztán felszabadulnak azok a költségvetési források, amelyekből fedezhetik az energiatámogatásokat.A minisztérium az Euractiv megkeresésére azt válaszolta: július óta intenzív tárgyalást folytattak a bizottsággal, és végül arra jutottak, hogy az energiakompenzáció közvetlen finanszírozását lehetővé tevő módosítás túl körülményes és hosszadalmas lenne. Ezért megállapodtak abban, hogy az Eb rugalmasságot biztosít Szlovákia számára, és lehetőséget ad olyan beruházási projektek finanszírozására, ami a költségvetésből szabadít fel forrásokat az energiatámogatásra.Az ellenzék szerint mindenkit félrevezettekEllenzéki képviselők szerint az Eb állásfoglalása viszont annak a bizonyítéka, hogy a kormány félrevezette a nyilvánosságot, amikor azt állította, hogy az energiatámogatást uniós alapokból fedezik. „Ez a kormány képtelen takarékoskodni, nem tudja kezelni a közpénzeket, nem képes konszolidálni, sem megfelelően felhasználni az uniós forrásokat, és még megfelelő szolgáltatásokat sem tud biztosítani az embereknek” – jelentette ki Milan Majerský, a KDH képviselője.Hozzátette: az energiatámogatásra szánt 435 millió euró beemelése a konszolidációs csomagba puszta álcázás volt, és a kormány valójában így készíti elő a terepet ahhoz, hogy a jövő évi költségvetési kiadások közé „csempéssze” az összeget. Az ellenzék szerint ténylegesen célzott támogatásra lenne szükség, vagyis csak a ténylegesen nehéz helyzetben lévő háztartások energiakiadásait kellene kompenzálni, emellett az energiafogyasztás csökkentését kellene elősegíteni hőszigetelési programok vagy korszerű, hatékony kazánok telepítése által. Kapcsolódó cikkünk Szerdán a parlament elfogadta az energiatámogatásról szóló törvénymódosítást. Azt, hogy ki lesz jogosult a támogatásra, kormányrendelet fogja meghatározni. Denisa Saková gazdasági miniszter azt ígéri: a pontos feltételeket tartalmazó rendeletet a kormány néhány héten belül elfogadja. Az a rendelet, amely pontosan meghatározza az energiatámogatás feltételeit, a következő hetekben kerülhet a kormány elé jóváhagyásra. Ezt követően a háztartások megtudják, hogy jogosultak-e erre a támogatásra vagy sem. Az egyes energiatípusok esetében a támogatás eltérő módon lesz beállítva – jelezte Denisa Saková (Hlas-SD) gazdasági miniszter. Távhő, gáz vagy villany?A miniszter szerint a közeljövőben még egyeztetni fognak az egyes energiafajták szolgáltatóival. „Arra törekszünk, hogy az energiatámogatást a lehető legcélzottabb módon biztosítsuk. Ez azt jelenti, hogy például a távhőnél más lesz a megközelítés, mint a gáznál vagy a villamos energiánál”– mondta Saková. Az áram- és gázszolgáltatásnál az alacsonyabb ár már közvetlenül a számlán jelenne meg. A távhőnél viszont energiacsekket kapnának az emberek, mert ennek az energiatípusnak az ára régiónként és szolgáltatónként eltér. „Arra törekszünk, hogy bizonyos igazságossági szempontokat is érvényesítsünk, tehát ne mindenki ugyanakkora energiacsekket kapjon, figyelembe vegyük a regionális különbségeket is” – magyarázta a miniszter. A csekket év elejétől a Szlovák Posta kézbesítené az embereknek. Automatikus jogosultság, adatvédelemmelA miniszter hangsúlyozta, hogy a törvény pontosan meghatározza, kinek jár az energiatámogatás és hogyan számolják ki, illetve mikor keletkezik vagy szűnik meg a jogosultság. Hozzátette:a jogosultság automatikusan dől el, nem kell külön kérvényt beadni, a személyes adatok védve lesznek, és ha valaki nem ért egyet a számítással, kérhet felülvizsgálatot. Kapcsolódó cikkünk Elfogadta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyaltak. A koalíció 77 képviselője szavazta meg az indítványt, Jozef Cech (Smer) nem szavazott, Dušan Muňko, aki a Smer jelöltjeként indult a választásokon, de jelenleg az SNS frakciójában ül, pedig tartózkodott. A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedés lényege, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak fogyasztása, illetve összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Tényleg célzott támogatás lesz?Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az erre fordítandó uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább hosszú távú, fenntarthatósági projektekre kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A módosítás október 10-én lép hatályba. A teljes körű kompenzáció az idei év végével megszűnik.Mindent tudni fog rólunk az államAz ellenzék módosító javaslatait a plénum nem szavazta meg. Ján Hargaš és Ivan Štefunko (mindketten PS) azt javasolták, hogy kerüljön be a törvény szövegébe egy olyan rendelkezés, amely alapján a természetes személyek jogosult lennének megtagadni az adataik feldolgozását az energiatámogatás céljából, ezáltal azonban elveszítenék jogosultságukat a támogatásra a következő naptári évben.Másik javaslatuk az lett volna, hogy a természetes személyek kérhessenek tájékoztatást arról, milyen mértékben fértek hozzá a személyes adataikhoz a célzott energiatámogatásra való jogosultság megállapítása során.A törvényhozók elutasították Marián Viskupič (SaS) módosító indítványát is, amely az energiatámogatással kapcsolatos működési kiadásokat 3%-os szinten maximalizálta volna.Az PS politikusai korábban kifogásolták, hogy az enertgiatámogatások kiosztása előtt a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Az adatokat a minisztérium az ingatlan-nyilvántartásból, az adóhatóságtól, az egészségbiztosítóktól és a Szociális Biztosítótól, a munkaügyi központtól, valamint más energetikai intézményektől szerzi be.Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk Második olvasatba utalta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyalnak. A kormány azt ígéri, hogy jövőre a háztartások mintegy 90%-ának csökkennének a rezsiköltségei. Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább célzottan kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedésről egyelőre annyit tudni, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, várhatóan egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter ugyanakkor korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Rezsicsökkentés a fenntartható megoldások káráraA szakértők egyetértenek abban, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni. Gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból is jobban megérné a rövid távú energiakompenzáció helyett olyan fenntarthatósági projekteket folytatni, mint a Zöld otthonok vagy az Újítsd fel a házad, amelyekre a szlovák háztartások kereslete tartósan meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat.Környezetvédelmi és szociális szervezetek (Föld Barátai – CEPA, Greenpeace Szlovákia, Klímakoalíció és a Szociál-ökonómiai Elemzők Szövetsége) emellett azt szorgalmazzák, hogy az energiakompenzáció valóban célzott legyen, tehát azokat a családokat segítse, amelyeket ténylegesen fenyeget az energiaszegénység – ez pedig szerintük a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százaléka. Ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a támogatások kifizetése után maradna még 290 millió euró, amiből a CEPA elemzése szerint finanszírozni lehetne:akár 25 000 családi ház nyílászáró-cseréjét és födémszigetelését 10 000 euró értékben;5400 háztartás 4380 eurós hőszivattyú-támogatását, amely hosszú távon olcsóbb fűtést biztosítana;3000 háztartás 3600 eurós napkollektor-támogatását a tartósan olcsó meleg vízért;valamint 2000 család számára a fatüzelésű kazán lecserélését, háztartásonként 2700 eurós támogatással. Juraj Melichár, a Föld Barátai–CEPA koordinátora emellett rámutatott, hogy az általános energiatámogatásokra a kormány már eddig is hatalmas összeget, 4 milliárd eurót költött el – ebből a családi házak több mint egyharmadát (37%) el lehetett volna látni szigetelt tetővel, valamint új nyílászárókkal, ami tartósan alacsonyabb rezsiköltségeket eredményezett volna.„Azokat a forrásokat, amelyeket a lakóházak szigetelésére és a megújuló energiaforrások telepítésére kellene költeni – ami valós megoldást jelentene a magas energiaköltségekre –, ismét elpazarolják. Ráadásul ezek a pénzek így a fosszilis cégek és az energiaipari nagyvállalatok zsebében kötnek ki, amelyek Szlovákia legnyereségesebb cégei közé tartoznak” – tette hozzá Dorota Osvaldová a Greenpeace-től. Kapcsolódó cikkünk A társadalmi és anyagi egyenlőtlenségek mélyülése rányomja a bélyegét a háztartások energetikai átállására is – figyelmeztet a Szlovák Klímakezdeményezés (SKI), reagálva a Szlovák Nemzeti Bank friss felmérésére, mely szerint 2020 óta folyamatosan növekszik a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett lakosok aránya Szlovákiában – 2025-re már elérte a 18,3%-ot. Ez a tendencia ráadásul ellentétes irányú az európai uniós trenddel, ahol a szegénység csökken. Az SKI ezzel kapcsolatban kiemelte: az energetikai átállás csak akkor lehet sikeres és igazságos, ha az állam célzottan támogatja a leginkább rászorulókat – például az alacsony jövedelmű háztartásokat vagy az időseket. A támogatásnak „személyre szabott” formában kell történnie, figyelembe véve a háztartások valós igényeit és pénzügyi lehetőségeit. „Enélkül az energetikai átállás tovább mélyítheti a társadalmi szakadékokat” - figyelmeztet Kateřina Chajdiaková, a kezdeményezes elnöke.Sokan fektetnének be az energiahatékonyságba, ha lenne miből 2024-ben és 2025-ben a kezdeményezés a Focus ügynökséggel együttműködésben két reprezentatív közvélemény-kutatást végzett, amelyek a szlovák lakosság energiahatékonysággal, az emelkedő energiaárakkal és a lakásfelújítás-támogatással kapcsolatos hozzáállását térképezték fel. A felmérések eredményei szerint az energetikai átállásnak jelentős társadalmi akadálya van: míg a tehetősebbek önerőből is képesek beruházni például napelemekbe vagy hőszivattyúba, addig a háztartások többsége nem tudja előteremteni az ehhez szükséges forrásokat. Bár az energiahatékonyság iránti érdeklődés nő, a pénzügyi akadályok sokakat meggátolnak a cselekvésben. Az energiaszámlákkal már most is küszködő háztartások 58%-a nem tervez semmilyen korszerűsítést – nem érdektelenségből, hanem a források hiánya miatt. „Az emberek tisztában vannak az épületszigetelés, a megújuló energiaforrások vagy a modernebb fűtési rendszerek előnyeivel, de támogatás hiányában nincs lehetőségük a cselekvésre. A hőszigetelés és a megújulók iránti növekvő érdeklődés is azt mutatja, hogy a szlovák társadalom készen áll a változásra, de hiányoznak a megfelelő eszközök és lehetőségek” – magyarázta Chajdiaková. Az energetikai átállás sikere tehát az SKI szerint nem csupán technológiai újításoktól függ, hanem elsősorban attól, hogy az állam képes-e a társadalom minden rétege számára elérhető, átlátható és célzott támogatási mechanizmusokat létrehozni. Az energetikai átállás nem válhat újabb olyan tényezővé, amely mélyíti a társadalmi különbségeket – épp ellenkezőleg, lehetőséget kell teremtenie ezek csökkentésére – figyelmeztet a szervezet.Nő az energiaszegénység által fenyegetett háztartások számaAz SKI és a Focus ügynökség tavalyi és idei felmérésének adatait összehasonlítva több kulcsfontosságú trend rajzolódik ki:Növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek jelenleg is nehezen fizetik ki az energiaszámlákat, vagy hasonló problémákra számítanak a jövőben, vagyis az energiaszegénység veszélye fenyegeti őket.Nőtt azok aránya, akik szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben prioritást kellene élvezniük a lakásfelújítási támogatásoknak (szigetelés, nyílászárócsere stb.)Míg a megújuló technológiák, mint a napelemek és a hőszivattyúk, egyre népszerűbbek, ezzel párhuzamosan paradox módon növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudnak semmilyen energetikai korszerűsítést megvalósítani.Egyre ismertebbek a lakásfelújítás-támogatási programok, de az alacsony jövedelmű háztartások körében még mindig jelentős a tájékoztatás hiánya. Kapcsolódó cikkünk A legújabb tudományos adatok tükrében a világnak nem egész három éve maradt arra, hogy teljesíteni tudja a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény fő célját, a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartását. A Greenpeace szlovákiai fiókszervezete a kormány súlyos elmaradásaira figyelmeztet a klímaváltozással szembeni védekezés terén - a mai napig sem született meg egy átfogó klímatörvény, és késik a Szociális Klímaalap létrehozása is. Egy friss nemzetközi kutatás szerint, amely az Earth System Science Data című tudományos folyóiratban jelent meg, a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás mellett kevesebb mint három év alatt kimerül az a „szénköltségvetés”, amely még lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés az 1,5 °C-os küszöb alatt maradjon. Ez azt jelenti, hogy a párizsi klímamegállapodásban rögzített célkitűzéshez 2025 elejétől számítva még körülbelül 130 milliárd tonna CO₂ kibocsátásra van lehetőség, miközben az emberi tevékenység - elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata és az erdőirtás - évente mintegy 53 milliárd tonna CO₂ kibocsátását eredményezi.2024-ben a globális átlaghőmérséklet már 1,52 °C-ra nőtt, ebből 1,36 °C-ot közvetlenül az emberi tevékenység okozott. Ha azonban csak egyetlen évben haladja meg a globális átlag a másfél fokos hőmérsékleti szintet, az még nem jelenti a Párizsi Klímamegállapodás kudarcát, hiszen az hosszú távú átlagra vonatkozik. Ugyanakkor ez az adat is azt mutatja, hogy az emissziók okozta felmelegedés aggasztó ütemben halad a rossz irányba. A 2012–2024 közti melegedés üteme körülbelül kétszerese volt az 1970–80-as évek szintjének - figyelmeztetnek a kutatók. A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy miközben a felmelegedés mértéke és üteme egyre aggasztóbb, a klímapolitikai intézkedések nem tartanak lépést a változásokkal. Kiemelték: másfél fok felett minden tizedfoknyi további emelkedés súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményeket. A negatív hatások csak úgy semlegesíthetők, ha a globális kibocsátás nettó nullára csökken – minél hamarabb.Greenpeace: a kormány teljesen érdektelenA Greenpeace szervezet a kutatásra reagálva olyan “bátor és ambiciózus”, 2035-ös horizontú klíma-akciótervek elfogadását sürgeti, amelyek a lehető leggyorsabban megszüntetik a szén, a kőolaj és a földgáz használatát, különösen a gazdag, fejlett országokban.A szlovákiai fiókszervezet Robert Fico kormányát is arra szólította fel, hogy kezelje prioritásként a klímavédelmi intézkedéseket. Az aktivisták szerint ugyanis a mostani kormány a klímaválság negatív hatásai elleni küzdelmet mellékvágányra tette.„Szlovákia késik számos klímastratégia és cselekvési terv kidolgozásával, amelyeknek már rég el kellett volna készülniük. Robert Fico kormánya és különösen a környezetvédelmi miniszter számára ez teljesen érdektelen. Taraba miniszter úr semmit sem tesz – pedig neki és a Fico-kormány tagjainak is fel kellene ismerniük, hogy ők lesznek a felelősek azért, hogyan fogunk élni nemcsak öt, hanem húsz év múlva is. A tétlenségük súlyos következményekkel jár majd, és a klímaválság elől valóban nem lesz hová menekülni” – fogalmazott Miroslava Ábelová szóvivő.A zöld szervezet a legsürgetőbb intézkedések között a megújuló energiaforrások kiterjesztését, az energetikai közösségek és az alkalmazkodási intézkedések támogatását említi. Kapcsolódó cikkünk Az Európai Bizottság (EB) múlt héten tette közzé éves jelentését Szlovákiáról, amelyben az ország gazdasági és társadalmi helyzete mellett az államháztartás állapotát, valamint a különböző reformok megvalósítását is értékelték. A klíma- és környezetvédelem állapotának külön fejezetet szenteltek, amely azonban nem fest túl pozitív képet az országról, és meglehetősen kritikus a jelenlegi kormánnyal szemben. A jelentés a klímaadaptációs intézkedések mellett a biológiai sokféleség védelmét, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseket, a természetes vizek állapotát, a vízközmű-infrastruktúra helyzetét, illetve a megújuló energiaforrások szlovákiai alkalmazását is értékeli. Többször is felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következményeire való felkészülés és a természetvédelem elhanyagolásának súlyos ára lesz. A kulcsfontosságú ökoszisztémák védelmének vagy helyreállításának elhanyagolása jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság hosszú távú versenyképességére nézve, mivel Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, különösen az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás – olvasható a jelentésben.Az Európai Bizottság főleg azt kifogásolja, hogy a kormány uniós forrásokat vont el az olyan területektől, mint a természetvédelem és a biológiai sokféleség védelme, valamint lazította a környezetvédelmi szabályozást. Rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi minisztériumban 2024-ben történt személyi változások gyengítették az intézmény szakmai kapacitását.Az alulfinanszírozott környezetvédelem rossz hír a gazdáknak isA bizottság számításai szerint Szlovákiának évente 781 millió eurót kellene befektetnie a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmébe. Jelenleg azonban ez az összeg csupán évi 364 millió euró. Az alulfinanszírozottság oka részben az, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források természetvédelmi célokra való felhasználását. A környezetvédelmi minisztérium ráadásul leállította azoknak a projekteknek a nemzeti társfinanszírozását is, amelyekkel a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sikeresen pályáztak a LIFE program keretében. A jelentés rámutat, hogy 2022-ben a védett területek az ország területének 37%-át fedték le, ami európai viszonylatban átlag feletti. A gyakorlatban azonban a tényleges védelmi és helyreállítási intézkedések nem elég hatékonyak, emiatt pedig Szlovákia ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, az egyik a siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt. Kapcsolódó cikkünk A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük - figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel. A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.Tátrai Nemzeti ErdőgazdaságA szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás. A völgyeket - egyébként törvénysértő módon - a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miattA módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt. A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit. Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. A kormány viszont a mai kihelyezett ülésén elfogadta a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó gondozási programját, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.A dokumentumban az szerepel, hogy a faj szlovákiai magpopulációja részben a Nagy-Fátrában él, a most elfogadott programnak köszönhetően pedig a nemzeti park területén a beavatkozásmentes övezetek kijelölésével a potenciális élőhelyek kiterjedése 2735 hektárról 3402 hektárra fog nőni.A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültekTuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is. A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben - figyelmeztetnek a természetvédők.A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek – mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!" címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá. Az élőhelyek rossz állapota és a biológiai sokféleség hanyatlása tovább gyengíti Szlovákia klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, ami leginkább a legsérülékenyebb agrárszektor számára rossz hír – áll a jelentésben. Emlékeztetnek: a kormányprogramban megígért klímatörvény előkészítése 2024-ben elakadt, emellett pedig továbbra is nehéz átlátni, Szlovákia mennyi közpénzt fordít ténylegesen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.A biológiai sokféleség romlása visszaveti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat – például a vízháztartás szabályozását, a talaj egészségének megőrzését vagy a szénmegkötést –, ez pedig tovább fokozza a klímaváltozás következményeit, ami negatív hatással van a mezőgazdaság termelőképességére is – olvasható az elemzésben, amely rámutat arra is, hogy 1980 és 2023 között az extrém időjárás és a természeti katasztrófák következtében Szlovákiát 1,95 milliárd eurónyi kár érte – ennek mindössze 4 százalékát fedezte biztosítás.Van azért pozitívum isA jelentés kedvező folyamatokról is beszámolt, amelyek a mezőgazdasági politika változásainak köszönhetően indultak el. Az úgynevezett ökosémák – környezetbarát támogatási rendszerek – révén növekszik a megműveletlen sávok aránya a mezőgazdasági területeken, amelyek segítik a biodiverzitás fenntartását. Ezek aránya ugyanakkor még mindig alacsonyabb, mint az EU többi részén. 2005 óta fokozatosan nő az ökogazdaságok területe is. Jelenleg a mezőgazdasági földek csaknem 14 százalékát fedik le, a cél pedig az, hogy az arányuk 2030-ra elérje a 20 százalékot, amit az ökogazdálkodóknak szánt uniós támogatások növelése is elősegíthet. Szennyvízkezelésből elégtelenA jelentés külön kiemeli Szlovákia szennyvízkezelési problémáit. Bár az évek során történt előrelépés – elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően –, a Települési Szennyvízkezelési Irányelv (Urban Wastewater Treatment Directive) hiányos végrehajtása miatt az Európai Bizottság 2016-ban, majd 2021-ben is jogi eljárást indított Szlovákia ellen. Az EB szerint az uniós vízgazdálkodási jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi célok elérése érdekében Szlovákiának évente 223 millió eurós (a GDP 0,2 %-a) beruházási hiányt kell pótolnia, amelynek csaknem fele a szennyvízkezeléshez kapcsolódik (évi 105 millió euró). Kapcsolódó cikkünk Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak. Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.Tízmilliárdos adósságTomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák - ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is. Hanuliaková rámutatott:a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti. Taraba államosítanaA javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunkSzlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Kapcsolódó cikkünk A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás "kritikus helyzetben" lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet. "A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzikAhogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. Több tízmilliós támogatásról lehet szóA kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. "És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére. Ami a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése szerint Szlovákiának az új víztározók és az egyéb „szürke infrastruktúra” építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt. „A vízerőművek környezetvédelmi hatásvizsgálatának régóta fennálló hiánya hozzájárult a szlovákiai folyók, különösen a Garam állapotának romlásához. Szlovákiának sürgősen orvosolnia kell ezt a helyzetet” – írják.80%-os oroszolaj- és 70%-os oroszgáz-függőségA dekarbonizáció és az energetika területén is lemaradásokra mutat rá az EB jelentése. 2024-ben például a megújuló energiaforrások Szlovákia villamosenergia-ellátásának csupán 24%-át tették ki, ami jóval alacsonyabb az EU 47%-os átlagánál. Bár Szlovákia a közelmúltban több reformot is elfogadott a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások támogatására és az engedélyezési eljárások felgyorsítására, ezek közül néhány intézkedés továbbra is várat magára. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a megújuló energiaforrások elnyerjék a helyi közösségek támogatását, biztosítva számukra az engedélyezési folyamatokban való részvételt. Kapcsolódó cikkünk Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén, pedig az nemcsak tiszta és megújuló, hanem meglepően olcsó is. Szakértő segít eloszlatni a szélerőművekkel kapcsolatos tévhiteket. Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén. Míg Németországban csak tavaly 4000 MW-tal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége, nálunk ez a megújuló energiaforrás megdöbbentően elenyésző mértékben, mindössze 3 MW-tal járul hozzá az ország energiatermeléséhez. A közeljövőben ugyan ezt a teljesítményt fokozatosan 942 MW-ig növelnék, de pillanatnyilag szinte minden térségbeli ország lekörözi Szlovákiát.Romániában például a 3100 MW-t is meghaladja a szélerőművek beépített teljesítménye, ami az ország áramtermelési kapacitásának a 14 százalékát jelenti. Az EU-s átlag egyébként tavaly 19 százalék volt, de az éllovas Dániában ez az arány 56 százalék. Magyarország jelenleg 1 százalékon áll, Szlovákiában viszont még ennél is jóval kisebb mértékben veszi ki a részét a mindössze öt darab, 20 évvel ezelőtt épített szélerőmű az áramtermelési kapacitásból.Az ország ellen egyébként az Európai Bizottság keresetet indíthat, amiért késlekedik a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-tárolási megoldások engedélyezésének egyszerűsítésével. Ugyanakkor sok esetben nemcsak a bürokrácia akadályozza a szélerőművek kiépülését, hanem a lakossági tiltakozások is. Kapcsolódó cikkünk Kürt/Kisújfalu/Fűr/Bátorkeszi | Eddig több mint háromszázan írták alá azt a petíciót, amelyben Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu, Bátorkeszi, illetve más települések lakosai tiltakoznak az ellen, hogy a falvaik közvetlen közelében szélerőműparkot építsenek. A beruházás megosztotta az érsekújvári, párkányi és komáromi térség lakosait. A petíció megfogalmazói több okot is felsoroltak, amiért nem tudnak egyetérteni a tervezett beruházással. Véleményük szerint a 200 méternél magasabb szélturbinák drasztikusan hatnának a festői tájra, és az itt található Párizsi mocsarak védett terület ritka madárfajoknak ad otthont és idegenforgalmi szempontból, de az ingatlanok értékét tekintve sem vonzó számukra az ajánlat. Attól tartanak, hogy a turbinák zaja, mozgása negatív hatással lesz a környékbeli vadon élő állatokra és madarakra, elriasztva őket természetes élőhelyükről. Kürt önkormányzata a közösségi oldalon közzétett egy állásfoglalást azzal, hogy nem szeretnék, ha különféle rémhírek terjednének erről a beruházásról. Ebben többek közt az áll, hogy a község önkormányzata évek óta keresi a lehetőséget, honnan tudna a község fejlesztésére pénzügyi forrásokat szerezni az állami forrásokon kívül. 2019 óta tervezik„2019 őszén jelentkezett egy beruházó, hogy szeretne a térségben szélerőműparkot létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba került. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióra, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőműparkok működését, azok pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy mintegy 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek, adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt szerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem. A kilátóból nézve nem volt jele semmi természetre káros hatásnak, a szélerőmű közvetlen közelében őzek tanyáztak, madarakat is láttunk átrepülni, kikerülték a lapátokat, hisz épp a madarak megóvása miatt vannak piros és fehér színnel festve” – áll az állásfoglalásban. Az energiapark megépítésének szándékát a misztérium tudatta az összes érintett hivatallal, Kürt, Kisújfalu, Bátorkeszi polgármesteri hivatalával. „Nyilvános lakossági bemutatóra is sor került, amit a község az előírások szerint hirdetett meg, a lakosság érdeklődésének hiányában a községi hivatal alkalmazottai és a községi képviselők hallgatták meg a beruházó prezentációját. Kürt község önkormányzata azzal a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe, hogy az évi bevételből a községi ingatlanokat fejlessze, új építkezési telkeket nyithasson, magánkézben lévő elhagyatott házakat vásároljon meg, nehogy idegen kézbe kerüljenek. A lebontást követően olcsó építkezési telekként szolgáljanak a kürti fiatal családoknak, hogy a szülőfalujukban maradjanak, gyerekeik a helyi óvodát és iskolát látogassák. A község számára a beruházás anyagi vonzata jelenlegi árfolyamon évi 30 ezer euró, 25 éves szerződés esetében, inflációs záradékkal is mintegy egymillió euró” – tájékoztatták a lakosokat. Bátorkesziben is téma a szélparkA szélpark kérdése nagyban érinti a szomszédos Bátorkeszit is. Három turbina a kürti határ déli csücskében épülne meg, azonban ez a helyszín rendkívül közel van a nagyközség belterületéhez. Emiatt Bátorkeszi hivatalos Facebook-oldalán Labancz Roland polgármester egy posztban kikérte a helyiek véleményét. A kommentek sorát böngészve világos, hogy a beruházást ellenzők vannak többségben – ám több semleges, ill. támogató kommentárt is olvashatunk a poszt alatt. Magában a szövegben egyébként a község azt állítja, nem kaptak tájékoztatást Kürttől:Sajnos annak idején a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptunk semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudjuk biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az egyes településeken.A nagyközség később közölte a lakossági petíciót is.(Száz Ildikó, Vataščin Péter) Ezzel összefüggésben megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy kikérjük a véleményét a szélerőművekkel szemben emelt leggyakoribb kifogásokról. Az alábbiakban felsoroljuk a hat, leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő segítségével tisztázzuk, hogy mi igaz ebből, és mi tévhit.1. A szélturbinák veszélyesek a madarakra és denevérekre, zavarják a helyi ökoszisztémát„Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a szélerőművekkel kapcsolatban. Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házi macskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.Még a villanyvezetékek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a madarakra, mint maguk az erőművek” - emelte ki a szakértő. Ez egyébként azért van így, mert a szélerőművek helyének megállapításakor ornitológusok bevonásával környezeti hatásvizsgálatot végeznek, így előzve meg, hogy a szélturbina madárvonulási útvonalakat keresztezzen.„A valóság tehát az, hogy a környezeti hatás tekintetében jelenleg a szélerőmű a legkörnyezetkímélőbb módja az energiatermelésnek a világon, és ez egyébként a szén-dioxid-kibocsátás viszonylatában is igaz” - szögezte le Magyar László.2. A szélerőművek túl zajosak, zavarják a lakosságotMagyar László ezt azzal cáfolta, hogy a modern szélerőműveket szigorú zajvédelmi szabályok szerint helyezik el. Magyarországon például 700 méteres védőtávolságot írnak elő a lakóépületektől, ezen a távolságon túl pedig a zajszint már jóval egy háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajszintje alatt marad.„A gyakorlatban végzett méréseink is ezt igazolják: egy helyszíni zajmérés során például kiderült, hogy a szél erősebb zajt keltett a mikrofonon, mint maga a szélturbina. A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határ menti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk – olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését” – fejtette ki a szakértő. 3. A szélerőművek masszív betonalapjai értékes termőföldeket foglalnak el, és megbolygatják a talajtAz energiaszakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szélturbinákhoz valóban mély, akár 10 méteres betonalap készül, de ez egy konkrét ponton történik, nem a teljes környező földterületen. Az alapot általában nem bontják el a turbina életciklusa végén, hanem ugyanoda új, modernebb turbinát telepítenek. Ezáltal a hosszú távú területhasználat kifejezetten hatékonynak mondható más ipari létesítményekhez vagy erőművekhez képest.Ami a mezőgazdaságra gyakorolt hatást illeti: a szélerőművek óriási előnye például a napelemparkokkal szemben, hogy valójában rendkívül kis földterületet foglalnak el, kevesebbet, mint egy nagyobb épületkomplexum vagy út. Vagyis sokkal kisebb területen képesek nagy mennyiségű energiát termelni. A betonalap esetében kevesebb mint 0,1 hektárról beszélünk, ehhez jön még a bekötőút, ami viszont általában egy felújított, korábban is használt mezőgazdasági útszakasz, amelynek a leburkolása a gazdáknak is kedvez– hangsúlyozta Magyar.Hozzátette: igaz, hogy a szélturbinák között több száz méteres távolságot kell tartani, tehát egy „szélerőműpark” ténylegesen nagy területre terjed ki, de az nem elveszett terület, két turbina között ugyanis a föld ugyanúgy művelhető, emellett legeltetés vagy más mezőgazdasági használat is lehetséges. Ráadásul a földtulajdonos, a gazda vagy önkormányzat bérleti díjat kap, ami éves fix jövedelmet jelent.4. A szélerőművek nem csökkentik a lakosság áramköltségeit, ezért nem éri meg az érintett településnekMagyar László ezzel a felvetéssel kapcsolatban az Új Szónak elmondta: a szélerőművek közvetlenül valóban nem garantálnak az érintett települések lakóinak olcsóbb áramot, de ezért nem a technológia okolható, hanem a jelenlegi szabályozási keret. „Számos országban már megvalósult az ún. energiademokrácia, ahol a lakosok és önkormányzatok maguk is tulajdonosai lehetnek egy-egy erőműnek. Németországban például közösségi finanszírozással épülnek szélerőművek, a résztvevők pedig éves hozamot kapnak befektetéseik után. Dániában minden földtulajdonos, aki az erőművet látja a saját földjéről, részesedést kaphat a nyereségből” - sorolta a szakértő a külföldi példákat.Hozzátette: bár Magyarországon és Szlovákiában ezek a modellek még nem terjedtek el, az irány adott, és hosszú távon a decentralizált energiatermelés egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ugyanakkor az érintett településeknek már most is származik bevételük egy-egy telepített erőműből, például iparűzési adó, illetve földbérleti díj formájában. 5. A szélerőművek mérgező anyagokat bocsáthatnak ki, szennyezve a talajt és a vizeketMagyar László szerint ez a tévhit teljesen megalapozatlan. A működő szélerőművek nem égetnek, nem bocsátanak ki kipufogógázt vagy egyéb emissziót, és a telepítésük során sem alkalmaznak olyan veszélyes vegyületeket, amelyek a talajba vagy vízbe juthatnának. Az állítólagos „mérgező bevonatokra” sincs bizonyíték – ha lennének ilyen problémák, azok globális léptékben is komoly figyelmet kapnának, tekintve, hogy világszerte több millió turbinát üzemeltetnek. „Ezzel szemben a fosszilis erőművek vagy a bányászat – elég csak a Sajó folyó szennyezésére gondolni – valós és dokumentált környezeti károkat okoznak. A szélenergia a legtisztább energiatermelési módok közé tartozik” – mutatott rá az Energiaklub szakértője.6. A szélerőművek rövid élettartamúak, és az újrahasznosításuk nem megoldottA szakértő egyik felvetéssel sem ért egyet. Elmondása szerint a szélturbinák tipikus élettartama 25-30 év, de a jól karbantartottak ennél is tovább üzemelnek, amikor pedig működésképtelenné válnak, ugyanarra az alapra új telepíthető.Magyar rámutatott, hogy ma már az újrahasznosítás sem jelent különösebb gondot. „A működésképtelenné vált alkotóelemek elbontása minden esetben kötelező a beruházóra nézve. A turbinák anyagmennyiségének 85-90%-a ráadásul újrahasznosítható. Az acélból, kompozit anyagból hasznos tárgyak, például buszmegállók, biciklitárolók készülnek. Nemrég pedig egy konferencián az egyik előadó azzal büszkélkedett, hogy a cipője döntően újrahasznosított szélerőmű-komponensekből készült” – magyarázta a szakértő. Ezen túl a lapátok újrahasznosítása is folyamatosan fejlődik: Európában több olyan projekt is fut, amelyek keretében a kompozit lapátokból cementgyártásban használt alapanyag, vagy más ipari termék készül. 🔹 Olcsó és tiszta energiaforrás – Hazai előállítású, környezetbarát villamos energiát termel, nincs szén-dioxid-kibocsátás működés közben. 🔹 Csökkenti az importfüggőséget – Mérsékli az áramimport és a földgázfelhasználás mértékét, így növeli az ország energiafüggetlenségét. 🔹 Kiegészíti a naperőműveket – Téli időszakban és éjszaka is termel, így kiegyensúlyozza a napenergia szezonális és napi ingadozásait. 🔹 Gyors szén-dioxid-megtakarítás– Már fél év alatt „klímasemlegessé” válik, azaz ennyi idő alatt megtérül a gyártás és telepítés CO₂-lábnyoma. 🔹 Technológiai fejlődés– A mai turbinák már alacsonyabb szélsebességnél is működnek, magasabbak, hatékonyabbak, így többet termelnek. 🔹 Piaci alapon is versenyképesek – Működésükhöz nincs szükség állami támogatásra, gazdaságilag önfenntartók. 🔹 A legolcsóbb áramtermelési mód – A legfrissebb adatok szerint a szélenergia ára 2010 és 2023 között 70%-kal csökkent, ma a legolcsóbb energiatermelési forma a világon. (forrás: greenfo.hu) A jelentés hangsúlyozza, hogy a fűtési ágazat dekarbonizálása elengedhetetlen az ország éghajlat-politikai céljainak elérése és a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a földgáztól való függőség csökkentése érdekében.A végére pedig egy megdöbbentő adat: Szlovákiában a 2024-ben elhasznált földgáz mintegy 70%-a, az ugyanebben az évben elfogyasztott összes nyersolajnak pedig több mint 80%-a orosz eredetű volt. Tarabáék tétlensége miatt kevesebb forrás jut a klímaadaptációs intézkedésekreA szervezet egyben rámutatott, hogy továbbra is késik a Szociális Klímaalap létrehozása. Az ehhez szükséges tervdokumentum elfogadását a kormány év végére halasztotta, arra hivatkozva, hogy a mai napig nem történt meg az épületszektor és a közlekedési szektor kibocsátáskereskedelmi rendszerére vonatkozó ETS2 irányelv teljes körű átültetése. Az EU tagállamainak ezt legkésőbb 2024. június 30-ig kellett volna végrehajtaniuk, a környezetvédelmi minisztérium azonban még mindig nem tűzte ki a jogi aktus dátumát.Ugyanakkor éppen az épületszektor és a közlekedés kibocsátásainak kereskedelméből származó bevételek szolgálnának a Szociális Klímaalap forrásául, amíg azonban az említett jogi lépés nem történik meg, Szlovákia nem jogosult ezeknek a forrásoknak a lehívására. A Klíma Koalíció platformba tömörült környezetvédelmi szervezetek ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet, hogy a késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A szóban forgó alap biztosítaná az Újítsd fel az otthonod program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klíma Koalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól.Az Állami Számvevőszék is hiányolja a klímatörvénytSzlovákia másik súlyos elmaradására májusban mutatott rá az Állami Számvevőszék (NKÚ): továbbra is hiányzik a klímatörvény, az ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást 2023 után felfüggesztették. A jogszabály az NKÚ szerint azért is fontos lenne, mert:egyértelműen meghatározná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségeket és célokat;rögzítené a nemzeti klímapolitikai célok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciós mechanizmusokat;megerősítené a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok jogi érvényesíthetőségét;meghatározná egyebek mellett az önkormányzatok kötelezettségeit is az alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési intézkedések terén. A környezetvédelmi minisztérium az NKÚ megállapításaira korábban úgy reagált, hogy az intézmény célja Szlovákiára erőltetni a Green Dealt olyan formában, amely tönkretenné az ipart, a versenyképességet és az emberek jólétét. 245 millió eurótól eshetnek el a háztartásokKorábban több természet- és klímavédelmi szervezet is bírálta, hogy késik a Szociális Klímaalap létrehozása, amely biztosítaná az „Újítsd fel az otthonod” program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klímakoalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól. A késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A konszolidációt is befolyásoljaAz energiakompenzációs javaslatot a Progresszív Szlovákia (PS) párt is bírálta. Ivan Štefunko alelnök úgy fogalmazott, hogy ha a kormány nem osztott volna szét eddig 4 milliárd eurót az energiatámogatásokra, most nem lenne szükség ilyen súlyos megszorító intézkedésekre. „A független adatok azt mutatják, hogy az energiaszegénység nagyjából a lakosság 30%-át érinti. Ez is rossz arány, de semmiképpen sem 90%. Segíteni azoknak kell, akiknek valóban fagyoskodniuk kell, vagy aránytalanul magas számlákat fizetnek. Nem pedig azoknak, akik medencéket vagy télikerteket fűtenek” – hangsúlyozta Štefunko.Az ellenzéki párt emellett azt is kifogásolja, hogy a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk 435 millió eurós energiatámogatást kapnak a háztartások uniós forrásokból – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Robert Fico (Smer) kormányfő Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter és pártja parlamenti képviselőinek társaságában a szerdán jóváhagyott konszolidációs csomag kapcsán. Fico bejelentése szerint a kormány jövőre garantálja a villany és a gáz árát a háztartások számára. „Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter javaslatát megvitatta és támogatja a koalíció. 435 millió eurós energiatámogatás lesz, amit nem az állami költségvetésből állunk, hanem az uniós alapok rovására” – jelentette ki Fico.Fico szerint a jóváhagyott konszolidációs csomag már nem módosul. „A konszolidáció elengedhetetlen ahhoz, hogy rendbe tegyük az államháztartást, és a 2027-ben felálló új kormány rendben tudja átvenni. Mert 2023-ban egyáltalán nem volt rendben” – mondta a kormányfő.Kiemelte pártja képviselőinek magatartását a szavazásnál. Szerinte a Smer-SD úgy állt hozzá a konszolidációhoz, ahogy szükséges volt, de közben megőrizte értékeit.Fico elképzelhetőnek nevezte, hogy már októberben megszavazza a parlament a 2026-os költségvetést, ehhez október 15-ig elő kell terjesztenie a kormánynak. „A konszolidációs törvény elfogadása volt az első feltétele a 2026-os költségvetés elfogadásának. Úgy vélem, idén rekordidőben fogadhatjuk el a költségvetést, talán már októberben” – húzta alá a kormányfő.„Nagyra értékelem, hogy a közjogi méltóságok a béreik befagyasztásáról döntöttek. A kormány esetében ezt alkotmánytörvény szabályozza, be lettek fagyasztva a béreink, emellett magasabb lesz a jövedelemadónk” – hangsúlyozta.„Nyugodtan kijelenthetem, hogy a költségtérítéseink a 2025-ös szinten maradnak, ezt kormányhatározat szabályozza. Ennek semmi köze a konszolidációs törvényhez. Ha megállapodnak a miniszterek, 2026-ban is a 2025-ös szinten marad a költségtérítés, erről határozatot fogadunk el” – tette hozzá Fico. A törvénymódosítással együtt a parlament elfogadta Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter hozzátoldását is, amelynek értelmében csökkentik az aktív tartalékosoknak járó pénzbeli juttatásokat. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a vártnál többen jelentkeztek az úgynevezett Nemzeti Védelmi Erők (NOS) kötelékébe. Saková elmondása szerint a rendszer nem tartalmaz majd érzékeny adatokat, a biztonságát pedig az Európai Bizottság rendszeresen ellenőrzi majd. A kormány továbbra is azzal számol, hogy az energiatámogatás költségeit uniós forrásokból lehet fedezni. Az energiakompenzáció költsége jövőre meghaladja a 400 millió eurót, de jelenleg csak mintegy 17 millió euró garantált, amely a rendszer technikai megoldására, illetve a kapcsolódó személyi kiadásokra fordítható. A fennmaradó összegről még folynak a tárgyalások az Európai Bizottsággal. Váratlan bejelentés: folytatódik az Újítsd fel a házad programA jövő évre beharangozott energiatámogatást az ellenzék mellett környezetvédelmi és szociális szervezetek is bírálták. Rámutatták, hogy az energiaszegénység Szlovákiában ténylegesen a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százalékát érinti, így ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a legkiszolgáltatottabbakat segítő támogatások kifizetése után maradna még legalább 290 millió euró. Ezt pedig fenntarthatósági projektekre lehetne fordítani, mint például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A környezetvédelmi minisztérium ma jelentette be, hogy jövő tavasszal folytatódik az Újítsd fel a házad projekt, melyre 186 millió eurót fordítanak a Modernizációs Alapból. Az összegből több mint 16 000 régi családi házat újítanának fel, beleértve a hőszigetelést, a nyílászárócseréket és más energiahatékonysági beruházásokat. A támogatást a tárca közleménye szerint az energiaszegénység által leginkább fenyegetett háztartások igényelhetik majd.A Modernizációs Alap az Európai Unió egyik pénzügyi eszköze, amelyet a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) bevételeiből finanszíroznak. Deklarált célja az energetikai rendszerek korszerűsítése, a megújuló energiaforrások telepítése és az energiahatékonyság fejlesztése, így hozzájárulva a klímasemlegességi célok eléréséhez. A ZMOS már tiltakozik A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) elutasítja a jövő évi állami költségvetés tervezetét, mivel az szerintük az önkormányzatoktól 246 millió eurót von el. Ezt Jozef Božik, a szervezet elnöke közölte a közösségi hálón kedden, miután tárgyalt a pénzügyminisztérium képviselőivel a költségvetés tervezetéről. „Ez a tervezet 246 millió euróval csökkenti az önkormányzatok bevételeit. Ha ehhez hozzászámítjuk a konszolidáció másik részét, akkor már közel 290 millió eurós csökkenésről beszélünk” – indokolta Božik a ZMOS elutasító álláspontját. A pénzügyminiszter nem hajlandó engedni az ernyőszervezetnek. „Továbbra is úgy gondolom, hogy az önkormányzatok sokkal jobb helyzetben vannak, mint maga az állam, amely borzalmas állapotokat örökölt az előző kormánytól” – hárította újra az előző kormányokra a felelősséget a konszolidáció miatt Kamenický. Jövőre és azután is lesz konszolidáció A konszolidáció azonban nem ér véget 2026-ban. A költségvetési tervezet szerint 2027-ben és 2028-ban is további megszorításokra lesz szükség. „A hiány 3 százalékos szint alá való csökkentése érdekében a következő évek költségvetésében további konszolidációs intézkedéseket kell elfogadni, a GDP 1,8 százalékának megfelelő összegben” – írja Kamenický a tervezetben. Ez az összeg mintegy 2,5 milliárd euró, vagyis közel akkora csomagra – vagy két kisebbre – lesz szükség, mint idén, ha 2028-ra 3 százalék alá akarja vinni a kormány a hiányt. Kapcsolódó cikkünk Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor. Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról. A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé. A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta. A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg. „Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj" – rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanapA koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz. Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva. Kamenický egyedül maradtKét napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában. Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén. Kapcsolódó cikkünk Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása. Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra. „37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani” – kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot. „A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt. A szociális partnerek szerint elfogadhatatlanA költségvetést elutasítják a kormány szociális partnerei és az ellenzék is. Az érdekegyeztető tanács ma délelőtt tárgyalta a költségvetést. „Az alkalmazottak több mint 800 millió eurót fizetnek be pluszban, emellett ráfizetnek arra is, hogy nem lesz béremelés, ami újabb 500 milliós elvonást jelent az alkalmazottak számára” - magyarázta Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Konföderációjának (KOZ) országos elnöke. A kormány ugyanis befagyasztaná a köztisztviselők és a közalkalmazottak béreit, kivéve az oktatásban és az egészségügyben dolgozókat. A KOZ továbbra is követeli az 5 százalékos béremelést, amiben még 2024 szeptemberében egyeztek meg a kormánnyal. Uhlerová nem zárta ki, hogy a következő hetekben újabb országos tiltakozásra készüljön a KOZ. A munkaadók is elutasítják a költségvetés tervezetét. „Nem látjuk benne azt az 1,3 milliárd eurós megtakarítást, amit a kormány ígért” - jelentette ki Rastislav Machunka, az AZZZ SR elnöke. Szerinte csak 550 milliós megtakarítást találtak a kormány oldalán, az önkormányzatoktól pedig további 130 milliót vonnak el, vagyis valójában mindössze 680 millióval csökkenti kiadásait a kabinet. A javaslatot elutasítja a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) is, amely még kedden tárgyalt a tervezetről a pénzügyminisztériummal.
Pénteken elfogadhatja a kormány a jövő évi költségvetést, ami tartalmazza a konszolidációs csomag másik, mintegy 1,3 milliárd eurós részét. A kabinetnek ennyit kellene megtakarítania saját magán, az önkormányzatok azonban máris tiltakoznak. A konszolidáció egyhamar nem ér véget, 2027-28-ban további 2,5 milliárdot kell megspórolni. Pénteken, rendkívüli kormányülésen fogadja el várhatóan a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét, jelentette be ma Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. A költségvetést így a parlament soron következő, jövő héten kezdődő ülésén napirendre kerülhet. A kormány a konszolidációs csomag első részét, a mintegy 1,4 milliárdos bevételnövelést már elfogadta, ez tartalmazta az adó- és járulékemeléseket.Az erről szóló jogszabályt Peter Pellegrini államfő is aláírta, miután szerdán találkozott Robert Fico miniszterelnökkel (Smer) és a pénzügyminiszterrel.A csomag második, mintegy 1,3 milliárd eurós részét a jövő évi költségvetési tervezetnek kellene tartalmaznia, ebből látszik majd, hogy a kormány hogyan fog spórolni a minisztériumok kiadásain. Az intézkedésekről eddig csak általánosan beszélt a pénzügyminiszter, befagyasztják például a hivatalnokok fizetését, egyes tárcáknál elbocsátásokra lehet számítani, csökken a beszerzésekre fordított összeg stb. Kapcsolódó cikkünk Pozsony | A parlament szerdán elfogadta a Fico-kormány újabb konszolidációs csomagjának első részét, ami az állam bevételeinek növelését segíti. Összefoglaltuk a legsúlyosabb intézkedéseket. A teljes, 2,7 milliárd eurós csomagnak ez a része 1,4 milliárd euró pluszt hoz az államkasszába, amit a lakosságnak kell megfizetnie. A második rész, amely az állam, a minisztériumok spórolását jelenti, még csak most készül, várhatóan csak a jövő évi költségvetésben mutatkozik majd meg. A kormány álláspontját a megszorítócsomag viszonylag rövid, mindössze kétnapos vitájában Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter próbálta védeni. A vitát a koalíció korlátozta le két napra, ráadásul a képviselőik nem is szóltak hozzá a csomaghoz.A miniszter védekezése jobbára kimerült abban, hogy a korábbi ciklus három kormányát – a Matovič, a Heger- és az Ódor-kormányt vádolta pazarlással. A koalíciós többség az ellenzék javaslatait figyelmen kívül hagyta – ők ezért tiltakozásul a szavazásnál kivonultak a teremből –, majd 78 igen szavazattal, Ján Ferenčák (Hlas) tartózkodása mellett szerda este háromnegyed kilenckor megszavazta a javaslatot. A csomag elfogadása után megszólalt a Szlovák Nemzeti Bank is, amely szerint annak negatív hatása miatt jövőre szinte nem lesz gazdasági növekedés, és mintegy 30 ezren veszíthetik el az állásukat. Kapcsolódó cikkünk A Szlovák Nemzeti Bank prognózisa szerint a gazdaság az idén mindössze 0,8, jövőre pedig 0,5 százalékkal növekedik majd, az ok a konszolidációban rejlik. Az intézmény ma jelentette be az őszi előrejelzését, amely sokkal borongósabb, mint amire negyed évvel korábban számítottak. Peter Kažimír, az intézmény vezetője is rámutatott, hogy júniusban az idei évre még 1,2, jövőre pedig 1,6 százalékos növekedést valószínűsítettek. Az előrejelzések romlásának két oka van: a rossz külső feltételek, valamint a Fico-kormány gazdasági konszolidációs intézkedései.„Nincsenek jó híreim, arra számítunk, hogy egy százalék alatt marad az idei növekedés. (…) Jövőre még rosszabb lesz, feltételezzük, hogy fél százalék körül bővül a gazdaság” – mutatott rá Kažimír. Az infláció mértékét az NBS idén 4,2, jövőre pedig 3,6 százalékra teszi – a lassulás leginkább annak köszönhető, hogy megszűnik a jövedéki adó emeléséből adódó kölcsönhatás.Az áremelkedésre ugyanakkor a magas energiaáraknak és az állami energiatámogatás részleges kivezetésének is hatása lesz. A pénzintézmény a munkaerőpiacon is romlásra számít, csaknem harmincezer munkahely szűnhet meg jövőre.Kažimír az előrejelzés kapcsán rámutatott, hogy a világ eseményei – köztük az üzleti háborúk, a valós fegyveres konfliktusok – a gazdasági érdekek ellen dolgoznak. Az NBS vezetője elkerülhetetlennek nevezte a konszolidációt, de a körülmények miatt a megszorítások hatása gyakorlatilag duplázódik a szlovák gazdaságra – mutatott rá. Kapcsolódó cikkünk A szlovák kormány megszorító intézkedései a vasúttársaságot sem kímélik. Nő az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók terhelése A csomag hatására az egyéni vállalkozók és a munkavállalók adója, valamint járulékterhe nő, így csökken a nettó jövedelmük. A Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) szerint egy alkalmazott átlagosan mintegy 400 euró pluszt fizet majd be 2026-ban az államkasszába. A KOZ ezért jövő héten a parlament előtt tiltakozik majd. Három munkaszüneti napot eltörölnek, az üzletek pedig a legtöbb ünnepnapon nyitva lesznek. Emelkedik több termék általános forgalmi adója, így várhatóan újra gyorsulni fog az infláció. Már biztos, hogy az állami és önkormányzati alkalmazottak bérét befagyasztják – kivételt csak az orvosok és a tanárok jelentenek, ezért a rendőrök és a tűzoltók már tiltakoztak a parlament előtt. Emellett az önkormányzatoknak és a megyéknek együtt 130 millió eurót kell megtakarítaniuk. A kritika hatására a parlamenti képviselők saját fizetésüket és juttatásaikat is befagyasztották. Ez egyelőre nem vonatkozik a miniszterekre és a kormányfőre, de Kamenický azt mondta, esetükben is leállítják a juttatások növekedését. A munkavállalók nettó bére nemcsak a magasabb egészségbiztosítási járulék és az új adósávok miatt csökken, hanem azért is, mert csökkennek a jövedelemhatárok, amelyek felett magasabb adót kell fizetni. A nem adóztatható adóalap csökkentésének szabályai is szigorodnak. Kapcsolódó cikkünk Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor. Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról. A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé. A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta. A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg. „Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj" – rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanapA koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz. Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva. Kamenický egyedül maradtKét napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában. Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén. Kapcsolódó cikkünk Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása. Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra. „37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani” – kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot. „A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt. Ladislav Kamenický 22 pontos konszolidációs csomagot fogadtatott el, a legfontosabb, és az embereket a legsúlyosabban érintő intézkedések a következők: Az egészségbiztosítási járulék a dolgozóknál 4%-ról 5%-ra emelkedik, a munkáltatói rész marad 11%. A járulékkulcs emelkedése 358 millió eurót hoz az államnak. A Denník N számításai szerint a legalacsonyabb keresetűek bevétele is csökken: a 915 eurós bruttó bérnél, vagyis a 2026-os minimálbérnél a nettó bér 732,94 euró lesz, havi 4 euróval kevesebb, ami éves szinten 48 euró mínusz. 1600 eurós bruttó fizetésnél mintegy nettó havi 9, vagyis évi 110 euróval csökken. A 2200 eurós bruttónál havi csökkenés 14 euró lesz, vagyis éves szinten mintegy 170 euró lesz a veszteség. A minisztérium újabb jövedelemadó-kulcsokat vezet be: 44 000 euróig 19%-os, 44 000–60 000 euróig 25%-os, 60 000–75 000 euróig 30%-os, 75 000 euró felett 35%-os jövedelemadót kell majd fizetni. Az adózás módosításától a tárca 206 millió euró bevételt remél. A legsúlyosabban talán az egyéni vállalkozókat érinti a csomag. Eddig az induló vállalkozó az első adóbevallás után kezdett a járulékot fizetni, ha bevétele meghaladta a küszöböt, ami 2025-ben 9144 euró. Jövőre csak 5 hónap járulékkedvezményük lesz, és megszűnik a bevételi küszöb. Tehát alacsony jövedelemnél is fizetniük kell a minimális 131,34 eurós járulékot. Ráadásul 2026-ban a minimális járulékalap a vállalkozók esetében a korábbi alap 50%-áról 60%-ra nő, így a minimális havi társadalombiztosítási járulék 303,11 euróra emelkedik. Az egészségbiztosítási járulék is nő: 15%-ról 16%-ra. A két intézkedés együttes hatására egy átlagos vállalkozó havi 425 eurót fizet majd a járulékokra, vagyis havonta mintegy 80 euróval többet. Ez éves szinten 960 euró. Egy kicsit spórolnak magukon is a politikusok. A képviselők fizetése és juttatásai két évre befagynak, és az adójuk további 10%-kal nő. Ez havonta 220,7 euró nettó csökkenést jelent számukra, évente 2648,4 eurót. A képviselői fizetés jelenleg 6900 euró, a nem pozsonyiaké 7300 euró. A kormánytagok juttatásait valószínűleg szintén befagyasztják. Robert Fico kormányfő jelenlegi bruttó bére 12 194 euró, nettóban 10 299 euró. A konszolidáció és a magasabb adóterhek miatt a jövőben a köztársasági elnök fizetése alacsonyabb lesz, mint a kormányfőé. Kis változás a 13. havi nyugdíjban is lesz. A juttatás összegét befagyasztották, a 13. havi nyugdíj fix összegű, 667,3 euró lesz 2026–2028 között. A boltok a legtöbb ünnepen nyitva lesznek, kivételt csak december 24. (12 órától), a karácsony, január 1., nagypéntek és húsvétvasárnap jelent. Megszűnik 3 ünnepnap: november 17-e véglegesen, május 8. és szeptember 15. csak jövőre. Csökken a munkanélküli segély: az első 3 hónapban a bruttó bér 50%-a jár, majd fokozatosan csökken 40%-ra, 30%-ra, végül 20%-ra. A betegszabadságot eddig a munkáltató a 10. napig fizette, jövőre már a 14. napig fizeti, csak utána fizet a Szociális Biztosító. Bizonyos termékek általános forgalmi adója 19 százalékról 23 százalékra nő. Ezek a cukros, a sós termékek, muffinok, csipszek, perecek stb. Egy nettó 2 euró árú csokoládé, amiért jelenleg 2,38 eurót fizetünk, vagyis az adó 38 cent, januártól már 2,44 euróba kerül, mert az adó 44 cent lesz. Emelkednek a vállalkozások egyéb költségei is. Például a hazárdjáték adója emelkedik, de a kulcsot majd a kormány határozza meg. Korlátozzák a gépkocsihasználatot a vállalkozók számára. Növekvő infláció, kicsit erősebb gazdasági növekedés A költségvetés tervezete már nyilvános, az érdekegyeztető tanács csütörtökön tárgyalja azt. A javaslat 4,1 százalékos, GDP-arányos hiánnyal számol. Ez csaknem egy százalékpontos csökkenés az idei évhez képest, amikor – az előrejelzések szerint – a hiány több mint 5 százalékos lesz. Igaz, eredetileg 4,7-et terveztek, de a csökkenő bevételek és a nullához közelítő gazdasági növekedés miatt a hiány magasabb lesz. A nyilvánosságra hozott tervezet szerint a kormány idén csak 0,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az infláció pedig az év végéig még emelkedni fog: 4,1 százalékos lehet idén a pénzromlás. Ehhez a 4,1 százalékhoz viszonylag jelentős mértékben járulnak hozzá az élelmiszerek, amelyek – nem számítva az üdítőitalok kiugró áremelését – 2,3 százalékkal drágulnak. A kormány 2026-ra kicsit erősebb gazdasági növekedéssel, ezzel együtt tovább erősödő, az ideinél is súlyosabb inflációval számol.„2026-ban a külső kereslet enyhén emelkedik, ami támogatja a szlovák gazdaság teljesítményét, és a GDP 1,3%-kal nő” – áll a költségvetés tervezetében. „Az infláció 2026-ban 4,4%-ra gyorsul a távhőárak feltételezett visszatérésével a piaci szintekre” – állítja a pénzügyminisztérium. Ezt a szintet is csak úgy tudja tartani, ha megvalósul a célzott energiaár-támogatás. Még keresik a pénzt az energiaár-támogatásra Kamenický szerint az energiaár-támogatás jövőre 420 millió euróba kerülhet. A beruházási minisztérium (MIRRI) dolgozik az egyes tárcáknál lévő, még fel nem használt uniós források összesítésén. „Ennek alapján lesz még egy rövid egyeztetésünk, hogy melyik minisztérium mennyit ad a saját költségvetéséből az energiaár-támogatásra, de ez rendezve lesz” – részletezte Kamenický a TASR állami hírügynökségnek.. Szerinte a kormánykoalíción belül egyetértés van a költségvetésről, és nem számít arra, hogy gond lesz a jóváhagyásával. „Számomra egy dolog a fontos: hogy egyelőre megvan az egyetértés. Nincs ok bármilyen drámai lépésre” – tette hozzá a pénzügyminiszter. Kapcsolódó cikkünk Robert Fico (Smer) miniszterelnök és Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter eredetileg azt állította, hogy a jövő évi energiatámogatást uniós alapokból fogják fedezni. Az Európai Bizottság ugyanakkor az euractiv.sk portálnak hétfőn megerősítette, hogy ezt az aktuális szabályozás nem teszi lehetővé, közvetlen energiakompenzációk finanszírozása ugyanis uniós forrásokból nem lehetséges. Fico szeptember végén, a konszolidációs csomag elfogadása után azt állította, hogy a 435 millió eurósra tervezett energiatámogatási keretet uniós alapokból fogják fedezni, amit ekkor még a gazdasági miniszter is megerősített. Hozzátette: az Európai Bizottság hozzájárult az uniós források energiatámogatásra történő felhasználásához, mert eleget tett a szlovák fél kérésének az orosz gázszállítások leállításával összefüggésben.„Amióta Ukrajna januártól a közép-európai régióban vásárol gázt, 10 százalékkal magasabbak a gázárak Közép-Európában, mint Nyugat-Európában. Mivel ez a RePower következménye, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során arra jutottunk, hogy az uniós forrásokból a jövő évi energiatámogatás is finanszírozható” – mondta akkor Saková.Az Euractiv által az Európai Bizottságtól kapott állásfoglalásban azonban ennek az ellenkezője szerepel. Eszerint a lakossági energiakompenzációk nem tartoznak a 2021–2027-es kohéziós politika prioritásai közé, a jelenlegi szabályozás szerint tehát energiaár-támogatások nem finanszírozhatók uniós alapokból.Bár még folyamatban vannak a tárgyalások, az Eb hangsúlyozta, hogy bármilyen megoldásnak összhangban kell lennie az érvényes előírásokkal. Alternatívaként olyan projekteket javasolt, mint a köz- és magánépületek energiahatékonysági beruházásai, vagy a megújuló energiaforrásokba történő befektetések.Mégis költségvetési forrásokhoz nyúlnakA célzott energiatámogatásról szóló törvényt gyorsított eljárás keretében október 1-jén fogadta el a parlament. A jogszabályban deklarált cél az ún. „energetikai háztartások” támogatása, de csak abban az esetben, ha az adott háztartás jövedelme nem lép túl egy bizonyos határt. Ezt a jövedelemhatárt egy későbbi kormányrendelet fogja meghatározni. Bár a törvényben a „célzott” jelző szerepel, a támogatás valójában a háztartások széles körét, akár 90–95%-át érinteni fogja – helyezte korábban kilátásba a miniszterelnök és a gazdasági miniszter is. Miután a parlament jóváhagyta a törvényt, Saková újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol már arról beszélt, hogy az uniós forrásokból egyelőre csak mintegy 17 millió euró biztosított, mégpedig a rendszer technikai és személyi hátterének fedezésére. Hozzátette: az EU jogi keretei miatt a meglévő pénzeszközöket nem tudják egy az egyben átültetni energiatámogatásra.Ehelyett azt tervezik, hogy az uniós forrásokat ún. duális projektekre fordítják (amelyeket egyszerre finanszíroz az EU és a nemzeti kormány), aminek köszönhetően aztán felszabadulnak azok a költségvetési források, amelyekből fedezhetik az energiatámogatásokat.A minisztérium az Euractiv megkeresésére azt válaszolta: július óta intenzív tárgyalást folytattak a bizottsággal, és végül arra jutottak, hogy az energiakompenzáció közvetlen finanszírozását lehetővé tevő módosítás túl körülményes és hosszadalmas lenne. Ezért megállapodtak abban, hogy az Eb rugalmasságot biztosít Szlovákia számára, és lehetőséget ad olyan beruházási projektek finanszírozására, ami a költségvetésből szabadít fel forrásokat az energiatámogatásra.Az ellenzék szerint mindenkit félrevezettekEllenzéki képviselők szerint az Eb állásfoglalása viszont annak a bizonyítéka, hogy a kormány félrevezette a nyilvánosságot, amikor azt állította, hogy az energiatámogatást uniós alapokból fedezik. „Ez a kormány képtelen takarékoskodni, nem tudja kezelni a közpénzeket, nem képes konszolidálni, sem megfelelően felhasználni az uniós forrásokat, és még megfelelő szolgáltatásokat sem tud biztosítani az embereknek” – jelentette ki Milan Majerský, a KDH képviselője.Hozzátette: az energiatámogatásra szánt 435 millió euró beemelése a konszolidációs csomagba puszta álcázás volt, és a kormány valójában így készíti elő a terepet ahhoz, hogy a jövő évi költségvetési kiadások közé „csempéssze” az összeget. Az ellenzék szerint ténylegesen célzott támogatásra lenne szükség, vagyis csak a ténylegesen nehéz helyzetben lévő háztartások energiakiadásait kellene kompenzálni, emellett az energiafogyasztás csökkentését kellene elősegíteni hőszigetelési programok vagy korszerű, hatékony kazánok telepítése által. Kapcsolódó cikkünk Szerdán a parlament elfogadta az energiatámogatásról szóló törvénymódosítást. Azt, hogy ki lesz jogosult a támogatásra, kormányrendelet fogja meghatározni. Denisa Saková gazdasági miniszter azt ígéri: a pontos feltételeket tartalmazó rendeletet a kormány néhány héten belül elfogadja. Az a rendelet, amely pontosan meghatározza az energiatámogatás feltételeit, a következő hetekben kerülhet a kormány elé jóváhagyásra. Ezt követően a háztartások megtudják, hogy jogosultak-e erre a támogatásra vagy sem. Az egyes energiatípusok esetében a támogatás eltérő módon lesz beállítva – jelezte Denisa Saková (Hlas-SD) gazdasági miniszter. Távhő, gáz vagy villany?A miniszter szerint a közeljövőben még egyeztetni fognak az egyes energiafajták szolgáltatóival. „Arra törekszünk, hogy az energiatámogatást a lehető legcélzottabb módon biztosítsuk. Ez azt jelenti, hogy például a távhőnél más lesz a megközelítés, mint a gáznál vagy a villamos energiánál”– mondta Saková. Az áram- és gázszolgáltatásnál az alacsonyabb ár már közvetlenül a számlán jelenne meg. A távhőnél viszont energiacsekket kapnának az emberek, mert ennek az energiatípusnak az ára régiónként és szolgáltatónként eltér. „Arra törekszünk, hogy bizonyos igazságossági szempontokat is érvényesítsünk, tehát ne mindenki ugyanakkora energiacsekket kapjon, figyelembe vegyük a regionális különbségeket is” – magyarázta a miniszter. A csekket év elejétől a Szlovák Posta kézbesítené az embereknek. Automatikus jogosultság, adatvédelemmelA miniszter hangsúlyozta, hogy a törvény pontosan meghatározza, kinek jár az energiatámogatás és hogyan számolják ki, illetve mikor keletkezik vagy szűnik meg a jogosultság. Hozzátette:a jogosultság automatikusan dől el, nem kell külön kérvényt beadni, a személyes adatok védve lesznek, és ha valaki nem ért egyet a számítással, kérhet felülvizsgálatot. Kapcsolódó cikkünk Elfogadta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyaltak. A koalíció 77 képviselője szavazta meg az indítványt, Jozef Cech (Smer) nem szavazott, Dušan Muňko, aki a Smer jelöltjeként indult a választásokon, de jelenleg az SNS frakciójában ül, pedig tartózkodott. A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedés lényege, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak fogyasztása, illetve összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Tényleg célzott támogatás lesz?Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az erre fordítandó uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább hosszú távú, fenntarthatósági projektekre kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A módosítás október 10-én lép hatályba. A teljes körű kompenzáció az idei év végével megszűnik.Mindent tudni fog rólunk az államAz ellenzék módosító javaslatait a plénum nem szavazta meg. Ján Hargaš és Ivan Štefunko (mindketten PS) azt javasolták, hogy kerüljön be a törvény szövegébe egy olyan rendelkezés, amely alapján a természetes személyek jogosult lennének megtagadni az adataik feldolgozását az energiatámogatás céljából, ezáltal azonban elveszítenék jogosultságukat a támogatásra a következő naptári évben.Másik javaslatuk az lett volna, hogy a természetes személyek kérhessenek tájékoztatást arról, milyen mértékben fértek hozzá a személyes adataikhoz a célzott energiatámogatásra való jogosultság megállapítása során.A törvényhozók elutasították Marián Viskupič (SaS) módosító indítványát is, amely az energiatámogatással kapcsolatos működési kiadásokat 3%-os szinten maximalizálta volna.Az PS politikusai korábban kifogásolták, hogy az enertgiatámogatások kiosztása előtt a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Az adatokat a minisztérium az ingatlan-nyilvántartásból, az adóhatóságtól, az egészségbiztosítóktól és a Szociális Biztosítótól, a munkaügyi központtól, valamint más energetikai intézményektől szerzi be.Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk Második olvasatba utalta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyalnak. A kormány azt ígéri, hogy jövőre a háztartások mintegy 90%-ának csökkennének a rezsiköltségei. Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább célzottan kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedésről egyelőre annyit tudni, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, várhatóan egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter ugyanakkor korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Rezsicsökkentés a fenntartható megoldások káráraA szakértők egyetértenek abban, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni. Gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból is jobban megérné a rövid távú energiakompenzáció helyett olyan fenntarthatósági projekteket folytatni, mint a Zöld otthonok vagy az Újítsd fel a házad, amelyekre a szlovák háztartások kereslete tartósan meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat.Környezetvédelmi és szociális szervezetek (Föld Barátai – CEPA, Greenpeace Szlovákia, Klímakoalíció és a Szociál-ökonómiai Elemzők Szövetsége) emellett azt szorgalmazzák, hogy az energiakompenzáció valóban célzott legyen, tehát azokat a családokat segítse, amelyeket ténylegesen fenyeget az energiaszegénység – ez pedig szerintük a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százaléka. Ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a támogatások kifizetése után maradna még 290 millió euró, amiből a CEPA elemzése szerint finanszírozni lehetne:akár 25 000 családi ház nyílászáró-cseréjét és födémszigetelését 10 000 euró értékben;5400 háztartás 4380 eurós hőszivattyú-támogatását, amely hosszú távon olcsóbb fűtést biztosítana;3000 háztartás 3600 eurós napkollektor-támogatását a tartósan olcsó meleg vízért;valamint 2000 család számára a fatüzelésű kazán lecserélését, háztartásonként 2700 eurós támogatással. Juraj Melichár, a Föld Barátai–CEPA koordinátora emellett rámutatott, hogy az általános energiatámogatásokra a kormány már eddig is hatalmas összeget, 4 milliárd eurót költött el – ebből a családi házak több mint egyharmadát (37%) el lehetett volna látni szigetelt tetővel, valamint új nyílászárókkal, ami tartósan alacsonyabb rezsiköltségeket eredményezett volna.„Azokat a forrásokat, amelyeket a lakóházak szigetelésére és a megújuló energiaforrások telepítésére kellene költeni – ami valós megoldást jelentene a magas energiaköltségekre –, ismét elpazarolják. Ráadásul ezek a pénzek így a fosszilis cégek és az energiaipari nagyvállalatok zsebében kötnek ki, amelyek Szlovákia legnyereségesebb cégei közé tartoznak” – tette hozzá Dorota Osvaldová a Greenpeace-től. Kapcsolódó cikkünk A társadalmi és anyagi egyenlőtlenségek mélyülése rányomja a bélyegét a háztartások energetikai átállására is – figyelmeztet a Szlovák Klímakezdeményezés (SKI), reagálva a Szlovák Nemzeti Bank friss felmérésére, mely szerint 2020 óta folyamatosan növekszik a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett lakosok aránya Szlovákiában – 2025-re már elérte a 18,3%-ot. Ez a tendencia ráadásul ellentétes irányú az európai uniós trenddel, ahol a szegénység csökken. Az SKI ezzel kapcsolatban kiemelte: az energetikai átállás csak akkor lehet sikeres és igazságos, ha az állam célzottan támogatja a leginkább rászorulókat – például az alacsony jövedelmű háztartásokat vagy az időseket. A támogatásnak „személyre szabott” formában kell történnie, figyelembe véve a háztartások valós igényeit és pénzügyi lehetőségeit. „Enélkül az energetikai átállás tovább mélyítheti a társadalmi szakadékokat” - figyelmeztet Kateřina Chajdiaková, a kezdeményezes elnöke.Sokan fektetnének be az energiahatékonyságba, ha lenne miből 2024-ben és 2025-ben a kezdeményezés a Focus ügynökséggel együttműködésben két reprezentatív közvélemény-kutatást végzett, amelyek a szlovák lakosság energiahatékonysággal, az emelkedő energiaárakkal és a lakásfelújítás-támogatással kapcsolatos hozzáállását térképezték fel. A felmérések eredményei szerint az energetikai átállásnak jelentős társadalmi akadálya van: míg a tehetősebbek önerőből is képesek beruházni például napelemekbe vagy hőszivattyúba, addig a háztartások többsége nem tudja előteremteni az ehhez szükséges forrásokat. Bár az energiahatékonyság iránti érdeklődés nő, a pénzügyi akadályok sokakat meggátolnak a cselekvésben. Az energiaszámlákkal már most is küszködő háztartások 58%-a nem tervez semmilyen korszerűsítést – nem érdektelenségből, hanem a források hiánya miatt. „Az emberek tisztában vannak az épületszigetelés, a megújuló energiaforrások vagy a modernebb fűtési rendszerek előnyeivel, de támogatás hiányában nincs lehetőségük a cselekvésre. A hőszigetelés és a megújulók iránti növekvő érdeklődés is azt mutatja, hogy a szlovák társadalom készen áll a változásra, de hiányoznak a megfelelő eszközök és lehetőségek” – magyarázta Chajdiaková. Az energetikai átállás sikere tehát az SKI szerint nem csupán technológiai újításoktól függ, hanem elsősorban attól, hogy az állam képes-e a társadalom minden rétege számára elérhető, átlátható és célzott támogatási mechanizmusokat létrehozni. Az energetikai átállás nem válhat újabb olyan tényezővé, amely mélyíti a társadalmi különbségeket – épp ellenkezőleg, lehetőséget kell teremtenie ezek csökkentésére – figyelmeztet a szervezet.Nő az energiaszegénység által fenyegetett háztartások számaAz SKI és a Focus ügynökség tavalyi és idei felmérésének adatait összehasonlítva több kulcsfontosságú trend rajzolódik ki:Növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek jelenleg is nehezen fizetik ki az energiaszámlákat, vagy hasonló problémákra számítanak a jövőben, vagyis az energiaszegénység veszélye fenyegeti őket.Nőtt azok aránya, akik szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben prioritást kellene élvezniük a lakásfelújítási támogatásoknak (szigetelés, nyílászárócsere stb.)Míg a megújuló technológiák, mint a napelemek és a hőszivattyúk, egyre népszerűbbek, ezzel párhuzamosan paradox módon növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudnak semmilyen energetikai korszerűsítést megvalósítani.Egyre ismertebbek a lakásfelújítás-támogatási programok, de az alacsony jövedelmű háztartások körében még mindig jelentős a tájékoztatás hiánya. Kapcsolódó cikkünk A legújabb tudományos adatok tükrében a világnak nem egész három éve maradt arra, hogy teljesíteni tudja a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény fő célját, a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartását. A Greenpeace szlovákiai fiókszervezete a kormány súlyos elmaradásaira figyelmeztet a klímaváltozással szembeni védekezés terén - a mai napig sem született meg egy átfogó klímatörvény, és késik a Szociális Klímaalap létrehozása is. Egy friss nemzetközi kutatás szerint, amely az Earth System Science Data című tudományos folyóiratban jelent meg, a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás mellett kevesebb mint három év alatt kimerül az a „szénköltségvetés”, amely még lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés az 1,5 °C-os küszöb alatt maradjon. Ez azt jelenti, hogy a párizsi klímamegállapodásban rögzített célkitűzéshez 2025 elejétől számítva még körülbelül 130 milliárd tonna CO₂ kibocsátásra van lehetőség, miközben az emberi tevékenység - elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata és az erdőirtás - évente mintegy 53 milliárd tonna CO₂ kibocsátását eredményezi.2024-ben a globális átlaghőmérséklet már 1,52 °C-ra nőtt, ebből 1,36 °C-ot közvetlenül az emberi tevékenység okozott. Ha azonban csak egyetlen évben haladja meg a globális átlag a másfél fokos hőmérsékleti szintet, az még nem jelenti a Párizsi Klímamegállapodás kudarcát, hiszen az hosszú távú átlagra vonatkozik. Ugyanakkor ez az adat is azt mutatja, hogy az emissziók okozta felmelegedés aggasztó ütemben halad a rossz irányba. A 2012–2024 közti melegedés üteme körülbelül kétszerese volt az 1970–80-as évek szintjének - figyelmeztetnek a kutatók. A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy miközben a felmelegedés mértéke és üteme egyre aggasztóbb, a klímapolitikai intézkedések nem tartanak lépést a változásokkal. Kiemelték: másfél fok felett minden tizedfoknyi további emelkedés súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményeket. A negatív hatások csak úgy semlegesíthetők, ha a globális kibocsátás nettó nullára csökken – minél hamarabb.Greenpeace: a kormány teljesen érdektelenA Greenpeace szervezet a kutatásra reagálva olyan “bátor és ambiciózus”, 2035-ös horizontú klíma-akciótervek elfogadását sürgeti, amelyek a lehető leggyorsabban megszüntetik a szén, a kőolaj és a földgáz használatát, különösen a gazdag, fejlett országokban.A szlovákiai fiókszervezet Robert Fico kormányát is arra szólította fel, hogy kezelje prioritásként a klímavédelmi intézkedéseket. Az aktivisták szerint ugyanis a mostani kormány a klímaválság negatív hatásai elleni küzdelmet mellékvágányra tette.„Szlovákia késik számos klímastratégia és cselekvési terv kidolgozásával, amelyeknek már rég el kellett volna készülniük. Robert Fico kormánya és különösen a környezetvédelmi miniszter számára ez teljesen érdektelen. Taraba miniszter úr semmit sem tesz – pedig neki és a Fico-kormány tagjainak is fel kellene ismerniük, hogy ők lesznek a felelősek azért, hogyan fogunk élni nemcsak öt, hanem húsz év múlva is. A tétlenségük súlyos következményekkel jár majd, és a klímaválság elől valóban nem lesz hová menekülni” – fogalmazott Miroslava Ábelová szóvivő.A zöld szervezet a legsürgetőbb intézkedések között a megújuló energiaforrások kiterjesztését, az energetikai közösségek és az alkalmazkodási intézkedések támogatását említi. Kapcsolódó cikkünk Az Európai Bizottság (EB) múlt héten tette közzé éves jelentését Szlovákiáról, amelyben az ország gazdasági és társadalmi helyzete mellett az államháztartás állapotát, valamint a különböző reformok megvalósítását is értékelték. A klíma- és környezetvédelem állapotának külön fejezetet szenteltek, amely azonban nem fest túl pozitív képet az országról, és meglehetősen kritikus a jelenlegi kormánnyal szemben. A jelentés a klímaadaptációs intézkedések mellett a biológiai sokféleség védelmét, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseket, a természetes vizek állapotát, a vízközmű-infrastruktúra helyzetét, illetve a megújuló energiaforrások szlovákiai alkalmazását is értékeli. Többször is felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következményeire való felkészülés és a természetvédelem elhanyagolásának súlyos ára lesz. A kulcsfontosságú ökoszisztémák védelmének vagy helyreállításának elhanyagolása jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság hosszú távú versenyképességére nézve, mivel Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, különösen az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás – olvasható a jelentésben.Az Európai Bizottság főleg azt kifogásolja, hogy a kormány uniós forrásokat vont el az olyan területektől, mint a természetvédelem és a biológiai sokféleség védelme, valamint lazította a környezetvédelmi szabályozást. Rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi minisztériumban 2024-ben történt személyi változások gyengítették az intézmény szakmai kapacitását.Az alulfinanszírozott környezetvédelem rossz hír a gazdáknak isA bizottság számításai szerint Szlovákiának évente 781 millió eurót kellene befektetnie a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmébe. Jelenleg azonban ez az összeg csupán évi 364 millió euró. Az alulfinanszírozottság oka részben az, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források természetvédelmi célokra való felhasználását. A környezetvédelmi minisztérium ráadásul leállította azoknak a projekteknek a nemzeti társfinanszírozását is, amelyekkel a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sikeresen pályáztak a LIFE program keretében. A jelentés rámutat, hogy 2022-ben a védett területek az ország területének 37%-át fedték le, ami európai viszonylatban átlag feletti. A gyakorlatban azonban a tényleges védelmi és helyreállítási intézkedések nem elég hatékonyak, emiatt pedig Szlovákia ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, az egyik a siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt. Kapcsolódó cikkünk A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük - figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel. A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.Tátrai Nemzeti ErdőgazdaságA szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás. A völgyeket - egyébként törvénysértő módon - a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miattA módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt. A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit. Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. A kormány viszont a mai kihelyezett ülésén elfogadta a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó gondozási programját, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.A dokumentumban az szerepel, hogy a faj szlovákiai magpopulációja részben a Nagy-Fátrában él, a most elfogadott programnak köszönhetően pedig a nemzeti park területén a beavatkozásmentes övezetek kijelölésével a potenciális élőhelyek kiterjedése 2735 hektárról 3402 hektárra fog nőni.A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültekTuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is. A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben - figyelmeztetnek a természetvédők.A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek – mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!" címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá. Az élőhelyek rossz állapota és a biológiai sokféleség hanyatlása tovább gyengíti Szlovákia klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, ami leginkább a legsérülékenyebb agrárszektor számára rossz hír – áll a jelentésben. Emlékeztetnek: a kormányprogramban megígért klímatörvény előkészítése 2024-ben elakadt, emellett pedig továbbra is nehéz átlátni, Szlovákia mennyi közpénzt fordít ténylegesen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.A biológiai sokféleség romlása visszaveti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat – például a vízháztartás szabályozását, a talaj egészségének megőrzését vagy a szénmegkötést –, ez pedig tovább fokozza a klímaváltozás következményeit, ami negatív hatással van a mezőgazdaság termelőképességére is – olvasható az elemzésben, amely rámutat arra is, hogy 1980 és 2023 között az extrém időjárás és a természeti katasztrófák következtében Szlovákiát 1,95 milliárd eurónyi kár érte – ennek mindössze 4 százalékát fedezte biztosítás.Van azért pozitívum isA jelentés kedvező folyamatokról is beszámolt, amelyek a mezőgazdasági politika változásainak köszönhetően indultak el. Az úgynevezett ökosémák – környezetbarát támogatási rendszerek – révén növekszik a megműveletlen sávok aránya a mezőgazdasági területeken, amelyek segítik a biodiverzitás fenntartását. Ezek aránya ugyanakkor még mindig alacsonyabb, mint az EU többi részén. 2005 óta fokozatosan nő az ökogazdaságok területe is. Jelenleg a mezőgazdasági földek csaknem 14 százalékát fedik le, a cél pedig az, hogy az arányuk 2030-ra elérje a 20 százalékot, amit az ökogazdálkodóknak szánt uniós támogatások növelése is elősegíthet. Szennyvízkezelésből elégtelenA jelentés külön kiemeli Szlovákia szennyvízkezelési problémáit. Bár az évek során történt előrelépés – elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően –, a Települési Szennyvízkezelési Irányelv (Urban Wastewater Treatment Directive) hiányos végrehajtása miatt az Európai Bizottság 2016-ban, majd 2021-ben is jogi eljárást indított Szlovákia ellen. Az EB szerint az uniós vízgazdálkodási jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi célok elérése érdekében Szlovákiának évente 223 millió eurós (a GDP 0,2 %-a) beruházási hiányt kell pótolnia, amelynek csaknem fele a szennyvízkezeléshez kapcsolódik (évi 105 millió euró). Kapcsolódó cikkünk Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak. Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.Tízmilliárdos adósságTomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák - ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is. Hanuliaková rámutatott:a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti. Taraba államosítanaA javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunkSzlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Kapcsolódó cikkünk A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás "kritikus helyzetben" lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet. "A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzikAhogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. Több tízmilliós támogatásról lehet szóA kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. "És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére. Ami a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése szerint Szlovákiának az új víztározók és az egyéb „szürke infrastruktúra” építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt. „A vízerőművek környezetvédelmi hatásvizsgálatának régóta fennálló hiánya hozzájárult a szlovákiai folyók, különösen a Garam állapotának romlásához. Szlovákiának sürgősen orvosolnia kell ezt a helyzetet” – írják.80%-os oroszolaj- és 70%-os oroszgáz-függőségA dekarbonizáció és az energetika területén is lemaradásokra mutat rá az EB jelentése. 2024-ben például a megújuló energiaforrások Szlovákia villamosenergia-ellátásának csupán 24%-át tették ki, ami jóval alacsonyabb az EU 47%-os átlagánál. Bár Szlovákia a közelmúltban több reformot is elfogadott a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások támogatására és az engedélyezési eljárások felgyorsítására, ezek közül néhány intézkedés továbbra is várat magára. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a megújuló energiaforrások elnyerjék a helyi közösségek támogatását, biztosítva számukra az engedélyezési folyamatokban való részvételt. Kapcsolódó cikkünk Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén, pedig az nemcsak tiszta és megújuló, hanem meglepően olcsó is. Szakértő segít eloszlatni a szélerőművekkel kapcsolatos tévhiteket. Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén. Míg Németországban csak tavaly 4000 MW-tal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége, nálunk ez a megújuló energiaforrás megdöbbentően elenyésző mértékben, mindössze 3 MW-tal járul hozzá az ország energiatermeléséhez. A közeljövőben ugyan ezt a teljesítményt fokozatosan 942 MW-ig növelnék, de pillanatnyilag szinte minden térségbeli ország lekörözi Szlovákiát.Romániában például a 3100 MW-t is meghaladja a szélerőművek beépített teljesítménye, ami az ország áramtermelési kapacitásának a 14 százalékát jelenti. Az EU-s átlag egyébként tavaly 19 százalék volt, de az éllovas Dániában ez az arány 56 százalék. Magyarország jelenleg 1 százalékon áll, Szlovákiában viszont még ennél is jóval kisebb mértékben veszi ki a részét a mindössze öt darab, 20 évvel ezelőtt épített szélerőmű az áramtermelési kapacitásból.Az ország ellen egyébként az Európai Bizottság keresetet indíthat, amiért késlekedik a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-tárolási megoldások engedélyezésének egyszerűsítésével. Ugyanakkor sok esetben nemcsak a bürokrácia akadályozza a szélerőművek kiépülését, hanem a lakossági tiltakozások is. Kapcsolódó cikkünk Kürt/Kisújfalu/Fűr/Bátorkeszi | Eddig több mint háromszázan írták alá azt a petíciót, amelyben Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu, Bátorkeszi, illetve más települések lakosai tiltakoznak az ellen, hogy a falvaik közvetlen közelében szélerőműparkot építsenek. A beruházás megosztotta az érsekújvári, párkányi és komáromi térség lakosait. A petíció megfogalmazói több okot is felsoroltak, amiért nem tudnak egyetérteni a tervezett beruházással. Véleményük szerint a 200 méternél magasabb szélturbinák drasztikusan hatnának a festői tájra, és az itt található Párizsi mocsarak védett terület ritka madárfajoknak ad otthont és idegenforgalmi szempontból, de az ingatlanok értékét tekintve sem vonzó számukra az ajánlat. Attól tartanak, hogy a turbinák zaja, mozgása negatív hatással lesz a környékbeli vadon élő állatokra és madarakra, elriasztva őket természetes élőhelyükről. Kürt önkormányzata a közösségi oldalon közzétett egy állásfoglalást azzal, hogy nem szeretnék, ha különféle rémhírek terjednének erről a beruházásról. Ebben többek közt az áll, hogy a község önkormányzata évek óta keresi a lehetőséget, honnan tudna a község fejlesztésére pénzügyi forrásokat szerezni az állami forrásokon kívül. 2019 óta tervezik„2019 őszén jelentkezett egy beruházó, hogy szeretne a térségben szélerőműparkot létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba került. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióra, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőműparkok működését, azok pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy mintegy 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek, adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt szerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem. A kilátóból nézve nem volt jele semmi természetre káros hatásnak, a szélerőmű közvetlen közelében őzek tanyáztak, madarakat is láttunk átrepülni, kikerülték a lapátokat, hisz épp a madarak megóvása miatt vannak piros és fehér színnel festve” – áll az állásfoglalásban. Az energiapark megépítésének szándékát a misztérium tudatta az összes érintett hivatallal, Kürt, Kisújfalu, Bátorkeszi polgármesteri hivatalával. „Nyilvános lakossági bemutatóra is sor került, amit a község az előírások szerint hirdetett meg, a lakosság érdeklődésének hiányában a községi hivatal alkalmazottai és a községi képviselők hallgatták meg a beruházó prezentációját. Kürt község önkormányzata azzal a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe, hogy az évi bevételből a községi ingatlanokat fejlessze, új építkezési telkeket nyithasson, magánkézben lévő elhagyatott házakat vásároljon meg, nehogy idegen kézbe kerüljenek. A lebontást követően olcsó építkezési telekként szolgáljanak a kürti fiatal családoknak, hogy a szülőfalujukban maradjanak, gyerekeik a helyi óvodát és iskolát látogassák. A község számára a beruházás anyagi vonzata jelenlegi árfolyamon évi 30 ezer euró, 25 éves szerződés esetében, inflációs záradékkal is mintegy egymillió euró” – tájékoztatták a lakosokat. Bátorkesziben is téma a szélparkA szélpark kérdése nagyban érinti a szomszédos Bátorkeszit is. Három turbina a kürti határ déli csücskében épülne meg, azonban ez a helyszín rendkívül közel van a nagyközség belterületéhez. Emiatt Bátorkeszi hivatalos Facebook-oldalán Labancz Roland polgármester egy posztban kikérte a helyiek véleményét. A kommentek sorát böngészve világos, hogy a beruházást ellenzők vannak többségben – ám több semleges, ill. támogató kommentárt is olvashatunk a poszt alatt. Magában a szövegben egyébként a község azt állítja, nem kaptak tájékoztatást Kürttől:Sajnos annak idején a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptunk semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudjuk biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az egyes településeken.A nagyközség később közölte a lakossági petíciót is.(Száz Ildikó, Vataščin Péter) Ezzel összefüggésben megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy kikérjük a véleményét a szélerőművekkel szemben emelt leggyakoribb kifogásokról. Az alábbiakban felsoroljuk a hat, leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő segítségével tisztázzuk, hogy mi igaz ebből, és mi tévhit.1. A szélturbinák veszélyesek a madarakra és denevérekre, zavarják a helyi ökoszisztémát„Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a szélerőművekkel kapcsolatban. Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házi macskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.Még a villanyvezetékek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a madarakra, mint maguk az erőművek” - emelte ki a szakértő. Ez egyébként azért van így, mert a szélerőművek helyének megállapításakor ornitológusok bevonásával környezeti hatásvizsgálatot végeznek, így előzve meg, hogy a szélturbina madárvonulási útvonalakat keresztezzen.„A valóság tehát az, hogy a környezeti hatás tekintetében jelenleg a szélerőmű a legkörnyezetkímélőbb módja az energiatermelésnek a világon, és ez egyébként a szén-dioxid-kibocsátás viszonylatában is igaz” - szögezte le Magyar László.2. A szélerőművek túl zajosak, zavarják a lakosságotMagyar László ezt azzal cáfolta, hogy a modern szélerőműveket szigorú zajvédelmi szabályok szerint helyezik el. Magyarországon például 700 méteres védőtávolságot írnak elő a lakóépületektől, ezen a távolságon túl pedig a zajszint már jóval egy háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajszintje alatt marad.„A gyakorlatban végzett méréseink is ezt igazolják: egy helyszíni zajmérés során például kiderült, hogy a szél erősebb zajt keltett a mikrofonon, mint maga a szélturbina. A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határ menti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk – olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését” – fejtette ki a szakértő. 3. A szélerőművek masszív betonalapjai értékes termőföldeket foglalnak el, és megbolygatják a talajtAz energiaszakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szélturbinákhoz valóban mély, akár 10 méteres betonalap készül, de ez egy konkrét ponton történik, nem a teljes környező földterületen. Az alapot általában nem bontják el a turbina életciklusa végén, hanem ugyanoda új, modernebb turbinát telepítenek. Ezáltal a hosszú távú területhasználat kifejezetten hatékonynak mondható más ipari létesítményekhez vagy erőművekhez képest.Ami a mezőgazdaságra gyakorolt hatást illeti: a szélerőművek óriási előnye például a napelemparkokkal szemben, hogy valójában rendkívül kis földterületet foglalnak el, kevesebbet, mint egy nagyobb épületkomplexum vagy út. Vagyis sokkal kisebb területen képesek nagy mennyiségű energiát termelni. A betonalap esetében kevesebb mint 0,1 hektárról beszélünk, ehhez jön még a bekötőút, ami viszont általában egy felújított, korábban is használt mezőgazdasági útszakasz, amelynek a leburkolása a gazdáknak is kedvez– hangsúlyozta Magyar.Hozzátette: igaz, hogy a szélturbinák között több száz méteres távolságot kell tartani, tehát egy „szélerőműpark” ténylegesen nagy területre terjed ki, de az nem elveszett terület, két turbina között ugyanis a föld ugyanúgy művelhető, emellett legeltetés vagy más mezőgazdasági használat is lehetséges. Ráadásul a földtulajdonos, a gazda vagy önkormányzat bérleti díjat kap, ami éves fix jövedelmet jelent.4. A szélerőművek nem csökkentik a lakosság áramköltségeit, ezért nem éri meg az érintett településnekMagyar László ezzel a felvetéssel kapcsolatban az Új Szónak elmondta: a szélerőművek közvetlenül valóban nem garantálnak az érintett települések lakóinak olcsóbb áramot, de ezért nem a technológia okolható, hanem a jelenlegi szabályozási keret. „Számos országban már megvalósult az ún. energiademokrácia, ahol a lakosok és önkormányzatok maguk is tulajdonosai lehetnek egy-egy erőműnek. Németországban például közösségi finanszírozással épülnek szélerőművek, a résztvevők pedig éves hozamot kapnak befektetéseik után. Dániában minden földtulajdonos, aki az erőművet látja a saját földjéről, részesedést kaphat a nyereségből” - sorolta a szakértő a külföldi példákat.Hozzátette: bár Magyarországon és Szlovákiában ezek a modellek még nem terjedtek el, az irány adott, és hosszú távon a decentralizált energiatermelés egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ugyanakkor az érintett településeknek már most is származik bevételük egy-egy telepített erőműből, például iparűzési adó, illetve földbérleti díj formájában. 5. A szélerőművek mérgező anyagokat bocsáthatnak ki, szennyezve a talajt és a vizeketMagyar László szerint ez a tévhit teljesen megalapozatlan. A működő szélerőművek nem égetnek, nem bocsátanak ki kipufogógázt vagy egyéb emissziót, és a telepítésük során sem alkalmaznak olyan veszélyes vegyületeket, amelyek a talajba vagy vízbe juthatnának. Az állítólagos „mérgező bevonatokra” sincs bizonyíték – ha lennének ilyen problémák, azok globális léptékben is komoly figyelmet kapnának, tekintve, hogy világszerte több millió turbinát üzemeltetnek. „Ezzel szemben a fosszilis erőművek vagy a bányászat – elég csak a Sajó folyó szennyezésére gondolni – valós és dokumentált környezeti károkat okoznak. A szélenergia a legtisztább energiatermelési módok közé tartozik” – mutatott rá az Energiaklub szakértője.6. A szélerőművek rövid élettartamúak, és az újrahasznosításuk nem megoldottA szakértő egyik felvetéssel sem ért egyet. Elmondása szerint a szélturbinák tipikus élettartama 25-30 év, de a jól karbantartottak ennél is tovább üzemelnek, amikor pedig működésképtelenné válnak, ugyanarra az alapra új telepíthető.Magyar rámutatott, hogy ma már az újrahasznosítás sem jelent különösebb gondot. „A működésképtelenné vált alkotóelemek elbontása minden esetben kötelező a beruházóra nézve. A turbinák anyagmennyiségének 85-90%-a ráadásul újrahasznosítható. Az acélból, kompozit anyagból hasznos tárgyak, például buszmegállók, biciklitárolók készülnek. Nemrég pedig egy konferencián az egyik előadó azzal büszkélkedett, hogy a cipője döntően újrahasznosított szélerőmű-komponensekből készült” – magyarázta a szakértő. Ezen túl a lapátok újrahasznosítása is folyamatosan fejlődik: Európában több olyan projekt is fut, amelyek keretében a kompozit lapátokból cementgyártásban használt alapanyag, vagy más ipari termék készül. 🔹 Olcsó és tiszta energiaforrás – Hazai előállítású, környezetbarát villamos energiát termel, nincs szén-dioxid-kibocsátás működés közben. 🔹 Csökkenti az importfüggőséget – Mérsékli az áramimport és a földgázfelhasználás mértékét, így növeli az ország energiafüggetlenségét. 🔹 Kiegészíti a naperőműveket – Téli időszakban és éjszaka is termel, így kiegyensúlyozza a napenergia szezonális és napi ingadozásait. 🔹 Gyors szén-dioxid-megtakarítás– Már fél év alatt „klímasemlegessé” válik, azaz ennyi idő alatt megtérül a gyártás és telepítés CO₂-lábnyoma. 🔹 Technológiai fejlődés– A mai turbinák már alacsonyabb szélsebességnél is működnek, magasabbak, hatékonyabbak, így többet termelnek. 🔹 Piaci alapon is versenyképesek – Működésükhöz nincs szükség állami támogatásra, gazdaságilag önfenntartók. 🔹 A legolcsóbb áramtermelési mód – A legfrissebb adatok szerint a szélenergia ára 2010 és 2023 között 70%-kal csökkent, ma a legolcsóbb energiatermelési forma a világon. (forrás: greenfo.hu) A jelentés hangsúlyozza, hogy a fűtési ágazat dekarbonizálása elengedhetetlen az ország éghajlat-politikai céljainak elérése és a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a földgáztól való függőség csökkentése érdekében.A végére pedig egy megdöbbentő adat: Szlovákiában a 2024-ben elhasznált földgáz mintegy 70%-a, az ugyanebben az évben elfogyasztott összes nyersolajnak pedig több mint 80%-a orosz eredetű volt. Tarabáék tétlensége miatt kevesebb forrás jut a klímaadaptációs intézkedésekreA szervezet egyben rámutatott, hogy továbbra is késik a Szociális Klímaalap létrehozása. Az ehhez szükséges tervdokumentum elfogadását a kormány év végére halasztotta, arra hivatkozva, hogy a mai napig nem történt meg az épületszektor és a közlekedési szektor kibocsátáskereskedelmi rendszerére vonatkozó ETS2 irányelv teljes körű átültetése. Az EU tagállamainak ezt legkésőbb 2024. június 30-ig kellett volna végrehajtaniuk, a környezetvédelmi minisztérium azonban még mindig nem tűzte ki a jogi aktus dátumát.Ugyanakkor éppen az épületszektor és a közlekedés kibocsátásainak kereskedelméből származó bevételek szolgálnának a Szociális Klímaalap forrásául, amíg azonban az említett jogi lépés nem történik meg, Szlovákia nem jogosult ezeknek a forrásoknak a lehívására. A Klíma Koalíció platformba tömörült környezetvédelmi szervezetek ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet, hogy a késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A szóban forgó alap biztosítaná az Újítsd fel az otthonod program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klíma Koalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól.Az Állami Számvevőszék is hiányolja a klímatörvénytSzlovákia másik súlyos elmaradására májusban mutatott rá az Állami Számvevőszék (NKÚ): továbbra is hiányzik a klímatörvény, az ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást 2023 után felfüggesztették. A jogszabály az NKÚ szerint azért is fontos lenne, mert:egyértelműen meghatározná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségeket és célokat;rögzítené a nemzeti klímapolitikai célok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciós mechanizmusokat;megerősítené a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok jogi érvényesíthetőségét;meghatározná egyebek mellett az önkormányzatok kötelezettségeit is az alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési intézkedések terén. A környezetvédelmi minisztérium az NKÚ megállapításaira korábban úgy reagált, hogy az intézmény célja Szlovákiára erőltetni a Green Dealt olyan formában, amely tönkretenné az ipart, a versenyképességet és az emberek jólétét. 245 millió eurótól eshetnek el a háztartásokKorábban több természet- és klímavédelmi szervezet is bírálta, hogy késik a Szociális Klímaalap létrehozása, amely biztosítaná az „Újítsd fel az otthonod” program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klímakoalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól. A késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A konszolidációt is befolyásoljaAz energiakompenzációs javaslatot a Progresszív Szlovákia (PS) párt is bírálta. Ivan Štefunko alelnök úgy fogalmazott, hogy ha a kormány nem osztott volna szét eddig 4 milliárd eurót az energiatámogatásokra, most nem lenne szükség ilyen súlyos megszorító intézkedésekre. „A független adatok azt mutatják, hogy az energiaszegénység nagyjából a lakosság 30%-át érinti. Ez is rossz arány, de semmiképpen sem 90%. Segíteni azoknak kell, akiknek valóban fagyoskodniuk kell, vagy aránytalanul magas számlákat fizetnek. Nem pedig azoknak, akik medencéket vagy télikerteket fűtenek” – hangsúlyozta Štefunko.Az ellenzéki párt emellett azt is kifogásolja, hogy a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk 435 millió eurós energiatámogatást kapnak a háztartások uniós forrásokból – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Robert Fico (Smer) kormányfő Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter és pártja parlamenti képviselőinek társaságában a szerdán jóváhagyott konszolidációs csomag kapcsán. Fico bejelentése szerint a kormány jövőre garantálja a villany és a gáz árát a háztartások számára. „Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter javaslatát megvitatta és támogatja a koalíció. 435 millió eurós energiatámogatás lesz, amit nem az állami költségvetésből állunk, hanem az uniós alapok rovására” – jelentette ki Fico.Fico szerint a jóváhagyott konszolidációs csomag már nem módosul. „A konszolidáció elengedhetetlen ahhoz, hogy rendbe tegyük az államháztartást, és a 2027-ben felálló új kormány rendben tudja átvenni. Mert 2023-ban egyáltalán nem volt rendben” – mondta a kormányfő.Kiemelte pártja képviselőinek magatartását a szavazásnál. Szerinte a Smer-SD úgy állt hozzá a konszolidációhoz, ahogy szükséges volt, de közben megőrizte értékeit.Fico elképzelhetőnek nevezte, hogy már októberben megszavazza a parlament a 2026-os költségvetést, ehhez október 15-ig elő kell terjesztenie a kormánynak. „A konszolidációs törvény elfogadása volt az első feltétele a 2026-os költségvetés elfogadásának. Úgy vélem, idén rekordidőben fogadhatjuk el a költségvetést, talán már októberben” – húzta alá a kormányfő.„Nagyra értékelem, hogy a közjogi méltóságok a béreik befagyasztásáról döntöttek. A kormány esetében ezt alkotmánytörvény szabályozza, be lettek fagyasztva a béreink, emellett magasabb lesz a jövedelemadónk” – hangsúlyozta.„Nyugodtan kijelenthetem, hogy a költségtérítéseink a 2025-ös szinten maradnak, ezt kormányhatározat szabályozza. Ennek semmi köze a konszolidációs törvényhez. Ha megállapodnak a miniszterek, 2026-ban is a 2025-ös szinten marad a költségtérítés, erről határozatot fogadunk el” – tette hozzá Fico. A törvénymódosítással együtt a parlament elfogadta Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter hozzátoldását is, amelynek értelmében csökkentik az aktív tartalékosoknak járó pénzbeli juttatásokat. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a vártnál többen jelentkeztek az úgynevezett Nemzeti Védelmi Erők (NOS) kötelékébe. Saková elmondása szerint a rendszer nem tartalmaz majd érzékeny adatokat, a biztonságát pedig az Európai Bizottság rendszeresen ellenőrzi majd. A kormány továbbra is azzal számol, hogy az energiatámogatás költségeit uniós forrásokból lehet fedezni. Az energiakompenzáció költsége jövőre meghaladja a 400 millió eurót, de jelenleg csak mintegy 17 millió euró garantált, amely a rendszer technikai megoldására, illetve a kapcsolódó személyi kiadásokra fordítható. A fennmaradó összegről még folynak a tárgyalások az Európai Bizottsággal. Váratlan bejelentés: folytatódik az Újítsd fel a házad programA jövő évre beharangozott energiatámogatást az ellenzék mellett környezetvédelmi és szociális szervezetek is bírálták. Rámutatták, hogy az energiaszegénység Szlovákiában ténylegesen a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százalékát érinti, így ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a legkiszolgáltatottabbakat segítő támogatások kifizetése után maradna még legalább 290 millió euró. Ezt pedig fenntarthatósági projektekre lehetne fordítani, mint például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A környezetvédelmi minisztérium ma jelentette be, hogy jövő tavasszal folytatódik az Újítsd fel a házad projekt, melyre 186 millió eurót fordítanak a Modernizációs Alapból. Az összegből több mint 16 000 régi családi házat újítanának fel, beleértve a hőszigetelést, a nyílászárócseréket és más energiahatékonysági beruházásokat. A támogatást a tárca közleménye szerint az energiaszegénység által leginkább fenyegetett háztartások igényelhetik majd.A Modernizációs Alap az Európai Unió egyik pénzügyi eszköze, amelyet a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) bevételeiből finanszíroznak. Deklarált célja az energetikai rendszerek korszerűsítése, a megújuló energiaforrások telepítése és az energiahatékonyság fejlesztése, így hozzájárulva a klímasemlegességi célok eléréséhez. A ZMOS már tiltakozik A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) elutasítja a jövő évi állami költségvetés tervezetét, mivel az szerintük az önkormányzatoktól 246 millió eurót von el. Ezt Jozef Božik, a szervezet elnöke közölte a közösségi hálón kedden, miután tárgyalt a pénzügyminisztérium képviselőivel a költségvetés tervezetéről. „Ez a tervezet 246 millió euróval csökkenti az önkormányzatok bevételeit. Ha ehhez hozzászámítjuk a konszolidáció másik részét, akkor már közel 290 millió eurós csökkenésről beszélünk” – indokolta Božik a ZMOS elutasító álláspontját. A pénzügyminiszter nem hajlandó engedni az ernyőszervezetnek. „Továbbra is úgy gondolom, hogy az önkormányzatok sokkal jobb helyzetben vannak, mint maga az állam, amely borzalmas állapotokat örökölt az előző kormánytól” – hárította újra az előző kormányokra a felelősséget a konszolidáció miatt Kamenický. Jövőre és azután is lesz konszolidáció A konszolidáció azonban nem ér véget 2026-ban. A költségvetési tervezet szerint 2027-ben és 2028-ban is további megszorításokra lesz szükség. „A hiány 3 százalékos szint alá való csökkentése érdekében a következő évek költségvetésében további konszolidációs intézkedéseket kell elfogadni, a GDP 1,8 százalékának megfelelő összegben” – írja Kamenický a tervezetben. Ez az összeg mintegy 2,5 milliárd euró, vagyis közel akkora csomagra – vagy két kisebbre – lesz szükség, mint idén, ha 2028-ra 3 százalék alá akarja vinni a kormány a hiányt. Kapcsolódó cikkünk Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor. Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról. A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé. A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta. A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg. „Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj" – rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanapA koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz. Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva. Kamenický egyedül maradtKét napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában. Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén. Kapcsolódó cikkünk Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása. Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra. „37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani” – kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot. „A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt.
Pozsony | A parlament szerdán elfogadta a Fico-kormány újabb konszolidációs csomagjának első részét, ami az állam bevételeinek növelését segíti. Összefoglaltuk a legsúlyosabb intézkedéseket. A teljes, 2,7 milliárd eurós csomagnak ez a része 1,4 milliárd euró pluszt hoz az államkasszába, amit a lakosságnak kell megfizetnie. A második rész, amely az állam, a minisztériumok spórolását jelenti, még csak most készül, várhatóan csak a jövő évi költségvetésben mutatkozik majd meg. A kormány álláspontját a megszorítócsomag viszonylag rövid, mindössze kétnapos vitájában Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter próbálta védeni. A vitát a koalíció korlátozta le két napra, ráadásul a képviselőik nem is szóltak hozzá a csomaghoz.A miniszter védekezése jobbára kimerült abban, hogy a korábbi ciklus három kormányát – a Matovič, a Heger- és az Ódor-kormányt vádolta pazarlással. A koalíciós többség az ellenzék javaslatait figyelmen kívül hagyta – ők ezért tiltakozásul a szavazásnál kivonultak a teremből –, majd 78 igen szavazattal, Ján Ferenčák (Hlas) tartózkodása mellett szerda este háromnegyed kilenckor megszavazta a javaslatot. A csomag elfogadása után megszólalt a Szlovák Nemzeti Bank is, amely szerint annak negatív hatása miatt jövőre szinte nem lesz gazdasági növekedés, és mintegy 30 ezren veszíthetik el az állásukat. Kapcsolódó cikkünk A Szlovák Nemzeti Bank prognózisa szerint a gazdaság az idén mindössze 0,8, jövőre pedig 0,5 százalékkal növekedik majd, az ok a konszolidációban rejlik. Az intézmény ma jelentette be az őszi előrejelzését, amely sokkal borongósabb, mint amire negyed évvel korábban számítottak. Peter Kažimír, az intézmény vezetője is rámutatott, hogy júniusban az idei évre még 1,2, jövőre pedig 1,6 százalékos növekedést valószínűsítettek. Az előrejelzések romlásának két oka van: a rossz külső feltételek, valamint a Fico-kormány gazdasági konszolidációs intézkedései.„Nincsenek jó híreim, arra számítunk, hogy egy százalék alatt marad az idei növekedés. (…) Jövőre még rosszabb lesz, feltételezzük, hogy fél százalék körül bővül a gazdaság” – mutatott rá Kažimír. Az infláció mértékét az NBS idén 4,2, jövőre pedig 3,6 százalékra teszi – a lassulás leginkább annak köszönhető, hogy megszűnik a jövedéki adó emeléséből adódó kölcsönhatás.Az áremelkedésre ugyanakkor a magas energiaáraknak és az állami energiatámogatás részleges kivezetésének is hatása lesz. A pénzintézmény a munkaerőpiacon is romlásra számít, csaknem harmincezer munkahely szűnhet meg jövőre.Kažimír az előrejelzés kapcsán rámutatott, hogy a világ eseményei – köztük az üzleti háborúk, a valós fegyveres konfliktusok – a gazdasági érdekek ellen dolgoznak. Az NBS vezetője elkerülhetetlennek nevezte a konszolidációt, de a körülmények miatt a megszorítások hatása gyakorlatilag duplázódik a szlovák gazdaságra – mutatott rá. Kapcsolódó cikkünk A szlovák kormány megszorító intézkedései a vasúttársaságot sem kímélik. Nő az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók terhelése A csomag hatására az egyéni vállalkozók és a munkavállalók adója, valamint járulékterhe nő, így csökken a nettó jövedelmük. A Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) szerint egy alkalmazott átlagosan mintegy 400 euró pluszt fizet majd be 2026-ban az államkasszába. A KOZ ezért jövő héten a parlament előtt tiltakozik majd. Három munkaszüneti napot eltörölnek, az üzletek pedig a legtöbb ünnepnapon nyitva lesznek. Emelkedik több termék általános forgalmi adója, így várhatóan újra gyorsulni fog az infláció. Már biztos, hogy az állami és önkormányzati alkalmazottak bérét befagyasztják – kivételt csak az orvosok és a tanárok jelentenek, ezért a rendőrök és a tűzoltók már tiltakoztak a parlament előtt. Emellett az önkormányzatoknak és a megyéknek együtt 130 millió eurót kell megtakarítaniuk. A kritika hatására a parlamenti képviselők saját fizetésüket és juttatásaikat is befagyasztották. Ez egyelőre nem vonatkozik a miniszterekre és a kormányfőre, de Kamenický azt mondta, esetükben is leállítják a juttatások növekedését. A munkavállalók nettó bére nemcsak a magasabb egészségbiztosítási járulék és az új adósávok miatt csökken, hanem azért is, mert csökkennek a jövedelemhatárok, amelyek felett magasabb adót kell fizetni. A nem adóztatható adóalap csökkentésének szabályai is szigorodnak. Kapcsolódó cikkünk Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor. Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról. A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé. A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta. A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg. „Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj" – rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanapA koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz. Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva. Kamenický egyedül maradtKét napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában. Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén. Kapcsolódó cikkünk Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása. Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra. „37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani” – kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot. „A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt. Ladislav Kamenický 22 pontos konszolidációs csomagot fogadtatott el, a legfontosabb, és az embereket a legsúlyosabban érintő intézkedések a következők: Az egészségbiztosítási járulék a dolgozóknál 4%-ról 5%-ra emelkedik, a munkáltatói rész marad 11%. A járulékkulcs emelkedése 358 millió eurót hoz az államnak. A Denník N számításai szerint a legalacsonyabb keresetűek bevétele is csökken: a 915 eurós bruttó bérnél, vagyis a 2026-os minimálbérnél a nettó bér 732,94 euró lesz, havi 4 euróval kevesebb, ami éves szinten 48 euró mínusz. 1600 eurós bruttó fizetésnél mintegy nettó havi 9, vagyis évi 110 euróval csökken. A 2200 eurós bruttónál havi csökkenés 14 euró lesz, vagyis éves szinten mintegy 170 euró lesz a veszteség. A minisztérium újabb jövedelemadó-kulcsokat vezet be: 44 000 euróig 19%-os, 44 000–60 000 euróig 25%-os, 60 000–75 000 euróig 30%-os, 75 000 euró felett 35%-os jövedelemadót kell majd fizetni. Az adózás módosításától a tárca 206 millió euró bevételt remél. A legsúlyosabban talán az egyéni vállalkozókat érinti a csomag. Eddig az induló vállalkozó az első adóbevallás után kezdett a járulékot fizetni, ha bevétele meghaladta a küszöböt, ami 2025-ben 9144 euró. Jövőre csak 5 hónap járulékkedvezményük lesz, és megszűnik a bevételi küszöb. Tehát alacsony jövedelemnél is fizetniük kell a minimális 131,34 eurós járulékot. Ráadásul 2026-ban a minimális járulékalap a vállalkozók esetében a korábbi alap 50%-áról 60%-ra nő, így a minimális havi társadalombiztosítási járulék 303,11 euróra emelkedik. Az egészségbiztosítási járulék is nő: 15%-ról 16%-ra. A két intézkedés együttes hatására egy átlagos vállalkozó havi 425 eurót fizet majd a járulékokra, vagyis havonta mintegy 80 euróval többet. Ez éves szinten 960 euró. Egy kicsit spórolnak magukon is a politikusok. A képviselők fizetése és juttatásai két évre befagynak, és az adójuk további 10%-kal nő. Ez havonta 220,7 euró nettó csökkenést jelent számukra, évente 2648,4 eurót. A képviselői fizetés jelenleg 6900 euró, a nem pozsonyiaké 7300 euró. A kormánytagok juttatásait valószínűleg szintén befagyasztják. Robert Fico kormányfő jelenlegi bruttó bére 12 194 euró, nettóban 10 299 euró. A konszolidáció és a magasabb adóterhek miatt a jövőben a köztársasági elnök fizetése alacsonyabb lesz, mint a kormányfőé. Kis változás a 13. havi nyugdíjban is lesz. A juttatás összegét befagyasztották, a 13. havi nyugdíj fix összegű, 667,3 euró lesz 2026–2028 között. A boltok a legtöbb ünnepen nyitva lesznek, kivételt csak december 24. (12 órától), a karácsony, január 1., nagypéntek és húsvétvasárnap jelent. Megszűnik 3 ünnepnap: november 17-e véglegesen, május 8. és szeptember 15. csak jövőre. Csökken a munkanélküli segély: az első 3 hónapban a bruttó bér 50%-a jár, majd fokozatosan csökken 40%-ra, 30%-ra, végül 20%-ra. A betegszabadságot eddig a munkáltató a 10. napig fizette, jövőre már a 14. napig fizeti, csak utána fizet a Szociális Biztosító. Bizonyos termékek általános forgalmi adója 19 százalékról 23 százalékra nő. Ezek a cukros, a sós termékek, muffinok, csipszek, perecek stb. Egy nettó 2 euró árú csokoládé, amiért jelenleg 2,38 eurót fizetünk, vagyis az adó 38 cent, januártól már 2,44 euróba kerül, mert az adó 44 cent lesz. Emelkednek a vállalkozások egyéb költségei is. Például a hazárdjáték adója emelkedik, de a kulcsot majd a kormány határozza meg. Korlátozzák a gépkocsihasználatot a vállalkozók számára.
A Szlovák Nemzeti Bank prognózisa szerint a gazdaság az idén mindössze 0,8, jövőre pedig 0,5 százalékkal növekedik majd, az ok a konszolidációban rejlik. Az intézmény ma jelentette be az őszi előrejelzését, amely sokkal borongósabb, mint amire negyed évvel korábban számítottak. Peter Kažimír, az intézmény vezetője is rámutatott, hogy júniusban az idei évre még 1,2, jövőre pedig 1,6 százalékos növekedést valószínűsítettek. Az előrejelzések romlásának két oka van: a rossz külső feltételek, valamint a Fico-kormány gazdasági konszolidációs intézkedései.„Nincsenek jó híreim, arra számítunk, hogy egy százalék alatt marad az idei növekedés. (…) Jövőre még rosszabb lesz, feltételezzük, hogy fél százalék körül bővül a gazdaság” – mutatott rá Kažimír. Az infláció mértékét az NBS idén 4,2, jövőre pedig 3,6 százalékra teszi – a lassulás leginkább annak köszönhető, hogy megszűnik a jövedéki adó emeléséből adódó kölcsönhatás.Az áremelkedésre ugyanakkor a magas energiaáraknak és az állami energiatámogatás részleges kivezetésének is hatása lesz. A pénzintézmény a munkaerőpiacon is romlásra számít, csaknem harmincezer munkahely szűnhet meg jövőre.Kažimír az előrejelzés kapcsán rámutatott, hogy a világ eseményei – köztük az üzleti háborúk, a valós fegyveres konfliktusok – a gazdasági érdekek ellen dolgoznak. Az NBS vezetője elkerülhetetlennek nevezte a konszolidációt, de a körülmények miatt a megszorítások hatása gyakorlatilag duplázódik a szlovák gazdaságra – mutatott rá. Kapcsolódó cikkünk A szlovák kormány megszorító intézkedései a vasúttársaságot sem kímélik.
Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor. Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról. A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé. A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta. A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg. „Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj" – rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanapA koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz. Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva. Kamenický egyedül maradtKét napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában. Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén. Kapcsolódó cikkünk Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása. Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra. „37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani” – kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot. „A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt.
Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása.
Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Robert Fico (Smer) miniszterelnök és Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter eredetileg azt állította, hogy a jövő évi energiatámogatást uniós alapokból fogják fedezni. Az Európai Bizottság ugyanakkor az euractiv.sk portálnak hétfőn megerősítette, hogy ezt az aktuális szabályozás nem teszi lehetővé, közvetlen energiakompenzációk finanszírozása ugyanis uniós forrásokból nem lehetséges. Fico szeptember végén, a konszolidációs csomag elfogadása után azt állította, hogy a 435 millió eurósra tervezett energiatámogatási keretet uniós alapokból fogják fedezni, amit ekkor még a gazdasági miniszter is megerősített. Hozzátette: az Európai Bizottság hozzájárult az uniós források energiatámogatásra történő felhasználásához, mert eleget tett a szlovák fél kérésének az orosz gázszállítások leállításával összefüggésben.„Amióta Ukrajna januártól a közép-európai régióban vásárol gázt, 10 százalékkal magasabbak a gázárak Közép-Európában, mint Nyugat-Európában. Mivel ez a RePower következménye, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során arra jutottunk, hogy az uniós forrásokból a jövő évi energiatámogatás is finanszírozható” – mondta akkor Saková.Az Euractiv által az Európai Bizottságtól kapott állásfoglalásban azonban ennek az ellenkezője szerepel. Eszerint a lakossági energiakompenzációk nem tartoznak a 2021–2027-es kohéziós politika prioritásai közé, a jelenlegi szabályozás szerint tehát energiaár-támogatások nem finanszírozhatók uniós alapokból.Bár még folyamatban vannak a tárgyalások, az Eb hangsúlyozta, hogy bármilyen megoldásnak összhangban kell lennie az érvényes előírásokkal. Alternatívaként olyan projekteket javasolt, mint a köz- és magánépületek energiahatékonysági beruházásai, vagy a megújuló energiaforrásokba történő befektetések.Mégis költségvetési forrásokhoz nyúlnakA célzott energiatámogatásról szóló törvényt gyorsított eljárás keretében október 1-jén fogadta el a parlament. A jogszabályban deklarált cél az ún. „energetikai háztartások” támogatása, de csak abban az esetben, ha az adott háztartás jövedelme nem lép túl egy bizonyos határt. Ezt a jövedelemhatárt egy későbbi kormányrendelet fogja meghatározni. Bár a törvényben a „célzott” jelző szerepel, a támogatás valójában a háztartások széles körét, akár 90–95%-át érinteni fogja – helyezte korábban kilátásba a miniszterelnök és a gazdasági miniszter is. Miután a parlament jóváhagyta a törvényt, Saková újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol már arról beszélt, hogy az uniós forrásokból egyelőre csak mintegy 17 millió euró biztosított, mégpedig a rendszer technikai és személyi hátterének fedezésére. Hozzátette: az EU jogi keretei miatt a meglévő pénzeszközöket nem tudják egy az egyben átültetni energiatámogatásra.Ehelyett azt tervezik, hogy az uniós forrásokat ún. duális projektekre fordítják (amelyeket egyszerre finanszíroz az EU és a nemzeti kormány), aminek köszönhetően aztán felszabadulnak azok a költségvetési források, amelyekből fedezhetik az energiatámogatásokat.A minisztérium az Euractiv megkeresésére azt válaszolta: július óta intenzív tárgyalást folytattak a bizottsággal, és végül arra jutottak, hogy az energiakompenzáció közvetlen finanszírozását lehetővé tevő módosítás túl körülményes és hosszadalmas lenne. Ezért megállapodtak abban, hogy az Eb rugalmasságot biztosít Szlovákia számára, és lehetőséget ad olyan beruházási projektek finanszírozására, ami a költségvetésből szabadít fel forrásokat az energiatámogatásra.Az ellenzék szerint mindenkit félrevezettekEllenzéki képviselők szerint az Eb állásfoglalása viszont annak a bizonyítéka, hogy a kormány félrevezette a nyilvánosságot, amikor azt állította, hogy az energiatámogatást uniós alapokból fedezik. „Ez a kormány képtelen takarékoskodni, nem tudja kezelni a közpénzeket, nem képes konszolidálni, sem megfelelően felhasználni az uniós forrásokat, és még megfelelő szolgáltatásokat sem tud biztosítani az embereknek” – jelentette ki Milan Majerský, a KDH képviselője.Hozzátette: az energiatámogatásra szánt 435 millió euró beemelése a konszolidációs csomagba puszta álcázás volt, és a kormány valójában így készíti elő a terepet ahhoz, hogy a jövő évi költségvetési kiadások közé „csempéssze” az összeget. Az ellenzék szerint ténylegesen célzott támogatásra lenne szükség, vagyis csak a ténylegesen nehéz helyzetben lévő háztartások energiakiadásait kellene kompenzálni, emellett az energiafogyasztás csökkentését kellene elősegíteni hőszigetelési programok vagy korszerű, hatékony kazánok telepítése által. Kapcsolódó cikkünk Szerdán a parlament elfogadta az energiatámogatásról szóló törvénymódosítást. Azt, hogy ki lesz jogosult a támogatásra, kormányrendelet fogja meghatározni. Denisa Saková gazdasági miniszter azt ígéri: a pontos feltételeket tartalmazó rendeletet a kormány néhány héten belül elfogadja. Az a rendelet, amely pontosan meghatározza az energiatámogatás feltételeit, a következő hetekben kerülhet a kormány elé jóváhagyásra. Ezt követően a háztartások megtudják, hogy jogosultak-e erre a támogatásra vagy sem. Az egyes energiatípusok esetében a támogatás eltérő módon lesz beállítva – jelezte Denisa Saková (Hlas-SD) gazdasági miniszter. Távhő, gáz vagy villany?A miniszter szerint a közeljövőben még egyeztetni fognak az egyes energiafajták szolgáltatóival. „Arra törekszünk, hogy az energiatámogatást a lehető legcélzottabb módon biztosítsuk. Ez azt jelenti, hogy például a távhőnél más lesz a megközelítés, mint a gáznál vagy a villamos energiánál”– mondta Saková. Az áram- és gázszolgáltatásnál az alacsonyabb ár már közvetlenül a számlán jelenne meg. A távhőnél viszont energiacsekket kapnának az emberek, mert ennek az energiatípusnak az ára régiónként és szolgáltatónként eltér. „Arra törekszünk, hogy bizonyos igazságossági szempontokat is érvényesítsünk, tehát ne mindenki ugyanakkora energiacsekket kapjon, figyelembe vegyük a regionális különbségeket is” – magyarázta a miniszter. A csekket év elejétől a Szlovák Posta kézbesítené az embereknek. Automatikus jogosultság, adatvédelemmelA miniszter hangsúlyozta, hogy a törvény pontosan meghatározza, kinek jár az energiatámogatás és hogyan számolják ki, illetve mikor keletkezik vagy szűnik meg a jogosultság. Hozzátette:a jogosultság automatikusan dől el, nem kell külön kérvényt beadni, a személyes adatok védve lesznek, és ha valaki nem ért egyet a számítással, kérhet felülvizsgálatot. Kapcsolódó cikkünk Elfogadta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyaltak. A koalíció 77 képviselője szavazta meg az indítványt, Jozef Cech (Smer) nem szavazott, Dušan Muňko, aki a Smer jelöltjeként indult a választásokon, de jelenleg az SNS frakciójában ül, pedig tartózkodott. A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedés lényege, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak fogyasztása, illetve összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Tényleg célzott támogatás lesz?Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az erre fordítandó uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább hosszú távú, fenntarthatósági projektekre kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A módosítás október 10-én lép hatályba. A teljes körű kompenzáció az idei év végével megszűnik.Mindent tudni fog rólunk az államAz ellenzék módosító javaslatait a plénum nem szavazta meg. Ján Hargaš és Ivan Štefunko (mindketten PS) azt javasolták, hogy kerüljön be a törvény szövegébe egy olyan rendelkezés, amely alapján a természetes személyek jogosult lennének megtagadni az adataik feldolgozását az energiatámogatás céljából, ezáltal azonban elveszítenék jogosultságukat a támogatásra a következő naptári évben.Másik javaslatuk az lett volna, hogy a természetes személyek kérhessenek tájékoztatást arról, milyen mértékben fértek hozzá a személyes adataikhoz a célzott energiatámogatásra való jogosultság megállapítása során.A törvényhozók elutasították Marián Viskupič (SaS) módosító indítványát is, amely az energiatámogatással kapcsolatos működési kiadásokat 3%-os szinten maximalizálta volna.Az PS politikusai korábban kifogásolták, hogy az enertgiatámogatások kiosztása előtt a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Az adatokat a minisztérium az ingatlan-nyilvántartásból, az adóhatóságtól, az egészségbiztosítóktól és a Szociális Biztosítótól, a munkaügyi központtól, valamint más energetikai intézményektől szerzi be.Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk Második olvasatba utalta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyalnak. A kormány azt ígéri, hogy jövőre a háztartások mintegy 90%-ának csökkennének a rezsiköltségei. Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább célzottan kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedésről egyelőre annyit tudni, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, várhatóan egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter ugyanakkor korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Rezsicsökkentés a fenntartható megoldások káráraA szakértők egyetértenek abban, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni. Gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból is jobban megérné a rövid távú energiakompenzáció helyett olyan fenntarthatósági projekteket folytatni, mint a Zöld otthonok vagy az Újítsd fel a házad, amelyekre a szlovák háztartások kereslete tartósan meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat.Környezetvédelmi és szociális szervezetek (Föld Barátai – CEPA, Greenpeace Szlovákia, Klímakoalíció és a Szociál-ökonómiai Elemzők Szövetsége) emellett azt szorgalmazzák, hogy az energiakompenzáció valóban célzott legyen, tehát azokat a családokat segítse, amelyeket ténylegesen fenyeget az energiaszegénység – ez pedig szerintük a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százaléka. Ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a támogatások kifizetése után maradna még 290 millió euró, amiből a CEPA elemzése szerint finanszírozni lehetne:akár 25 000 családi ház nyílászáró-cseréjét és födémszigetelését 10 000 euró értékben;5400 háztartás 4380 eurós hőszivattyú-támogatását, amely hosszú távon olcsóbb fűtést biztosítana;3000 háztartás 3600 eurós napkollektor-támogatását a tartósan olcsó meleg vízért;valamint 2000 család számára a fatüzelésű kazán lecserélését, háztartásonként 2700 eurós támogatással. Juraj Melichár, a Föld Barátai–CEPA koordinátora emellett rámutatott, hogy az általános energiatámogatásokra a kormány már eddig is hatalmas összeget, 4 milliárd eurót költött el – ebből a családi házak több mint egyharmadát (37%) el lehetett volna látni szigetelt tetővel, valamint új nyílászárókkal, ami tartósan alacsonyabb rezsiköltségeket eredményezett volna.„Azokat a forrásokat, amelyeket a lakóházak szigetelésére és a megújuló energiaforrások telepítésére kellene költeni – ami valós megoldást jelentene a magas energiaköltségekre –, ismét elpazarolják. Ráadásul ezek a pénzek így a fosszilis cégek és az energiaipari nagyvállalatok zsebében kötnek ki, amelyek Szlovákia legnyereségesebb cégei közé tartoznak” – tette hozzá Dorota Osvaldová a Greenpeace-től. Kapcsolódó cikkünk A társadalmi és anyagi egyenlőtlenségek mélyülése rányomja a bélyegét a háztartások energetikai átállására is – figyelmeztet a Szlovák Klímakezdeményezés (SKI), reagálva a Szlovák Nemzeti Bank friss felmérésére, mely szerint 2020 óta folyamatosan növekszik a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett lakosok aránya Szlovákiában – 2025-re már elérte a 18,3%-ot. Ez a tendencia ráadásul ellentétes irányú az európai uniós trenddel, ahol a szegénység csökken. Az SKI ezzel kapcsolatban kiemelte: az energetikai átállás csak akkor lehet sikeres és igazságos, ha az állam célzottan támogatja a leginkább rászorulókat – például az alacsony jövedelmű háztartásokat vagy az időseket. A támogatásnak „személyre szabott” formában kell történnie, figyelembe véve a háztartások valós igényeit és pénzügyi lehetőségeit. „Enélkül az energetikai átállás tovább mélyítheti a társadalmi szakadékokat” - figyelmeztet Kateřina Chajdiaková, a kezdeményezes elnöke.Sokan fektetnének be az energiahatékonyságba, ha lenne miből 2024-ben és 2025-ben a kezdeményezés a Focus ügynökséggel együttműködésben két reprezentatív közvélemény-kutatást végzett, amelyek a szlovák lakosság energiahatékonysággal, az emelkedő energiaárakkal és a lakásfelújítás-támogatással kapcsolatos hozzáállását térképezték fel. A felmérések eredményei szerint az energetikai átállásnak jelentős társadalmi akadálya van: míg a tehetősebbek önerőből is képesek beruházni például napelemekbe vagy hőszivattyúba, addig a háztartások többsége nem tudja előteremteni az ehhez szükséges forrásokat. Bár az energiahatékonyság iránti érdeklődés nő, a pénzügyi akadályok sokakat meggátolnak a cselekvésben. Az energiaszámlákkal már most is küszködő háztartások 58%-a nem tervez semmilyen korszerűsítést – nem érdektelenségből, hanem a források hiánya miatt. „Az emberek tisztában vannak az épületszigetelés, a megújuló energiaforrások vagy a modernebb fűtési rendszerek előnyeivel, de támogatás hiányában nincs lehetőségük a cselekvésre. A hőszigetelés és a megújulók iránti növekvő érdeklődés is azt mutatja, hogy a szlovák társadalom készen áll a változásra, de hiányoznak a megfelelő eszközök és lehetőségek” – magyarázta Chajdiaková. Az energetikai átállás sikere tehát az SKI szerint nem csupán technológiai újításoktól függ, hanem elsősorban attól, hogy az állam képes-e a társadalom minden rétege számára elérhető, átlátható és célzott támogatási mechanizmusokat létrehozni. Az energetikai átállás nem válhat újabb olyan tényezővé, amely mélyíti a társadalmi különbségeket – épp ellenkezőleg, lehetőséget kell teremtenie ezek csökkentésére – figyelmeztet a szervezet.Nő az energiaszegénység által fenyegetett háztartások számaAz SKI és a Focus ügynökség tavalyi és idei felmérésének adatait összehasonlítva több kulcsfontosságú trend rajzolódik ki:Növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek jelenleg is nehezen fizetik ki az energiaszámlákat, vagy hasonló problémákra számítanak a jövőben, vagyis az energiaszegénység veszélye fenyegeti őket.Nőtt azok aránya, akik szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben prioritást kellene élvezniük a lakásfelújítási támogatásoknak (szigetelés, nyílászárócsere stb.)Míg a megújuló technológiák, mint a napelemek és a hőszivattyúk, egyre népszerűbbek, ezzel párhuzamosan paradox módon növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudnak semmilyen energetikai korszerűsítést megvalósítani.Egyre ismertebbek a lakásfelújítás-támogatási programok, de az alacsony jövedelmű háztartások körében még mindig jelentős a tájékoztatás hiánya. Kapcsolódó cikkünk A legújabb tudományos adatok tükrében a világnak nem egész három éve maradt arra, hogy teljesíteni tudja a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény fő célját, a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartását. A Greenpeace szlovákiai fiókszervezete a kormány súlyos elmaradásaira figyelmeztet a klímaváltozással szembeni védekezés terén - a mai napig sem született meg egy átfogó klímatörvény, és késik a Szociális Klímaalap létrehozása is. Egy friss nemzetközi kutatás szerint, amely az Earth System Science Data című tudományos folyóiratban jelent meg, a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás mellett kevesebb mint három év alatt kimerül az a „szénköltségvetés”, amely még lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés az 1,5 °C-os küszöb alatt maradjon. Ez azt jelenti, hogy a párizsi klímamegállapodásban rögzített célkitűzéshez 2025 elejétől számítva még körülbelül 130 milliárd tonna CO₂ kibocsátásra van lehetőség, miközben az emberi tevékenység - elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata és az erdőirtás - évente mintegy 53 milliárd tonna CO₂ kibocsátását eredményezi.2024-ben a globális átlaghőmérséklet már 1,52 °C-ra nőtt, ebből 1,36 °C-ot közvetlenül az emberi tevékenység okozott. Ha azonban csak egyetlen évben haladja meg a globális átlag a másfél fokos hőmérsékleti szintet, az még nem jelenti a Párizsi Klímamegállapodás kudarcát, hiszen az hosszú távú átlagra vonatkozik. Ugyanakkor ez az adat is azt mutatja, hogy az emissziók okozta felmelegedés aggasztó ütemben halad a rossz irányba. A 2012–2024 közti melegedés üteme körülbelül kétszerese volt az 1970–80-as évek szintjének - figyelmeztetnek a kutatók. A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy miközben a felmelegedés mértéke és üteme egyre aggasztóbb, a klímapolitikai intézkedések nem tartanak lépést a változásokkal. Kiemelték: másfél fok felett minden tizedfoknyi további emelkedés súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményeket. A negatív hatások csak úgy semlegesíthetők, ha a globális kibocsátás nettó nullára csökken – minél hamarabb.Greenpeace: a kormány teljesen érdektelenA Greenpeace szervezet a kutatásra reagálva olyan “bátor és ambiciózus”, 2035-ös horizontú klíma-akciótervek elfogadását sürgeti, amelyek a lehető leggyorsabban megszüntetik a szén, a kőolaj és a földgáz használatát, különösen a gazdag, fejlett országokban.A szlovákiai fiókszervezet Robert Fico kormányát is arra szólította fel, hogy kezelje prioritásként a klímavédelmi intézkedéseket. Az aktivisták szerint ugyanis a mostani kormány a klímaválság negatív hatásai elleni küzdelmet mellékvágányra tette.„Szlovákia késik számos klímastratégia és cselekvési terv kidolgozásával, amelyeknek már rég el kellett volna készülniük. Robert Fico kormánya és különösen a környezetvédelmi miniszter számára ez teljesen érdektelen. Taraba miniszter úr semmit sem tesz – pedig neki és a Fico-kormány tagjainak is fel kellene ismerniük, hogy ők lesznek a felelősek azért, hogyan fogunk élni nemcsak öt, hanem húsz év múlva is. A tétlenségük súlyos következményekkel jár majd, és a klímaválság elől valóban nem lesz hová menekülni” – fogalmazott Miroslava Ábelová szóvivő.A zöld szervezet a legsürgetőbb intézkedések között a megújuló energiaforrások kiterjesztését, az energetikai közösségek és az alkalmazkodási intézkedések támogatását említi. Kapcsolódó cikkünk Az Európai Bizottság (EB) múlt héten tette közzé éves jelentését Szlovákiáról, amelyben az ország gazdasági és társadalmi helyzete mellett az államháztartás állapotát, valamint a különböző reformok megvalósítását is értékelték. A klíma- és környezetvédelem állapotának külön fejezetet szenteltek, amely azonban nem fest túl pozitív képet az országról, és meglehetősen kritikus a jelenlegi kormánnyal szemben. A jelentés a klímaadaptációs intézkedések mellett a biológiai sokféleség védelmét, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseket, a természetes vizek állapotát, a vízközmű-infrastruktúra helyzetét, illetve a megújuló energiaforrások szlovákiai alkalmazását is értékeli. Többször is felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következményeire való felkészülés és a természetvédelem elhanyagolásának súlyos ára lesz. A kulcsfontosságú ökoszisztémák védelmének vagy helyreállításának elhanyagolása jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság hosszú távú versenyképességére nézve, mivel Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, különösen az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás – olvasható a jelentésben.Az Európai Bizottság főleg azt kifogásolja, hogy a kormány uniós forrásokat vont el az olyan területektől, mint a természetvédelem és a biológiai sokféleség védelme, valamint lazította a környezetvédelmi szabályozást. Rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi minisztériumban 2024-ben történt személyi változások gyengítették az intézmény szakmai kapacitását.Az alulfinanszírozott környezetvédelem rossz hír a gazdáknak isA bizottság számításai szerint Szlovákiának évente 781 millió eurót kellene befektetnie a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmébe. Jelenleg azonban ez az összeg csupán évi 364 millió euró. Az alulfinanszírozottság oka részben az, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források természetvédelmi célokra való felhasználását. A környezetvédelmi minisztérium ráadásul leállította azoknak a projekteknek a nemzeti társfinanszírozását is, amelyekkel a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sikeresen pályáztak a LIFE program keretében. A jelentés rámutat, hogy 2022-ben a védett területek az ország területének 37%-át fedték le, ami európai viszonylatban átlag feletti. A gyakorlatban azonban a tényleges védelmi és helyreállítási intézkedések nem elég hatékonyak, emiatt pedig Szlovákia ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, az egyik a siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt. Kapcsolódó cikkünk A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük - figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel. A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.Tátrai Nemzeti ErdőgazdaságA szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás. A völgyeket - egyébként törvénysértő módon - a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miattA módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt. A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit. Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. A kormány viszont a mai kihelyezett ülésén elfogadta a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó gondozási programját, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.A dokumentumban az szerepel, hogy a faj szlovákiai magpopulációja részben a Nagy-Fátrában él, a most elfogadott programnak köszönhetően pedig a nemzeti park területén a beavatkozásmentes övezetek kijelölésével a potenciális élőhelyek kiterjedése 2735 hektárról 3402 hektárra fog nőni.A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültekTuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is. A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben - figyelmeztetnek a természetvédők.A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek – mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!" címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá. Az élőhelyek rossz állapota és a biológiai sokféleség hanyatlása tovább gyengíti Szlovákia klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, ami leginkább a legsérülékenyebb agrárszektor számára rossz hír – áll a jelentésben. Emlékeztetnek: a kormányprogramban megígért klímatörvény előkészítése 2024-ben elakadt, emellett pedig továbbra is nehéz átlátni, Szlovákia mennyi közpénzt fordít ténylegesen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.A biológiai sokféleség romlása visszaveti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat – például a vízháztartás szabályozását, a talaj egészségének megőrzését vagy a szénmegkötést –, ez pedig tovább fokozza a klímaváltozás következményeit, ami negatív hatással van a mezőgazdaság termelőképességére is – olvasható az elemzésben, amely rámutat arra is, hogy 1980 és 2023 között az extrém időjárás és a természeti katasztrófák következtében Szlovákiát 1,95 milliárd eurónyi kár érte – ennek mindössze 4 százalékát fedezte biztosítás.Van azért pozitívum isA jelentés kedvező folyamatokról is beszámolt, amelyek a mezőgazdasági politika változásainak köszönhetően indultak el. Az úgynevezett ökosémák – környezetbarát támogatási rendszerek – révén növekszik a megműveletlen sávok aránya a mezőgazdasági területeken, amelyek segítik a biodiverzitás fenntartását. Ezek aránya ugyanakkor még mindig alacsonyabb, mint az EU többi részén. 2005 óta fokozatosan nő az ökogazdaságok területe is. Jelenleg a mezőgazdasági földek csaknem 14 százalékát fedik le, a cél pedig az, hogy az arányuk 2030-ra elérje a 20 százalékot, amit az ökogazdálkodóknak szánt uniós támogatások növelése is elősegíthet. Szennyvízkezelésből elégtelenA jelentés külön kiemeli Szlovákia szennyvízkezelési problémáit. Bár az évek során történt előrelépés – elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően –, a Települési Szennyvízkezelési Irányelv (Urban Wastewater Treatment Directive) hiányos végrehajtása miatt az Európai Bizottság 2016-ban, majd 2021-ben is jogi eljárást indított Szlovákia ellen. Az EB szerint az uniós vízgazdálkodási jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi célok elérése érdekében Szlovákiának évente 223 millió eurós (a GDP 0,2 %-a) beruházási hiányt kell pótolnia, amelynek csaknem fele a szennyvízkezeléshez kapcsolódik (évi 105 millió euró). Kapcsolódó cikkünk Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak. Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.Tízmilliárdos adósságTomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák - ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is. Hanuliaková rámutatott:a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti. Taraba államosítanaA javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunkSzlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Kapcsolódó cikkünk A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás "kritikus helyzetben" lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet. "A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzikAhogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. Több tízmilliós támogatásról lehet szóA kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. "És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére. Ami a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése szerint Szlovákiának az új víztározók és az egyéb „szürke infrastruktúra” építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt. „A vízerőművek környezetvédelmi hatásvizsgálatának régóta fennálló hiánya hozzájárult a szlovákiai folyók, különösen a Garam állapotának romlásához. Szlovákiának sürgősen orvosolnia kell ezt a helyzetet” – írják.80%-os oroszolaj- és 70%-os oroszgáz-függőségA dekarbonizáció és az energetika területén is lemaradásokra mutat rá az EB jelentése. 2024-ben például a megújuló energiaforrások Szlovákia villamosenergia-ellátásának csupán 24%-át tették ki, ami jóval alacsonyabb az EU 47%-os átlagánál. Bár Szlovákia a közelmúltban több reformot is elfogadott a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások támogatására és az engedélyezési eljárások felgyorsítására, ezek közül néhány intézkedés továbbra is várat magára. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a megújuló energiaforrások elnyerjék a helyi közösségek támogatását, biztosítva számukra az engedélyezési folyamatokban való részvételt. Kapcsolódó cikkünk Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén, pedig az nemcsak tiszta és megújuló, hanem meglepően olcsó is. Szakértő segít eloszlatni a szélerőművekkel kapcsolatos tévhiteket. Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén. Míg Németországban csak tavaly 4000 MW-tal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége, nálunk ez a megújuló energiaforrás megdöbbentően elenyésző mértékben, mindössze 3 MW-tal járul hozzá az ország energiatermeléséhez. A közeljövőben ugyan ezt a teljesítményt fokozatosan 942 MW-ig növelnék, de pillanatnyilag szinte minden térségbeli ország lekörözi Szlovákiát.Romániában például a 3100 MW-t is meghaladja a szélerőművek beépített teljesítménye, ami az ország áramtermelési kapacitásának a 14 százalékát jelenti. Az EU-s átlag egyébként tavaly 19 százalék volt, de az éllovas Dániában ez az arány 56 százalék. Magyarország jelenleg 1 százalékon áll, Szlovákiában viszont még ennél is jóval kisebb mértékben veszi ki a részét a mindössze öt darab, 20 évvel ezelőtt épített szélerőmű az áramtermelési kapacitásból.Az ország ellen egyébként az Európai Bizottság keresetet indíthat, amiért késlekedik a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-tárolási megoldások engedélyezésének egyszerűsítésével. Ugyanakkor sok esetben nemcsak a bürokrácia akadályozza a szélerőművek kiépülését, hanem a lakossági tiltakozások is. Kapcsolódó cikkünk Kürt/Kisújfalu/Fűr/Bátorkeszi | Eddig több mint háromszázan írták alá azt a petíciót, amelyben Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu, Bátorkeszi, illetve más települések lakosai tiltakoznak az ellen, hogy a falvaik közvetlen közelében szélerőműparkot építsenek. A beruházás megosztotta az érsekújvári, párkányi és komáromi térség lakosait. A petíció megfogalmazói több okot is felsoroltak, amiért nem tudnak egyetérteni a tervezett beruházással. Véleményük szerint a 200 méternél magasabb szélturbinák drasztikusan hatnának a festői tájra, és az itt található Párizsi mocsarak védett terület ritka madárfajoknak ad otthont és idegenforgalmi szempontból, de az ingatlanok értékét tekintve sem vonzó számukra az ajánlat. Attól tartanak, hogy a turbinák zaja, mozgása negatív hatással lesz a környékbeli vadon élő állatokra és madarakra, elriasztva őket természetes élőhelyükről. Kürt önkormányzata a közösségi oldalon közzétett egy állásfoglalást azzal, hogy nem szeretnék, ha különféle rémhírek terjednének erről a beruházásról. Ebben többek közt az áll, hogy a község önkormányzata évek óta keresi a lehetőséget, honnan tudna a község fejlesztésére pénzügyi forrásokat szerezni az állami forrásokon kívül. 2019 óta tervezik„2019 őszén jelentkezett egy beruházó, hogy szeretne a térségben szélerőműparkot létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba került. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióra, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőműparkok működését, azok pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy mintegy 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek, adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt szerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem. A kilátóból nézve nem volt jele semmi természetre káros hatásnak, a szélerőmű közvetlen közelében őzek tanyáztak, madarakat is láttunk átrepülni, kikerülték a lapátokat, hisz épp a madarak megóvása miatt vannak piros és fehér színnel festve” – áll az állásfoglalásban. Az energiapark megépítésének szándékát a misztérium tudatta az összes érintett hivatallal, Kürt, Kisújfalu, Bátorkeszi polgármesteri hivatalával. „Nyilvános lakossági bemutatóra is sor került, amit a község az előírások szerint hirdetett meg, a lakosság érdeklődésének hiányában a községi hivatal alkalmazottai és a községi képviselők hallgatták meg a beruházó prezentációját. Kürt község önkormányzata azzal a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe, hogy az évi bevételből a községi ingatlanokat fejlessze, új építkezési telkeket nyithasson, magánkézben lévő elhagyatott házakat vásároljon meg, nehogy idegen kézbe kerüljenek. A lebontást követően olcsó építkezési telekként szolgáljanak a kürti fiatal családoknak, hogy a szülőfalujukban maradjanak, gyerekeik a helyi óvodát és iskolát látogassák. A község számára a beruházás anyagi vonzata jelenlegi árfolyamon évi 30 ezer euró, 25 éves szerződés esetében, inflációs záradékkal is mintegy egymillió euró” – tájékoztatták a lakosokat. Bátorkesziben is téma a szélparkA szélpark kérdése nagyban érinti a szomszédos Bátorkeszit is. Három turbina a kürti határ déli csücskében épülne meg, azonban ez a helyszín rendkívül közel van a nagyközség belterületéhez. Emiatt Bátorkeszi hivatalos Facebook-oldalán Labancz Roland polgármester egy posztban kikérte a helyiek véleményét. A kommentek sorát böngészve világos, hogy a beruházást ellenzők vannak többségben – ám több semleges, ill. támogató kommentárt is olvashatunk a poszt alatt. Magában a szövegben egyébként a község azt állítja, nem kaptak tájékoztatást Kürttől:Sajnos annak idején a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptunk semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudjuk biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az egyes településeken.A nagyközség később közölte a lakossági petíciót is.(Száz Ildikó, Vataščin Péter) Ezzel összefüggésben megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy kikérjük a véleményét a szélerőművekkel szemben emelt leggyakoribb kifogásokról. Az alábbiakban felsoroljuk a hat, leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő segítségével tisztázzuk, hogy mi igaz ebből, és mi tévhit.1. A szélturbinák veszélyesek a madarakra és denevérekre, zavarják a helyi ökoszisztémát„Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a szélerőművekkel kapcsolatban. Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házi macskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.Még a villanyvezetékek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a madarakra, mint maguk az erőművek” - emelte ki a szakértő. Ez egyébként azért van így, mert a szélerőművek helyének megállapításakor ornitológusok bevonásával környezeti hatásvizsgálatot végeznek, így előzve meg, hogy a szélturbina madárvonulási útvonalakat keresztezzen.„A valóság tehát az, hogy a környezeti hatás tekintetében jelenleg a szélerőmű a legkörnyezetkímélőbb módja az energiatermelésnek a világon, és ez egyébként a szén-dioxid-kibocsátás viszonylatában is igaz” - szögezte le Magyar László.2. A szélerőművek túl zajosak, zavarják a lakosságotMagyar László ezt azzal cáfolta, hogy a modern szélerőműveket szigorú zajvédelmi szabályok szerint helyezik el. Magyarországon például 700 méteres védőtávolságot írnak elő a lakóépületektől, ezen a távolságon túl pedig a zajszint már jóval egy háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajszintje alatt marad.„A gyakorlatban végzett méréseink is ezt igazolják: egy helyszíni zajmérés során például kiderült, hogy a szél erősebb zajt keltett a mikrofonon, mint maga a szélturbina. A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határ menti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk – olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését” – fejtette ki a szakértő. 3. A szélerőművek masszív betonalapjai értékes termőföldeket foglalnak el, és megbolygatják a talajtAz energiaszakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szélturbinákhoz valóban mély, akár 10 méteres betonalap készül, de ez egy konkrét ponton történik, nem a teljes környező földterületen. Az alapot általában nem bontják el a turbina életciklusa végén, hanem ugyanoda új, modernebb turbinát telepítenek. Ezáltal a hosszú távú területhasználat kifejezetten hatékonynak mondható más ipari létesítményekhez vagy erőművekhez képest.Ami a mezőgazdaságra gyakorolt hatást illeti: a szélerőművek óriási előnye például a napelemparkokkal szemben, hogy valójában rendkívül kis földterületet foglalnak el, kevesebbet, mint egy nagyobb épületkomplexum vagy út. Vagyis sokkal kisebb területen képesek nagy mennyiségű energiát termelni. A betonalap esetében kevesebb mint 0,1 hektárról beszélünk, ehhez jön még a bekötőút, ami viszont általában egy felújított, korábban is használt mezőgazdasági útszakasz, amelynek a leburkolása a gazdáknak is kedvez– hangsúlyozta Magyar.Hozzátette: igaz, hogy a szélturbinák között több száz méteres távolságot kell tartani, tehát egy „szélerőműpark” ténylegesen nagy területre terjed ki, de az nem elveszett terület, két turbina között ugyanis a föld ugyanúgy művelhető, emellett legeltetés vagy más mezőgazdasági használat is lehetséges. Ráadásul a földtulajdonos, a gazda vagy önkormányzat bérleti díjat kap, ami éves fix jövedelmet jelent.4. A szélerőművek nem csökkentik a lakosság áramköltségeit, ezért nem éri meg az érintett településnekMagyar László ezzel a felvetéssel kapcsolatban az Új Szónak elmondta: a szélerőművek közvetlenül valóban nem garantálnak az érintett települések lakóinak olcsóbb áramot, de ezért nem a technológia okolható, hanem a jelenlegi szabályozási keret. „Számos országban már megvalósult az ún. energiademokrácia, ahol a lakosok és önkormányzatok maguk is tulajdonosai lehetnek egy-egy erőműnek. Németországban például közösségi finanszírozással épülnek szélerőművek, a résztvevők pedig éves hozamot kapnak befektetéseik után. Dániában minden földtulajdonos, aki az erőművet látja a saját földjéről, részesedést kaphat a nyereségből” - sorolta a szakértő a külföldi példákat.Hozzátette: bár Magyarországon és Szlovákiában ezek a modellek még nem terjedtek el, az irány adott, és hosszú távon a decentralizált energiatermelés egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ugyanakkor az érintett településeknek már most is származik bevételük egy-egy telepített erőműből, például iparűzési adó, illetve földbérleti díj formájában. 5. A szélerőművek mérgező anyagokat bocsáthatnak ki, szennyezve a talajt és a vizeketMagyar László szerint ez a tévhit teljesen megalapozatlan. A működő szélerőművek nem égetnek, nem bocsátanak ki kipufogógázt vagy egyéb emissziót, és a telepítésük során sem alkalmaznak olyan veszélyes vegyületeket, amelyek a talajba vagy vízbe juthatnának. Az állítólagos „mérgező bevonatokra” sincs bizonyíték – ha lennének ilyen problémák, azok globális léptékben is komoly figyelmet kapnának, tekintve, hogy világszerte több millió turbinát üzemeltetnek. „Ezzel szemben a fosszilis erőművek vagy a bányászat – elég csak a Sajó folyó szennyezésére gondolni – valós és dokumentált környezeti károkat okoznak. A szélenergia a legtisztább energiatermelési módok közé tartozik” – mutatott rá az Energiaklub szakértője.6. A szélerőművek rövid élettartamúak, és az újrahasznosításuk nem megoldottA szakértő egyik felvetéssel sem ért egyet. Elmondása szerint a szélturbinák tipikus élettartama 25-30 év, de a jól karbantartottak ennél is tovább üzemelnek, amikor pedig működésképtelenné válnak, ugyanarra az alapra új telepíthető.Magyar rámutatott, hogy ma már az újrahasznosítás sem jelent különösebb gondot. „A működésképtelenné vált alkotóelemek elbontása minden esetben kötelező a beruházóra nézve. A turbinák anyagmennyiségének 85-90%-a ráadásul újrahasznosítható. Az acélból, kompozit anyagból hasznos tárgyak, például buszmegállók, biciklitárolók készülnek. Nemrég pedig egy konferencián az egyik előadó azzal büszkélkedett, hogy a cipője döntően újrahasznosított szélerőmű-komponensekből készült” – magyarázta a szakértő. Ezen túl a lapátok újrahasznosítása is folyamatosan fejlődik: Európában több olyan projekt is fut, amelyek keretében a kompozit lapátokból cementgyártásban használt alapanyag, vagy más ipari termék készül. 🔹 Olcsó és tiszta energiaforrás – Hazai előállítású, környezetbarát villamos energiát termel, nincs szén-dioxid-kibocsátás működés közben. 🔹 Csökkenti az importfüggőséget – Mérsékli az áramimport és a földgázfelhasználás mértékét, így növeli az ország energiafüggetlenségét. 🔹 Kiegészíti a naperőműveket – Téli időszakban és éjszaka is termel, így kiegyensúlyozza a napenergia szezonális és napi ingadozásait. 🔹 Gyors szén-dioxid-megtakarítás– Már fél év alatt „klímasemlegessé” válik, azaz ennyi idő alatt megtérül a gyártás és telepítés CO₂-lábnyoma. 🔹 Technológiai fejlődés– A mai turbinák már alacsonyabb szélsebességnél is működnek, magasabbak, hatékonyabbak, így többet termelnek. 🔹 Piaci alapon is versenyképesek – Működésükhöz nincs szükség állami támogatásra, gazdaságilag önfenntartók. 🔹 A legolcsóbb áramtermelési mód – A legfrissebb adatok szerint a szélenergia ára 2010 és 2023 között 70%-kal csökkent, ma a legolcsóbb energiatermelési forma a világon. (forrás: greenfo.hu) A jelentés hangsúlyozza, hogy a fűtési ágazat dekarbonizálása elengedhetetlen az ország éghajlat-politikai céljainak elérése és a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a földgáztól való függőség csökkentése érdekében.A végére pedig egy megdöbbentő adat: Szlovákiában a 2024-ben elhasznált földgáz mintegy 70%-a, az ugyanebben az évben elfogyasztott összes nyersolajnak pedig több mint 80%-a orosz eredetű volt. Tarabáék tétlensége miatt kevesebb forrás jut a klímaadaptációs intézkedésekreA szervezet egyben rámutatott, hogy továbbra is késik a Szociális Klímaalap létrehozása. Az ehhez szükséges tervdokumentum elfogadását a kormány év végére halasztotta, arra hivatkozva, hogy a mai napig nem történt meg az épületszektor és a közlekedési szektor kibocsátáskereskedelmi rendszerére vonatkozó ETS2 irányelv teljes körű átültetése. Az EU tagállamainak ezt legkésőbb 2024. június 30-ig kellett volna végrehajtaniuk, a környezetvédelmi minisztérium azonban még mindig nem tűzte ki a jogi aktus dátumát.Ugyanakkor éppen az épületszektor és a közlekedés kibocsátásainak kereskedelméből származó bevételek szolgálnának a Szociális Klímaalap forrásául, amíg azonban az említett jogi lépés nem történik meg, Szlovákia nem jogosult ezeknek a forrásoknak a lehívására. A Klíma Koalíció platformba tömörült környezetvédelmi szervezetek ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet, hogy a késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A szóban forgó alap biztosítaná az Újítsd fel az otthonod program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klíma Koalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól.Az Állami Számvevőszék is hiányolja a klímatörvénytSzlovákia másik súlyos elmaradására májusban mutatott rá az Állami Számvevőszék (NKÚ): továbbra is hiányzik a klímatörvény, az ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást 2023 után felfüggesztették. A jogszabály az NKÚ szerint azért is fontos lenne, mert:egyértelműen meghatározná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségeket és célokat;rögzítené a nemzeti klímapolitikai célok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciós mechanizmusokat;megerősítené a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok jogi érvényesíthetőségét;meghatározná egyebek mellett az önkormányzatok kötelezettségeit is az alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési intézkedések terén. A környezetvédelmi minisztérium az NKÚ megállapításaira korábban úgy reagált, hogy az intézmény célja Szlovákiára erőltetni a Green Dealt olyan formában, amely tönkretenné az ipart, a versenyképességet és az emberek jólétét. 245 millió eurótól eshetnek el a háztartásokKorábban több természet- és klímavédelmi szervezet is bírálta, hogy késik a Szociális Klímaalap létrehozása, amely biztosítaná az „Újítsd fel az otthonod” program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klímakoalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól. A késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A konszolidációt is befolyásoljaAz energiakompenzációs javaslatot a Progresszív Szlovákia (PS) párt is bírálta. Ivan Štefunko alelnök úgy fogalmazott, hogy ha a kormány nem osztott volna szét eddig 4 milliárd eurót az energiatámogatásokra, most nem lenne szükség ilyen súlyos megszorító intézkedésekre. „A független adatok azt mutatják, hogy az energiaszegénység nagyjából a lakosság 30%-át érinti. Ez is rossz arány, de semmiképpen sem 90%. Segíteni azoknak kell, akiknek valóban fagyoskodniuk kell, vagy aránytalanul magas számlákat fizetnek. Nem pedig azoknak, akik medencéket vagy télikerteket fűtenek” – hangsúlyozta Štefunko.Az ellenzéki párt emellett azt is kifogásolja, hogy a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk 435 millió eurós energiatámogatást kapnak a háztartások uniós forrásokból – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Robert Fico (Smer) kormányfő Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter és pártja parlamenti képviselőinek társaságában a szerdán jóváhagyott konszolidációs csomag kapcsán. Fico bejelentése szerint a kormány jövőre garantálja a villany és a gáz árát a háztartások számára. „Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter javaslatát megvitatta és támogatja a koalíció. 435 millió eurós energiatámogatás lesz, amit nem az állami költségvetésből állunk, hanem az uniós alapok rovására” – jelentette ki Fico.Fico szerint a jóváhagyott konszolidációs csomag már nem módosul. „A konszolidáció elengedhetetlen ahhoz, hogy rendbe tegyük az államháztartást, és a 2027-ben felálló új kormány rendben tudja átvenni. Mert 2023-ban egyáltalán nem volt rendben” – mondta a kormányfő.Kiemelte pártja képviselőinek magatartását a szavazásnál. Szerinte a Smer-SD úgy állt hozzá a konszolidációhoz, ahogy szükséges volt, de közben megőrizte értékeit.Fico elképzelhetőnek nevezte, hogy már októberben megszavazza a parlament a 2026-os költségvetést, ehhez október 15-ig elő kell terjesztenie a kormánynak. „A konszolidációs törvény elfogadása volt az első feltétele a 2026-os költségvetés elfogadásának. Úgy vélem, idén rekordidőben fogadhatjuk el a költségvetést, talán már októberben” – húzta alá a kormányfő.„Nagyra értékelem, hogy a közjogi méltóságok a béreik befagyasztásáról döntöttek. A kormány esetében ezt alkotmánytörvény szabályozza, be lettek fagyasztva a béreink, emellett magasabb lesz a jövedelemadónk” – hangsúlyozta.„Nyugodtan kijelenthetem, hogy a költségtérítéseink a 2025-ös szinten maradnak, ezt kormányhatározat szabályozza. Ennek semmi köze a konszolidációs törvényhez. Ha megállapodnak a miniszterek, 2026-ban is a 2025-ös szinten marad a költségtérítés, erről határozatot fogadunk el” – tette hozzá Fico. A törvénymódosítással együtt a parlament elfogadta Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter hozzátoldását is, amelynek értelmében csökkentik az aktív tartalékosoknak járó pénzbeli juttatásokat. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a vártnál többen jelentkeztek az úgynevezett Nemzeti Védelmi Erők (NOS) kötelékébe. Saková elmondása szerint a rendszer nem tartalmaz majd érzékeny adatokat, a biztonságát pedig az Európai Bizottság rendszeresen ellenőrzi majd. A kormány továbbra is azzal számol, hogy az energiatámogatás költségeit uniós forrásokból lehet fedezni. Az energiakompenzáció költsége jövőre meghaladja a 400 millió eurót, de jelenleg csak mintegy 17 millió euró garantált, amely a rendszer technikai megoldására, illetve a kapcsolódó személyi kiadásokra fordítható. A fennmaradó összegről még folynak a tárgyalások az Európai Bizottsággal. Váratlan bejelentés: folytatódik az Újítsd fel a házad programA jövő évre beharangozott energiatámogatást az ellenzék mellett környezetvédelmi és szociális szervezetek is bírálták. Rámutatták, hogy az energiaszegénység Szlovákiában ténylegesen a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százalékát érinti, így ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a legkiszolgáltatottabbakat segítő támogatások kifizetése után maradna még legalább 290 millió euró. Ezt pedig fenntarthatósági projektekre lehetne fordítani, mint például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A környezetvédelmi minisztérium ma jelentette be, hogy jövő tavasszal folytatódik az Újítsd fel a házad projekt, melyre 186 millió eurót fordítanak a Modernizációs Alapból. Az összegből több mint 16 000 régi családi házat újítanának fel, beleértve a hőszigetelést, a nyílászárócseréket és más energiahatékonysági beruházásokat. A támogatást a tárca közleménye szerint az energiaszegénység által leginkább fenyegetett háztartások igényelhetik majd.A Modernizációs Alap az Európai Unió egyik pénzügyi eszköze, amelyet a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) bevételeiből finanszíroznak. Deklarált célja az energetikai rendszerek korszerűsítése, a megújuló energiaforrások telepítése és az energiahatékonyság fejlesztése, így hozzájárulva a klímasemlegességi célok eléréséhez.
Szerdán a parlament elfogadta az energiatámogatásról szóló törvénymódosítást. Azt, hogy ki lesz jogosult a támogatásra, kormányrendelet fogja meghatározni. Denisa Saková gazdasági miniszter azt ígéri: a pontos feltételeket tartalmazó rendeletet a kormány néhány héten belül elfogadja. Az a rendelet, amely pontosan meghatározza az energiatámogatás feltételeit, a következő hetekben kerülhet a kormány elé jóváhagyásra. Ezt követően a háztartások megtudják, hogy jogosultak-e erre a támogatásra vagy sem. Az egyes energiatípusok esetében a támogatás eltérő módon lesz beállítva – jelezte Denisa Saková (Hlas-SD) gazdasági miniszter. Távhő, gáz vagy villany?A miniszter szerint a közeljövőben még egyeztetni fognak az egyes energiafajták szolgáltatóival. „Arra törekszünk, hogy az energiatámogatást a lehető legcélzottabb módon biztosítsuk. Ez azt jelenti, hogy például a távhőnél más lesz a megközelítés, mint a gáznál vagy a villamos energiánál”– mondta Saková. Az áram- és gázszolgáltatásnál az alacsonyabb ár már közvetlenül a számlán jelenne meg. A távhőnél viszont energiacsekket kapnának az emberek, mert ennek az energiatípusnak az ára régiónként és szolgáltatónként eltér. „Arra törekszünk, hogy bizonyos igazságossági szempontokat is érvényesítsünk, tehát ne mindenki ugyanakkora energiacsekket kapjon, figyelembe vegyük a regionális különbségeket is” – magyarázta a miniszter. A csekket év elejétől a Szlovák Posta kézbesítené az embereknek. Automatikus jogosultság, adatvédelemmelA miniszter hangsúlyozta, hogy a törvény pontosan meghatározza, kinek jár az energiatámogatás és hogyan számolják ki, illetve mikor keletkezik vagy szűnik meg a jogosultság. Hozzátette:a jogosultság automatikusan dől el, nem kell külön kérvényt beadni, a személyes adatok védve lesznek, és ha valaki nem ért egyet a számítással, kérhet felülvizsgálatot. Kapcsolódó cikkünk Elfogadta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyaltak. A koalíció 77 képviselője szavazta meg az indítványt, Jozef Cech (Smer) nem szavazott, Dušan Muňko, aki a Smer jelöltjeként indult a választásokon, de jelenleg az SNS frakciójában ül, pedig tartózkodott. A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedés lényege, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak fogyasztása, illetve összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Tényleg célzott támogatás lesz?Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az erre fordítandó uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább hosszú távú, fenntarthatósági projektekre kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A módosítás október 10-én lép hatályba. A teljes körű kompenzáció az idei év végével megszűnik.Mindent tudni fog rólunk az államAz ellenzék módosító javaslatait a plénum nem szavazta meg. Ján Hargaš és Ivan Štefunko (mindketten PS) azt javasolták, hogy kerüljön be a törvény szövegébe egy olyan rendelkezés, amely alapján a természetes személyek jogosult lennének megtagadni az adataik feldolgozását az energiatámogatás céljából, ezáltal azonban elveszítenék jogosultságukat a támogatásra a következő naptári évben.Másik javaslatuk az lett volna, hogy a természetes személyek kérhessenek tájékoztatást arról, milyen mértékben fértek hozzá a személyes adataikhoz a célzott energiatámogatásra való jogosultság megállapítása során.A törvényhozók elutasították Marián Viskupič (SaS) módosító indítványát is, amely az energiatámogatással kapcsolatos működési kiadásokat 3%-os szinten maximalizálta volna.Az PS politikusai korábban kifogásolták, hogy az enertgiatámogatások kiosztása előtt a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Az adatokat a minisztérium az ingatlan-nyilvántartásból, az adóhatóságtól, az egészségbiztosítóktól és a Szociális Biztosítótól, a munkaügyi központtól, valamint más energetikai intézményektől szerzi be.Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk Második olvasatba utalta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyalnak. A kormány azt ígéri, hogy jövőre a háztartások mintegy 90%-ának csökkennének a rezsiköltségei. Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább célzottan kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedésről egyelőre annyit tudni, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, várhatóan egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter ugyanakkor korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Rezsicsökkentés a fenntartható megoldások káráraA szakértők egyetértenek abban, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni. Gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból is jobban megérné a rövid távú energiakompenzáció helyett olyan fenntarthatósági projekteket folytatni, mint a Zöld otthonok vagy az Újítsd fel a házad, amelyekre a szlovák háztartások kereslete tartósan meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat.Környezetvédelmi és szociális szervezetek (Föld Barátai – CEPA, Greenpeace Szlovákia, Klímakoalíció és a Szociál-ökonómiai Elemzők Szövetsége) emellett azt szorgalmazzák, hogy az energiakompenzáció valóban célzott legyen, tehát azokat a családokat segítse, amelyeket ténylegesen fenyeget az energiaszegénység – ez pedig szerintük a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százaléka. Ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a támogatások kifizetése után maradna még 290 millió euró, amiből a CEPA elemzése szerint finanszírozni lehetne:akár 25 000 családi ház nyílászáró-cseréjét és födémszigetelését 10 000 euró értékben;5400 háztartás 4380 eurós hőszivattyú-támogatását, amely hosszú távon olcsóbb fűtést biztosítana;3000 háztartás 3600 eurós napkollektor-támogatását a tartósan olcsó meleg vízért;valamint 2000 család számára a fatüzelésű kazán lecserélését, háztartásonként 2700 eurós támogatással. Juraj Melichár, a Föld Barátai–CEPA koordinátora emellett rámutatott, hogy az általános energiatámogatásokra a kormány már eddig is hatalmas összeget, 4 milliárd eurót költött el – ebből a családi házak több mint egyharmadát (37%) el lehetett volna látni szigetelt tetővel, valamint új nyílászárókkal, ami tartósan alacsonyabb rezsiköltségeket eredményezett volna.„Azokat a forrásokat, amelyeket a lakóházak szigetelésére és a megújuló energiaforrások telepítésére kellene költeni – ami valós megoldást jelentene a magas energiaköltségekre –, ismét elpazarolják. Ráadásul ezek a pénzek így a fosszilis cégek és az energiaipari nagyvállalatok zsebében kötnek ki, amelyek Szlovákia legnyereségesebb cégei közé tartoznak” – tette hozzá Dorota Osvaldová a Greenpeace-től. Kapcsolódó cikkünk A társadalmi és anyagi egyenlőtlenségek mélyülése rányomja a bélyegét a háztartások energetikai átállására is – figyelmeztet a Szlovák Klímakezdeményezés (SKI), reagálva a Szlovák Nemzeti Bank friss felmérésére, mely szerint 2020 óta folyamatosan növekszik a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett lakosok aránya Szlovákiában – 2025-re már elérte a 18,3%-ot. Ez a tendencia ráadásul ellentétes irányú az európai uniós trenddel, ahol a szegénység csökken. Az SKI ezzel kapcsolatban kiemelte: az energetikai átállás csak akkor lehet sikeres és igazságos, ha az állam célzottan támogatja a leginkább rászorulókat – például az alacsony jövedelmű háztartásokat vagy az időseket. A támogatásnak „személyre szabott” formában kell történnie, figyelembe véve a háztartások valós igényeit és pénzügyi lehetőségeit. „Enélkül az energetikai átállás tovább mélyítheti a társadalmi szakadékokat” - figyelmeztet Kateřina Chajdiaková, a kezdeményezes elnöke.Sokan fektetnének be az energiahatékonyságba, ha lenne miből 2024-ben és 2025-ben a kezdeményezés a Focus ügynökséggel együttműködésben két reprezentatív közvélemény-kutatást végzett, amelyek a szlovák lakosság energiahatékonysággal, az emelkedő energiaárakkal és a lakásfelújítás-támogatással kapcsolatos hozzáállását térképezték fel. A felmérések eredményei szerint az energetikai átállásnak jelentős társadalmi akadálya van: míg a tehetősebbek önerőből is képesek beruházni például napelemekbe vagy hőszivattyúba, addig a háztartások többsége nem tudja előteremteni az ehhez szükséges forrásokat. Bár az energiahatékonyság iránti érdeklődés nő, a pénzügyi akadályok sokakat meggátolnak a cselekvésben. Az energiaszámlákkal már most is küszködő háztartások 58%-a nem tervez semmilyen korszerűsítést – nem érdektelenségből, hanem a források hiánya miatt. „Az emberek tisztában vannak az épületszigetelés, a megújuló energiaforrások vagy a modernebb fűtési rendszerek előnyeivel, de támogatás hiányában nincs lehetőségük a cselekvésre. A hőszigetelés és a megújulók iránti növekvő érdeklődés is azt mutatja, hogy a szlovák társadalom készen áll a változásra, de hiányoznak a megfelelő eszközök és lehetőségek” – magyarázta Chajdiaková. Az energetikai átállás sikere tehát az SKI szerint nem csupán technológiai újításoktól függ, hanem elsősorban attól, hogy az állam képes-e a társadalom minden rétege számára elérhető, átlátható és célzott támogatási mechanizmusokat létrehozni. Az energetikai átállás nem válhat újabb olyan tényezővé, amely mélyíti a társadalmi különbségeket – épp ellenkezőleg, lehetőséget kell teremtenie ezek csökkentésére – figyelmeztet a szervezet.Nő az energiaszegénység által fenyegetett háztartások számaAz SKI és a Focus ügynökség tavalyi és idei felmérésének adatait összehasonlítva több kulcsfontosságú trend rajzolódik ki:Növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek jelenleg is nehezen fizetik ki az energiaszámlákat, vagy hasonló problémákra számítanak a jövőben, vagyis az energiaszegénység veszélye fenyegeti őket.Nőtt azok aránya, akik szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben prioritást kellene élvezniük a lakásfelújítási támogatásoknak (szigetelés, nyílászárócsere stb.)Míg a megújuló technológiák, mint a napelemek és a hőszivattyúk, egyre népszerűbbek, ezzel párhuzamosan paradox módon növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudnak semmilyen energetikai korszerűsítést megvalósítani.Egyre ismertebbek a lakásfelújítás-támogatási programok, de az alacsony jövedelmű háztartások körében még mindig jelentős a tájékoztatás hiánya. Kapcsolódó cikkünk A legújabb tudományos adatok tükrében a világnak nem egész három éve maradt arra, hogy teljesíteni tudja a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény fő célját, a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartását. A Greenpeace szlovákiai fiókszervezete a kormány súlyos elmaradásaira figyelmeztet a klímaváltozással szembeni védekezés terén - a mai napig sem született meg egy átfogó klímatörvény, és késik a Szociális Klímaalap létrehozása is. Egy friss nemzetközi kutatás szerint, amely az Earth System Science Data című tudományos folyóiratban jelent meg, a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás mellett kevesebb mint három év alatt kimerül az a „szénköltségvetés”, amely még lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés az 1,5 °C-os küszöb alatt maradjon. Ez azt jelenti, hogy a párizsi klímamegállapodásban rögzített célkitűzéshez 2025 elejétől számítva még körülbelül 130 milliárd tonna CO₂ kibocsátásra van lehetőség, miközben az emberi tevékenység - elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata és az erdőirtás - évente mintegy 53 milliárd tonna CO₂ kibocsátását eredményezi.2024-ben a globális átlaghőmérséklet már 1,52 °C-ra nőtt, ebből 1,36 °C-ot közvetlenül az emberi tevékenység okozott. Ha azonban csak egyetlen évben haladja meg a globális átlag a másfél fokos hőmérsékleti szintet, az még nem jelenti a Párizsi Klímamegállapodás kudarcát, hiszen az hosszú távú átlagra vonatkozik. Ugyanakkor ez az adat is azt mutatja, hogy az emissziók okozta felmelegedés aggasztó ütemben halad a rossz irányba. A 2012–2024 közti melegedés üteme körülbelül kétszerese volt az 1970–80-as évek szintjének - figyelmeztetnek a kutatók. A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy miközben a felmelegedés mértéke és üteme egyre aggasztóbb, a klímapolitikai intézkedések nem tartanak lépést a változásokkal. Kiemelték: másfél fok felett minden tizedfoknyi további emelkedés súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményeket. A negatív hatások csak úgy semlegesíthetők, ha a globális kibocsátás nettó nullára csökken – minél hamarabb.Greenpeace: a kormány teljesen érdektelenA Greenpeace szervezet a kutatásra reagálva olyan “bátor és ambiciózus”, 2035-ös horizontú klíma-akciótervek elfogadását sürgeti, amelyek a lehető leggyorsabban megszüntetik a szén, a kőolaj és a földgáz használatát, különösen a gazdag, fejlett országokban.A szlovákiai fiókszervezet Robert Fico kormányát is arra szólította fel, hogy kezelje prioritásként a klímavédelmi intézkedéseket. Az aktivisták szerint ugyanis a mostani kormány a klímaválság negatív hatásai elleni küzdelmet mellékvágányra tette.„Szlovákia késik számos klímastratégia és cselekvési terv kidolgozásával, amelyeknek már rég el kellett volna készülniük. Robert Fico kormánya és különösen a környezetvédelmi miniszter számára ez teljesen érdektelen. Taraba miniszter úr semmit sem tesz – pedig neki és a Fico-kormány tagjainak is fel kellene ismerniük, hogy ők lesznek a felelősek azért, hogyan fogunk élni nemcsak öt, hanem húsz év múlva is. A tétlenségük súlyos következményekkel jár majd, és a klímaválság elől valóban nem lesz hová menekülni” – fogalmazott Miroslava Ábelová szóvivő.A zöld szervezet a legsürgetőbb intézkedések között a megújuló energiaforrások kiterjesztését, az energetikai közösségek és az alkalmazkodási intézkedések támogatását említi. Kapcsolódó cikkünk Az Európai Bizottság (EB) múlt héten tette közzé éves jelentését Szlovákiáról, amelyben az ország gazdasági és társadalmi helyzete mellett az államháztartás állapotát, valamint a különböző reformok megvalósítását is értékelték. A klíma- és környezetvédelem állapotának külön fejezetet szenteltek, amely azonban nem fest túl pozitív képet az országról, és meglehetősen kritikus a jelenlegi kormánnyal szemben. A jelentés a klímaadaptációs intézkedések mellett a biológiai sokféleség védelmét, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseket, a természetes vizek állapotát, a vízközmű-infrastruktúra helyzetét, illetve a megújuló energiaforrások szlovákiai alkalmazását is értékeli. Többször is felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következményeire való felkészülés és a természetvédelem elhanyagolásának súlyos ára lesz. A kulcsfontosságú ökoszisztémák védelmének vagy helyreállításának elhanyagolása jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság hosszú távú versenyképességére nézve, mivel Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, különösen az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás – olvasható a jelentésben.Az Európai Bizottság főleg azt kifogásolja, hogy a kormány uniós forrásokat vont el az olyan területektől, mint a természetvédelem és a biológiai sokféleség védelme, valamint lazította a környezetvédelmi szabályozást. Rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi minisztériumban 2024-ben történt személyi változások gyengítették az intézmény szakmai kapacitását.Az alulfinanszírozott környezetvédelem rossz hír a gazdáknak isA bizottság számításai szerint Szlovákiának évente 781 millió eurót kellene befektetnie a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmébe. Jelenleg azonban ez az összeg csupán évi 364 millió euró. Az alulfinanszírozottság oka részben az, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források természetvédelmi célokra való felhasználását. A környezetvédelmi minisztérium ráadásul leállította azoknak a projekteknek a nemzeti társfinanszírozását is, amelyekkel a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sikeresen pályáztak a LIFE program keretében. A jelentés rámutat, hogy 2022-ben a védett területek az ország területének 37%-át fedték le, ami európai viszonylatban átlag feletti. A gyakorlatban azonban a tényleges védelmi és helyreállítási intézkedések nem elég hatékonyak, emiatt pedig Szlovákia ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, az egyik a siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt. Kapcsolódó cikkünk A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük - figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel. A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.Tátrai Nemzeti ErdőgazdaságA szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás. A völgyeket - egyébként törvénysértő módon - a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miattA módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt. A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit. Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. A kormány viszont a mai kihelyezett ülésén elfogadta a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó gondozási programját, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.A dokumentumban az szerepel, hogy a faj szlovákiai magpopulációja részben a Nagy-Fátrában él, a most elfogadott programnak köszönhetően pedig a nemzeti park területén a beavatkozásmentes övezetek kijelölésével a potenciális élőhelyek kiterjedése 2735 hektárról 3402 hektárra fog nőni.A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültekTuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is. A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben - figyelmeztetnek a természetvédők.A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek – mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!" címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá. Az élőhelyek rossz állapota és a biológiai sokféleség hanyatlása tovább gyengíti Szlovákia klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, ami leginkább a legsérülékenyebb agrárszektor számára rossz hír – áll a jelentésben. Emlékeztetnek: a kormányprogramban megígért klímatörvény előkészítése 2024-ben elakadt, emellett pedig továbbra is nehéz átlátni, Szlovákia mennyi közpénzt fordít ténylegesen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.A biológiai sokféleség romlása visszaveti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat – például a vízháztartás szabályozását, a talaj egészségének megőrzését vagy a szénmegkötést –, ez pedig tovább fokozza a klímaváltozás következményeit, ami negatív hatással van a mezőgazdaság termelőképességére is – olvasható az elemzésben, amely rámutat arra is, hogy 1980 és 2023 között az extrém időjárás és a természeti katasztrófák következtében Szlovákiát 1,95 milliárd eurónyi kár érte – ennek mindössze 4 százalékát fedezte biztosítás.Van azért pozitívum isA jelentés kedvező folyamatokról is beszámolt, amelyek a mezőgazdasági politika változásainak köszönhetően indultak el. Az úgynevezett ökosémák – környezetbarát támogatási rendszerek – révén növekszik a megműveletlen sávok aránya a mezőgazdasági területeken, amelyek segítik a biodiverzitás fenntartását. Ezek aránya ugyanakkor még mindig alacsonyabb, mint az EU többi részén. 2005 óta fokozatosan nő az ökogazdaságok területe is. Jelenleg a mezőgazdasági földek csaknem 14 százalékát fedik le, a cél pedig az, hogy az arányuk 2030-ra elérje a 20 százalékot, amit az ökogazdálkodóknak szánt uniós támogatások növelése is elősegíthet. Szennyvízkezelésből elégtelenA jelentés külön kiemeli Szlovákia szennyvízkezelési problémáit. Bár az évek során történt előrelépés – elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően –, a Települési Szennyvízkezelési Irányelv (Urban Wastewater Treatment Directive) hiányos végrehajtása miatt az Európai Bizottság 2016-ban, majd 2021-ben is jogi eljárást indított Szlovákia ellen. Az EB szerint az uniós vízgazdálkodási jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi célok elérése érdekében Szlovákiának évente 223 millió eurós (a GDP 0,2 %-a) beruházási hiányt kell pótolnia, amelynek csaknem fele a szennyvízkezeléshez kapcsolódik (évi 105 millió euró). Kapcsolódó cikkünk Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak. Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.Tízmilliárdos adósságTomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák - ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is. Hanuliaková rámutatott:a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti. Taraba államosítanaA javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunkSzlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Kapcsolódó cikkünk A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás "kritikus helyzetben" lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet. "A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzikAhogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. Több tízmilliós támogatásról lehet szóA kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. "És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére. Ami a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése szerint Szlovákiának az új víztározók és az egyéb „szürke infrastruktúra” építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt. „A vízerőművek környezetvédelmi hatásvizsgálatának régóta fennálló hiánya hozzájárult a szlovákiai folyók, különösen a Garam állapotának romlásához. Szlovákiának sürgősen orvosolnia kell ezt a helyzetet” – írják.80%-os oroszolaj- és 70%-os oroszgáz-függőségA dekarbonizáció és az energetika területén is lemaradásokra mutat rá az EB jelentése. 2024-ben például a megújuló energiaforrások Szlovákia villamosenergia-ellátásának csupán 24%-át tették ki, ami jóval alacsonyabb az EU 47%-os átlagánál. Bár Szlovákia a közelmúltban több reformot is elfogadott a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások támogatására és az engedélyezési eljárások felgyorsítására, ezek közül néhány intézkedés továbbra is várat magára. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a megújuló energiaforrások elnyerjék a helyi közösségek támogatását, biztosítva számukra az engedélyezési folyamatokban való részvételt. Kapcsolódó cikkünk Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén, pedig az nemcsak tiszta és megújuló, hanem meglepően olcsó is. Szakértő segít eloszlatni a szélerőművekkel kapcsolatos tévhiteket. Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén. Míg Németországban csak tavaly 4000 MW-tal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége, nálunk ez a megújuló energiaforrás megdöbbentően elenyésző mértékben, mindössze 3 MW-tal járul hozzá az ország energiatermeléséhez. A közeljövőben ugyan ezt a teljesítményt fokozatosan 942 MW-ig növelnék, de pillanatnyilag szinte minden térségbeli ország lekörözi Szlovákiát.Romániában például a 3100 MW-t is meghaladja a szélerőművek beépített teljesítménye, ami az ország áramtermelési kapacitásának a 14 százalékát jelenti. Az EU-s átlag egyébként tavaly 19 százalék volt, de az éllovas Dániában ez az arány 56 százalék. Magyarország jelenleg 1 százalékon áll, Szlovákiában viszont még ennél is jóval kisebb mértékben veszi ki a részét a mindössze öt darab, 20 évvel ezelőtt épített szélerőmű az áramtermelési kapacitásból.Az ország ellen egyébként az Európai Bizottság keresetet indíthat, amiért késlekedik a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-tárolási megoldások engedélyezésének egyszerűsítésével. Ugyanakkor sok esetben nemcsak a bürokrácia akadályozza a szélerőművek kiépülését, hanem a lakossági tiltakozások is. Kapcsolódó cikkünk Kürt/Kisújfalu/Fűr/Bátorkeszi | Eddig több mint háromszázan írták alá azt a petíciót, amelyben Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu, Bátorkeszi, illetve más települések lakosai tiltakoznak az ellen, hogy a falvaik közvetlen közelében szélerőműparkot építsenek. A beruházás megosztotta az érsekújvári, párkányi és komáromi térség lakosait. A petíció megfogalmazói több okot is felsoroltak, amiért nem tudnak egyetérteni a tervezett beruházással. Véleményük szerint a 200 méternél magasabb szélturbinák drasztikusan hatnának a festői tájra, és az itt található Párizsi mocsarak védett terület ritka madárfajoknak ad otthont és idegenforgalmi szempontból, de az ingatlanok értékét tekintve sem vonzó számukra az ajánlat. Attól tartanak, hogy a turbinák zaja, mozgása negatív hatással lesz a környékbeli vadon élő állatokra és madarakra, elriasztva őket természetes élőhelyükről. Kürt önkormányzata a közösségi oldalon közzétett egy állásfoglalást azzal, hogy nem szeretnék, ha különféle rémhírek terjednének erről a beruházásról. Ebben többek közt az áll, hogy a község önkormányzata évek óta keresi a lehetőséget, honnan tudna a község fejlesztésére pénzügyi forrásokat szerezni az állami forrásokon kívül. 2019 óta tervezik„2019 őszén jelentkezett egy beruházó, hogy szeretne a térségben szélerőműparkot létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba került. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióra, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőműparkok működését, azok pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy mintegy 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek, adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt szerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem. A kilátóból nézve nem volt jele semmi természetre káros hatásnak, a szélerőmű közvetlen közelében őzek tanyáztak, madarakat is láttunk átrepülni, kikerülték a lapátokat, hisz épp a madarak megóvása miatt vannak piros és fehér színnel festve” – áll az állásfoglalásban. Az energiapark megépítésének szándékát a misztérium tudatta az összes érintett hivatallal, Kürt, Kisújfalu, Bátorkeszi polgármesteri hivatalával. „Nyilvános lakossági bemutatóra is sor került, amit a község az előírások szerint hirdetett meg, a lakosság érdeklődésének hiányában a községi hivatal alkalmazottai és a községi képviselők hallgatták meg a beruházó prezentációját. Kürt község önkormányzata azzal a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe, hogy az évi bevételből a községi ingatlanokat fejlessze, új építkezési telkeket nyithasson, magánkézben lévő elhagyatott házakat vásároljon meg, nehogy idegen kézbe kerüljenek. A lebontást követően olcsó építkezési telekként szolgáljanak a kürti fiatal családoknak, hogy a szülőfalujukban maradjanak, gyerekeik a helyi óvodát és iskolát látogassák. A község számára a beruházás anyagi vonzata jelenlegi árfolyamon évi 30 ezer euró, 25 éves szerződés esetében, inflációs záradékkal is mintegy egymillió euró” – tájékoztatták a lakosokat. Bátorkesziben is téma a szélparkA szélpark kérdése nagyban érinti a szomszédos Bátorkeszit is. Három turbina a kürti határ déli csücskében épülne meg, azonban ez a helyszín rendkívül közel van a nagyközség belterületéhez. Emiatt Bátorkeszi hivatalos Facebook-oldalán Labancz Roland polgármester egy posztban kikérte a helyiek véleményét. A kommentek sorát böngészve világos, hogy a beruházást ellenzők vannak többségben – ám több semleges, ill. támogató kommentárt is olvashatunk a poszt alatt. Magában a szövegben egyébként a község azt állítja, nem kaptak tájékoztatást Kürttől:Sajnos annak idején a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptunk semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudjuk biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az egyes településeken.A nagyközség később közölte a lakossági petíciót is.(Száz Ildikó, Vataščin Péter) Ezzel összefüggésben megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy kikérjük a véleményét a szélerőművekkel szemben emelt leggyakoribb kifogásokról. Az alábbiakban felsoroljuk a hat, leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő segítségével tisztázzuk, hogy mi igaz ebből, és mi tévhit.1. A szélturbinák veszélyesek a madarakra és denevérekre, zavarják a helyi ökoszisztémát„Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a szélerőművekkel kapcsolatban. Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házi macskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.Még a villanyvezetékek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a madarakra, mint maguk az erőművek” - emelte ki a szakértő. Ez egyébként azért van így, mert a szélerőművek helyének megállapításakor ornitológusok bevonásával környezeti hatásvizsgálatot végeznek, így előzve meg, hogy a szélturbina madárvonulási útvonalakat keresztezzen.„A valóság tehát az, hogy a környezeti hatás tekintetében jelenleg a szélerőmű a legkörnyezetkímélőbb módja az energiatermelésnek a világon, és ez egyébként a szén-dioxid-kibocsátás viszonylatában is igaz” - szögezte le Magyar László.2. A szélerőművek túl zajosak, zavarják a lakosságotMagyar László ezt azzal cáfolta, hogy a modern szélerőműveket szigorú zajvédelmi szabályok szerint helyezik el. Magyarországon például 700 méteres védőtávolságot írnak elő a lakóépületektől, ezen a távolságon túl pedig a zajszint már jóval egy háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajszintje alatt marad.„A gyakorlatban végzett méréseink is ezt igazolják: egy helyszíni zajmérés során például kiderült, hogy a szél erősebb zajt keltett a mikrofonon, mint maga a szélturbina. A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határ menti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk – olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését” – fejtette ki a szakértő. 3. A szélerőművek masszív betonalapjai értékes termőföldeket foglalnak el, és megbolygatják a talajtAz energiaszakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szélturbinákhoz valóban mély, akár 10 méteres betonalap készül, de ez egy konkrét ponton történik, nem a teljes környező földterületen. Az alapot általában nem bontják el a turbina életciklusa végén, hanem ugyanoda új, modernebb turbinát telepítenek. Ezáltal a hosszú távú területhasználat kifejezetten hatékonynak mondható más ipari létesítményekhez vagy erőművekhez képest.Ami a mezőgazdaságra gyakorolt hatást illeti: a szélerőművek óriási előnye például a napelemparkokkal szemben, hogy valójában rendkívül kis földterületet foglalnak el, kevesebbet, mint egy nagyobb épületkomplexum vagy út. Vagyis sokkal kisebb területen képesek nagy mennyiségű energiát termelni. A betonalap esetében kevesebb mint 0,1 hektárról beszélünk, ehhez jön még a bekötőút, ami viszont általában egy felújított, korábban is használt mezőgazdasági útszakasz, amelynek a leburkolása a gazdáknak is kedvez– hangsúlyozta Magyar.Hozzátette: igaz, hogy a szélturbinák között több száz méteres távolságot kell tartani, tehát egy „szélerőműpark” ténylegesen nagy területre terjed ki, de az nem elveszett terület, két turbina között ugyanis a föld ugyanúgy művelhető, emellett legeltetés vagy más mezőgazdasági használat is lehetséges. Ráadásul a földtulajdonos, a gazda vagy önkormányzat bérleti díjat kap, ami éves fix jövedelmet jelent.4. A szélerőművek nem csökkentik a lakosság áramköltségeit, ezért nem éri meg az érintett településnekMagyar László ezzel a felvetéssel kapcsolatban az Új Szónak elmondta: a szélerőművek közvetlenül valóban nem garantálnak az érintett települések lakóinak olcsóbb áramot, de ezért nem a technológia okolható, hanem a jelenlegi szabályozási keret. „Számos országban már megvalósult az ún. energiademokrácia, ahol a lakosok és önkormányzatok maguk is tulajdonosai lehetnek egy-egy erőműnek. Németországban például közösségi finanszírozással épülnek szélerőművek, a résztvevők pedig éves hozamot kapnak befektetéseik után. Dániában minden földtulajdonos, aki az erőművet látja a saját földjéről, részesedést kaphat a nyereségből” - sorolta a szakértő a külföldi példákat.Hozzátette: bár Magyarországon és Szlovákiában ezek a modellek még nem terjedtek el, az irány adott, és hosszú távon a decentralizált energiatermelés egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ugyanakkor az érintett településeknek már most is származik bevételük egy-egy telepített erőműből, például iparűzési adó, illetve földbérleti díj formájában. 5. A szélerőművek mérgező anyagokat bocsáthatnak ki, szennyezve a talajt és a vizeketMagyar László szerint ez a tévhit teljesen megalapozatlan. A működő szélerőművek nem égetnek, nem bocsátanak ki kipufogógázt vagy egyéb emissziót, és a telepítésük során sem alkalmaznak olyan veszélyes vegyületeket, amelyek a talajba vagy vízbe juthatnának. Az állítólagos „mérgező bevonatokra” sincs bizonyíték – ha lennének ilyen problémák, azok globális léptékben is komoly figyelmet kapnának, tekintve, hogy világszerte több millió turbinát üzemeltetnek. „Ezzel szemben a fosszilis erőművek vagy a bányászat – elég csak a Sajó folyó szennyezésére gondolni – valós és dokumentált környezeti károkat okoznak. A szélenergia a legtisztább energiatermelési módok közé tartozik” – mutatott rá az Energiaklub szakértője.6. A szélerőművek rövid élettartamúak, és az újrahasznosításuk nem megoldottA szakértő egyik felvetéssel sem ért egyet. Elmondása szerint a szélturbinák tipikus élettartama 25-30 év, de a jól karbantartottak ennél is tovább üzemelnek, amikor pedig működésképtelenné válnak, ugyanarra az alapra új telepíthető.Magyar rámutatott, hogy ma már az újrahasznosítás sem jelent különösebb gondot. „A működésképtelenné vált alkotóelemek elbontása minden esetben kötelező a beruházóra nézve. A turbinák anyagmennyiségének 85-90%-a ráadásul újrahasznosítható. Az acélból, kompozit anyagból hasznos tárgyak, például buszmegállók, biciklitárolók készülnek. Nemrég pedig egy konferencián az egyik előadó azzal büszkélkedett, hogy a cipője döntően újrahasznosított szélerőmű-komponensekből készült” – magyarázta a szakértő. Ezen túl a lapátok újrahasznosítása is folyamatosan fejlődik: Európában több olyan projekt is fut, amelyek keretében a kompozit lapátokból cementgyártásban használt alapanyag, vagy más ipari termék készül. 🔹 Olcsó és tiszta energiaforrás – Hazai előállítású, környezetbarát villamos energiát termel, nincs szén-dioxid-kibocsátás működés közben. 🔹 Csökkenti az importfüggőséget – Mérsékli az áramimport és a földgázfelhasználás mértékét, így növeli az ország energiafüggetlenségét. 🔹 Kiegészíti a naperőműveket – Téli időszakban és éjszaka is termel, így kiegyensúlyozza a napenergia szezonális és napi ingadozásait. 🔹 Gyors szén-dioxid-megtakarítás– Már fél év alatt „klímasemlegessé” válik, azaz ennyi idő alatt megtérül a gyártás és telepítés CO₂-lábnyoma. 🔹 Technológiai fejlődés– A mai turbinák már alacsonyabb szélsebességnél is működnek, magasabbak, hatékonyabbak, így többet termelnek. 🔹 Piaci alapon is versenyképesek – Működésükhöz nincs szükség állami támogatásra, gazdaságilag önfenntartók. 🔹 A legolcsóbb áramtermelési mód – A legfrissebb adatok szerint a szélenergia ára 2010 és 2023 között 70%-kal csökkent, ma a legolcsóbb energiatermelési forma a világon. (forrás: greenfo.hu) A jelentés hangsúlyozza, hogy a fűtési ágazat dekarbonizálása elengedhetetlen az ország éghajlat-politikai céljainak elérése és a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a földgáztól való függőség csökkentése érdekében.A végére pedig egy megdöbbentő adat: Szlovákiában a 2024-ben elhasznált földgáz mintegy 70%-a, az ugyanebben az évben elfogyasztott összes nyersolajnak pedig több mint 80%-a orosz eredetű volt. Tarabáék tétlensége miatt kevesebb forrás jut a klímaadaptációs intézkedésekreA szervezet egyben rámutatott, hogy továbbra is késik a Szociális Klímaalap létrehozása. Az ehhez szükséges tervdokumentum elfogadását a kormány év végére halasztotta, arra hivatkozva, hogy a mai napig nem történt meg az épületszektor és a közlekedési szektor kibocsátáskereskedelmi rendszerére vonatkozó ETS2 irányelv teljes körű átültetése. Az EU tagállamainak ezt legkésőbb 2024. június 30-ig kellett volna végrehajtaniuk, a környezetvédelmi minisztérium azonban még mindig nem tűzte ki a jogi aktus dátumát.Ugyanakkor éppen az épületszektor és a közlekedés kibocsátásainak kereskedelméből származó bevételek szolgálnának a Szociális Klímaalap forrásául, amíg azonban az említett jogi lépés nem történik meg, Szlovákia nem jogosult ezeknek a forrásoknak a lehívására. A Klíma Koalíció platformba tömörült környezetvédelmi szervezetek ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet, hogy a késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A szóban forgó alap biztosítaná az Újítsd fel az otthonod program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klíma Koalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól.Az Állami Számvevőszék is hiányolja a klímatörvénytSzlovákia másik súlyos elmaradására májusban mutatott rá az Állami Számvevőszék (NKÚ): továbbra is hiányzik a klímatörvény, az ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást 2023 után felfüggesztették. A jogszabály az NKÚ szerint azért is fontos lenne, mert:egyértelműen meghatározná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségeket és célokat;rögzítené a nemzeti klímapolitikai célok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciós mechanizmusokat;megerősítené a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok jogi érvényesíthetőségét;meghatározná egyebek mellett az önkormányzatok kötelezettségeit is az alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési intézkedések terén. A környezetvédelmi minisztérium az NKÚ megállapításaira korábban úgy reagált, hogy az intézmény célja Szlovákiára erőltetni a Green Dealt olyan formában, amely tönkretenné az ipart, a versenyképességet és az emberek jólétét. 245 millió eurótól eshetnek el a háztartásokKorábban több természet- és klímavédelmi szervezet is bírálta, hogy késik a Szociális Klímaalap létrehozása, amely biztosítaná az „Újítsd fel az otthonod” program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klímakoalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól. A késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A konszolidációt is befolyásoljaAz energiakompenzációs javaslatot a Progresszív Szlovákia (PS) párt is bírálta. Ivan Štefunko alelnök úgy fogalmazott, hogy ha a kormány nem osztott volna szét eddig 4 milliárd eurót az energiatámogatásokra, most nem lenne szükség ilyen súlyos megszorító intézkedésekre. „A független adatok azt mutatják, hogy az energiaszegénység nagyjából a lakosság 30%-át érinti. Ez is rossz arány, de semmiképpen sem 90%. Segíteni azoknak kell, akiknek valóban fagyoskodniuk kell, vagy aránytalanul magas számlákat fizetnek. Nem pedig azoknak, akik medencéket vagy télikerteket fűtenek” – hangsúlyozta Štefunko.Az ellenzéki párt emellett azt is kifogásolja, hogy a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk 435 millió eurós energiatámogatást kapnak a háztartások uniós forrásokból – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Robert Fico (Smer) kormányfő Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter és pártja parlamenti képviselőinek társaságában a szerdán jóváhagyott konszolidációs csomag kapcsán. Fico bejelentése szerint a kormány jövőre garantálja a villany és a gáz árát a háztartások számára. „Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter javaslatát megvitatta és támogatja a koalíció. 435 millió eurós energiatámogatás lesz, amit nem az állami költségvetésből állunk, hanem az uniós alapok rovására” – jelentette ki Fico.Fico szerint a jóváhagyott konszolidációs csomag már nem módosul. „A konszolidáció elengedhetetlen ahhoz, hogy rendbe tegyük az államháztartást, és a 2027-ben felálló új kormány rendben tudja átvenni. Mert 2023-ban egyáltalán nem volt rendben” – mondta a kormányfő.Kiemelte pártja képviselőinek magatartását a szavazásnál. Szerinte a Smer-SD úgy állt hozzá a konszolidációhoz, ahogy szükséges volt, de közben megőrizte értékeit.Fico elképzelhetőnek nevezte, hogy már októberben megszavazza a parlament a 2026-os költségvetést, ehhez október 15-ig elő kell terjesztenie a kormánynak. „A konszolidációs törvény elfogadása volt az első feltétele a 2026-os költségvetés elfogadásának. Úgy vélem, idén rekordidőben fogadhatjuk el a költségvetést, talán már októberben” – húzta alá a kormányfő.„Nagyra értékelem, hogy a közjogi méltóságok a béreik befagyasztásáról döntöttek. A kormány esetében ezt alkotmánytörvény szabályozza, be lettek fagyasztva a béreink, emellett magasabb lesz a jövedelemadónk” – hangsúlyozta.„Nyugodtan kijelenthetem, hogy a költségtérítéseink a 2025-ös szinten maradnak, ezt kormányhatározat szabályozza. Ennek semmi köze a konszolidációs törvényhez. Ha megállapodnak a miniszterek, 2026-ban is a 2025-ös szinten marad a költségtérítés, erről határozatot fogadunk el” – tette hozzá Fico. A törvénymódosítással együtt a parlament elfogadta Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter hozzátoldását is, amelynek értelmében csökkentik az aktív tartalékosoknak járó pénzbeli juttatásokat. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a vártnál többen jelentkeztek az úgynevezett Nemzeti Védelmi Erők (NOS) kötelékébe. Saková elmondása szerint a rendszer nem tartalmaz majd érzékeny adatokat, a biztonságát pedig az Európai Bizottság rendszeresen ellenőrzi majd. A kormány továbbra is azzal számol, hogy az energiatámogatás költségeit uniós forrásokból lehet fedezni. Az energiakompenzáció költsége jövőre meghaladja a 400 millió eurót, de jelenleg csak mintegy 17 millió euró garantált, amely a rendszer technikai megoldására, illetve a kapcsolódó személyi kiadásokra fordítható. A fennmaradó összegről még folynak a tárgyalások az Európai Bizottsággal.
Elfogadta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyaltak. A koalíció 77 képviselője szavazta meg az indítványt, Jozef Cech (Smer) nem szavazott, Dušan Muňko, aki a Smer jelöltjeként indult a választásokon, de jelenleg az SNS frakciójában ül, pedig tartózkodott. A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedés lényege, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak fogyasztása, illetve összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Tényleg célzott támogatás lesz?Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az erre fordítandó uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább hosszú távú, fenntarthatósági projektekre kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A módosítás október 10-én lép hatályba. A teljes körű kompenzáció az idei év végével megszűnik.Mindent tudni fog rólunk az államAz ellenzék módosító javaslatait a plénum nem szavazta meg. Ján Hargaš és Ivan Štefunko (mindketten PS) azt javasolták, hogy kerüljön be a törvény szövegébe egy olyan rendelkezés, amely alapján a természetes személyek jogosult lennének megtagadni az adataik feldolgozását az energiatámogatás céljából, ezáltal azonban elveszítenék jogosultságukat a támogatásra a következő naptári évben.Másik javaslatuk az lett volna, hogy a természetes személyek kérhessenek tájékoztatást arról, milyen mértékben fértek hozzá a személyes adataikhoz a célzott energiatámogatásra való jogosultság megállapítása során.A törvényhozók elutasították Marián Viskupič (SaS) módosító indítványát is, amely az energiatámogatással kapcsolatos működési kiadásokat 3%-os szinten maximalizálta volna.Az PS politikusai korábban kifogásolták, hogy az enertgiatámogatások kiosztása előtt a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Az adatokat a minisztérium az ingatlan-nyilvántartásból, az adóhatóságtól, az egészségbiztosítóktól és a Szociális Biztosítótól, a munkaügyi központtól, valamint más energetikai intézményektől szerzi be.Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk Második olvasatba utalta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyalnak. A kormány azt ígéri, hogy jövőre a háztartások mintegy 90%-ának csökkennének a rezsiköltségei. Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább célzottan kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedésről egyelőre annyit tudni, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, várhatóan egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter ugyanakkor korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Rezsicsökkentés a fenntartható megoldások káráraA szakértők egyetértenek abban, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni. Gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból is jobban megérné a rövid távú energiakompenzáció helyett olyan fenntarthatósági projekteket folytatni, mint a Zöld otthonok vagy az Újítsd fel a házad, amelyekre a szlovák háztartások kereslete tartósan meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat.Környezetvédelmi és szociális szervezetek (Föld Barátai – CEPA, Greenpeace Szlovákia, Klímakoalíció és a Szociál-ökonómiai Elemzők Szövetsége) emellett azt szorgalmazzák, hogy az energiakompenzáció valóban célzott legyen, tehát azokat a családokat segítse, amelyeket ténylegesen fenyeget az energiaszegénység – ez pedig szerintük a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százaléka. Ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a támogatások kifizetése után maradna még 290 millió euró, amiből a CEPA elemzése szerint finanszírozni lehetne:akár 25 000 családi ház nyílászáró-cseréjét és födémszigetelését 10 000 euró értékben;5400 háztartás 4380 eurós hőszivattyú-támogatását, amely hosszú távon olcsóbb fűtést biztosítana;3000 háztartás 3600 eurós napkollektor-támogatását a tartósan olcsó meleg vízért;valamint 2000 család számára a fatüzelésű kazán lecserélését, háztartásonként 2700 eurós támogatással. Juraj Melichár, a Föld Barátai–CEPA koordinátora emellett rámutatott, hogy az általános energiatámogatásokra a kormány már eddig is hatalmas összeget, 4 milliárd eurót költött el – ebből a családi házak több mint egyharmadát (37%) el lehetett volna látni szigetelt tetővel, valamint új nyílászárókkal, ami tartósan alacsonyabb rezsiköltségeket eredményezett volna.„Azokat a forrásokat, amelyeket a lakóházak szigetelésére és a megújuló energiaforrások telepítésére kellene költeni – ami valós megoldást jelentene a magas energiaköltségekre –, ismét elpazarolják. Ráadásul ezek a pénzek így a fosszilis cégek és az energiaipari nagyvállalatok zsebében kötnek ki, amelyek Szlovákia legnyereségesebb cégei közé tartoznak” – tette hozzá Dorota Osvaldová a Greenpeace-től. Kapcsolódó cikkünk A társadalmi és anyagi egyenlőtlenségek mélyülése rányomja a bélyegét a háztartások energetikai átállására is – figyelmeztet a Szlovák Klímakezdeményezés (SKI), reagálva a Szlovák Nemzeti Bank friss felmérésére, mely szerint 2020 óta folyamatosan növekszik a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett lakosok aránya Szlovákiában – 2025-re már elérte a 18,3%-ot. Ez a tendencia ráadásul ellentétes irányú az európai uniós trenddel, ahol a szegénység csökken. Az SKI ezzel kapcsolatban kiemelte: az energetikai átállás csak akkor lehet sikeres és igazságos, ha az állam célzottan támogatja a leginkább rászorulókat – például az alacsony jövedelmű háztartásokat vagy az időseket. A támogatásnak „személyre szabott” formában kell történnie, figyelembe véve a háztartások valós igényeit és pénzügyi lehetőségeit. „Enélkül az energetikai átállás tovább mélyítheti a társadalmi szakadékokat” - figyelmeztet Kateřina Chajdiaková, a kezdeményezes elnöke.Sokan fektetnének be az energiahatékonyságba, ha lenne miből 2024-ben és 2025-ben a kezdeményezés a Focus ügynökséggel együttműködésben két reprezentatív közvélemény-kutatást végzett, amelyek a szlovák lakosság energiahatékonysággal, az emelkedő energiaárakkal és a lakásfelújítás-támogatással kapcsolatos hozzáállását térképezték fel. A felmérések eredményei szerint az energetikai átállásnak jelentős társadalmi akadálya van: míg a tehetősebbek önerőből is képesek beruházni például napelemekbe vagy hőszivattyúba, addig a háztartások többsége nem tudja előteremteni az ehhez szükséges forrásokat. Bár az energiahatékonyság iránti érdeklődés nő, a pénzügyi akadályok sokakat meggátolnak a cselekvésben. Az energiaszámlákkal már most is küszködő háztartások 58%-a nem tervez semmilyen korszerűsítést – nem érdektelenségből, hanem a források hiánya miatt. „Az emberek tisztában vannak az épületszigetelés, a megújuló energiaforrások vagy a modernebb fűtési rendszerek előnyeivel, de támogatás hiányában nincs lehetőségük a cselekvésre. A hőszigetelés és a megújulók iránti növekvő érdeklődés is azt mutatja, hogy a szlovák társadalom készen áll a változásra, de hiányoznak a megfelelő eszközök és lehetőségek” – magyarázta Chajdiaková. Az energetikai átállás sikere tehát az SKI szerint nem csupán technológiai újításoktól függ, hanem elsősorban attól, hogy az állam képes-e a társadalom minden rétege számára elérhető, átlátható és célzott támogatási mechanizmusokat létrehozni. Az energetikai átállás nem válhat újabb olyan tényezővé, amely mélyíti a társadalmi különbségeket – épp ellenkezőleg, lehetőséget kell teremtenie ezek csökkentésére – figyelmeztet a szervezet.Nő az energiaszegénység által fenyegetett háztartások számaAz SKI és a Focus ügynökség tavalyi és idei felmérésének adatait összehasonlítva több kulcsfontosságú trend rajzolódik ki:Növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek jelenleg is nehezen fizetik ki az energiaszámlákat, vagy hasonló problémákra számítanak a jövőben, vagyis az energiaszegénység veszélye fenyegeti őket.Nőtt azok aránya, akik szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben prioritást kellene élvezniük a lakásfelújítási támogatásoknak (szigetelés, nyílászárócsere stb.)Míg a megújuló technológiák, mint a napelemek és a hőszivattyúk, egyre népszerűbbek, ezzel párhuzamosan paradox módon növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudnak semmilyen energetikai korszerűsítést megvalósítani.Egyre ismertebbek a lakásfelújítás-támogatási programok, de az alacsony jövedelmű háztartások körében még mindig jelentős a tájékoztatás hiánya. Kapcsolódó cikkünk A legújabb tudományos adatok tükrében a világnak nem egész három éve maradt arra, hogy teljesíteni tudja a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény fő célját, a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartását. A Greenpeace szlovákiai fiókszervezete a kormány súlyos elmaradásaira figyelmeztet a klímaváltozással szembeni védekezés terén - a mai napig sem született meg egy átfogó klímatörvény, és késik a Szociális Klímaalap létrehozása is. Egy friss nemzetközi kutatás szerint, amely az Earth System Science Data című tudományos folyóiratban jelent meg, a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás mellett kevesebb mint három év alatt kimerül az a „szénköltségvetés”, amely még lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés az 1,5 °C-os küszöb alatt maradjon. Ez azt jelenti, hogy a párizsi klímamegállapodásban rögzített célkitűzéshez 2025 elejétől számítva még körülbelül 130 milliárd tonna CO₂ kibocsátásra van lehetőség, miközben az emberi tevékenység - elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata és az erdőirtás - évente mintegy 53 milliárd tonna CO₂ kibocsátását eredményezi.2024-ben a globális átlaghőmérséklet már 1,52 °C-ra nőtt, ebből 1,36 °C-ot közvetlenül az emberi tevékenység okozott. Ha azonban csak egyetlen évben haladja meg a globális átlag a másfél fokos hőmérsékleti szintet, az még nem jelenti a Párizsi Klímamegállapodás kudarcát, hiszen az hosszú távú átlagra vonatkozik. Ugyanakkor ez az adat is azt mutatja, hogy az emissziók okozta felmelegedés aggasztó ütemben halad a rossz irányba. A 2012–2024 közti melegedés üteme körülbelül kétszerese volt az 1970–80-as évek szintjének - figyelmeztetnek a kutatók. A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy miközben a felmelegedés mértéke és üteme egyre aggasztóbb, a klímapolitikai intézkedések nem tartanak lépést a változásokkal. Kiemelték: másfél fok felett minden tizedfoknyi további emelkedés súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményeket. A negatív hatások csak úgy semlegesíthetők, ha a globális kibocsátás nettó nullára csökken – minél hamarabb.Greenpeace: a kormány teljesen érdektelenA Greenpeace szervezet a kutatásra reagálva olyan “bátor és ambiciózus”, 2035-ös horizontú klíma-akciótervek elfogadását sürgeti, amelyek a lehető leggyorsabban megszüntetik a szén, a kőolaj és a földgáz használatát, különösen a gazdag, fejlett országokban.A szlovákiai fiókszervezet Robert Fico kormányát is arra szólította fel, hogy kezelje prioritásként a klímavédelmi intézkedéseket. Az aktivisták szerint ugyanis a mostani kormány a klímaválság negatív hatásai elleni küzdelmet mellékvágányra tette.„Szlovákia késik számos klímastratégia és cselekvési terv kidolgozásával, amelyeknek már rég el kellett volna készülniük. Robert Fico kormánya és különösen a környezetvédelmi miniszter számára ez teljesen érdektelen. Taraba miniszter úr semmit sem tesz – pedig neki és a Fico-kormány tagjainak is fel kellene ismerniük, hogy ők lesznek a felelősek azért, hogyan fogunk élni nemcsak öt, hanem húsz év múlva is. A tétlenségük súlyos következményekkel jár majd, és a klímaválság elől valóban nem lesz hová menekülni” – fogalmazott Miroslava Ábelová szóvivő.A zöld szervezet a legsürgetőbb intézkedések között a megújuló energiaforrások kiterjesztését, az energetikai közösségek és az alkalmazkodási intézkedések támogatását említi. Kapcsolódó cikkünk Az Európai Bizottság (EB) múlt héten tette közzé éves jelentését Szlovákiáról, amelyben az ország gazdasági és társadalmi helyzete mellett az államháztartás állapotát, valamint a különböző reformok megvalósítását is értékelték. A klíma- és környezetvédelem állapotának külön fejezetet szenteltek, amely azonban nem fest túl pozitív képet az országról, és meglehetősen kritikus a jelenlegi kormánnyal szemben. A jelentés a klímaadaptációs intézkedések mellett a biológiai sokféleség védelmét, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseket, a természetes vizek állapotát, a vízközmű-infrastruktúra helyzetét, illetve a megújuló energiaforrások szlovákiai alkalmazását is értékeli. Többször is felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következményeire való felkészülés és a természetvédelem elhanyagolásának súlyos ára lesz. A kulcsfontosságú ökoszisztémák védelmének vagy helyreállításának elhanyagolása jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság hosszú távú versenyképességére nézve, mivel Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, különösen az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás – olvasható a jelentésben.Az Európai Bizottság főleg azt kifogásolja, hogy a kormány uniós forrásokat vont el az olyan területektől, mint a természetvédelem és a biológiai sokféleség védelme, valamint lazította a környezetvédelmi szabályozást. Rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi minisztériumban 2024-ben történt személyi változások gyengítették az intézmény szakmai kapacitását.Az alulfinanszírozott környezetvédelem rossz hír a gazdáknak isA bizottság számításai szerint Szlovákiának évente 781 millió eurót kellene befektetnie a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmébe. Jelenleg azonban ez az összeg csupán évi 364 millió euró. Az alulfinanszírozottság oka részben az, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források természetvédelmi célokra való felhasználását. A környezetvédelmi minisztérium ráadásul leállította azoknak a projekteknek a nemzeti társfinanszírozását is, amelyekkel a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sikeresen pályáztak a LIFE program keretében. A jelentés rámutat, hogy 2022-ben a védett területek az ország területének 37%-át fedték le, ami európai viszonylatban átlag feletti. A gyakorlatban azonban a tényleges védelmi és helyreállítási intézkedések nem elég hatékonyak, emiatt pedig Szlovákia ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, az egyik a siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt. Kapcsolódó cikkünk A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük - figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel. A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.Tátrai Nemzeti ErdőgazdaságA szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás. A völgyeket - egyébként törvénysértő módon - a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miattA módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt. A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit. Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. A kormány viszont a mai kihelyezett ülésén elfogadta a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó gondozási programját, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.A dokumentumban az szerepel, hogy a faj szlovákiai magpopulációja részben a Nagy-Fátrában él, a most elfogadott programnak köszönhetően pedig a nemzeti park területén a beavatkozásmentes övezetek kijelölésével a potenciális élőhelyek kiterjedése 2735 hektárról 3402 hektárra fog nőni.A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültekTuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is. A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben - figyelmeztetnek a természetvédők.A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek – mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!" címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá. Az élőhelyek rossz állapota és a biológiai sokféleség hanyatlása tovább gyengíti Szlovákia klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, ami leginkább a legsérülékenyebb agrárszektor számára rossz hír – áll a jelentésben. Emlékeztetnek: a kormányprogramban megígért klímatörvény előkészítése 2024-ben elakadt, emellett pedig továbbra is nehéz átlátni, Szlovákia mennyi közpénzt fordít ténylegesen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.A biológiai sokféleség romlása visszaveti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat – például a vízháztartás szabályozását, a talaj egészségének megőrzését vagy a szénmegkötést –, ez pedig tovább fokozza a klímaváltozás következményeit, ami negatív hatással van a mezőgazdaság termelőképességére is – olvasható az elemzésben, amely rámutat arra is, hogy 1980 és 2023 között az extrém időjárás és a természeti katasztrófák következtében Szlovákiát 1,95 milliárd eurónyi kár érte – ennek mindössze 4 százalékát fedezte biztosítás.Van azért pozitívum isA jelentés kedvező folyamatokról is beszámolt, amelyek a mezőgazdasági politika változásainak köszönhetően indultak el. Az úgynevezett ökosémák – környezetbarát támogatási rendszerek – révén növekszik a megműveletlen sávok aránya a mezőgazdasági területeken, amelyek segítik a biodiverzitás fenntartását. Ezek aránya ugyanakkor még mindig alacsonyabb, mint az EU többi részén. 2005 óta fokozatosan nő az ökogazdaságok területe is. Jelenleg a mezőgazdasági földek csaknem 14 százalékát fedik le, a cél pedig az, hogy az arányuk 2030-ra elérje a 20 százalékot, amit az ökogazdálkodóknak szánt uniós támogatások növelése is elősegíthet. Szennyvízkezelésből elégtelenA jelentés külön kiemeli Szlovákia szennyvízkezelési problémáit. Bár az évek során történt előrelépés – elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően –, a Települési Szennyvízkezelési Irányelv (Urban Wastewater Treatment Directive) hiányos végrehajtása miatt az Európai Bizottság 2016-ban, majd 2021-ben is jogi eljárást indított Szlovákia ellen. Az EB szerint az uniós vízgazdálkodási jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi célok elérése érdekében Szlovákiának évente 223 millió eurós (a GDP 0,2 %-a) beruházási hiányt kell pótolnia, amelynek csaknem fele a szennyvízkezeléshez kapcsolódik (évi 105 millió euró). Kapcsolódó cikkünk Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak. Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.Tízmilliárdos adósságTomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák - ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is. Hanuliaková rámutatott:a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti. Taraba államosítanaA javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunkSzlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Kapcsolódó cikkünk A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás "kritikus helyzetben" lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet. "A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzikAhogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. Több tízmilliós támogatásról lehet szóA kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. "És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére. Ami a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése szerint Szlovákiának az új víztározók és az egyéb „szürke infrastruktúra” építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt. „A vízerőművek környezetvédelmi hatásvizsgálatának régóta fennálló hiánya hozzájárult a szlovákiai folyók, különösen a Garam állapotának romlásához. Szlovákiának sürgősen orvosolnia kell ezt a helyzetet” – írják.80%-os oroszolaj- és 70%-os oroszgáz-függőségA dekarbonizáció és az energetika területén is lemaradásokra mutat rá az EB jelentése. 2024-ben például a megújuló energiaforrások Szlovákia villamosenergia-ellátásának csupán 24%-át tették ki, ami jóval alacsonyabb az EU 47%-os átlagánál. Bár Szlovákia a közelmúltban több reformot is elfogadott a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások támogatására és az engedélyezési eljárások felgyorsítására, ezek közül néhány intézkedés továbbra is várat magára. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a megújuló energiaforrások elnyerjék a helyi közösségek támogatását, biztosítva számukra az engedélyezési folyamatokban való részvételt. Kapcsolódó cikkünk Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén, pedig az nemcsak tiszta és megújuló, hanem meglepően olcsó is. Szakértő segít eloszlatni a szélerőművekkel kapcsolatos tévhiteket. Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén. Míg Németországban csak tavaly 4000 MW-tal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége, nálunk ez a megújuló energiaforrás megdöbbentően elenyésző mértékben, mindössze 3 MW-tal járul hozzá az ország energiatermeléséhez. A közeljövőben ugyan ezt a teljesítményt fokozatosan 942 MW-ig növelnék, de pillanatnyilag szinte minden térségbeli ország lekörözi Szlovákiát.Romániában például a 3100 MW-t is meghaladja a szélerőművek beépített teljesítménye, ami az ország áramtermelési kapacitásának a 14 százalékát jelenti. Az EU-s átlag egyébként tavaly 19 százalék volt, de az éllovas Dániában ez az arány 56 százalék. Magyarország jelenleg 1 százalékon áll, Szlovákiában viszont még ennél is jóval kisebb mértékben veszi ki a részét a mindössze öt darab, 20 évvel ezelőtt épített szélerőmű az áramtermelési kapacitásból.Az ország ellen egyébként az Európai Bizottság keresetet indíthat, amiért késlekedik a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-tárolási megoldások engedélyezésének egyszerűsítésével. Ugyanakkor sok esetben nemcsak a bürokrácia akadályozza a szélerőművek kiépülését, hanem a lakossági tiltakozások is. Kapcsolódó cikkünk Kürt/Kisújfalu/Fűr/Bátorkeszi | Eddig több mint háromszázan írták alá azt a petíciót, amelyben Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu, Bátorkeszi, illetve más települések lakosai tiltakoznak az ellen, hogy a falvaik közvetlen közelében szélerőműparkot építsenek. A beruházás megosztotta az érsekújvári, párkányi és komáromi térség lakosait. A petíció megfogalmazói több okot is felsoroltak, amiért nem tudnak egyetérteni a tervezett beruházással. Véleményük szerint a 200 méternél magasabb szélturbinák drasztikusan hatnának a festői tájra, és az itt található Párizsi mocsarak védett terület ritka madárfajoknak ad otthont és idegenforgalmi szempontból, de az ingatlanok értékét tekintve sem vonzó számukra az ajánlat. Attól tartanak, hogy a turbinák zaja, mozgása negatív hatással lesz a környékbeli vadon élő állatokra és madarakra, elriasztva őket természetes élőhelyükről. Kürt önkormányzata a közösségi oldalon közzétett egy állásfoglalást azzal, hogy nem szeretnék, ha különféle rémhírek terjednének erről a beruházásról. Ebben többek közt az áll, hogy a község önkormányzata évek óta keresi a lehetőséget, honnan tudna a község fejlesztésére pénzügyi forrásokat szerezni az állami forrásokon kívül. 2019 óta tervezik„2019 őszén jelentkezett egy beruházó, hogy szeretne a térségben szélerőműparkot létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba került. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióra, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőműparkok működését, azok pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy mintegy 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek, adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt szerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem. A kilátóból nézve nem volt jele semmi természetre káros hatásnak, a szélerőmű közvetlen közelében őzek tanyáztak, madarakat is láttunk átrepülni, kikerülték a lapátokat, hisz épp a madarak megóvása miatt vannak piros és fehér színnel festve” – áll az állásfoglalásban. Az energiapark megépítésének szándékát a misztérium tudatta az összes érintett hivatallal, Kürt, Kisújfalu, Bátorkeszi polgármesteri hivatalával. „Nyilvános lakossági bemutatóra is sor került, amit a község az előírások szerint hirdetett meg, a lakosság érdeklődésének hiányában a községi hivatal alkalmazottai és a községi képviselők hallgatták meg a beruházó prezentációját. Kürt község önkormányzata azzal a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe, hogy az évi bevételből a községi ingatlanokat fejlessze, új építkezési telkeket nyithasson, magánkézben lévő elhagyatott házakat vásároljon meg, nehogy idegen kézbe kerüljenek. A lebontást követően olcsó építkezési telekként szolgáljanak a kürti fiatal családoknak, hogy a szülőfalujukban maradjanak, gyerekeik a helyi óvodát és iskolát látogassák. A község számára a beruházás anyagi vonzata jelenlegi árfolyamon évi 30 ezer euró, 25 éves szerződés esetében, inflációs záradékkal is mintegy egymillió euró” – tájékoztatták a lakosokat. Bátorkesziben is téma a szélparkA szélpark kérdése nagyban érinti a szomszédos Bátorkeszit is. Három turbina a kürti határ déli csücskében épülne meg, azonban ez a helyszín rendkívül közel van a nagyközség belterületéhez. Emiatt Bátorkeszi hivatalos Facebook-oldalán Labancz Roland polgármester egy posztban kikérte a helyiek véleményét. A kommentek sorát böngészve világos, hogy a beruházást ellenzők vannak többségben – ám több semleges, ill. támogató kommentárt is olvashatunk a poszt alatt. Magában a szövegben egyébként a község azt állítja, nem kaptak tájékoztatást Kürttől:Sajnos annak idején a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptunk semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudjuk biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az egyes településeken.A nagyközség később közölte a lakossági petíciót is.(Száz Ildikó, Vataščin Péter) Ezzel összefüggésben megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy kikérjük a véleményét a szélerőművekkel szemben emelt leggyakoribb kifogásokról. Az alábbiakban felsoroljuk a hat, leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő segítségével tisztázzuk, hogy mi igaz ebből, és mi tévhit.1. A szélturbinák veszélyesek a madarakra és denevérekre, zavarják a helyi ökoszisztémát„Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a szélerőművekkel kapcsolatban. Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házi macskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.Még a villanyvezetékek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a madarakra, mint maguk az erőművek” - emelte ki a szakértő. Ez egyébként azért van így, mert a szélerőművek helyének megállapításakor ornitológusok bevonásával környezeti hatásvizsgálatot végeznek, így előzve meg, hogy a szélturbina madárvonulási útvonalakat keresztezzen.„A valóság tehát az, hogy a környezeti hatás tekintetében jelenleg a szélerőmű a legkörnyezetkímélőbb módja az energiatermelésnek a világon, és ez egyébként a szén-dioxid-kibocsátás viszonylatában is igaz” - szögezte le Magyar László.2. A szélerőművek túl zajosak, zavarják a lakosságotMagyar László ezt azzal cáfolta, hogy a modern szélerőműveket szigorú zajvédelmi szabályok szerint helyezik el. Magyarországon például 700 méteres védőtávolságot írnak elő a lakóépületektől, ezen a távolságon túl pedig a zajszint már jóval egy háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajszintje alatt marad.„A gyakorlatban végzett méréseink is ezt igazolják: egy helyszíni zajmérés során például kiderült, hogy a szél erősebb zajt keltett a mikrofonon, mint maga a szélturbina. A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határ menti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk – olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését” – fejtette ki a szakértő. 3. A szélerőművek masszív betonalapjai értékes termőföldeket foglalnak el, és megbolygatják a talajtAz energiaszakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szélturbinákhoz valóban mély, akár 10 méteres betonalap készül, de ez egy konkrét ponton történik, nem a teljes környező földterületen. Az alapot általában nem bontják el a turbina életciklusa végén, hanem ugyanoda új, modernebb turbinát telepítenek. Ezáltal a hosszú távú területhasználat kifejezetten hatékonynak mondható más ipari létesítményekhez vagy erőművekhez képest.Ami a mezőgazdaságra gyakorolt hatást illeti: a szélerőművek óriási előnye például a napelemparkokkal szemben, hogy valójában rendkívül kis földterületet foglalnak el, kevesebbet, mint egy nagyobb épületkomplexum vagy út. Vagyis sokkal kisebb területen képesek nagy mennyiségű energiát termelni. A betonalap esetében kevesebb mint 0,1 hektárról beszélünk, ehhez jön még a bekötőút, ami viszont általában egy felújított, korábban is használt mezőgazdasági útszakasz, amelynek a leburkolása a gazdáknak is kedvez– hangsúlyozta Magyar.Hozzátette: igaz, hogy a szélturbinák között több száz méteres távolságot kell tartani, tehát egy „szélerőműpark” ténylegesen nagy területre terjed ki, de az nem elveszett terület, két turbina között ugyanis a föld ugyanúgy művelhető, emellett legeltetés vagy más mezőgazdasági használat is lehetséges. Ráadásul a földtulajdonos, a gazda vagy önkormányzat bérleti díjat kap, ami éves fix jövedelmet jelent.4. A szélerőművek nem csökkentik a lakosság áramköltségeit, ezért nem éri meg az érintett településnekMagyar László ezzel a felvetéssel kapcsolatban az Új Szónak elmondta: a szélerőművek közvetlenül valóban nem garantálnak az érintett települések lakóinak olcsóbb áramot, de ezért nem a technológia okolható, hanem a jelenlegi szabályozási keret. „Számos országban már megvalósult az ún. energiademokrácia, ahol a lakosok és önkormányzatok maguk is tulajdonosai lehetnek egy-egy erőműnek. Németországban például közösségi finanszírozással épülnek szélerőművek, a résztvevők pedig éves hozamot kapnak befektetéseik után. Dániában minden földtulajdonos, aki az erőművet látja a saját földjéről, részesedést kaphat a nyereségből” - sorolta a szakértő a külföldi példákat.Hozzátette: bár Magyarországon és Szlovákiában ezek a modellek még nem terjedtek el, az irány adott, és hosszú távon a decentralizált energiatermelés egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ugyanakkor az érintett településeknek már most is származik bevételük egy-egy telepített erőműből, például iparűzési adó, illetve földbérleti díj formájában. 5. A szélerőművek mérgező anyagokat bocsáthatnak ki, szennyezve a talajt és a vizeketMagyar László szerint ez a tévhit teljesen megalapozatlan. A működő szélerőművek nem égetnek, nem bocsátanak ki kipufogógázt vagy egyéb emissziót, és a telepítésük során sem alkalmaznak olyan veszélyes vegyületeket, amelyek a talajba vagy vízbe juthatnának. Az állítólagos „mérgező bevonatokra” sincs bizonyíték – ha lennének ilyen problémák, azok globális léptékben is komoly figyelmet kapnának, tekintve, hogy világszerte több millió turbinát üzemeltetnek. „Ezzel szemben a fosszilis erőművek vagy a bányászat – elég csak a Sajó folyó szennyezésére gondolni – valós és dokumentált környezeti károkat okoznak. A szélenergia a legtisztább energiatermelési módok közé tartozik” – mutatott rá az Energiaklub szakértője.6. A szélerőművek rövid élettartamúak, és az újrahasznosításuk nem megoldottA szakértő egyik felvetéssel sem ért egyet. Elmondása szerint a szélturbinák tipikus élettartama 25-30 év, de a jól karbantartottak ennél is tovább üzemelnek, amikor pedig működésképtelenné válnak, ugyanarra az alapra új telepíthető.Magyar rámutatott, hogy ma már az újrahasznosítás sem jelent különösebb gondot. „A működésképtelenné vált alkotóelemek elbontása minden esetben kötelező a beruházóra nézve. A turbinák anyagmennyiségének 85-90%-a ráadásul újrahasznosítható. Az acélból, kompozit anyagból hasznos tárgyak, például buszmegállók, biciklitárolók készülnek. Nemrég pedig egy konferencián az egyik előadó azzal büszkélkedett, hogy a cipője döntően újrahasznosított szélerőmű-komponensekből készült” – magyarázta a szakértő. Ezen túl a lapátok újrahasznosítása is folyamatosan fejlődik: Európában több olyan projekt is fut, amelyek keretében a kompozit lapátokból cementgyártásban használt alapanyag, vagy más ipari termék készül. 🔹 Olcsó és tiszta energiaforrás – Hazai előállítású, környezetbarát villamos energiát termel, nincs szén-dioxid-kibocsátás működés közben. 🔹 Csökkenti az importfüggőséget – Mérsékli az áramimport és a földgázfelhasználás mértékét, így növeli az ország energiafüggetlenségét. 🔹 Kiegészíti a naperőműveket – Téli időszakban és éjszaka is termel, így kiegyensúlyozza a napenergia szezonális és napi ingadozásait. 🔹 Gyors szén-dioxid-megtakarítás– Már fél év alatt „klímasemlegessé” válik, azaz ennyi idő alatt megtérül a gyártás és telepítés CO₂-lábnyoma. 🔹 Technológiai fejlődés– A mai turbinák már alacsonyabb szélsebességnél is működnek, magasabbak, hatékonyabbak, így többet termelnek. 🔹 Piaci alapon is versenyképesek – Működésükhöz nincs szükség állami támogatásra, gazdaságilag önfenntartók. 🔹 A legolcsóbb áramtermelési mód – A legfrissebb adatok szerint a szélenergia ára 2010 és 2023 között 70%-kal csökkent, ma a legolcsóbb energiatermelési forma a világon. (forrás: greenfo.hu) A jelentés hangsúlyozza, hogy a fűtési ágazat dekarbonizálása elengedhetetlen az ország éghajlat-politikai céljainak elérése és a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a földgáztól való függőség csökkentése érdekében.A végére pedig egy megdöbbentő adat: Szlovákiában a 2024-ben elhasznált földgáz mintegy 70%-a, az ugyanebben az évben elfogyasztott összes nyersolajnak pedig több mint 80%-a orosz eredetű volt. Tarabáék tétlensége miatt kevesebb forrás jut a klímaadaptációs intézkedésekreA szervezet egyben rámutatott, hogy továbbra is késik a Szociális Klímaalap létrehozása. Az ehhez szükséges tervdokumentum elfogadását a kormány év végére halasztotta, arra hivatkozva, hogy a mai napig nem történt meg az épületszektor és a közlekedési szektor kibocsátáskereskedelmi rendszerére vonatkozó ETS2 irányelv teljes körű átültetése. Az EU tagállamainak ezt legkésőbb 2024. június 30-ig kellett volna végrehajtaniuk, a környezetvédelmi minisztérium azonban még mindig nem tűzte ki a jogi aktus dátumát.Ugyanakkor éppen az épületszektor és a közlekedés kibocsátásainak kereskedelméből származó bevételek szolgálnának a Szociális Klímaalap forrásául, amíg azonban az említett jogi lépés nem történik meg, Szlovákia nem jogosult ezeknek a forrásoknak a lehívására. A Klíma Koalíció platformba tömörült környezetvédelmi szervezetek ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet, hogy a késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A szóban forgó alap biztosítaná az Újítsd fel az otthonod program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klíma Koalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól.Az Állami Számvevőszék is hiányolja a klímatörvénytSzlovákia másik súlyos elmaradására májusban mutatott rá az Állami Számvevőszék (NKÚ): továbbra is hiányzik a klímatörvény, az ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást 2023 után felfüggesztették. A jogszabály az NKÚ szerint azért is fontos lenne, mert:egyértelműen meghatározná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségeket és célokat;rögzítené a nemzeti klímapolitikai célok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciós mechanizmusokat;megerősítené a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok jogi érvényesíthetőségét;meghatározná egyebek mellett az önkormányzatok kötelezettségeit is az alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési intézkedések terén. A környezetvédelmi minisztérium az NKÚ megállapításaira korábban úgy reagált, hogy az intézmény célja Szlovákiára erőltetni a Green Dealt olyan formában, amely tönkretenné az ipart, a versenyképességet és az emberek jólétét. 245 millió eurótól eshetnek el a háztartásokKorábban több természet- és klímavédelmi szervezet is bírálta, hogy késik a Szociális Klímaalap létrehozása, amely biztosítaná az „Újítsd fel az otthonod” program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klímakoalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól. A késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A konszolidációt is befolyásoljaAz energiakompenzációs javaslatot a Progresszív Szlovákia (PS) párt is bírálta. Ivan Štefunko alelnök úgy fogalmazott, hogy ha a kormány nem osztott volna szét eddig 4 milliárd eurót az energiatámogatásokra, most nem lenne szükség ilyen súlyos megszorító intézkedésekre. „A független adatok azt mutatják, hogy az energiaszegénység nagyjából a lakosság 30%-át érinti. Ez is rossz arány, de semmiképpen sem 90%. Segíteni azoknak kell, akiknek valóban fagyoskodniuk kell, vagy aránytalanul magas számlákat fizetnek. Nem pedig azoknak, akik medencéket vagy télikerteket fűtenek” – hangsúlyozta Štefunko.Az ellenzéki párt emellett azt is kifogásolja, hogy a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk 435 millió eurós energiatámogatást kapnak a háztartások uniós forrásokból – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Robert Fico (Smer) kormányfő Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter és pártja parlamenti képviselőinek társaságában a szerdán jóváhagyott konszolidációs csomag kapcsán. Fico bejelentése szerint a kormány jövőre garantálja a villany és a gáz árát a háztartások számára. „Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter javaslatát megvitatta és támogatja a koalíció. 435 millió eurós energiatámogatás lesz, amit nem az állami költségvetésből állunk, hanem az uniós alapok rovására” – jelentette ki Fico.Fico szerint a jóváhagyott konszolidációs csomag már nem módosul. „A konszolidáció elengedhetetlen ahhoz, hogy rendbe tegyük az államháztartást, és a 2027-ben felálló új kormány rendben tudja átvenni. Mert 2023-ban egyáltalán nem volt rendben” – mondta a kormányfő.Kiemelte pártja képviselőinek magatartását a szavazásnál. Szerinte a Smer-SD úgy állt hozzá a konszolidációhoz, ahogy szükséges volt, de közben megőrizte értékeit.Fico elképzelhetőnek nevezte, hogy már októberben megszavazza a parlament a 2026-os költségvetést, ehhez október 15-ig elő kell terjesztenie a kormánynak. „A konszolidációs törvény elfogadása volt az első feltétele a 2026-os költségvetés elfogadásának. Úgy vélem, idén rekordidőben fogadhatjuk el a költségvetést, talán már októberben” – húzta alá a kormányfő.„Nagyra értékelem, hogy a közjogi méltóságok a béreik befagyasztásáról döntöttek. A kormány esetében ezt alkotmánytörvény szabályozza, be lettek fagyasztva a béreink, emellett magasabb lesz a jövedelemadónk” – hangsúlyozta.„Nyugodtan kijelenthetem, hogy a költségtérítéseink a 2025-ös szinten maradnak, ezt kormányhatározat szabályozza. Ennek semmi köze a konszolidációs törvényhez. Ha megállapodnak a miniszterek, 2026-ban is a 2025-ös szinten marad a költségtérítés, erről határozatot fogadunk el” – tette hozzá Fico. A törvénymódosítással együtt a parlament elfogadta Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter hozzátoldását is, amelynek értelmében csökkentik az aktív tartalékosoknak járó pénzbeli juttatásokat. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a vártnál többen jelentkeztek az úgynevezett Nemzeti Védelmi Erők (NOS) kötelékébe.
Második olvasatba utalta a parlament az új energiatámogatási törvényjavaslatot, amelyet gyorsított eljárás keretében tárgyalnak. A kormány azt ígéri, hogy jövőre a háztartások mintegy 90%-ának csökkennének a rezsiköltségei. Szakértők és civil szervezetek szerint ugyanakkor a kormány elpazarolja az uniós forrásokat – mintegy 435 millió eurót –, az energiaszegénység ugyanis ténylegesen legfeljebb a háztartások 30%-át érinti, így a támogatás jelentős része nem a rászorulókhoz kerülne.Hangsúlyozzák, a pénz egy részét inkább célzottan kellene felhasználni, például épületszigetelésre, hőszivattyúkra és napkollektorokra, amelyek tartósan csökkentik a rezsiköltségeket.A kormány által célzott energiakompenzációnak nevezett intézkedésről egyelőre annyit tudni, hogy egy adott fogyasztási helyhez rendelt háztartás tagjainak összes bevétele alapján, egy együttható segítségével számolják majd ki, hogy jogosultak-e az ott lakók a kompenzációra, vagy sem. Az együtthatót és a jövedelemhatárt, amely fölött a háztartás már nem kap támogatást, várhatóan egy kormányrendeletben állapítják majd meg.Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter ugyanakkor korábban kilátásba helyezte, hogy a támogatás a háztartások 90 %-át érinteni fogja, így viszont nehéz ténylegesen „célzottnak” tekinteni azt. A minisztérium a törvénybe belefoglalja a reklamáció lehetőségét is arra az esetre, ha egy háztartás úgy érzi, jogosult a támogatásra, de az állam automatikusan nem ismeri el neki.Rezsicsökkentés a fenntartható megoldások káráraA szakértők egyetértenek abban, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni. Gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból is jobban megérné a rövid távú energiakompenzáció helyett olyan fenntarthatósági projekteket folytatni, mint a Zöld otthonok vagy az Újítsd fel a házad, amelyekre a szlovák háztartások kereslete tartósan meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat.Környezetvédelmi és szociális szervezetek (Föld Barátai – CEPA, Greenpeace Szlovákia, Klímakoalíció és a Szociál-ökonómiai Elemzők Szövetsége) emellett azt szorgalmazzák, hogy az energiakompenzáció valóban célzott legyen, tehát azokat a családokat segítse, amelyeket ténylegesen fenyeget az energiaszegénység – ez pedig szerintük a legpesszimistább becslés szerint is a háztartások legfeljebb 30 százaléka. Ha valóban célzott lenne az energiakompenzáció, a támogatások kifizetése után maradna még 290 millió euró, amiből a CEPA elemzése szerint finanszírozni lehetne:akár 25 000 családi ház nyílászáró-cseréjét és födémszigetelését 10 000 euró értékben;5400 háztartás 4380 eurós hőszivattyú-támogatását, amely hosszú távon olcsóbb fűtést biztosítana;3000 háztartás 3600 eurós napkollektor-támogatását a tartósan olcsó meleg vízért;valamint 2000 család számára a fatüzelésű kazán lecserélését, háztartásonként 2700 eurós támogatással. Juraj Melichár, a Föld Barátai–CEPA koordinátora emellett rámutatott, hogy az általános energiatámogatásokra a kormány már eddig is hatalmas összeget, 4 milliárd eurót költött el – ebből a családi házak több mint egyharmadát (37%) el lehetett volna látni szigetelt tetővel, valamint új nyílászárókkal, ami tartósan alacsonyabb rezsiköltségeket eredményezett volna.„Azokat a forrásokat, amelyeket a lakóházak szigetelésére és a megújuló energiaforrások telepítésére kellene költeni – ami valós megoldást jelentene a magas energiaköltségekre –, ismét elpazarolják. Ráadásul ezek a pénzek így a fosszilis cégek és az energiaipari nagyvállalatok zsebében kötnek ki, amelyek Szlovákia legnyereségesebb cégei közé tartoznak” – tette hozzá Dorota Osvaldová a Greenpeace-től. Kapcsolódó cikkünk A társadalmi és anyagi egyenlőtlenségek mélyülése rányomja a bélyegét a háztartások energetikai átállására is – figyelmeztet a Szlovák Klímakezdeményezés (SKI), reagálva a Szlovák Nemzeti Bank friss felmérésére, mely szerint 2020 óta folyamatosan növekszik a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett lakosok aránya Szlovákiában – 2025-re már elérte a 18,3%-ot. Ez a tendencia ráadásul ellentétes irányú az európai uniós trenddel, ahol a szegénység csökken. Az SKI ezzel kapcsolatban kiemelte: az energetikai átállás csak akkor lehet sikeres és igazságos, ha az állam célzottan támogatja a leginkább rászorulókat – például az alacsony jövedelmű háztartásokat vagy az időseket. A támogatásnak „személyre szabott” formában kell történnie, figyelembe véve a háztartások valós igényeit és pénzügyi lehetőségeit. „Enélkül az energetikai átállás tovább mélyítheti a társadalmi szakadékokat” - figyelmeztet Kateřina Chajdiaková, a kezdeményezes elnöke.Sokan fektetnének be az energiahatékonyságba, ha lenne miből 2024-ben és 2025-ben a kezdeményezés a Focus ügynökséggel együttműködésben két reprezentatív közvélemény-kutatást végzett, amelyek a szlovák lakosság energiahatékonysággal, az emelkedő energiaárakkal és a lakásfelújítás-támogatással kapcsolatos hozzáállását térképezték fel. A felmérések eredményei szerint az energetikai átállásnak jelentős társadalmi akadálya van: míg a tehetősebbek önerőből is képesek beruházni például napelemekbe vagy hőszivattyúba, addig a háztartások többsége nem tudja előteremteni az ehhez szükséges forrásokat. Bár az energiahatékonyság iránti érdeklődés nő, a pénzügyi akadályok sokakat meggátolnak a cselekvésben. Az energiaszámlákkal már most is küszködő háztartások 58%-a nem tervez semmilyen korszerűsítést – nem érdektelenségből, hanem a források hiánya miatt. „Az emberek tisztában vannak az épületszigetelés, a megújuló energiaforrások vagy a modernebb fűtési rendszerek előnyeivel, de támogatás hiányában nincs lehetőségük a cselekvésre. A hőszigetelés és a megújulók iránti növekvő érdeklődés is azt mutatja, hogy a szlovák társadalom készen áll a változásra, de hiányoznak a megfelelő eszközök és lehetőségek” – magyarázta Chajdiaková. Az energetikai átállás sikere tehát az SKI szerint nem csupán technológiai újításoktól függ, hanem elsősorban attól, hogy az állam képes-e a társadalom minden rétege számára elérhető, átlátható és célzott támogatási mechanizmusokat létrehozni. Az energetikai átállás nem válhat újabb olyan tényezővé, amely mélyíti a társadalmi különbségeket – épp ellenkezőleg, lehetőséget kell teremtenie ezek csökkentésére – figyelmeztet a szervezet.Nő az energiaszegénység által fenyegetett háztartások számaAz SKI és a Focus ügynökség tavalyi és idei felmérésének adatait összehasonlítva több kulcsfontosságú trend rajzolódik ki:Növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek jelenleg is nehezen fizetik ki az energiaszámlákat, vagy hasonló problémákra számítanak a jövőben, vagyis az energiaszegénység veszélye fenyegeti őket.Nőtt azok aránya, akik szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben prioritást kellene élvezniük a lakásfelújítási támogatásoknak (szigetelés, nyílászárócsere stb.)Míg a megújuló technológiák, mint a napelemek és a hőszivattyúk, egyre népszerűbbek, ezzel párhuzamosan paradox módon növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudnak semmilyen energetikai korszerűsítést megvalósítani.Egyre ismertebbek a lakásfelújítás-támogatási programok, de az alacsony jövedelmű háztartások körében még mindig jelentős a tájékoztatás hiánya. Kapcsolódó cikkünk A legújabb tudományos adatok tükrében a világnak nem egész három éve maradt arra, hogy teljesíteni tudja a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény fő célját, a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartását. A Greenpeace szlovákiai fiókszervezete a kormány súlyos elmaradásaira figyelmeztet a klímaváltozással szembeni védekezés terén - a mai napig sem született meg egy átfogó klímatörvény, és késik a Szociális Klímaalap létrehozása is. Egy friss nemzetközi kutatás szerint, amely az Earth System Science Data című tudományos folyóiratban jelent meg, a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás mellett kevesebb mint három év alatt kimerül az a „szénköltségvetés”, amely még lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés az 1,5 °C-os küszöb alatt maradjon. Ez azt jelenti, hogy a párizsi klímamegállapodásban rögzített célkitűzéshez 2025 elejétől számítva még körülbelül 130 milliárd tonna CO₂ kibocsátásra van lehetőség, miközben az emberi tevékenység - elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata és az erdőirtás - évente mintegy 53 milliárd tonna CO₂ kibocsátását eredményezi.2024-ben a globális átlaghőmérséklet már 1,52 °C-ra nőtt, ebből 1,36 °C-ot közvetlenül az emberi tevékenység okozott. Ha azonban csak egyetlen évben haladja meg a globális átlag a másfél fokos hőmérsékleti szintet, az még nem jelenti a Párizsi Klímamegállapodás kudarcát, hiszen az hosszú távú átlagra vonatkozik. Ugyanakkor ez az adat is azt mutatja, hogy az emissziók okozta felmelegedés aggasztó ütemben halad a rossz irányba. A 2012–2024 közti melegedés üteme körülbelül kétszerese volt az 1970–80-as évek szintjének - figyelmeztetnek a kutatók. A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy miközben a felmelegedés mértéke és üteme egyre aggasztóbb, a klímapolitikai intézkedések nem tartanak lépést a változásokkal. Kiemelték: másfél fok felett minden tizedfoknyi további emelkedés súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményeket. A negatív hatások csak úgy semlegesíthetők, ha a globális kibocsátás nettó nullára csökken – minél hamarabb.Greenpeace: a kormány teljesen érdektelenA Greenpeace szervezet a kutatásra reagálva olyan “bátor és ambiciózus”, 2035-ös horizontú klíma-akciótervek elfogadását sürgeti, amelyek a lehető leggyorsabban megszüntetik a szén, a kőolaj és a földgáz használatát, különösen a gazdag, fejlett országokban.A szlovákiai fiókszervezet Robert Fico kormányát is arra szólította fel, hogy kezelje prioritásként a klímavédelmi intézkedéseket. Az aktivisták szerint ugyanis a mostani kormány a klímaválság negatív hatásai elleni küzdelmet mellékvágányra tette.„Szlovákia késik számos klímastratégia és cselekvési terv kidolgozásával, amelyeknek már rég el kellett volna készülniük. Robert Fico kormánya és különösen a környezetvédelmi miniszter számára ez teljesen érdektelen. Taraba miniszter úr semmit sem tesz – pedig neki és a Fico-kormány tagjainak is fel kellene ismerniük, hogy ők lesznek a felelősek azért, hogyan fogunk élni nemcsak öt, hanem húsz év múlva is. A tétlenségük súlyos következményekkel jár majd, és a klímaválság elől valóban nem lesz hová menekülni” – fogalmazott Miroslava Ábelová szóvivő.A zöld szervezet a legsürgetőbb intézkedések között a megújuló energiaforrások kiterjesztését, az energetikai közösségek és az alkalmazkodási intézkedések támogatását említi. Kapcsolódó cikkünk Az Európai Bizottság (EB) múlt héten tette közzé éves jelentését Szlovákiáról, amelyben az ország gazdasági és társadalmi helyzete mellett az államháztartás állapotát, valamint a különböző reformok megvalósítását is értékelték. A klíma- és környezetvédelem állapotának külön fejezetet szenteltek, amely azonban nem fest túl pozitív képet az országról, és meglehetősen kritikus a jelenlegi kormánnyal szemben. A jelentés a klímaadaptációs intézkedések mellett a biológiai sokféleség védelmét, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseket, a természetes vizek állapotát, a vízközmű-infrastruktúra helyzetét, illetve a megújuló energiaforrások szlovákiai alkalmazását is értékeli. Többször is felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következményeire való felkészülés és a természetvédelem elhanyagolásának súlyos ára lesz. A kulcsfontosságú ökoszisztémák védelmének vagy helyreállításának elhanyagolása jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság hosszú távú versenyképességére nézve, mivel Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, különösen az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás – olvasható a jelentésben.Az Európai Bizottság főleg azt kifogásolja, hogy a kormány uniós forrásokat vont el az olyan területektől, mint a természetvédelem és a biológiai sokféleség védelme, valamint lazította a környezetvédelmi szabályozást. Rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi minisztériumban 2024-ben történt személyi változások gyengítették az intézmény szakmai kapacitását.Az alulfinanszírozott környezetvédelem rossz hír a gazdáknak isA bizottság számításai szerint Szlovákiának évente 781 millió eurót kellene befektetnie a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmébe. Jelenleg azonban ez az összeg csupán évi 364 millió euró. Az alulfinanszírozottság oka részben az, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források természetvédelmi célokra való felhasználását. A környezetvédelmi minisztérium ráadásul leállította azoknak a projekteknek a nemzeti társfinanszírozását is, amelyekkel a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sikeresen pályáztak a LIFE program keretében. A jelentés rámutat, hogy 2022-ben a védett területek az ország területének 37%-át fedték le, ami európai viszonylatban átlag feletti. A gyakorlatban azonban a tényleges védelmi és helyreállítási intézkedések nem elég hatékonyak, emiatt pedig Szlovákia ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, az egyik a siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt. Kapcsolódó cikkünk A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük - figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel. A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.Tátrai Nemzeti ErdőgazdaságA szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás. A völgyeket - egyébként törvénysértő módon - a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miattA módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt. A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit. Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. A kormány viszont a mai kihelyezett ülésén elfogadta a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó gondozási programját, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.A dokumentumban az szerepel, hogy a faj szlovákiai magpopulációja részben a Nagy-Fátrában él, a most elfogadott programnak köszönhetően pedig a nemzeti park területén a beavatkozásmentes övezetek kijelölésével a potenciális élőhelyek kiterjedése 2735 hektárról 3402 hektárra fog nőni.A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültekTuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is. A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben - figyelmeztetnek a természetvédők.A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek – mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!" címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá. Az élőhelyek rossz állapota és a biológiai sokféleség hanyatlása tovább gyengíti Szlovákia klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, ami leginkább a legsérülékenyebb agrárszektor számára rossz hír – áll a jelentésben. Emlékeztetnek: a kormányprogramban megígért klímatörvény előkészítése 2024-ben elakadt, emellett pedig továbbra is nehéz átlátni, Szlovákia mennyi közpénzt fordít ténylegesen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.A biológiai sokféleség romlása visszaveti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat – például a vízháztartás szabályozását, a talaj egészségének megőrzését vagy a szénmegkötést –, ez pedig tovább fokozza a klímaváltozás következményeit, ami negatív hatással van a mezőgazdaság termelőképességére is – olvasható az elemzésben, amely rámutat arra is, hogy 1980 és 2023 között az extrém időjárás és a természeti katasztrófák következtében Szlovákiát 1,95 milliárd eurónyi kár érte – ennek mindössze 4 százalékát fedezte biztosítás.Van azért pozitívum isA jelentés kedvező folyamatokról is beszámolt, amelyek a mezőgazdasági politika változásainak köszönhetően indultak el. Az úgynevezett ökosémák – környezetbarát támogatási rendszerek – révén növekszik a megműveletlen sávok aránya a mezőgazdasági területeken, amelyek segítik a biodiverzitás fenntartását. Ezek aránya ugyanakkor még mindig alacsonyabb, mint az EU többi részén. 2005 óta fokozatosan nő az ökogazdaságok területe is. Jelenleg a mezőgazdasági földek csaknem 14 százalékát fedik le, a cél pedig az, hogy az arányuk 2030-ra elérje a 20 százalékot, amit az ökogazdálkodóknak szánt uniós támogatások növelése is elősegíthet. Szennyvízkezelésből elégtelenA jelentés külön kiemeli Szlovákia szennyvízkezelési problémáit. Bár az évek során történt előrelépés – elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően –, a Települési Szennyvízkezelési Irányelv (Urban Wastewater Treatment Directive) hiányos végrehajtása miatt az Európai Bizottság 2016-ban, majd 2021-ben is jogi eljárást indított Szlovákia ellen. Az EB szerint az uniós vízgazdálkodási jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi célok elérése érdekében Szlovákiának évente 223 millió eurós (a GDP 0,2 %-a) beruházási hiányt kell pótolnia, amelynek csaknem fele a szennyvízkezeléshez kapcsolódik (évi 105 millió euró). Kapcsolódó cikkünk Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak. Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.Tízmilliárdos adósságTomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák - ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is. Hanuliaková rámutatott:a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti. Taraba államosítanaA javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunkSzlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Kapcsolódó cikkünk A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás "kritikus helyzetben" lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet. "A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzikAhogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. Több tízmilliós támogatásról lehet szóA kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. "És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére. Ami a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése szerint Szlovákiának az új víztározók és az egyéb „szürke infrastruktúra” építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt. „A vízerőművek környezetvédelmi hatásvizsgálatának régóta fennálló hiánya hozzájárult a szlovákiai folyók, különösen a Garam állapotának romlásához. Szlovákiának sürgősen orvosolnia kell ezt a helyzetet” – írják.80%-os oroszolaj- és 70%-os oroszgáz-függőségA dekarbonizáció és az energetika területén is lemaradásokra mutat rá az EB jelentése. 2024-ben például a megújuló energiaforrások Szlovákia villamosenergia-ellátásának csupán 24%-át tették ki, ami jóval alacsonyabb az EU 47%-os átlagánál. Bár Szlovákia a közelmúltban több reformot is elfogadott a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások támogatására és az engedélyezési eljárások felgyorsítására, ezek közül néhány intézkedés továbbra is várat magára. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a megújuló energiaforrások elnyerjék a helyi közösségek támogatását, biztosítva számukra az engedélyezési folyamatokban való részvételt. Kapcsolódó cikkünk Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén, pedig az nemcsak tiszta és megújuló, hanem meglepően olcsó is. Szakértő segít eloszlatni a szélerőművekkel kapcsolatos tévhiteket. Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén. Míg Németországban csak tavaly 4000 MW-tal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége, nálunk ez a megújuló energiaforrás megdöbbentően elenyésző mértékben, mindössze 3 MW-tal járul hozzá az ország energiatermeléséhez. A közeljövőben ugyan ezt a teljesítményt fokozatosan 942 MW-ig növelnék, de pillanatnyilag szinte minden térségbeli ország lekörözi Szlovákiát.Romániában például a 3100 MW-t is meghaladja a szélerőművek beépített teljesítménye, ami az ország áramtermelési kapacitásának a 14 százalékát jelenti. Az EU-s átlag egyébként tavaly 19 százalék volt, de az éllovas Dániában ez az arány 56 százalék. Magyarország jelenleg 1 százalékon áll, Szlovákiában viszont még ennél is jóval kisebb mértékben veszi ki a részét a mindössze öt darab, 20 évvel ezelőtt épített szélerőmű az áramtermelési kapacitásból.Az ország ellen egyébként az Európai Bizottság keresetet indíthat, amiért késlekedik a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-tárolási megoldások engedélyezésének egyszerűsítésével. Ugyanakkor sok esetben nemcsak a bürokrácia akadályozza a szélerőművek kiépülését, hanem a lakossági tiltakozások is. Kapcsolódó cikkünk Kürt/Kisújfalu/Fűr/Bátorkeszi | Eddig több mint háromszázan írták alá azt a petíciót, amelyben Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu, Bátorkeszi, illetve más települések lakosai tiltakoznak az ellen, hogy a falvaik közvetlen közelében szélerőműparkot építsenek. A beruházás megosztotta az érsekújvári, párkányi és komáromi térség lakosait. A petíció megfogalmazói több okot is felsoroltak, amiért nem tudnak egyetérteni a tervezett beruházással. Véleményük szerint a 200 méternél magasabb szélturbinák drasztikusan hatnának a festői tájra, és az itt található Párizsi mocsarak védett terület ritka madárfajoknak ad otthont és idegenforgalmi szempontból, de az ingatlanok értékét tekintve sem vonzó számukra az ajánlat. Attól tartanak, hogy a turbinák zaja, mozgása negatív hatással lesz a környékbeli vadon élő állatokra és madarakra, elriasztva őket természetes élőhelyükről. Kürt önkormányzata a közösségi oldalon közzétett egy állásfoglalást azzal, hogy nem szeretnék, ha különféle rémhírek terjednének erről a beruházásról. Ebben többek közt az áll, hogy a község önkormányzata évek óta keresi a lehetőséget, honnan tudna a község fejlesztésére pénzügyi forrásokat szerezni az állami forrásokon kívül. 2019 óta tervezik„2019 őszén jelentkezett egy beruházó, hogy szeretne a térségben szélerőműparkot létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba került. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióra, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőműparkok működését, azok pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy mintegy 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek, adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt szerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem. A kilátóból nézve nem volt jele semmi természetre káros hatásnak, a szélerőmű közvetlen közelében őzek tanyáztak, madarakat is láttunk átrepülni, kikerülték a lapátokat, hisz épp a madarak megóvása miatt vannak piros és fehér színnel festve” – áll az állásfoglalásban. Az energiapark megépítésének szándékát a misztérium tudatta az összes érintett hivatallal, Kürt, Kisújfalu, Bátorkeszi polgármesteri hivatalával. „Nyilvános lakossági bemutatóra is sor került, amit a község az előírások szerint hirdetett meg, a lakosság érdeklődésének hiányában a községi hivatal alkalmazottai és a községi képviselők hallgatták meg a beruházó prezentációját. Kürt község önkormányzata azzal a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe, hogy az évi bevételből a községi ingatlanokat fejlessze, új építkezési telkeket nyithasson, magánkézben lévő elhagyatott házakat vásároljon meg, nehogy idegen kézbe kerüljenek. A lebontást követően olcsó építkezési telekként szolgáljanak a kürti fiatal családoknak, hogy a szülőfalujukban maradjanak, gyerekeik a helyi óvodát és iskolát látogassák. A község számára a beruházás anyagi vonzata jelenlegi árfolyamon évi 30 ezer euró, 25 éves szerződés esetében, inflációs záradékkal is mintegy egymillió euró” – tájékoztatták a lakosokat. Bátorkesziben is téma a szélparkA szélpark kérdése nagyban érinti a szomszédos Bátorkeszit is. Három turbina a kürti határ déli csücskében épülne meg, azonban ez a helyszín rendkívül közel van a nagyközség belterületéhez. Emiatt Bátorkeszi hivatalos Facebook-oldalán Labancz Roland polgármester egy posztban kikérte a helyiek véleményét. A kommentek sorát böngészve világos, hogy a beruházást ellenzők vannak többségben – ám több semleges, ill. támogató kommentárt is olvashatunk a poszt alatt. Magában a szövegben egyébként a község azt állítja, nem kaptak tájékoztatást Kürttől:Sajnos annak idején a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptunk semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudjuk biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az egyes településeken.A nagyközség később közölte a lakossági petíciót is.(Száz Ildikó, Vataščin Péter) Ezzel összefüggésben megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy kikérjük a véleményét a szélerőművekkel szemben emelt leggyakoribb kifogásokról. Az alábbiakban felsoroljuk a hat, leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő segítségével tisztázzuk, hogy mi igaz ebből, és mi tévhit.1. A szélturbinák veszélyesek a madarakra és denevérekre, zavarják a helyi ökoszisztémát„Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a szélerőművekkel kapcsolatban. Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házi macskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.Még a villanyvezetékek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a madarakra, mint maguk az erőművek” - emelte ki a szakértő. Ez egyébként azért van így, mert a szélerőművek helyének megállapításakor ornitológusok bevonásával környezeti hatásvizsgálatot végeznek, így előzve meg, hogy a szélturbina madárvonulási útvonalakat keresztezzen.„A valóság tehát az, hogy a környezeti hatás tekintetében jelenleg a szélerőmű a legkörnyezetkímélőbb módja az energiatermelésnek a világon, és ez egyébként a szén-dioxid-kibocsátás viszonylatában is igaz” - szögezte le Magyar László.2. A szélerőművek túl zajosak, zavarják a lakosságotMagyar László ezt azzal cáfolta, hogy a modern szélerőműveket szigorú zajvédelmi szabályok szerint helyezik el. Magyarországon például 700 méteres védőtávolságot írnak elő a lakóépületektől, ezen a távolságon túl pedig a zajszint már jóval egy háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajszintje alatt marad.„A gyakorlatban végzett méréseink is ezt igazolják: egy helyszíni zajmérés során például kiderült, hogy a szél erősebb zajt keltett a mikrofonon, mint maga a szélturbina. A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határ menti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk – olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését” – fejtette ki a szakértő. 3. A szélerőművek masszív betonalapjai értékes termőföldeket foglalnak el, és megbolygatják a talajtAz energiaszakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szélturbinákhoz valóban mély, akár 10 méteres betonalap készül, de ez egy konkrét ponton történik, nem a teljes környező földterületen. Az alapot általában nem bontják el a turbina életciklusa végén, hanem ugyanoda új, modernebb turbinát telepítenek. Ezáltal a hosszú távú területhasználat kifejezetten hatékonynak mondható más ipari létesítményekhez vagy erőművekhez képest.Ami a mezőgazdaságra gyakorolt hatást illeti: a szélerőművek óriási előnye például a napelemparkokkal szemben, hogy valójában rendkívül kis földterületet foglalnak el, kevesebbet, mint egy nagyobb épületkomplexum vagy út. Vagyis sokkal kisebb területen képesek nagy mennyiségű energiát termelni. A betonalap esetében kevesebb mint 0,1 hektárról beszélünk, ehhez jön még a bekötőút, ami viszont általában egy felújított, korábban is használt mezőgazdasági útszakasz, amelynek a leburkolása a gazdáknak is kedvez– hangsúlyozta Magyar.Hozzátette: igaz, hogy a szélturbinák között több száz méteres távolságot kell tartani, tehát egy „szélerőműpark” ténylegesen nagy területre terjed ki, de az nem elveszett terület, két turbina között ugyanis a föld ugyanúgy művelhető, emellett legeltetés vagy más mezőgazdasági használat is lehetséges. Ráadásul a földtulajdonos, a gazda vagy önkormányzat bérleti díjat kap, ami éves fix jövedelmet jelent.4. A szélerőművek nem csökkentik a lakosság áramköltségeit, ezért nem éri meg az érintett településnekMagyar László ezzel a felvetéssel kapcsolatban az Új Szónak elmondta: a szélerőművek közvetlenül valóban nem garantálnak az érintett települések lakóinak olcsóbb áramot, de ezért nem a technológia okolható, hanem a jelenlegi szabályozási keret. „Számos országban már megvalósult az ún. energiademokrácia, ahol a lakosok és önkormányzatok maguk is tulajdonosai lehetnek egy-egy erőműnek. Németországban például közösségi finanszírozással épülnek szélerőművek, a résztvevők pedig éves hozamot kapnak befektetéseik után. Dániában minden földtulajdonos, aki az erőművet látja a saját földjéről, részesedést kaphat a nyereségből” - sorolta a szakértő a külföldi példákat.Hozzátette: bár Magyarországon és Szlovákiában ezek a modellek még nem terjedtek el, az irány adott, és hosszú távon a decentralizált energiatermelés egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ugyanakkor az érintett településeknek már most is származik bevételük egy-egy telepített erőműből, például iparűzési adó, illetve földbérleti díj formájában. 5. A szélerőművek mérgező anyagokat bocsáthatnak ki, szennyezve a talajt és a vizeketMagyar László szerint ez a tévhit teljesen megalapozatlan. A működő szélerőművek nem égetnek, nem bocsátanak ki kipufogógázt vagy egyéb emissziót, és a telepítésük során sem alkalmaznak olyan veszélyes vegyületeket, amelyek a talajba vagy vízbe juthatnának. Az állítólagos „mérgező bevonatokra” sincs bizonyíték – ha lennének ilyen problémák, azok globális léptékben is komoly figyelmet kapnának, tekintve, hogy világszerte több millió turbinát üzemeltetnek. „Ezzel szemben a fosszilis erőművek vagy a bányászat – elég csak a Sajó folyó szennyezésére gondolni – valós és dokumentált környezeti károkat okoznak. A szélenergia a legtisztább energiatermelési módok közé tartozik” – mutatott rá az Energiaklub szakértője.6. A szélerőművek rövid élettartamúak, és az újrahasznosításuk nem megoldottA szakértő egyik felvetéssel sem ért egyet. Elmondása szerint a szélturbinák tipikus élettartama 25-30 év, de a jól karbantartottak ennél is tovább üzemelnek, amikor pedig működésképtelenné válnak, ugyanarra az alapra új telepíthető.Magyar rámutatott, hogy ma már az újrahasznosítás sem jelent különösebb gondot. „A működésképtelenné vált alkotóelemek elbontása minden esetben kötelező a beruházóra nézve. A turbinák anyagmennyiségének 85-90%-a ráadásul újrahasznosítható. Az acélból, kompozit anyagból hasznos tárgyak, például buszmegállók, biciklitárolók készülnek. Nemrég pedig egy konferencián az egyik előadó azzal büszkélkedett, hogy a cipője döntően újrahasznosított szélerőmű-komponensekből készült” – magyarázta a szakértő. Ezen túl a lapátok újrahasznosítása is folyamatosan fejlődik: Európában több olyan projekt is fut, amelyek keretében a kompozit lapátokból cementgyártásban használt alapanyag, vagy más ipari termék készül. 🔹 Olcsó és tiszta energiaforrás – Hazai előállítású, környezetbarát villamos energiát termel, nincs szén-dioxid-kibocsátás működés közben. 🔹 Csökkenti az importfüggőséget – Mérsékli az áramimport és a földgázfelhasználás mértékét, így növeli az ország energiafüggetlenségét. 🔹 Kiegészíti a naperőműveket – Téli időszakban és éjszaka is termel, így kiegyensúlyozza a napenergia szezonális és napi ingadozásait. 🔹 Gyors szén-dioxid-megtakarítás– Már fél év alatt „klímasemlegessé” válik, azaz ennyi idő alatt megtérül a gyártás és telepítés CO₂-lábnyoma. 🔹 Technológiai fejlődés– A mai turbinák már alacsonyabb szélsebességnél is működnek, magasabbak, hatékonyabbak, így többet termelnek. 🔹 Piaci alapon is versenyképesek – Működésükhöz nincs szükség állami támogatásra, gazdaságilag önfenntartók. 🔹 A legolcsóbb áramtermelési mód – A legfrissebb adatok szerint a szélenergia ára 2010 és 2023 között 70%-kal csökkent, ma a legolcsóbb energiatermelési forma a világon. (forrás: greenfo.hu) A jelentés hangsúlyozza, hogy a fűtési ágazat dekarbonizálása elengedhetetlen az ország éghajlat-politikai céljainak elérése és a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a földgáztól való függőség csökkentése érdekében.A végére pedig egy megdöbbentő adat: Szlovákiában a 2024-ben elhasznált földgáz mintegy 70%-a, az ugyanebben az évben elfogyasztott összes nyersolajnak pedig több mint 80%-a orosz eredetű volt. Tarabáék tétlensége miatt kevesebb forrás jut a klímaadaptációs intézkedésekreA szervezet egyben rámutatott, hogy továbbra is késik a Szociális Klímaalap létrehozása. Az ehhez szükséges tervdokumentum elfogadását a kormány év végére halasztotta, arra hivatkozva, hogy a mai napig nem történt meg az épületszektor és a közlekedési szektor kibocsátáskereskedelmi rendszerére vonatkozó ETS2 irányelv teljes körű átültetése. Az EU tagállamainak ezt legkésőbb 2024. június 30-ig kellett volna végrehajtaniuk, a környezetvédelmi minisztérium azonban még mindig nem tűzte ki a jogi aktus dátumát.Ugyanakkor éppen az épületszektor és a közlekedés kibocsátásainak kereskedelméből származó bevételek szolgálnának a Szociális Klímaalap forrásául, amíg azonban az említett jogi lépés nem történik meg, Szlovákia nem jogosult ezeknek a forrásoknak a lehívására. A Klíma Koalíció platformba tömörült környezetvédelmi szervezetek ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet, hogy a késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A szóban forgó alap biztosítaná az Újítsd fel az otthonod program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klíma Koalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól.Az Állami Számvevőszék is hiányolja a klímatörvénytSzlovákia másik súlyos elmaradására májusban mutatott rá az Állami Számvevőszék (NKÚ): továbbra is hiányzik a klímatörvény, az ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást 2023 után felfüggesztették. A jogszabály az NKÚ szerint azért is fontos lenne, mert:egyértelműen meghatározná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségeket és célokat;rögzítené a nemzeti klímapolitikai célok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciós mechanizmusokat;megerősítené a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok jogi érvényesíthetőségét;meghatározná egyebek mellett az önkormányzatok kötelezettségeit is az alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési intézkedések terén. A környezetvédelmi minisztérium az NKÚ megállapításaira korábban úgy reagált, hogy az intézmény célja Szlovákiára erőltetni a Green Dealt olyan formában, amely tönkretenné az ipart, a versenyképességet és az emberek jólétét. 245 millió eurótól eshetnek el a háztartásokKorábban több természet- és klímavédelmi szervezet is bírálta, hogy késik a Szociális Klímaalap létrehozása, amely biztosítaná az „Újítsd fel az otthonod” program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klímakoalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól. A késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A konszolidációt is befolyásoljaAz energiakompenzációs javaslatot a Progresszív Szlovákia (PS) párt is bírálta. Ivan Štefunko alelnök úgy fogalmazott, hogy ha a kormány nem osztott volna szét eddig 4 milliárd eurót az energiatámogatásokra, most nem lenne szükség ilyen súlyos megszorító intézkedésekre. „A független adatok azt mutatják, hogy az energiaszegénység nagyjából a lakosság 30%-át érinti. Ez is rossz arány, de semmiképpen sem 90%. Segíteni azoknak kell, akiknek valóban fagyoskodniuk kell, vagy aránytalanul magas számlákat fizetnek. Nem pedig azoknak, akik medencéket vagy télikerteket fűtenek” – hangsúlyozta Štefunko.Az ellenzéki párt emellett azt is kifogásolja, hogy a kormány óriási mennyiségű adatot fog begyűjteni minden állampolgárról – egyebek mellett a jövedelmük és a vagyonuk nagyságáról is –, hogy meg tudja állapítani, mely háztartások lesznek jogosultak a támogatásra. Az adatszolgáltatást ráadásul nem is lehet majd elutasítani. Saková korábban azt ígérte, hogy az adatok kezelése a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett fog végbemenni, csak a szükséges ideig fogják tárolni azokat, és az egyes információkat úgy fogják feldolgozni, hogy azokat nem lehet majd hozzárendelni konkrét személyekhez. Kapcsolódó cikkünk 435 millió eurós energiatámogatást kapnak a háztartások uniós forrásokból – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Robert Fico (Smer) kormányfő Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter és pártja parlamenti képviselőinek társaságában a szerdán jóváhagyott konszolidációs csomag kapcsán. Fico bejelentése szerint a kormány jövőre garantálja a villany és a gáz árát a háztartások számára. „Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter javaslatát megvitatta és támogatja a koalíció. 435 millió eurós energiatámogatás lesz, amit nem az állami költségvetésből állunk, hanem az uniós alapok rovására” – jelentette ki Fico.Fico szerint a jóváhagyott konszolidációs csomag már nem módosul. „A konszolidáció elengedhetetlen ahhoz, hogy rendbe tegyük az államháztartást, és a 2027-ben felálló új kormány rendben tudja átvenni. Mert 2023-ban egyáltalán nem volt rendben” – mondta a kormányfő.Kiemelte pártja képviselőinek magatartását a szavazásnál. Szerinte a Smer-SD úgy állt hozzá a konszolidációhoz, ahogy szükséges volt, de közben megőrizte értékeit.Fico elképzelhetőnek nevezte, hogy már októberben megszavazza a parlament a 2026-os költségvetést, ehhez október 15-ig elő kell terjesztenie a kormánynak. „A konszolidációs törvény elfogadása volt az első feltétele a 2026-os költségvetés elfogadásának. Úgy vélem, idén rekordidőben fogadhatjuk el a költségvetést, talán már októberben” – húzta alá a kormányfő.„Nagyra értékelem, hogy a közjogi méltóságok a béreik befagyasztásáról döntöttek. A kormány esetében ezt alkotmánytörvény szabályozza, be lettek fagyasztva a béreink, emellett magasabb lesz a jövedelemadónk” – hangsúlyozta.„Nyugodtan kijelenthetem, hogy a költségtérítéseink a 2025-ös szinten maradnak, ezt kormányhatározat szabályozza. Ennek semmi köze a konszolidációs törvényhez. Ha megállapodnak a miniszterek, 2026-ban is a 2025-ös szinten marad a költségtérítés, erről határozatot fogadunk el” – tette hozzá Fico.
A társadalmi és anyagi egyenlőtlenségek mélyülése rányomja a bélyegét a háztartások energetikai átállására is – figyelmeztet a Szlovák Klímakezdeményezés (SKI), reagálva a Szlovák Nemzeti Bank friss felmérésére, mely szerint 2020 óta folyamatosan növekszik a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztettség által fenyegetett lakosok aránya Szlovákiában – 2025-re már elérte a 18,3%-ot. Ez a tendencia ráadásul ellentétes irányú az európai uniós trenddel, ahol a szegénység csökken. Az SKI ezzel kapcsolatban kiemelte: az energetikai átállás csak akkor lehet sikeres és igazságos, ha az állam célzottan támogatja a leginkább rászorulókat – például az alacsony jövedelmű háztartásokat vagy az időseket. A támogatásnak „személyre szabott” formában kell történnie, figyelembe véve a háztartások valós igényeit és pénzügyi lehetőségeit. „Enélkül az energetikai átállás tovább mélyítheti a társadalmi szakadékokat” - figyelmeztet Kateřina Chajdiaková, a kezdeményezes elnöke.Sokan fektetnének be az energiahatékonyságba, ha lenne miből 2024-ben és 2025-ben a kezdeményezés a Focus ügynökséggel együttműködésben két reprezentatív közvélemény-kutatást végzett, amelyek a szlovák lakosság energiahatékonysággal, az emelkedő energiaárakkal és a lakásfelújítás-támogatással kapcsolatos hozzáállását térképezték fel. A felmérések eredményei szerint az energetikai átállásnak jelentős társadalmi akadálya van: míg a tehetősebbek önerőből is képesek beruházni például napelemekbe vagy hőszivattyúba, addig a háztartások többsége nem tudja előteremteni az ehhez szükséges forrásokat. Bár az energiahatékonyság iránti érdeklődés nő, a pénzügyi akadályok sokakat meggátolnak a cselekvésben. Az energiaszámlákkal már most is küszködő háztartások 58%-a nem tervez semmilyen korszerűsítést – nem érdektelenségből, hanem a források hiánya miatt. „Az emberek tisztában vannak az épületszigetelés, a megújuló energiaforrások vagy a modernebb fűtési rendszerek előnyeivel, de támogatás hiányában nincs lehetőségük a cselekvésre. A hőszigetelés és a megújulók iránti növekvő érdeklődés is azt mutatja, hogy a szlovák társadalom készen áll a változásra, de hiányoznak a megfelelő eszközök és lehetőségek” – magyarázta Chajdiaková. Az energetikai átállás sikere tehát az SKI szerint nem csupán technológiai újításoktól függ, hanem elsősorban attól, hogy az állam képes-e a társadalom minden rétege számára elérhető, átlátható és célzott támogatási mechanizmusokat létrehozni. Az energetikai átállás nem válhat újabb olyan tényezővé, amely mélyíti a társadalmi különbségeket – épp ellenkezőleg, lehetőséget kell teremtenie ezek csökkentésére – figyelmeztet a szervezet.Nő az energiaszegénység által fenyegetett háztartások számaAz SKI és a Focus ügynökség tavalyi és idei felmérésének adatait összehasonlítva több kulcsfontosságú trend rajzolódik ki:Növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek jelenleg is nehezen fizetik ki az energiaszámlákat, vagy hasonló problémákra számítanak a jövőben, vagyis az energiaszegénység veszélye fenyegeti őket.Nőtt azok aránya, akik szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben prioritást kellene élvezniük a lakásfelújítási támogatásoknak (szigetelés, nyílászárócsere stb.)Míg a megújuló technológiák, mint a napelemek és a hőszivattyúk, egyre népszerűbbek, ezzel párhuzamosan paradox módon növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudnak semmilyen energetikai korszerűsítést megvalósítani.Egyre ismertebbek a lakásfelújítás-támogatási programok, de az alacsony jövedelmű háztartások körében még mindig jelentős a tájékoztatás hiánya. Kapcsolódó cikkünk A legújabb tudományos adatok tükrében a világnak nem egész három éve maradt arra, hogy teljesíteni tudja a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény fő célját, a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartását. A Greenpeace szlovákiai fiókszervezete a kormány súlyos elmaradásaira figyelmeztet a klímaváltozással szembeni védekezés terén - a mai napig sem született meg egy átfogó klímatörvény, és késik a Szociális Klímaalap létrehozása is. Egy friss nemzetközi kutatás szerint, amely az Earth System Science Data című tudományos folyóiratban jelent meg, a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás mellett kevesebb mint három év alatt kimerül az a „szénköltségvetés”, amely még lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés az 1,5 °C-os küszöb alatt maradjon. Ez azt jelenti, hogy a párizsi klímamegállapodásban rögzített célkitűzéshez 2025 elejétől számítva még körülbelül 130 milliárd tonna CO₂ kibocsátásra van lehetőség, miközben az emberi tevékenység - elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata és az erdőirtás - évente mintegy 53 milliárd tonna CO₂ kibocsátását eredményezi.2024-ben a globális átlaghőmérséklet már 1,52 °C-ra nőtt, ebből 1,36 °C-ot közvetlenül az emberi tevékenység okozott. Ha azonban csak egyetlen évben haladja meg a globális átlag a másfél fokos hőmérsékleti szintet, az még nem jelenti a Párizsi Klímamegállapodás kudarcát, hiszen az hosszú távú átlagra vonatkozik. Ugyanakkor ez az adat is azt mutatja, hogy az emissziók okozta felmelegedés aggasztó ütemben halad a rossz irányba. A 2012–2024 közti melegedés üteme körülbelül kétszerese volt az 1970–80-as évek szintjének - figyelmeztetnek a kutatók. A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy miközben a felmelegedés mértéke és üteme egyre aggasztóbb, a klímapolitikai intézkedések nem tartanak lépést a változásokkal. Kiemelték: másfél fok felett minden tizedfoknyi további emelkedés súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményeket. A negatív hatások csak úgy semlegesíthetők, ha a globális kibocsátás nettó nullára csökken – minél hamarabb.Greenpeace: a kormány teljesen érdektelenA Greenpeace szervezet a kutatásra reagálva olyan “bátor és ambiciózus”, 2035-ös horizontú klíma-akciótervek elfogadását sürgeti, amelyek a lehető leggyorsabban megszüntetik a szén, a kőolaj és a földgáz használatát, különösen a gazdag, fejlett országokban.A szlovákiai fiókszervezet Robert Fico kormányát is arra szólította fel, hogy kezelje prioritásként a klímavédelmi intézkedéseket. Az aktivisták szerint ugyanis a mostani kormány a klímaválság negatív hatásai elleni küzdelmet mellékvágányra tette.„Szlovákia késik számos klímastratégia és cselekvési terv kidolgozásával, amelyeknek már rég el kellett volna készülniük. Robert Fico kormánya és különösen a környezetvédelmi miniszter számára ez teljesen érdektelen. Taraba miniszter úr semmit sem tesz – pedig neki és a Fico-kormány tagjainak is fel kellene ismerniük, hogy ők lesznek a felelősek azért, hogyan fogunk élni nemcsak öt, hanem húsz év múlva is. A tétlenségük súlyos következményekkel jár majd, és a klímaválság elől valóban nem lesz hová menekülni” – fogalmazott Miroslava Ábelová szóvivő.A zöld szervezet a legsürgetőbb intézkedések között a megújuló energiaforrások kiterjesztését, az energetikai közösségek és az alkalmazkodási intézkedések támogatását említi. Kapcsolódó cikkünk Az Európai Bizottság (EB) múlt héten tette közzé éves jelentését Szlovákiáról, amelyben az ország gazdasági és társadalmi helyzete mellett az államháztartás állapotát, valamint a különböző reformok megvalósítását is értékelték. A klíma- és környezetvédelem állapotának külön fejezetet szenteltek, amely azonban nem fest túl pozitív képet az országról, és meglehetősen kritikus a jelenlegi kormánnyal szemben. A jelentés a klímaadaptációs intézkedések mellett a biológiai sokféleség védelmét, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseket, a természetes vizek állapotát, a vízközmű-infrastruktúra helyzetét, illetve a megújuló energiaforrások szlovákiai alkalmazását is értékeli. Többször is felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következményeire való felkészülés és a természetvédelem elhanyagolásának súlyos ára lesz. A kulcsfontosságú ökoszisztémák védelmének vagy helyreállításának elhanyagolása jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság hosszú távú versenyképességére nézve, mivel Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, különösen az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás – olvasható a jelentésben.Az Európai Bizottság főleg azt kifogásolja, hogy a kormány uniós forrásokat vont el az olyan területektől, mint a természetvédelem és a biológiai sokféleség védelme, valamint lazította a környezetvédelmi szabályozást. Rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi minisztériumban 2024-ben történt személyi változások gyengítették az intézmény szakmai kapacitását.Az alulfinanszírozott környezetvédelem rossz hír a gazdáknak isA bizottság számításai szerint Szlovákiának évente 781 millió eurót kellene befektetnie a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmébe. Jelenleg azonban ez az összeg csupán évi 364 millió euró. Az alulfinanszírozottság oka részben az, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források természetvédelmi célokra való felhasználását. A környezetvédelmi minisztérium ráadásul leállította azoknak a projekteknek a nemzeti társfinanszírozását is, amelyekkel a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sikeresen pályáztak a LIFE program keretében. A jelentés rámutat, hogy 2022-ben a védett területek az ország területének 37%-át fedték le, ami európai viszonylatban átlag feletti. A gyakorlatban azonban a tényleges védelmi és helyreállítási intézkedések nem elég hatékonyak, emiatt pedig Szlovákia ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, az egyik a siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt. Kapcsolódó cikkünk A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük - figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel. A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.Tátrai Nemzeti ErdőgazdaságA szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás. A völgyeket - egyébként törvénysértő módon - a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miattA módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt. A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit. Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. A kormány viszont a mai kihelyezett ülésén elfogadta a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó gondozási programját, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.A dokumentumban az szerepel, hogy a faj szlovákiai magpopulációja részben a Nagy-Fátrában él, a most elfogadott programnak köszönhetően pedig a nemzeti park területén a beavatkozásmentes övezetek kijelölésével a potenciális élőhelyek kiterjedése 2735 hektárról 3402 hektárra fog nőni.A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültekTuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is. A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben - figyelmeztetnek a természetvédők.A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek – mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!" címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá. Az élőhelyek rossz állapota és a biológiai sokféleség hanyatlása tovább gyengíti Szlovákia klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, ami leginkább a legsérülékenyebb agrárszektor számára rossz hír – áll a jelentésben. Emlékeztetnek: a kormányprogramban megígért klímatörvény előkészítése 2024-ben elakadt, emellett pedig továbbra is nehéz átlátni, Szlovákia mennyi közpénzt fordít ténylegesen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.A biológiai sokféleség romlása visszaveti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat – például a vízháztartás szabályozását, a talaj egészségének megőrzését vagy a szénmegkötést –, ez pedig tovább fokozza a klímaváltozás következményeit, ami negatív hatással van a mezőgazdaság termelőképességére is – olvasható az elemzésben, amely rámutat arra is, hogy 1980 és 2023 között az extrém időjárás és a természeti katasztrófák következtében Szlovákiát 1,95 milliárd eurónyi kár érte – ennek mindössze 4 százalékát fedezte biztosítás.Van azért pozitívum isA jelentés kedvező folyamatokról is beszámolt, amelyek a mezőgazdasági politika változásainak köszönhetően indultak el. Az úgynevezett ökosémák – környezetbarát támogatási rendszerek – révén növekszik a megműveletlen sávok aránya a mezőgazdasági területeken, amelyek segítik a biodiverzitás fenntartását. Ezek aránya ugyanakkor még mindig alacsonyabb, mint az EU többi részén. 2005 óta fokozatosan nő az ökogazdaságok területe is. Jelenleg a mezőgazdasági földek csaknem 14 százalékát fedik le, a cél pedig az, hogy az arányuk 2030-ra elérje a 20 százalékot, amit az ökogazdálkodóknak szánt uniós támogatások növelése is elősegíthet. Szennyvízkezelésből elégtelenA jelentés külön kiemeli Szlovákia szennyvízkezelési problémáit. Bár az évek során történt előrelépés – elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően –, a Települési Szennyvízkezelési Irányelv (Urban Wastewater Treatment Directive) hiányos végrehajtása miatt az Európai Bizottság 2016-ban, majd 2021-ben is jogi eljárást indított Szlovákia ellen. Az EB szerint az uniós vízgazdálkodási jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi célok elérése érdekében Szlovákiának évente 223 millió eurós (a GDP 0,2 %-a) beruházási hiányt kell pótolnia, amelynek csaknem fele a szennyvízkezeléshez kapcsolódik (évi 105 millió euró). Kapcsolódó cikkünk Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak. Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.Tízmilliárdos adósságTomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák - ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is. Hanuliaková rámutatott:a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti. Taraba államosítanaA javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunkSzlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Kapcsolódó cikkünk A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás "kritikus helyzetben" lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet. "A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzikAhogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. Több tízmilliós támogatásról lehet szóA kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. "És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére. Ami a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése szerint Szlovákiának az új víztározók és az egyéb „szürke infrastruktúra” építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt. „A vízerőművek környezetvédelmi hatásvizsgálatának régóta fennálló hiánya hozzájárult a szlovákiai folyók, különösen a Garam állapotának romlásához. Szlovákiának sürgősen orvosolnia kell ezt a helyzetet” – írják.80%-os oroszolaj- és 70%-os oroszgáz-függőségA dekarbonizáció és az energetika területén is lemaradásokra mutat rá az EB jelentése. 2024-ben például a megújuló energiaforrások Szlovákia villamosenergia-ellátásának csupán 24%-át tették ki, ami jóval alacsonyabb az EU 47%-os átlagánál. Bár Szlovákia a közelmúltban több reformot is elfogadott a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások támogatására és az engedélyezési eljárások felgyorsítására, ezek közül néhány intézkedés továbbra is várat magára. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a megújuló energiaforrások elnyerjék a helyi közösségek támogatását, biztosítva számukra az engedélyezési folyamatokban való részvételt. Kapcsolódó cikkünk Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén, pedig az nemcsak tiszta és megújuló, hanem meglepően olcsó is. Szakértő segít eloszlatni a szélerőművekkel kapcsolatos tévhiteket. Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén. Míg Németországban csak tavaly 4000 MW-tal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége, nálunk ez a megújuló energiaforrás megdöbbentően elenyésző mértékben, mindössze 3 MW-tal járul hozzá az ország energiatermeléséhez. A közeljövőben ugyan ezt a teljesítményt fokozatosan 942 MW-ig növelnék, de pillanatnyilag szinte minden térségbeli ország lekörözi Szlovákiát.Romániában például a 3100 MW-t is meghaladja a szélerőművek beépített teljesítménye, ami az ország áramtermelési kapacitásának a 14 százalékát jelenti. Az EU-s átlag egyébként tavaly 19 százalék volt, de az éllovas Dániában ez az arány 56 százalék. Magyarország jelenleg 1 százalékon áll, Szlovákiában viszont még ennél is jóval kisebb mértékben veszi ki a részét a mindössze öt darab, 20 évvel ezelőtt épített szélerőmű az áramtermelési kapacitásból.Az ország ellen egyébként az Európai Bizottság keresetet indíthat, amiért késlekedik a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-tárolási megoldások engedélyezésének egyszerűsítésével. Ugyanakkor sok esetben nemcsak a bürokrácia akadályozza a szélerőművek kiépülését, hanem a lakossági tiltakozások is. Kapcsolódó cikkünk Kürt/Kisújfalu/Fűr/Bátorkeszi | Eddig több mint háromszázan írták alá azt a petíciót, amelyben Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu, Bátorkeszi, illetve más települések lakosai tiltakoznak az ellen, hogy a falvaik közvetlen közelében szélerőműparkot építsenek. A beruházás megosztotta az érsekújvári, párkányi és komáromi térség lakosait. A petíció megfogalmazói több okot is felsoroltak, amiért nem tudnak egyetérteni a tervezett beruházással. Véleményük szerint a 200 méternél magasabb szélturbinák drasztikusan hatnának a festői tájra, és az itt található Párizsi mocsarak védett terület ritka madárfajoknak ad otthont és idegenforgalmi szempontból, de az ingatlanok értékét tekintve sem vonzó számukra az ajánlat. Attól tartanak, hogy a turbinák zaja, mozgása negatív hatással lesz a környékbeli vadon élő állatokra és madarakra, elriasztva őket természetes élőhelyükről. Kürt önkormányzata a közösségi oldalon közzétett egy állásfoglalást azzal, hogy nem szeretnék, ha különféle rémhírek terjednének erről a beruházásról. Ebben többek közt az áll, hogy a község önkormányzata évek óta keresi a lehetőséget, honnan tudna a község fejlesztésére pénzügyi forrásokat szerezni az állami forrásokon kívül. 2019 óta tervezik„2019 őszén jelentkezett egy beruházó, hogy szeretne a térségben szélerőműparkot létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba került. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióra, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőműparkok működését, azok pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy mintegy 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek, adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt szerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem. A kilátóból nézve nem volt jele semmi természetre káros hatásnak, a szélerőmű közvetlen közelében őzek tanyáztak, madarakat is láttunk átrepülni, kikerülték a lapátokat, hisz épp a madarak megóvása miatt vannak piros és fehér színnel festve” – áll az állásfoglalásban. Az energiapark megépítésének szándékát a misztérium tudatta az összes érintett hivatallal, Kürt, Kisújfalu, Bátorkeszi polgármesteri hivatalával. „Nyilvános lakossági bemutatóra is sor került, amit a község az előírások szerint hirdetett meg, a lakosság érdeklődésének hiányában a községi hivatal alkalmazottai és a községi képviselők hallgatták meg a beruházó prezentációját. Kürt község önkormányzata azzal a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe, hogy az évi bevételből a községi ingatlanokat fejlessze, új építkezési telkeket nyithasson, magánkézben lévő elhagyatott házakat vásároljon meg, nehogy idegen kézbe kerüljenek. A lebontást követően olcsó építkezési telekként szolgáljanak a kürti fiatal családoknak, hogy a szülőfalujukban maradjanak, gyerekeik a helyi óvodát és iskolát látogassák. A község számára a beruházás anyagi vonzata jelenlegi árfolyamon évi 30 ezer euró, 25 éves szerződés esetében, inflációs záradékkal is mintegy egymillió euró” – tájékoztatták a lakosokat. Bátorkesziben is téma a szélparkA szélpark kérdése nagyban érinti a szomszédos Bátorkeszit is. Három turbina a kürti határ déli csücskében épülne meg, azonban ez a helyszín rendkívül közel van a nagyközség belterületéhez. Emiatt Bátorkeszi hivatalos Facebook-oldalán Labancz Roland polgármester egy posztban kikérte a helyiek véleményét. A kommentek sorát böngészve világos, hogy a beruházást ellenzők vannak többségben – ám több semleges, ill. támogató kommentárt is olvashatunk a poszt alatt. Magában a szövegben egyébként a község azt állítja, nem kaptak tájékoztatást Kürttől:Sajnos annak idején a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptunk semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudjuk biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az egyes településeken.A nagyközség később közölte a lakossági petíciót is.(Száz Ildikó, Vataščin Péter) Ezzel összefüggésben megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy kikérjük a véleményét a szélerőművekkel szemben emelt leggyakoribb kifogásokról. Az alábbiakban felsoroljuk a hat, leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő segítségével tisztázzuk, hogy mi igaz ebből, és mi tévhit.1. A szélturbinák veszélyesek a madarakra és denevérekre, zavarják a helyi ökoszisztémát„Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a szélerőművekkel kapcsolatban. Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házi macskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.Még a villanyvezetékek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a madarakra, mint maguk az erőművek” - emelte ki a szakértő. Ez egyébként azért van így, mert a szélerőművek helyének megállapításakor ornitológusok bevonásával környezeti hatásvizsgálatot végeznek, így előzve meg, hogy a szélturbina madárvonulási útvonalakat keresztezzen.„A valóság tehát az, hogy a környezeti hatás tekintetében jelenleg a szélerőmű a legkörnyezetkímélőbb módja az energiatermelésnek a világon, és ez egyébként a szén-dioxid-kibocsátás viszonylatában is igaz” - szögezte le Magyar László.2. A szélerőművek túl zajosak, zavarják a lakosságotMagyar László ezt azzal cáfolta, hogy a modern szélerőműveket szigorú zajvédelmi szabályok szerint helyezik el. Magyarországon például 700 méteres védőtávolságot írnak elő a lakóépületektől, ezen a távolságon túl pedig a zajszint már jóval egy háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajszintje alatt marad.„A gyakorlatban végzett méréseink is ezt igazolják: egy helyszíni zajmérés során például kiderült, hogy a szél erősebb zajt keltett a mikrofonon, mint maga a szélturbina. A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határ menti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk – olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését” – fejtette ki a szakértő. 3. A szélerőművek masszív betonalapjai értékes termőföldeket foglalnak el, és megbolygatják a talajtAz energiaszakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szélturbinákhoz valóban mély, akár 10 méteres betonalap készül, de ez egy konkrét ponton történik, nem a teljes környező földterületen. Az alapot általában nem bontják el a turbina életciklusa végén, hanem ugyanoda új, modernebb turbinát telepítenek. Ezáltal a hosszú távú területhasználat kifejezetten hatékonynak mondható más ipari létesítményekhez vagy erőművekhez képest.Ami a mezőgazdaságra gyakorolt hatást illeti: a szélerőművek óriási előnye például a napelemparkokkal szemben, hogy valójában rendkívül kis földterületet foglalnak el, kevesebbet, mint egy nagyobb épületkomplexum vagy út. Vagyis sokkal kisebb területen képesek nagy mennyiségű energiát termelni. A betonalap esetében kevesebb mint 0,1 hektárról beszélünk, ehhez jön még a bekötőút, ami viszont általában egy felújított, korábban is használt mezőgazdasági útszakasz, amelynek a leburkolása a gazdáknak is kedvez– hangsúlyozta Magyar.Hozzátette: igaz, hogy a szélturbinák között több száz méteres távolságot kell tartani, tehát egy „szélerőműpark” ténylegesen nagy területre terjed ki, de az nem elveszett terület, két turbina között ugyanis a föld ugyanúgy művelhető, emellett legeltetés vagy más mezőgazdasági használat is lehetséges. Ráadásul a földtulajdonos, a gazda vagy önkormányzat bérleti díjat kap, ami éves fix jövedelmet jelent.4. A szélerőművek nem csökkentik a lakosság áramköltségeit, ezért nem éri meg az érintett településnekMagyar László ezzel a felvetéssel kapcsolatban az Új Szónak elmondta: a szélerőművek közvetlenül valóban nem garantálnak az érintett települések lakóinak olcsóbb áramot, de ezért nem a technológia okolható, hanem a jelenlegi szabályozási keret. „Számos országban már megvalósult az ún. energiademokrácia, ahol a lakosok és önkormányzatok maguk is tulajdonosai lehetnek egy-egy erőműnek. Németországban például közösségi finanszírozással épülnek szélerőművek, a résztvevők pedig éves hozamot kapnak befektetéseik után. Dániában minden földtulajdonos, aki az erőművet látja a saját földjéről, részesedést kaphat a nyereségből” - sorolta a szakértő a külföldi példákat.Hozzátette: bár Magyarországon és Szlovákiában ezek a modellek még nem terjedtek el, az irány adott, és hosszú távon a decentralizált energiatermelés egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ugyanakkor az érintett településeknek már most is származik bevételük egy-egy telepített erőműből, például iparűzési adó, illetve földbérleti díj formájában. 5. A szélerőművek mérgező anyagokat bocsáthatnak ki, szennyezve a talajt és a vizeketMagyar László szerint ez a tévhit teljesen megalapozatlan. A működő szélerőművek nem égetnek, nem bocsátanak ki kipufogógázt vagy egyéb emissziót, és a telepítésük során sem alkalmaznak olyan veszélyes vegyületeket, amelyek a talajba vagy vízbe juthatnának. Az állítólagos „mérgező bevonatokra” sincs bizonyíték – ha lennének ilyen problémák, azok globális léptékben is komoly figyelmet kapnának, tekintve, hogy világszerte több millió turbinát üzemeltetnek. „Ezzel szemben a fosszilis erőművek vagy a bányászat – elég csak a Sajó folyó szennyezésére gondolni – valós és dokumentált környezeti károkat okoznak. A szélenergia a legtisztább energiatermelési módok közé tartozik” – mutatott rá az Energiaklub szakértője.6. A szélerőművek rövid élettartamúak, és az újrahasznosításuk nem megoldottA szakértő egyik felvetéssel sem ért egyet. Elmondása szerint a szélturbinák tipikus élettartama 25-30 év, de a jól karbantartottak ennél is tovább üzemelnek, amikor pedig működésképtelenné válnak, ugyanarra az alapra új telepíthető.Magyar rámutatott, hogy ma már az újrahasznosítás sem jelent különösebb gondot. „A működésképtelenné vált alkotóelemek elbontása minden esetben kötelező a beruházóra nézve. A turbinák anyagmennyiségének 85-90%-a ráadásul újrahasznosítható. Az acélból, kompozit anyagból hasznos tárgyak, például buszmegállók, biciklitárolók készülnek. Nemrég pedig egy konferencián az egyik előadó azzal büszkélkedett, hogy a cipője döntően újrahasznosított szélerőmű-komponensekből készült” – magyarázta a szakértő. Ezen túl a lapátok újrahasznosítása is folyamatosan fejlődik: Európában több olyan projekt is fut, amelyek keretében a kompozit lapátokból cementgyártásban használt alapanyag, vagy más ipari termék készül. 🔹 Olcsó és tiszta energiaforrás – Hazai előállítású, környezetbarát villamos energiát termel, nincs szén-dioxid-kibocsátás működés közben. 🔹 Csökkenti az importfüggőséget – Mérsékli az áramimport és a földgázfelhasználás mértékét, így növeli az ország energiafüggetlenségét. 🔹 Kiegészíti a naperőműveket – Téli időszakban és éjszaka is termel, így kiegyensúlyozza a napenergia szezonális és napi ingadozásait. 🔹 Gyors szén-dioxid-megtakarítás– Már fél év alatt „klímasemlegessé” válik, azaz ennyi idő alatt megtérül a gyártás és telepítés CO₂-lábnyoma. 🔹 Technológiai fejlődés– A mai turbinák már alacsonyabb szélsebességnél is működnek, magasabbak, hatékonyabbak, így többet termelnek. 🔹 Piaci alapon is versenyképesek – Működésükhöz nincs szükség állami támogatásra, gazdaságilag önfenntartók. 🔹 A legolcsóbb áramtermelési mód – A legfrissebb adatok szerint a szélenergia ára 2010 és 2023 között 70%-kal csökkent, ma a legolcsóbb energiatermelési forma a világon. (forrás: greenfo.hu) A jelentés hangsúlyozza, hogy a fűtési ágazat dekarbonizálása elengedhetetlen az ország éghajlat-politikai céljainak elérése és a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a földgáztól való függőség csökkentése érdekében.A végére pedig egy megdöbbentő adat: Szlovákiában a 2024-ben elhasznált földgáz mintegy 70%-a, az ugyanebben az évben elfogyasztott összes nyersolajnak pedig több mint 80%-a orosz eredetű volt. Tarabáék tétlensége miatt kevesebb forrás jut a klímaadaptációs intézkedésekreA szervezet egyben rámutatott, hogy továbbra is késik a Szociális Klímaalap létrehozása. Az ehhez szükséges tervdokumentum elfogadását a kormány év végére halasztotta, arra hivatkozva, hogy a mai napig nem történt meg az épületszektor és a közlekedési szektor kibocsátáskereskedelmi rendszerére vonatkozó ETS2 irányelv teljes körű átültetése. Az EU tagállamainak ezt legkésőbb 2024. június 30-ig kellett volna végrehajtaniuk, a környezetvédelmi minisztérium azonban még mindig nem tűzte ki a jogi aktus dátumát.Ugyanakkor éppen az épületszektor és a közlekedés kibocsátásainak kereskedelméből származó bevételek szolgálnának a Szociális Klímaalap forrásául, amíg azonban az említett jogi lépés nem történik meg, Szlovákia nem jogosult ezeknek a forrásoknak a lehívására. A Klíma Koalíció platformba tömörült környezetvédelmi szervezetek ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet, hogy a késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A szóban forgó alap biztosítaná az Újítsd fel az otthonod program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klíma Koalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól.Az Állami Számvevőszék is hiányolja a klímatörvénytSzlovákia másik súlyos elmaradására májusban mutatott rá az Állami Számvevőszék (NKÚ): továbbra is hiányzik a klímatörvény, az ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást 2023 után felfüggesztették. A jogszabály az NKÚ szerint azért is fontos lenne, mert:egyértelműen meghatározná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségeket és célokat;rögzítené a nemzeti klímapolitikai célok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciós mechanizmusokat;megerősítené a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok jogi érvényesíthetőségét;meghatározná egyebek mellett az önkormányzatok kötelezettségeit is az alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési intézkedések terén. A környezetvédelmi minisztérium az NKÚ megállapításaira korábban úgy reagált, hogy az intézmény célja Szlovákiára erőltetni a Green Dealt olyan formában, amely tönkretenné az ipart, a versenyképességet és az emberek jólétét. 245 millió eurótól eshetnek el a háztartásokKorábban több természet- és klímavédelmi szervezet is bírálta, hogy késik a Szociális Klímaalap létrehozása, amely biztosítaná az „Újítsd fel az otthonod” program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klímakoalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól. A késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet.
A legújabb tudományos adatok tükrében a világnak nem egész három éve maradt arra, hogy teljesíteni tudja a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény fő célját, a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartását. A Greenpeace szlovákiai fiókszervezete a kormány súlyos elmaradásaira figyelmeztet a klímaváltozással szembeni védekezés terén - a mai napig sem született meg egy átfogó klímatörvény, és késik a Szociális Klímaalap létrehozása is. Egy friss nemzetközi kutatás szerint, amely az Earth System Science Data című tudományos folyóiratban jelent meg, a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás mellett kevesebb mint három év alatt kimerül az a „szénköltségvetés”, amely még lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés az 1,5 °C-os küszöb alatt maradjon. Ez azt jelenti, hogy a párizsi klímamegállapodásban rögzített célkitűzéshez 2025 elejétől számítva még körülbelül 130 milliárd tonna CO₂ kibocsátásra van lehetőség, miközben az emberi tevékenység - elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok használata és az erdőirtás - évente mintegy 53 milliárd tonna CO₂ kibocsátását eredményezi.2024-ben a globális átlaghőmérséklet már 1,52 °C-ra nőtt, ebből 1,36 °C-ot közvetlenül az emberi tevékenység okozott. Ha azonban csak egyetlen évben haladja meg a globális átlag a másfél fokos hőmérsékleti szintet, az még nem jelenti a Párizsi Klímamegállapodás kudarcát, hiszen az hosszú távú átlagra vonatkozik. Ugyanakkor ez az adat is azt mutatja, hogy az emissziók okozta felmelegedés aggasztó ütemben halad a rossz irányba. A 2012–2024 közti melegedés üteme körülbelül kétszerese volt az 1970–80-as évek szintjének - figyelmeztetnek a kutatók. A tanulmány szerzői arra is rámutattak, hogy miközben a felmelegedés mértéke és üteme egyre aggasztóbb, a klímapolitikai intézkedések nem tartanak lépést a változásokkal. Kiemelték: másfél fok felett minden tizedfoknyi további emelkedés súlyosbítja a szélsőséges időjárási eseményeket. A negatív hatások csak úgy semlegesíthetők, ha a globális kibocsátás nettó nullára csökken – minél hamarabb.Greenpeace: a kormány teljesen érdektelenA Greenpeace szervezet a kutatásra reagálva olyan “bátor és ambiciózus”, 2035-ös horizontú klíma-akciótervek elfogadását sürgeti, amelyek a lehető leggyorsabban megszüntetik a szén, a kőolaj és a földgáz használatát, különösen a gazdag, fejlett országokban.A szlovákiai fiókszervezet Robert Fico kormányát is arra szólította fel, hogy kezelje prioritásként a klímavédelmi intézkedéseket. Az aktivisták szerint ugyanis a mostani kormány a klímaválság negatív hatásai elleni küzdelmet mellékvágányra tette.„Szlovákia késik számos klímastratégia és cselekvési terv kidolgozásával, amelyeknek már rég el kellett volna készülniük. Robert Fico kormánya és különösen a környezetvédelmi miniszter számára ez teljesen érdektelen. Taraba miniszter úr semmit sem tesz – pedig neki és a Fico-kormány tagjainak is fel kellene ismerniük, hogy ők lesznek a felelősek azért, hogyan fogunk élni nemcsak öt, hanem húsz év múlva is. A tétlenségük súlyos következményekkel jár majd, és a klímaválság elől valóban nem lesz hová menekülni” – fogalmazott Miroslava Ábelová szóvivő.A zöld szervezet a legsürgetőbb intézkedések között a megújuló energiaforrások kiterjesztését, az energetikai közösségek és az alkalmazkodási intézkedések támogatását említi. Kapcsolódó cikkünk Az Európai Bizottság (EB) múlt héten tette közzé éves jelentését Szlovákiáról, amelyben az ország gazdasági és társadalmi helyzete mellett az államháztartás állapotát, valamint a különböző reformok megvalósítását is értékelték. A klíma- és környezetvédelem állapotának külön fejezetet szenteltek, amely azonban nem fest túl pozitív képet az országról, és meglehetősen kritikus a jelenlegi kormánnyal szemben. A jelentés a klímaadaptációs intézkedések mellett a biológiai sokféleség védelmét, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseket, a természetes vizek állapotát, a vízközmű-infrastruktúra helyzetét, illetve a megújuló energiaforrások szlovákiai alkalmazását is értékeli. Többször is felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következményeire való felkészülés és a természetvédelem elhanyagolásának súlyos ára lesz. A kulcsfontosságú ökoszisztémák védelmének vagy helyreállításának elhanyagolása jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság hosszú távú versenyképességére nézve, mivel Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, különösen az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás – olvasható a jelentésben.Az Európai Bizottság főleg azt kifogásolja, hogy a kormány uniós forrásokat vont el az olyan területektől, mint a természetvédelem és a biológiai sokféleség védelme, valamint lazította a környezetvédelmi szabályozást. Rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi minisztériumban 2024-ben történt személyi változások gyengítették az intézmény szakmai kapacitását.Az alulfinanszírozott környezetvédelem rossz hír a gazdáknak isA bizottság számításai szerint Szlovákiának évente 781 millió eurót kellene befektetnie a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmébe. Jelenleg azonban ez az összeg csupán évi 364 millió euró. Az alulfinanszírozottság oka részben az, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források természetvédelmi célokra való felhasználását. A környezetvédelmi minisztérium ráadásul leállította azoknak a projekteknek a nemzeti társfinanszírozását is, amelyekkel a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sikeresen pályáztak a LIFE program keretében. A jelentés rámutat, hogy 2022-ben a védett területek az ország területének 37%-át fedték le, ami európai viszonylatban átlag feletti. A gyakorlatban azonban a tényleges védelmi és helyreállítási intézkedések nem elég hatékonyak, emiatt pedig Szlovákia ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, az egyik a siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt. Kapcsolódó cikkünk A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük - figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel. A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.Tátrai Nemzeti ErdőgazdaságA szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás. A völgyeket - egyébként törvénysértő módon - a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miattA módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt. A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit. Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. A kormány viszont a mai kihelyezett ülésén elfogadta a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó gondozási programját, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.A dokumentumban az szerepel, hogy a faj szlovákiai magpopulációja részben a Nagy-Fátrában él, a most elfogadott programnak köszönhetően pedig a nemzeti park területén a beavatkozásmentes övezetek kijelölésével a potenciális élőhelyek kiterjedése 2735 hektárról 3402 hektárra fog nőni.A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültekTuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is. A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben - figyelmeztetnek a természetvédők.A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek – mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!" címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá. Az élőhelyek rossz állapota és a biológiai sokféleség hanyatlása tovább gyengíti Szlovákia klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, ami leginkább a legsérülékenyebb agrárszektor számára rossz hír – áll a jelentésben. Emlékeztetnek: a kormányprogramban megígért klímatörvény előkészítése 2024-ben elakadt, emellett pedig továbbra is nehéz átlátni, Szlovákia mennyi közpénzt fordít ténylegesen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.A biológiai sokféleség romlása visszaveti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat – például a vízháztartás szabályozását, a talaj egészségének megőrzését vagy a szénmegkötést –, ez pedig tovább fokozza a klímaváltozás következményeit, ami negatív hatással van a mezőgazdaság termelőképességére is – olvasható az elemzésben, amely rámutat arra is, hogy 1980 és 2023 között az extrém időjárás és a természeti katasztrófák következtében Szlovákiát 1,95 milliárd eurónyi kár érte – ennek mindössze 4 százalékát fedezte biztosítás.Van azért pozitívum isA jelentés kedvező folyamatokról is beszámolt, amelyek a mezőgazdasági politika változásainak köszönhetően indultak el. Az úgynevezett ökosémák – környezetbarát támogatási rendszerek – révén növekszik a megműveletlen sávok aránya a mezőgazdasági területeken, amelyek segítik a biodiverzitás fenntartását. Ezek aránya ugyanakkor még mindig alacsonyabb, mint az EU többi részén. 2005 óta fokozatosan nő az ökogazdaságok területe is. Jelenleg a mezőgazdasági földek csaknem 14 százalékát fedik le, a cél pedig az, hogy az arányuk 2030-ra elérje a 20 százalékot, amit az ökogazdálkodóknak szánt uniós támogatások növelése is elősegíthet. Szennyvízkezelésből elégtelenA jelentés külön kiemeli Szlovákia szennyvízkezelési problémáit. Bár az évek során történt előrelépés – elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően –, a Települési Szennyvízkezelési Irányelv (Urban Wastewater Treatment Directive) hiányos végrehajtása miatt az Európai Bizottság 2016-ban, majd 2021-ben is jogi eljárást indított Szlovákia ellen. Az EB szerint az uniós vízgazdálkodási jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi célok elérése érdekében Szlovákiának évente 223 millió eurós (a GDP 0,2 %-a) beruházási hiányt kell pótolnia, amelynek csaknem fele a szennyvízkezeléshez kapcsolódik (évi 105 millió euró). Kapcsolódó cikkünk Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak. Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.Tízmilliárdos adósságTomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák - ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is. Hanuliaková rámutatott:a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti. Taraba államosítanaA javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunkSzlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Kapcsolódó cikkünk A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás "kritikus helyzetben" lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet. "A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzikAhogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. Több tízmilliós támogatásról lehet szóA kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. "És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére. Ami a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése szerint Szlovákiának az új víztározók és az egyéb „szürke infrastruktúra” építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt. „A vízerőművek környezetvédelmi hatásvizsgálatának régóta fennálló hiánya hozzájárult a szlovákiai folyók, különösen a Garam állapotának romlásához. Szlovákiának sürgősen orvosolnia kell ezt a helyzetet” – írják.80%-os oroszolaj- és 70%-os oroszgáz-függőségA dekarbonizáció és az energetika területén is lemaradásokra mutat rá az EB jelentése. 2024-ben például a megújuló energiaforrások Szlovákia villamosenergia-ellátásának csupán 24%-át tették ki, ami jóval alacsonyabb az EU 47%-os átlagánál. Bár Szlovákia a közelmúltban több reformot is elfogadott a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások támogatására és az engedélyezési eljárások felgyorsítására, ezek közül néhány intézkedés továbbra is várat magára. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a megújuló energiaforrások elnyerjék a helyi közösségek támogatását, biztosítva számukra az engedélyezési folyamatokban való részvételt. Kapcsolódó cikkünk Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén, pedig az nemcsak tiszta és megújuló, hanem meglepően olcsó is. Szakértő segít eloszlatni a szélerőművekkel kapcsolatos tévhiteket. Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén. Míg Németországban csak tavaly 4000 MW-tal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége, nálunk ez a megújuló energiaforrás megdöbbentően elenyésző mértékben, mindössze 3 MW-tal járul hozzá az ország energiatermeléséhez. A közeljövőben ugyan ezt a teljesítményt fokozatosan 942 MW-ig növelnék, de pillanatnyilag szinte minden térségbeli ország lekörözi Szlovákiát.Romániában például a 3100 MW-t is meghaladja a szélerőművek beépített teljesítménye, ami az ország áramtermelési kapacitásának a 14 százalékát jelenti. Az EU-s átlag egyébként tavaly 19 százalék volt, de az éllovas Dániában ez az arány 56 százalék. Magyarország jelenleg 1 százalékon áll, Szlovákiában viszont még ennél is jóval kisebb mértékben veszi ki a részét a mindössze öt darab, 20 évvel ezelőtt épített szélerőmű az áramtermelési kapacitásból.Az ország ellen egyébként az Európai Bizottság keresetet indíthat, amiért késlekedik a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-tárolási megoldások engedélyezésének egyszerűsítésével. Ugyanakkor sok esetben nemcsak a bürokrácia akadályozza a szélerőművek kiépülését, hanem a lakossági tiltakozások is. Kapcsolódó cikkünk Kürt/Kisújfalu/Fűr/Bátorkeszi | Eddig több mint háromszázan írták alá azt a petíciót, amelyben Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu, Bátorkeszi, illetve más települések lakosai tiltakoznak az ellen, hogy a falvaik közvetlen közelében szélerőműparkot építsenek. A beruházás megosztotta az érsekújvári, párkányi és komáromi térség lakosait. A petíció megfogalmazói több okot is felsoroltak, amiért nem tudnak egyetérteni a tervezett beruházással. Véleményük szerint a 200 méternél magasabb szélturbinák drasztikusan hatnának a festői tájra, és az itt található Párizsi mocsarak védett terület ritka madárfajoknak ad otthont és idegenforgalmi szempontból, de az ingatlanok értékét tekintve sem vonzó számukra az ajánlat. Attól tartanak, hogy a turbinák zaja, mozgása negatív hatással lesz a környékbeli vadon élő állatokra és madarakra, elriasztva őket természetes élőhelyükről. Kürt önkormányzata a közösségi oldalon közzétett egy állásfoglalást azzal, hogy nem szeretnék, ha különféle rémhírek terjednének erről a beruházásról. Ebben többek közt az áll, hogy a község önkormányzata évek óta keresi a lehetőséget, honnan tudna a község fejlesztésére pénzügyi forrásokat szerezni az állami forrásokon kívül. 2019 óta tervezik„2019 őszén jelentkezett egy beruházó, hogy szeretne a térségben szélerőműparkot létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba került. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióra, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőműparkok működését, azok pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy mintegy 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek, adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt szerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem. A kilátóból nézve nem volt jele semmi természetre káros hatásnak, a szélerőmű közvetlen közelében őzek tanyáztak, madarakat is láttunk átrepülni, kikerülték a lapátokat, hisz épp a madarak megóvása miatt vannak piros és fehér színnel festve” – áll az állásfoglalásban. Az energiapark megépítésének szándékát a misztérium tudatta az összes érintett hivatallal, Kürt, Kisújfalu, Bátorkeszi polgármesteri hivatalával. „Nyilvános lakossági bemutatóra is sor került, amit a község az előírások szerint hirdetett meg, a lakosság érdeklődésének hiányában a községi hivatal alkalmazottai és a községi képviselők hallgatták meg a beruházó prezentációját. Kürt község önkormányzata azzal a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe, hogy az évi bevételből a községi ingatlanokat fejlessze, új építkezési telkeket nyithasson, magánkézben lévő elhagyatott házakat vásároljon meg, nehogy idegen kézbe kerüljenek. A lebontást követően olcsó építkezési telekként szolgáljanak a kürti fiatal családoknak, hogy a szülőfalujukban maradjanak, gyerekeik a helyi óvodát és iskolát látogassák. A község számára a beruházás anyagi vonzata jelenlegi árfolyamon évi 30 ezer euró, 25 éves szerződés esetében, inflációs záradékkal is mintegy egymillió euró” – tájékoztatták a lakosokat. Bátorkesziben is téma a szélparkA szélpark kérdése nagyban érinti a szomszédos Bátorkeszit is. Három turbina a kürti határ déli csücskében épülne meg, azonban ez a helyszín rendkívül közel van a nagyközség belterületéhez. Emiatt Bátorkeszi hivatalos Facebook-oldalán Labancz Roland polgármester egy posztban kikérte a helyiek véleményét. A kommentek sorát böngészve világos, hogy a beruházást ellenzők vannak többségben – ám több semleges, ill. támogató kommentárt is olvashatunk a poszt alatt. Magában a szövegben egyébként a község azt állítja, nem kaptak tájékoztatást Kürttől:Sajnos annak idején a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptunk semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudjuk biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az egyes településeken.A nagyközség később közölte a lakossági petíciót is.(Száz Ildikó, Vataščin Péter) Ezzel összefüggésben megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy kikérjük a véleményét a szélerőművekkel szemben emelt leggyakoribb kifogásokról. Az alábbiakban felsoroljuk a hat, leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő segítségével tisztázzuk, hogy mi igaz ebből, és mi tévhit.1. A szélturbinák veszélyesek a madarakra és denevérekre, zavarják a helyi ökoszisztémát„Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a szélerőművekkel kapcsolatban. Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házi macskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.Még a villanyvezetékek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a madarakra, mint maguk az erőművek” - emelte ki a szakértő. Ez egyébként azért van így, mert a szélerőművek helyének megállapításakor ornitológusok bevonásával környezeti hatásvizsgálatot végeznek, így előzve meg, hogy a szélturbina madárvonulási útvonalakat keresztezzen.„A valóság tehát az, hogy a környezeti hatás tekintetében jelenleg a szélerőmű a legkörnyezetkímélőbb módja az energiatermelésnek a világon, és ez egyébként a szén-dioxid-kibocsátás viszonylatában is igaz” - szögezte le Magyar László.2. A szélerőművek túl zajosak, zavarják a lakosságotMagyar László ezt azzal cáfolta, hogy a modern szélerőműveket szigorú zajvédelmi szabályok szerint helyezik el. Magyarországon például 700 méteres védőtávolságot írnak elő a lakóépületektől, ezen a távolságon túl pedig a zajszint már jóval egy háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajszintje alatt marad.„A gyakorlatban végzett méréseink is ezt igazolják: egy helyszíni zajmérés során például kiderült, hogy a szél erősebb zajt keltett a mikrofonon, mint maga a szélturbina. A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határ menti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk – olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését” – fejtette ki a szakértő. 3. A szélerőművek masszív betonalapjai értékes termőföldeket foglalnak el, és megbolygatják a talajtAz energiaszakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szélturbinákhoz valóban mély, akár 10 méteres betonalap készül, de ez egy konkrét ponton történik, nem a teljes környező földterületen. Az alapot általában nem bontják el a turbina életciklusa végén, hanem ugyanoda új, modernebb turbinát telepítenek. Ezáltal a hosszú távú területhasználat kifejezetten hatékonynak mondható más ipari létesítményekhez vagy erőművekhez képest.Ami a mezőgazdaságra gyakorolt hatást illeti: a szélerőművek óriási előnye például a napelemparkokkal szemben, hogy valójában rendkívül kis földterületet foglalnak el, kevesebbet, mint egy nagyobb épületkomplexum vagy út. Vagyis sokkal kisebb területen képesek nagy mennyiségű energiát termelni. A betonalap esetében kevesebb mint 0,1 hektárról beszélünk, ehhez jön még a bekötőút, ami viszont általában egy felújított, korábban is használt mezőgazdasági útszakasz, amelynek a leburkolása a gazdáknak is kedvez– hangsúlyozta Magyar.Hozzátette: igaz, hogy a szélturbinák között több száz méteres távolságot kell tartani, tehát egy „szélerőműpark” ténylegesen nagy területre terjed ki, de az nem elveszett terület, két turbina között ugyanis a föld ugyanúgy művelhető, emellett legeltetés vagy más mezőgazdasági használat is lehetséges. Ráadásul a földtulajdonos, a gazda vagy önkormányzat bérleti díjat kap, ami éves fix jövedelmet jelent.4. A szélerőművek nem csökkentik a lakosság áramköltségeit, ezért nem éri meg az érintett településnekMagyar László ezzel a felvetéssel kapcsolatban az Új Szónak elmondta: a szélerőművek közvetlenül valóban nem garantálnak az érintett települések lakóinak olcsóbb áramot, de ezért nem a technológia okolható, hanem a jelenlegi szabályozási keret. „Számos országban már megvalósult az ún. energiademokrácia, ahol a lakosok és önkormányzatok maguk is tulajdonosai lehetnek egy-egy erőműnek. Németországban például közösségi finanszírozással épülnek szélerőművek, a résztvevők pedig éves hozamot kapnak befektetéseik után. Dániában minden földtulajdonos, aki az erőművet látja a saját földjéről, részesedést kaphat a nyereségből” - sorolta a szakértő a külföldi példákat.Hozzátette: bár Magyarországon és Szlovákiában ezek a modellek még nem terjedtek el, az irány adott, és hosszú távon a decentralizált energiatermelés egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ugyanakkor az érintett településeknek már most is származik bevételük egy-egy telepített erőműből, például iparűzési adó, illetve földbérleti díj formájában. 5. A szélerőművek mérgező anyagokat bocsáthatnak ki, szennyezve a talajt és a vizeketMagyar László szerint ez a tévhit teljesen megalapozatlan. A működő szélerőművek nem égetnek, nem bocsátanak ki kipufogógázt vagy egyéb emissziót, és a telepítésük során sem alkalmaznak olyan veszélyes vegyületeket, amelyek a talajba vagy vízbe juthatnának. Az állítólagos „mérgező bevonatokra” sincs bizonyíték – ha lennének ilyen problémák, azok globális léptékben is komoly figyelmet kapnának, tekintve, hogy világszerte több millió turbinát üzemeltetnek. „Ezzel szemben a fosszilis erőművek vagy a bányászat – elég csak a Sajó folyó szennyezésére gondolni – valós és dokumentált környezeti károkat okoznak. A szélenergia a legtisztább energiatermelési módok közé tartozik” – mutatott rá az Energiaklub szakértője.6. A szélerőművek rövid élettartamúak, és az újrahasznosításuk nem megoldottA szakértő egyik felvetéssel sem ért egyet. Elmondása szerint a szélturbinák tipikus élettartama 25-30 év, de a jól karbantartottak ennél is tovább üzemelnek, amikor pedig működésképtelenné válnak, ugyanarra az alapra új telepíthető.Magyar rámutatott, hogy ma már az újrahasznosítás sem jelent különösebb gondot. „A működésképtelenné vált alkotóelemek elbontása minden esetben kötelező a beruházóra nézve. A turbinák anyagmennyiségének 85-90%-a ráadásul újrahasznosítható. Az acélból, kompozit anyagból hasznos tárgyak, például buszmegállók, biciklitárolók készülnek. Nemrég pedig egy konferencián az egyik előadó azzal büszkélkedett, hogy a cipője döntően újrahasznosított szélerőmű-komponensekből készült” – magyarázta a szakértő. Ezen túl a lapátok újrahasznosítása is folyamatosan fejlődik: Európában több olyan projekt is fut, amelyek keretében a kompozit lapátokból cementgyártásban használt alapanyag, vagy más ipari termék készül. 🔹 Olcsó és tiszta energiaforrás – Hazai előállítású, környezetbarát villamos energiát termel, nincs szén-dioxid-kibocsátás működés közben. 🔹 Csökkenti az importfüggőséget – Mérsékli az áramimport és a földgázfelhasználás mértékét, így növeli az ország energiafüggetlenségét. 🔹 Kiegészíti a naperőműveket – Téli időszakban és éjszaka is termel, így kiegyensúlyozza a napenergia szezonális és napi ingadozásait. 🔹 Gyors szén-dioxid-megtakarítás– Már fél év alatt „klímasemlegessé” válik, azaz ennyi idő alatt megtérül a gyártás és telepítés CO₂-lábnyoma. 🔹 Technológiai fejlődés– A mai turbinák már alacsonyabb szélsebességnél is működnek, magasabbak, hatékonyabbak, így többet termelnek. 🔹 Piaci alapon is versenyképesek – Működésükhöz nincs szükség állami támogatásra, gazdaságilag önfenntartók. 🔹 A legolcsóbb áramtermelési mód – A legfrissebb adatok szerint a szélenergia ára 2010 és 2023 között 70%-kal csökkent, ma a legolcsóbb energiatermelési forma a világon. (forrás: greenfo.hu) A jelentés hangsúlyozza, hogy a fűtési ágazat dekarbonizálása elengedhetetlen az ország éghajlat-politikai céljainak elérése és a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a földgáztól való függőség csökkentése érdekében.A végére pedig egy megdöbbentő adat: Szlovákiában a 2024-ben elhasznált földgáz mintegy 70%-a, az ugyanebben az évben elfogyasztott összes nyersolajnak pedig több mint 80%-a orosz eredetű volt. Tarabáék tétlensége miatt kevesebb forrás jut a klímaadaptációs intézkedésekreA szervezet egyben rámutatott, hogy továbbra is késik a Szociális Klímaalap létrehozása. Az ehhez szükséges tervdokumentum elfogadását a kormány év végére halasztotta, arra hivatkozva, hogy a mai napig nem történt meg az épületszektor és a közlekedési szektor kibocsátáskereskedelmi rendszerére vonatkozó ETS2 irányelv teljes körű átültetése. Az EU tagállamainak ezt legkésőbb 2024. június 30-ig kellett volna végrehajtaniuk, a környezetvédelmi minisztérium azonban még mindig nem tűzte ki a jogi aktus dátumát.Ugyanakkor éppen az épületszektor és a közlekedés kibocsátásainak kereskedelméből származó bevételek szolgálnának a Szociális Klímaalap forrásául, amíg azonban az említett jogi lépés nem történik meg, Szlovákia nem jogosult ezeknek a forrásoknak a lehívására. A Klíma Koalíció platformba tömörült környezetvédelmi szervezetek ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet, hogy a késedelem miatt a támogatások összege 245 millió euróval csökkenhet. A szóban forgó alap biztosítaná az Újítsd fel az otthonod program folytatását, de ebből finanszíroznák a szociális bérlakások vagy a szociális intézmények felújítását és energiahatékonnyá tételét, valamint az energia- és közlekedési szegénység kezelését is. A Klíma Koalíció szerinta halasztás miatt akár 24 500 család is eleshet egy a családi házuk felújítására szánt, 10 000 eurós dotációtól.Az Állami Számvevőszék is hiányolja a klímatörvénytSzlovákia másik súlyos elmaradására májusban mutatott rá az Állami Számvevőszék (NKÚ): továbbra is hiányzik a klímatörvény, az ezzel kapcsolatos jogalkotási eljárást 2023 után felfüggesztették. A jogszabály az NKÚ szerint azért is fontos lenne, mert:egyértelműen meghatározná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kötelezettségeket és célokat;rögzítené a nemzeti klímapolitikai célok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciós mechanizmusokat;megerősítené a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok jogi érvényesíthetőségét;meghatározná egyebek mellett az önkormányzatok kötelezettségeit is az alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési intézkedések terén. A környezetvédelmi minisztérium az NKÚ megállapításaira korábban úgy reagált, hogy az intézmény célja Szlovákiára erőltetni a Green Dealt olyan formában, amely tönkretenné az ipart, a versenyképességet és az emberek jólétét.
Az Európai Bizottság (EB) múlt héten tette közzé éves jelentését Szlovákiáról, amelyben az ország gazdasági és társadalmi helyzete mellett az államháztartás állapotát, valamint a különböző reformok megvalósítását is értékelték. A klíma- és környezetvédelem állapotának külön fejezetet szenteltek, amely azonban nem fest túl pozitív képet az országról, és meglehetősen kritikus a jelenlegi kormánnyal szemben. A jelentés a klímaadaptációs intézkedések mellett a biológiai sokféleség védelmét, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseket, a természetes vizek állapotát, a vízközmű-infrastruktúra helyzetét, illetve a megújuló energiaforrások szlovákiai alkalmazását is értékeli. Többször is felhívja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következményeire való felkészülés és a természetvédelem elhanyagolásának súlyos ára lesz. A kulcsfontosságú ökoszisztémák védelmének vagy helyreállításának elhanyagolása jelentős kockázatot jelent a szlovák gazdaság hosszú távú versenyképességére nézve, mivel Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, amelyek erősen függenek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól, különösen az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság vagy az erdőgazdálkodás – olvasható a jelentésben.Az Európai Bizottság főleg azt kifogásolja, hogy a kormány uniós forrásokat vont el az olyan területektől, mint a természetvédelem és a biológiai sokféleség védelme, valamint lazította a környezetvédelmi szabályozást. Rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi minisztériumban 2024-ben történt személyi változások gyengítették az intézmény szakmai kapacitását.Az alulfinanszírozott környezetvédelem rossz hír a gazdáknak isA bizottság számításai szerint Szlovákiának évente 781 millió eurót kellene befektetnie a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmébe. Jelenleg azonban ez az összeg csupán évi 364 millió euró. Az alulfinanszírozottság oka részben az, hogy a jelenlegi kormány korlátozta az uniós források természetvédelmi célokra való felhasználását. A környezetvédelmi minisztérium ráadásul leállította azoknak a projekteknek a nemzeti társfinanszírozását is, amelyekkel a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek sikeresen pályáztak a LIFE program keretében. A jelentés rámutat, hogy 2022-ben a védett területek az ország területének 37%-át fedték le, ami európai viszonylatban átlag feletti. A gyakorlatban azonban a tényleges védelmi és helyreállítási intézkedések nem elég hatékonyak, emiatt pedig Szlovákia ellen több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, az egyik a siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt. Kapcsolódó cikkünk A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük - figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel. A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.Tátrai Nemzeti ErdőgazdaságA szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás. A völgyeket - egyébként törvénysértő módon - a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miattA módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt. A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit. Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. A kormány viszont a mai kihelyezett ülésén elfogadta a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó gondozási programját, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.A dokumentumban az szerepel, hogy a faj szlovákiai magpopulációja részben a Nagy-Fátrában él, a most elfogadott programnak köszönhetően pedig a nemzeti park területén a beavatkozásmentes övezetek kijelölésével a potenciális élőhelyek kiterjedése 2735 hektárról 3402 hektárra fog nőni.A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültekTuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is. A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben - figyelmeztetnek a természetvédők.A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek – mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!" címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá. Az élőhelyek rossz állapota és a biológiai sokféleség hanyatlása tovább gyengíti Szlovákia klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, ami leginkább a legsérülékenyebb agrárszektor számára rossz hír – áll a jelentésben. Emlékeztetnek: a kormányprogramban megígért klímatörvény előkészítése 2024-ben elakadt, emellett pedig továbbra is nehéz átlátni, Szlovákia mennyi közpénzt fordít ténylegesen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.A biológiai sokféleség romlása visszaveti az ökoszisztéma-szolgáltatásokat – például a vízháztartás szabályozását, a talaj egészségének megőrzését vagy a szénmegkötést –, ez pedig tovább fokozza a klímaváltozás következményeit, ami negatív hatással van a mezőgazdaság termelőképességére is – olvasható az elemzésben, amely rámutat arra is, hogy 1980 és 2023 között az extrém időjárás és a természeti katasztrófák következtében Szlovákiát 1,95 milliárd eurónyi kár érte – ennek mindössze 4 százalékát fedezte biztosítás.Van azért pozitívum isA jelentés kedvező folyamatokról is beszámolt, amelyek a mezőgazdasági politika változásainak köszönhetően indultak el. Az úgynevezett ökosémák – környezetbarát támogatási rendszerek – révén növekszik a megműveletlen sávok aránya a mezőgazdasági területeken, amelyek segítik a biodiverzitás fenntartását. Ezek aránya ugyanakkor még mindig alacsonyabb, mint az EU többi részén. 2005 óta fokozatosan nő az ökogazdaságok területe is. Jelenleg a mezőgazdasági földek csaknem 14 százalékát fedik le, a cél pedig az, hogy az arányuk 2030-ra elérje a 20 százalékot, amit az ökogazdálkodóknak szánt uniós támogatások növelése is elősegíthet. Szennyvízkezelésből elégtelenA jelentés külön kiemeli Szlovákia szennyvízkezelési problémáit. Bár az évek során történt előrelépés – elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően –, a Települési Szennyvízkezelési Irányelv (Urban Wastewater Treatment Directive) hiányos végrehajtása miatt az Európai Bizottság 2016-ban, majd 2021-ben is jogi eljárást indított Szlovákia ellen. Az EB szerint az uniós vízgazdálkodási jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi célok elérése érdekében Szlovákiának évente 223 millió eurós (a GDP 0,2 %-a) beruházási hiányt kell pótolnia, amelynek csaknem fele a szennyvízkezeléshez kapcsolódik (évi 105 millió euró). Kapcsolódó cikkünk Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak. Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.Tízmilliárdos adósságTomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák - ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is. Hanuliaková rámutatott:a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti. Taraba államosítanaA javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunkSzlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Kapcsolódó cikkünk A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás "kritikus helyzetben" lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet. "A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzikAhogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. Több tízmilliós támogatásról lehet szóA kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. "És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére. Ami a vízgazdálkosást illeti, az EB jelentése szerint Szlovákiának az új víztározók és az egyéb „szürke infrastruktúra” építése helyett a vízi ökoszisztémák állapotának javítására, az áradásokkal, valamint az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növelésére és a folyórevitalizációs projektekre kellene helyeznie a hangsúlyt. „A vízerőművek környezetvédelmi hatásvizsgálatának régóta fennálló hiánya hozzájárult a szlovákiai folyók, különösen a Garam állapotának romlásához. Szlovákiának sürgősen orvosolnia kell ezt a helyzetet” – írják.80%-os oroszolaj- és 70%-os oroszgáz-függőségA dekarbonizáció és az energetika területén is lemaradásokra mutat rá az EB jelentése. 2024-ben például a megújuló energiaforrások Szlovákia villamosenergia-ellátásának csupán 24%-át tették ki, ami jóval alacsonyabb az EU 47%-os átlagánál. Bár Szlovákia a közelmúltban több reformot is elfogadott a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások támogatására és az engedélyezési eljárások felgyorsítására, ezek közül néhány intézkedés továbbra is várat magára. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a megújuló energiaforrások elnyerjék a helyi közösségek támogatását, biztosítva számukra az engedélyezési folyamatokban való részvételt. Kapcsolódó cikkünk Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén, pedig az nemcsak tiszta és megújuló, hanem meglepően olcsó is. Szakértő segít eloszlatni a szélerőművekkel kapcsolatos tévhiteket. Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén. Míg Németországban csak tavaly 4000 MW-tal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége, nálunk ez a megújuló energiaforrás megdöbbentően elenyésző mértékben, mindössze 3 MW-tal járul hozzá az ország energiatermeléséhez. A közeljövőben ugyan ezt a teljesítményt fokozatosan 942 MW-ig növelnék, de pillanatnyilag szinte minden térségbeli ország lekörözi Szlovákiát.Romániában például a 3100 MW-t is meghaladja a szélerőművek beépített teljesítménye, ami az ország áramtermelési kapacitásának a 14 százalékát jelenti. Az EU-s átlag egyébként tavaly 19 százalék volt, de az éllovas Dániában ez az arány 56 százalék. Magyarország jelenleg 1 százalékon áll, Szlovákiában viszont még ennél is jóval kisebb mértékben veszi ki a részét a mindössze öt darab, 20 évvel ezelőtt épített szélerőmű az áramtermelési kapacitásból.Az ország ellen egyébként az Európai Bizottság keresetet indíthat, amiért késlekedik a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-tárolási megoldások engedélyezésének egyszerűsítésével. Ugyanakkor sok esetben nemcsak a bürokrácia akadályozza a szélerőművek kiépülését, hanem a lakossági tiltakozások is. Kapcsolódó cikkünk Kürt/Kisújfalu/Fűr/Bátorkeszi | Eddig több mint háromszázan írták alá azt a petíciót, amelyben Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu, Bátorkeszi, illetve más települések lakosai tiltakoznak az ellen, hogy a falvaik közvetlen közelében szélerőműparkot építsenek. A beruházás megosztotta az érsekújvári, párkányi és komáromi térség lakosait. A petíció megfogalmazói több okot is felsoroltak, amiért nem tudnak egyetérteni a tervezett beruházással. Véleményük szerint a 200 méternél magasabb szélturbinák drasztikusan hatnának a festői tájra, és az itt található Párizsi mocsarak védett terület ritka madárfajoknak ad otthont és idegenforgalmi szempontból, de az ingatlanok értékét tekintve sem vonzó számukra az ajánlat. Attól tartanak, hogy a turbinák zaja, mozgása negatív hatással lesz a környékbeli vadon élő állatokra és madarakra, elriasztva őket természetes élőhelyükről. Kürt önkormányzata a közösségi oldalon közzétett egy állásfoglalást azzal, hogy nem szeretnék, ha különféle rémhírek terjednének erről a beruházásról. Ebben többek közt az áll, hogy a község önkormányzata évek óta keresi a lehetőséget, honnan tudna a község fejlesztésére pénzügyi forrásokat szerezni az állami forrásokon kívül. 2019 óta tervezik„2019 őszén jelentkezett egy beruházó, hogy szeretne a térségben szélerőműparkot létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba került. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióra, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőműparkok működését, azok pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy mintegy 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek, adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt szerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem. A kilátóból nézve nem volt jele semmi természetre káros hatásnak, a szélerőmű közvetlen közelében őzek tanyáztak, madarakat is láttunk átrepülni, kikerülték a lapátokat, hisz épp a madarak megóvása miatt vannak piros és fehér színnel festve” – áll az állásfoglalásban. Az energiapark megépítésének szándékát a misztérium tudatta az összes érintett hivatallal, Kürt, Kisújfalu, Bátorkeszi polgármesteri hivatalával. „Nyilvános lakossági bemutatóra is sor került, amit a község az előírások szerint hirdetett meg, a lakosság érdeklődésének hiányában a községi hivatal alkalmazottai és a községi képviselők hallgatták meg a beruházó prezentációját. Kürt község önkormányzata azzal a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe, hogy az évi bevételből a községi ingatlanokat fejlessze, új építkezési telkeket nyithasson, magánkézben lévő elhagyatott házakat vásároljon meg, nehogy idegen kézbe kerüljenek. A lebontást követően olcsó építkezési telekként szolgáljanak a kürti fiatal családoknak, hogy a szülőfalujukban maradjanak, gyerekeik a helyi óvodát és iskolát látogassák. A község számára a beruházás anyagi vonzata jelenlegi árfolyamon évi 30 ezer euró, 25 éves szerződés esetében, inflációs záradékkal is mintegy egymillió euró” – tájékoztatták a lakosokat. Bátorkesziben is téma a szélparkA szélpark kérdése nagyban érinti a szomszédos Bátorkeszit is. Három turbina a kürti határ déli csücskében épülne meg, azonban ez a helyszín rendkívül közel van a nagyközség belterületéhez. Emiatt Bátorkeszi hivatalos Facebook-oldalán Labancz Roland polgármester egy posztban kikérte a helyiek véleményét. A kommentek sorát böngészve világos, hogy a beruházást ellenzők vannak többségben – ám több semleges, ill. támogató kommentárt is olvashatunk a poszt alatt. Magában a szövegben egyébként a község azt állítja, nem kaptak tájékoztatást Kürttől:Sajnos annak idején a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptunk semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudjuk biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az egyes településeken.A nagyközség később közölte a lakossági petíciót is.(Száz Ildikó, Vataščin Péter) Ezzel összefüggésben megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy kikérjük a véleményét a szélerőművekkel szemben emelt leggyakoribb kifogásokról. Az alábbiakban felsoroljuk a hat, leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő segítségével tisztázzuk, hogy mi igaz ebből, és mi tévhit.1. A szélturbinák veszélyesek a madarakra és denevérekre, zavarják a helyi ökoszisztémát„Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a szélerőművekkel kapcsolatban. Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házi macskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.Még a villanyvezetékek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a madarakra, mint maguk az erőművek” - emelte ki a szakértő. Ez egyébként azért van így, mert a szélerőművek helyének megállapításakor ornitológusok bevonásával környezeti hatásvizsgálatot végeznek, így előzve meg, hogy a szélturbina madárvonulási útvonalakat keresztezzen.„A valóság tehát az, hogy a környezeti hatás tekintetében jelenleg a szélerőmű a legkörnyezetkímélőbb módja az energiatermelésnek a világon, és ez egyébként a szén-dioxid-kibocsátás viszonylatában is igaz” - szögezte le Magyar László.2. A szélerőművek túl zajosak, zavarják a lakosságotMagyar László ezt azzal cáfolta, hogy a modern szélerőműveket szigorú zajvédelmi szabályok szerint helyezik el. Magyarországon például 700 méteres védőtávolságot írnak elő a lakóépületektől, ezen a távolságon túl pedig a zajszint már jóval egy háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajszintje alatt marad.„A gyakorlatban végzett méréseink is ezt igazolják: egy helyszíni zajmérés során például kiderült, hogy a szél erősebb zajt keltett a mikrofonon, mint maga a szélturbina. A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határ menti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk – olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését” – fejtette ki a szakértő. 3. A szélerőművek masszív betonalapjai értékes termőföldeket foglalnak el, és megbolygatják a talajtAz energiaszakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szélturbinákhoz valóban mély, akár 10 méteres betonalap készül, de ez egy konkrét ponton történik, nem a teljes környező földterületen. Az alapot általában nem bontják el a turbina életciklusa végén, hanem ugyanoda új, modernebb turbinát telepítenek. Ezáltal a hosszú távú területhasználat kifejezetten hatékonynak mondható más ipari létesítményekhez vagy erőművekhez képest.Ami a mezőgazdaságra gyakorolt hatást illeti: a szélerőművek óriási előnye például a napelemparkokkal szemben, hogy valójában rendkívül kis földterületet foglalnak el, kevesebbet, mint egy nagyobb épületkomplexum vagy út. Vagyis sokkal kisebb területen képesek nagy mennyiségű energiát termelni. A betonalap esetében kevesebb mint 0,1 hektárról beszélünk, ehhez jön még a bekötőút, ami viszont általában egy felújított, korábban is használt mezőgazdasági útszakasz, amelynek a leburkolása a gazdáknak is kedvez– hangsúlyozta Magyar.Hozzátette: igaz, hogy a szélturbinák között több száz méteres távolságot kell tartani, tehát egy „szélerőműpark” ténylegesen nagy területre terjed ki, de az nem elveszett terület, két turbina között ugyanis a föld ugyanúgy művelhető, emellett legeltetés vagy más mezőgazdasági használat is lehetséges. Ráadásul a földtulajdonos, a gazda vagy önkormányzat bérleti díjat kap, ami éves fix jövedelmet jelent.4. A szélerőművek nem csökkentik a lakosság áramköltségeit, ezért nem éri meg az érintett településnekMagyar László ezzel a felvetéssel kapcsolatban az Új Szónak elmondta: a szélerőművek közvetlenül valóban nem garantálnak az érintett települések lakóinak olcsóbb áramot, de ezért nem a technológia okolható, hanem a jelenlegi szabályozási keret. „Számos országban már megvalósult az ún. energiademokrácia, ahol a lakosok és önkormányzatok maguk is tulajdonosai lehetnek egy-egy erőműnek. Németországban például közösségi finanszírozással épülnek szélerőművek, a résztvevők pedig éves hozamot kapnak befektetéseik után. Dániában minden földtulajdonos, aki az erőművet látja a saját földjéről, részesedést kaphat a nyereségből” - sorolta a szakértő a külföldi példákat.Hozzátette: bár Magyarországon és Szlovákiában ezek a modellek még nem terjedtek el, az irány adott, és hosszú távon a decentralizált energiatermelés egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ugyanakkor az érintett településeknek már most is származik bevételük egy-egy telepített erőműből, például iparűzési adó, illetve földbérleti díj formájában. 5. A szélerőművek mérgező anyagokat bocsáthatnak ki, szennyezve a talajt és a vizeketMagyar László szerint ez a tévhit teljesen megalapozatlan. A működő szélerőművek nem égetnek, nem bocsátanak ki kipufogógázt vagy egyéb emissziót, és a telepítésük során sem alkalmaznak olyan veszélyes vegyületeket, amelyek a talajba vagy vízbe juthatnának. Az állítólagos „mérgező bevonatokra” sincs bizonyíték – ha lennének ilyen problémák, azok globális léptékben is komoly figyelmet kapnának, tekintve, hogy világszerte több millió turbinát üzemeltetnek. „Ezzel szemben a fosszilis erőművek vagy a bányászat – elég csak a Sajó folyó szennyezésére gondolni – valós és dokumentált környezeti károkat okoznak. A szélenergia a legtisztább energiatermelési módok közé tartozik” – mutatott rá az Energiaklub szakértője.6. A szélerőművek rövid élettartamúak, és az újrahasznosításuk nem megoldottA szakértő egyik felvetéssel sem ért egyet. Elmondása szerint a szélturbinák tipikus élettartama 25-30 év, de a jól karbantartottak ennél is tovább üzemelnek, amikor pedig működésképtelenné válnak, ugyanarra az alapra új telepíthető.Magyar rámutatott, hogy ma már az újrahasznosítás sem jelent különösebb gondot. „A működésképtelenné vált alkotóelemek elbontása minden esetben kötelező a beruházóra nézve. A turbinák anyagmennyiségének 85-90%-a ráadásul újrahasznosítható. Az acélból, kompozit anyagból hasznos tárgyak, például buszmegállók, biciklitárolók készülnek. Nemrég pedig egy konferencián az egyik előadó azzal büszkélkedett, hogy a cipője döntően újrahasznosított szélerőmű-komponensekből készült” – magyarázta a szakértő. Ezen túl a lapátok újrahasznosítása is folyamatosan fejlődik: Európában több olyan projekt is fut, amelyek keretében a kompozit lapátokból cementgyártásban használt alapanyag, vagy más ipari termék készül. 🔹 Olcsó és tiszta energiaforrás – Hazai előállítású, környezetbarát villamos energiát termel, nincs szén-dioxid-kibocsátás működés közben. 🔹 Csökkenti az importfüggőséget – Mérsékli az áramimport és a földgázfelhasználás mértékét, így növeli az ország energiafüggetlenségét. 🔹 Kiegészíti a naperőműveket – Téli időszakban és éjszaka is termel, így kiegyensúlyozza a napenergia szezonális és napi ingadozásait. 🔹 Gyors szén-dioxid-megtakarítás– Már fél év alatt „klímasemlegessé” válik, azaz ennyi idő alatt megtérül a gyártás és telepítés CO₂-lábnyoma. 🔹 Technológiai fejlődés– A mai turbinák már alacsonyabb szélsebességnél is működnek, magasabbak, hatékonyabbak, így többet termelnek. 🔹 Piaci alapon is versenyképesek – Működésükhöz nincs szükség állami támogatásra, gazdaságilag önfenntartók. 🔹 A legolcsóbb áramtermelési mód – A legfrissebb adatok szerint a szélenergia ára 2010 és 2023 között 70%-kal csökkent, ma a legolcsóbb energiatermelési forma a világon. (forrás: greenfo.hu) A jelentés hangsúlyozza, hogy a fűtési ágazat dekarbonizálása elengedhetetlen az ország éghajlat-politikai céljainak elérése és a fosszilis tüzelőanyagoktól, különösen a földgáztól való függőség csökkentése érdekében.A végére pedig egy megdöbbentő adat: Szlovákiában a 2024-ben elhasznált földgáz mintegy 70%-a, az ugyanebben az évben elfogyasztott összes nyersolajnak pedig több mint 80%-a orosz eredetű volt.
A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zonációjára tett javaslat nem ökológiai, hanem erdőgazdasági és fejlesztési célokat szolgál, és a nemzeti park végét jelentheti abban a formában, ahogyan azt eddig ismertük - figyelmeztetnek a szakértők. Ráadásul nemcsak a természeti értékeket veszélyezteti, hanem komoly uniós szankciók is fenyegetik miatta az országot. A védett, őshonos erdők Magyarországon sincsenek biztonságban a Fidesz “salátatörvény-javaslata” miatt, amely a korábban alkotmányellenesnek minősített tűzifarendelet egyes intézkedéseit támasztaná fel. A Denník N által megszólaltatott szakértők rámutattak: bár TANAP zónarendszerének átalakításával a legszigorúbban védett, A zónába sorolt területek aránya formálisan 1%-kal növekedne, valójában azáltal, hogy szinte teljesen megszüntetnék húsz természeti rezervátum és három őserdő védettségét, a beavatkozásmentes természetvédelmi területek kiterjedése mintegy 6200 hektárral csökkenne. A zónarendszer átalakítását célzó javaslatot a TANAP igazgatósága dolgozta ki, melynek élén jelenleg a Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter által jelölt Peter Olexa áll, akit korábban orvvadászatért ítéltek el.Tátrai Nemzeti ErdőgazdaságA szakértők szerint a javasolt zonáció nem a természetvédelem, hanem az erdőgazdálkodás és turisztikai fejlesztések érdekeit szolgálja, hiszen több ezer hektárnyi, rendkívül értékes őserdőben és idős erdőben tenné lehetővé a fakitermelést. Pavol Majko, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, hogyha a javaslatot elfogadják, a park fokozatosan erdőgazdasággá fog átalakulni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy új turisztikai fejlesztési zónákat terveznek kialakítani Zár (Ždiar) és Tatranská Javorina térségében.Ha a tervezet megvalósul, védelem nélkül maradhat több értékes mocsárvidék is, köztük a Belianske rétek, amely a Szepesség utolsó nagyobb kiterjedésű, érintetlen tőzeglápja. Több mint tízezer éve alakult ki, így a Kárpát-medence legősibb lápjai közé tartozik.Emellett teljesen megszűnne a Jalovecká és Bobrovecká völgyek védettsége is, amelyek jelenleg szinte érintetlen ökoszisztémáknak adnak otthont, mivel közel 80 éve nem folyik itt intenzív erdőgazdálkodás. A völgyeket - egyébként törvénysértő módon - a D1 zónába sorolnák, ahol egyebek mellett parkolók építése és más infrastruktúra-fejlesztés, továbbá gazdasági tevékenység, vagyis fakitermelés is megengedett.Több tízmillió eurótól eshet el Szlovákia a nemzeti parkok leépítése miattA módosítás ráadásul nemcsak környezetvédelmi szempontból aggályos, hanem komoly nemzetközi következményekkel is járhat. Az Európai Unió Bírósága három éve elmarasztalta Szlovákiát a szigorúan védett siketfajd élőhelyeinek nem megfelelő védelme miatt, rámutatva, hogy az állomány 20 év alatt több mint a felére csökkent, elsősorban az erdőirtások miatt. A szakértők szerint a mostani zónabeosztás tovább ront a helyzeten azáltal, hogy nem biztosítja a TANAP területén lévő élőhelyek beavatkozásmentes megőrzését, ami ellentétes a Szlovákia által vállalt uniós kötelezettségekkel, és a helyreállítási terv jóváhagyott módosításaival is.Szlovákia ugyanis időközben beemelte a faj védelmét a helyreállítási tervébe, ennek ellenére továbbra is folyik fakitermelés olyan területeken, ahol a program beavatkozásmentességet ír elő – így például a Murány-fennsíkon vagy az Alacsony-Tátrában.Az Európai Bizottság múlt héten hivatalos felszólítást küldött Szlovákiának, melyben arra figyelmeztet, hogy a kormány még mindig nem teljesítette a bírósági ítélet által is megerősített kötelezettségeit. Amennyiben nem történik érdemi változás, Szlovákiát újra beperelhetik, amely komoly pénzbírságot és akár a helyreállítási alap forrásainak elvesztését is maga után vonhatja. Michal Wiezik EP-képviselő szerint több tízmillió euróról beszélünk.A TANAP és más nemzeti parkok sorsa tehát nemcsak a szlovák természetvédelem, hanem az ország nemzetközi megítélése és gazdasági érdekei szempontjából is kulcskérdéssé vált. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor érdemben nem reagált a felszólításra. A kormány viszont a mai kihelyezett ülésén elfogadta a Nagy-Fátra Nemzeti Park 2025–2054 közötti időszakra vonatkozó gondozási programját, amely a minisztérium szerint jelentős mértékben hozzájárulhat az Európai Unió Bírósága által a siketfajd védelmével kapcsolatban 2022 júniusában megfogalmazott kifogások orvoslásához.A dokumentumban az szerepel, hogy a faj szlovákiai magpopulációja részben a Nagy-Fátrában él, a most elfogadott programnak köszönhetően pedig a nemzeti park területén a beavatkozásmentes övezetek kijelölésével a potenciális élőhelyek kiterjedése 2735 hektárról 3402 hektárra fog nőni.A természetes erdők Magyarországon is újra veszélybe kerültekTuzson Bence igazságügyi miniszter éppen április 22-én, a Föld napján nyújtotta be azt a 258 paragrafusból álló, ún. salátatörvény-javaslatot, amely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország szerint több ponton is gyengítené a környezetvédelmet és bővítené a tarvágás lehetőségeit a természetes erdőkben. Emellett megszüntetnék például a természetvédelmi hatóság jogkörét annak eldöntésében, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.A három zöld szervezet a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött közös levélben tiltakozott a törvénymódosítások ellen.A természetvédők úgy vélik, a javaslat célja, hogy törvénybe foglalják az óriási felháborodást kiváltó, 2022-es „tűzifarendelet” rendelkezéseit, amely az energiaválságra hivatkozva lehetővé tette volna őshonos, védett erdők tarvágását is. A széles körű tiltakozás hatására az agrárminiszter végül korlátozta a rendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené, így végleg zöld utat kaphat a tarvágás az erdőkben - figyelmeztetnek a természetvédők.A tűzifarendeletet egyébként az Alkotmánybíróság is alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntést azzal indokolta, hogy bár veszélyhelyzeti rendeletről van szó, a kivételes helyzet sem indokolja az erdeink védelmét biztosító jogszabályok gyengítését.Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője arra figyelmeztetett, hogy ma már alig vannak Magyarországon háborítatlan, természetes erdők.Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek – mutatott rá, hozzátéve: a szóban forgó a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait.A WWF Magyarország “Elég volt a védett erdők letarolásából!" címmel petíciót is indított a tűzifarendelet feltámasztása ellen, ezt eddig csaknem húszezren írták alá.
Szlovákia a vízközmű-infrastruktúra kiépítettsége terén messze elmarad az uniós átlagtól, a csatornázás pedig továbbra is csigalassúsággal folyik, becslések szerint az egész országban csak az évszázad második felére készülhet el. Egyelőre az sem tisztázott, hogy kinek a feladata a hiányzó vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése, és hogy miből lesznek finanszírozva a projektek. A környezetvédelmi minisztérium igyekszik a felelősséget a vízműtársaságokra hárítani, amelyek pedig az államra mutogatnak. Jelenleg a parlament előtt van a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, melyet a környezetvédelmi minisztérium készített elő, és amelyről csütörtökön tárgyalnak második olvasatban a képviselők.Az ellenzék szerint a javaslat újabb konfliktushoz vezethet a koalíción belül. Michal Sabo és Jana Hanuliaková, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselői azt állítják, hogy ha a második olvasatban a jogszabályt a Hlas módosító javaslataival együtt fogadják el, az hatástalanná válik, és nem fogja beteljesíteni eredeti célkitűzését.Tízmilliárdos adósságTomáš Taraba (SNS-jelölt) tárcája az eredeti törvénytervezettel azt akarta elérni, hogy a nem állami vízművállalatok a szabályozott tevékenységükből származó nyereségüket kizárólag a víziközmű-infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére fordíthassák. Korábban ugyanis az Állami Számvevőszék (NKÚ) felrótta a vízműveknek, hogy nem költenek eleget karbantartásra, miközben túl sok pénzt fordítanak szponzorációs és marketing célokra. A vízművek tulajdonosai jellemzően az önkormányzatok, de bizonyos esetekben vállalkozói körök állnak mögöttük.A PS szerint ugyanakkor a Hlas képviselői, Peter Kalivoda és Igor Šimko által beterjesztett módosító javaslat célja éppen az, hogy a szolgáltatók folytathassák a kritizált gyakorlatot, vagyis hogy a nyereséget ún. kiegészítő tevékenységekre is felhasználhassák - ami az ellenzék szerint simán lehet marketingtevékenység vagy mondjuk sportpálya építése is. Hanuliaková rámutatott:a törvényt azért is fontos lenne az eredeti célkitűzés megtartásával elfogadni, tehát kötelezni a szolgáltatókat arra, hogy a befolyó összegeket valóban a vízközmű-infrastruktúra fejlesztésére fordítsák, mert másfélmillió lakosnak még mindig nincs hozzáférése a csatornahálózathoz, félmillió lakosnak pedig a vezetékes ivóvízhez sem. Szlovákia ún. befektetései adóssága a kritikus infrastruktúra terén ráadásul mintegy 10 milliárd euróra rúg.A PS közölte: Taraba tervezetét első olvasatban támogatták, de a Hlas módosító javaslatait határozottan elutasítják. Most saját módosító javaslatot nyújtanak be, amely azonban a törvény lényegi részét, vagyis a nyereség infrastruktúrafejlesztésre való visszaforgatásának kötelezettségét nem érinti. Taraba államosítanaA javasolt törvénymódosítást még az első olvasatban való elfogadása előtt ugyanakkor több szervezet is bírálta. Stanislav Hreha, a vízműtársaságok szövetségének elnöke arra figyelmeztetett, hogy a módosítás értelmében tilos lenne a szennyvízgödrökből származó szennyvizet a vízműtársaságok tisztítótelepein kezelni, ez pedig különösen negatívan érintené azt az 1700 települést, ahol még mindig nincs kiépítve a csatornahálózat. Hozzátette: ezek a községek más módon nem tudják kezelni a szennyvizet, így fennáll a veszélye, hogy az illegálisan és környezetszennyező módon a természetes vizekbe kerülne.Bírálta a tervezetet Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke is, aki szerint az közegészségügyi vészhelyzethez vezethet, és másfél millió ember életminőségét veszélyeztetheti.Taraba ezeket az állításokat cáfolta, rámutatva, hogy a szennyvízgödrök ürítése nem szabályozott tevékenység, már most is külön kell fizetni érte. A miniszter egyben felvetette, hogy mivel a vízműtársaságok hosszú ideje képtelenek teljesíteni a vízközmű-infrastruktúra kiépítésével és karbantartásával járó feladataikat, „talán eljött az ideje annak, hogy az állam visszavegye az irányítást a vízművek felett”.Hreha a miniszter törekvéseire reagálva emlékeztetett, hogy a vízművek voltak már állami kézben. „Nem végződött jól, ezért 2002 és 2003 között végbement egy átalakítás, amely során a vízműveket az önkormányzatokhoz rendelték” – mutatott rá a szövetség elnöke, aki szerint az akkori állami vízművek gazdasági eredményeiből világosan látszik, hogy az állam nem volt képes ezeket a vállalatokat hatékonyan irányítani.Egyben rámutatott, hogy a törvény értelmében a vízművek nem kötelesek új infrastruktúrát kiépíteni, ez az állam feladata lenne.A V4-ek között is a legrosszabb helyen állunkSzlovákia már az Európai Unióhoz való csatlakozásakor kötelezettséget vállalt arra, hogy záros határidőn belül befejezi a vízközmű-infrastruktúra kiépítését, ami a mai napig nem történt meg, a háztartások csatornahálózatra való rákötése továbbra is rendkívül lassan halad. A Környezetpolitikai Intézet (IEP) elemzői szerint a mostani ütem mellett Szlovákia teljes csatornázása csak 2057 körül valósulhat meg. Jelenleg csak a települések alig több mint 41%-a csatornázott. Az ország a V4-ek közül a legrosszabb helyen áll e tekintetben, és az EU-átlag alatt teljesít, emiatt pedig több tízmillió eurós bírságok fenyegetik Szlovákiát – mutatott rá az euractiv.sk portál.Ahogy pedig arra a Magyar Szövetség az utóbbi években többször is felhívta a figyelmet, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Kapcsolódó cikkünk A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás "kritikus helyzetben" lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet. "A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzikAhogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. Több tízmilliós támogatásról lehet szóA kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. "És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak korábban elmondta: különösen aggasztó a helyzet például a Lévai járásban, de a probléma a Csallóközben sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig. A vízközmű-infrastruktúra kiépítését támogatja a Környezetvédelmi Alap is, ezek a források azonban korlátozottan állnak a községek rendelkezésére.
A kormány szerdai ülésén elfogadta a környezetvédelmi minisztérium javaslatát, amely kilátásba helyezi a hiányzó csatorna- és vízvezeték-hálózatok kiépítését a Lévai és Nagykürtösi járás "kritikus helyzetben" lévő településein. Hogy pontosan mely községek pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól, és mekkora keretösszeget fordít a tárca erre a projektre, egyelőre csak találgatni lehet. "A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzikAhogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. Több tízmilliós támogatásról lehet szóA kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. "És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig.
Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén, pedig az nemcsak tiszta és megújuló, hanem meglepően olcsó is. Szakértő segít eloszlatni a szélerőművekkel kapcsolatos tévhiteket. Szlovákia és Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban a szélenergia kihasználása terén. Míg Németországban csak tavaly 4000 MW-tal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége, nálunk ez a megújuló energiaforrás megdöbbentően elenyésző mértékben, mindössze 3 MW-tal járul hozzá az ország energiatermeléséhez. A közeljövőben ugyan ezt a teljesítményt fokozatosan 942 MW-ig növelnék, de pillanatnyilag szinte minden térségbeli ország lekörözi Szlovákiát.Romániában például a 3100 MW-t is meghaladja a szélerőművek beépített teljesítménye, ami az ország áramtermelési kapacitásának a 14 százalékát jelenti. Az EU-s átlag egyébként tavaly 19 százalék volt, de az éllovas Dániában ez az arány 56 százalék. Magyarország jelenleg 1 százalékon áll, Szlovákiában viszont még ennél is jóval kisebb mértékben veszi ki a részét a mindössze öt darab, 20 évvel ezelőtt épített szélerőmű az áramtermelési kapacitásból.Az ország ellen egyébként az Európai Bizottság keresetet indíthat, amiért késlekedik a megújuló energiaforrások és a villamosenergia-tárolási megoldások engedélyezésének egyszerűsítésével. Ugyanakkor sok esetben nemcsak a bürokrácia akadályozza a szélerőművek kiépülését, hanem a lakossági tiltakozások is. Kapcsolódó cikkünk Kürt/Kisújfalu/Fűr/Bátorkeszi | Eddig több mint háromszázan írták alá azt a petíciót, amelyben Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu, Bátorkeszi, illetve más települések lakosai tiltakoznak az ellen, hogy a falvaik közvetlen közelében szélerőműparkot építsenek. A beruházás megosztotta az érsekújvári, párkányi és komáromi térség lakosait. A petíció megfogalmazói több okot is felsoroltak, amiért nem tudnak egyetérteni a tervezett beruházással. Véleményük szerint a 200 méternél magasabb szélturbinák drasztikusan hatnának a festői tájra, és az itt található Párizsi mocsarak védett terület ritka madárfajoknak ad otthont és idegenforgalmi szempontból, de az ingatlanok értékét tekintve sem vonzó számukra az ajánlat. Attól tartanak, hogy a turbinák zaja, mozgása negatív hatással lesz a környékbeli vadon élő állatokra és madarakra, elriasztva őket természetes élőhelyükről. Kürt önkormányzata a közösségi oldalon közzétett egy állásfoglalást azzal, hogy nem szeretnék, ha különféle rémhírek terjednének erről a beruházásról. Ebben többek közt az áll, hogy a község önkormányzata évek óta keresi a lehetőséget, honnan tudna a község fejlesztésére pénzügyi forrásokat szerezni az állami forrásokon kívül. 2019 óta tervezik„2019 őszén jelentkezett egy beruházó, hogy szeretne a térségben szélerőműparkot létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba került. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióra, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőműparkok működését, azok pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy mintegy 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek, adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt szerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem. A kilátóból nézve nem volt jele semmi természetre káros hatásnak, a szélerőmű közvetlen közelében őzek tanyáztak, madarakat is láttunk átrepülni, kikerülték a lapátokat, hisz épp a madarak megóvása miatt vannak piros és fehér színnel festve” – áll az állásfoglalásban. Az energiapark megépítésének szándékát a misztérium tudatta az összes érintett hivatallal, Kürt, Kisújfalu, Bátorkeszi polgármesteri hivatalával. „Nyilvános lakossági bemutatóra is sor került, amit a község az előírások szerint hirdetett meg, a lakosság érdeklődésének hiányában a községi hivatal alkalmazottai és a községi képviselők hallgatták meg a beruházó prezentációját. Kürt község önkormányzata azzal a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe, hogy az évi bevételből a községi ingatlanokat fejlessze, új építkezési telkeket nyithasson, magánkézben lévő elhagyatott házakat vásároljon meg, nehogy idegen kézbe kerüljenek. A lebontást követően olcsó építkezési telekként szolgáljanak a kürti fiatal családoknak, hogy a szülőfalujukban maradjanak, gyerekeik a helyi óvodát és iskolát látogassák. A község számára a beruházás anyagi vonzata jelenlegi árfolyamon évi 30 ezer euró, 25 éves szerződés esetében, inflációs záradékkal is mintegy egymillió euró” – tájékoztatták a lakosokat. Bátorkesziben is téma a szélparkA szélpark kérdése nagyban érinti a szomszédos Bátorkeszit is. Három turbina a kürti határ déli csücskében épülne meg, azonban ez a helyszín rendkívül közel van a nagyközség belterületéhez. Emiatt Bátorkeszi hivatalos Facebook-oldalán Labancz Roland polgármester egy posztban kikérte a helyiek véleményét. A kommentek sorát böngészve világos, hogy a beruházást ellenzők vannak többségben – ám több semleges, ill. támogató kommentárt is olvashatunk a poszt alatt. Magában a szövegben egyébként a község azt állítja, nem kaptak tájékoztatást Kürttől:Sajnos annak idején a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptunk semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudjuk biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az egyes településeken.A nagyközség később közölte a lakossági petíciót is.(Száz Ildikó, Vataščin Péter) Ezzel összefüggésben megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy kikérjük a véleményét a szélerőművekkel szemben emelt leggyakoribb kifogásokról. Az alábbiakban felsoroljuk a hat, leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő segítségével tisztázzuk, hogy mi igaz ebből, és mi tévhit.1. A szélturbinák veszélyesek a madarakra és denevérekre, zavarják a helyi ökoszisztémát„Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a szélerőművekkel kapcsolatban. Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házi macskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.Még a villanyvezetékek is sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a madarakra, mint maguk az erőművek” - emelte ki a szakértő. Ez egyébként azért van így, mert a szélerőművek helyének megállapításakor ornitológusok bevonásával környezeti hatásvizsgálatot végeznek, így előzve meg, hogy a szélturbina madárvonulási útvonalakat keresztezzen.„A valóság tehát az, hogy a környezeti hatás tekintetében jelenleg a szélerőmű a legkörnyezetkímélőbb módja az energiatermelésnek a világon, és ez egyébként a szén-dioxid-kibocsátás viszonylatában is igaz” - szögezte le Magyar László.2. A szélerőművek túl zajosak, zavarják a lakosságotMagyar László ezt azzal cáfolta, hogy a modern szélerőműveket szigorú zajvédelmi szabályok szerint helyezik el. Magyarországon például 700 méteres védőtávolságot írnak elő a lakóépületektől, ezen a távolságon túl pedig a zajszint már jóval egy háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajszintje alatt marad.„A gyakorlatban végzett méréseink is ezt igazolják: egy helyszíni zajmérés során például kiderült, hogy a szél erősebb zajt keltett a mikrofonon, mint maga a szélturbina. A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határ menti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk – olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését” – fejtette ki a szakértő. 3. A szélerőművek masszív betonalapjai értékes termőföldeket foglalnak el, és megbolygatják a talajtAz energiaszakértő ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szélturbinákhoz valóban mély, akár 10 méteres betonalap készül, de ez egy konkrét ponton történik, nem a teljes környező földterületen. Az alapot általában nem bontják el a turbina életciklusa végén, hanem ugyanoda új, modernebb turbinát telepítenek. Ezáltal a hosszú távú területhasználat kifejezetten hatékonynak mondható más ipari létesítményekhez vagy erőművekhez képest.Ami a mezőgazdaságra gyakorolt hatást illeti: a szélerőművek óriási előnye például a napelemparkokkal szemben, hogy valójában rendkívül kis földterületet foglalnak el, kevesebbet, mint egy nagyobb épületkomplexum vagy út. Vagyis sokkal kisebb területen képesek nagy mennyiségű energiát termelni. A betonalap esetében kevesebb mint 0,1 hektárról beszélünk, ehhez jön még a bekötőút, ami viszont általában egy felújított, korábban is használt mezőgazdasági útszakasz, amelynek a leburkolása a gazdáknak is kedvez– hangsúlyozta Magyar.Hozzátette: igaz, hogy a szélturbinák között több száz méteres távolságot kell tartani, tehát egy „szélerőműpark” ténylegesen nagy területre terjed ki, de az nem elveszett terület, két turbina között ugyanis a föld ugyanúgy művelhető, emellett legeltetés vagy más mezőgazdasági használat is lehetséges. Ráadásul a földtulajdonos, a gazda vagy önkormányzat bérleti díjat kap, ami éves fix jövedelmet jelent.4. A szélerőművek nem csökkentik a lakosság áramköltségeit, ezért nem éri meg az érintett településnekMagyar László ezzel a felvetéssel kapcsolatban az Új Szónak elmondta: a szélerőművek közvetlenül valóban nem garantálnak az érintett települések lakóinak olcsóbb áramot, de ezért nem a technológia okolható, hanem a jelenlegi szabályozási keret. „Számos országban már megvalósult az ún. energiademokrácia, ahol a lakosok és önkormányzatok maguk is tulajdonosai lehetnek egy-egy erőműnek. Németországban például közösségi finanszírozással épülnek szélerőművek, a résztvevők pedig éves hozamot kapnak befektetéseik után. Dániában minden földtulajdonos, aki az erőművet látja a saját földjéről, részesedést kaphat a nyereségből” - sorolta a szakértő a külföldi példákat.Hozzátette: bár Magyarországon és Szlovákiában ezek a modellek még nem terjedtek el, az irány adott, és hosszú távon a decentralizált energiatermelés egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ugyanakkor az érintett településeknek már most is származik bevételük egy-egy telepített erőműből, például iparűzési adó, illetve földbérleti díj formájában. 5. A szélerőművek mérgező anyagokat bocsáthatnak ki, szennyezve a talajt és a vizeketMagyar László szerint ez a tévhit teljesen megalapozatlan. A működő szélerőművek nem égetnek, nem bocsátanak ki kipufogógázt vagy egyéb emissziót, és a telepítésük során sem alkalmaznak olyan veszélyes vegyületeket, amelyek a talajba vagy vízbe juthatnának. Az állítólagos „mérgező bevonatokra” sincs bizonyíték – ha lennének ilyen problémák, azok globális léptékben is komoly figyelmet kapnának, tekintve, hogy világszerte több millió turbinát üzemeltetnek. „Ezzel szemben a fosszilis erőművek vagy a bányászat – elég csak a Sajó folyó szennyezésére gondolni – valós és dokumentált környezeti károkat okoznak. A szélenergia a legtisztább energiatermelési módok közé tartozik” – mutatott rá az Energiaklub szakértője.6. A szélerőművek rövid élettartamúak, és az újrahasznosításuk nem megoldottA szakértő egyik felvetéssel sem ért egyet. Elmondása szerint a szélturbinák tipikus élettartama 25-30 év, de a jól karbantartottak ennél is tovább üzemelnek, amikor pedig működésképtelenné válnak, ugyanarra az alapra új telepíthető.Magyar rámutatott, hogy ma már az újrahasznosítás sem jelent különösebb gondot. „A működésképtelenné vált alkotóelemek elbontása minden esetben kötelező a beruházóra nézve. A turbinák anyagmennyiségének 85-90%-a ráadásul újrahasznosítható. Az acélból, kompozit anyagból hasznos tárgyak, például buszmegállók, biciklitárolók készülnek. Nemrég pedig egy konferencián az egyik előadó azzal büszkélkedett, hogy a cipője döntően újrahasznosított szélerőmű-komponensekből készült” – magyarázta a szakértő. Ezen túl a lapátok újrahasznosítása is folyamatosan fejlődik: Európában több olyan projekt is fut, amelyek keretében a kompozit lapátokból cementgyártásban használt alapanyag, vagy más ipari termék készül. 🔹 Olcsó és tiszta energiaforrás – Hazai előállítású, környezetbarát villamos energiát termel, nincs szén-dioxid-kibocsátás működés közben. 🔹 Csökkenti az importfüggőséget – Mérsékli az áramimport és a földgázfelhasználás mértékét, így növeli az ország energiafüggetlenségét. 🔹 Kiegészíti a naperőműveket – Téli időszakban és éjszaka is termel, így kiegyensúlyozza a napenergia szezonális és napi ingadozásait. 🔹 Gyors szén-dioxid-megtakarítás– Már fél év alatt „klímasemlegessé” válik, azaz ennyi idő alatt megtérül a gyártás és telepítés CO₂-lábnyoma. 🔹 Technológiai fejlődés– A mai turbinák már alacsonyabb szélsebességnél is működnek, magasabbak, hatékonyabbak, így többet termelnek. 🔹 Piaci alapon is versenyképesek – Működésükhöz nincs szükség állami támogatásra, gazdaságilag önfenntartók. 🔹 A legolcsóbb áramtermelési mód – A legfrissebb adatok szerint a szélenergia ára 2010 és 2023 között 70%-kal csökkent, ma a legolcsóbb energiatermelési forma a világon. (forrás: greenfo.hu)
Kürt/Kisújfalu/Fűr/Bátorkeszi | Eddig több mint háromszázan írták alá azt a petíciót, amelyben Kürt, Fűr, Perbete, Kisújfalu, Bátorkeszi, illetve más települések lakosai tiltakoznak az ellen, hogy a falvaik közvetlen közelében szélerőműparkot építsenek. A beruházás megosztotta az érsekújvári, párkányi és komáromi térség lakosait. A petíció megfogalmazói több okot is felsoroltak, amiért nem tudnak egyetérteni a tervezett beruházással. Véleményük szerint a 200 méternél magasabb szélturbinák drasztikusan hatnának a festői tájra, és az itt található Párizsi mocsarak védett terület ritka madárfajoknak ad otthont és idegenforgalmi szempontból, de az ingatlanok értékét tekintve sem vonzó számukra az ajánlat. Attól tartanak, hogy a turbinák zaja, mozgása negatív hatással lesz a környékbeli vadon élő állatokra és madarakra, elriasztva őket természetes élőhelyükről. Kürt önkormányzata a közösségi oldalon közzétett egy állásfoglalást azzal, hogy nem szeretnék, ha különféle rémhírek terjednének erről a beruházásról. Ebben többek közt az áll, hogy a község önkormányzata évek óta keresi a lehetőséget, honnan tudna a község fejlesztésére pénzügyi forrásokat szerezni az állami forrásokon kívül. 2019 óta tervezik„2019 őszén jelentkezett egy beruházó, hogy szeretne a térségben szélerőműparkot létesíteni, és a többi község közt Kürt község neve is szóba került. Mivel állami beruházások nem jellemzőek a déli régióra, így elkezdtük tanulmányozni a szélerőműparkok működését, azok pozitív és negatív hatásait szakemberek bevonásával. A kürti önkormányzat tagjai 2019. november 14-én Ausztriába utaztak megvizsgálni a beruházó cég működését. Két szélerőművet látogattak meg, egy mintegy 15 éve működőt és egy új generációsat, amit hetekkel előtte építettek, adtak át. Mindkét toronyba felmentek létrán, csigalépcsőn egész a gépházig. A régi torony kilátóval volt szerelve, ahol több mint 1 órát töltöttek közvetlenül a turbina alatt, itt elmagyarázták a működési elvét. Nem volt zavaró a gépház zaja még a gép belsejében sem. A kilátóból nézve nem volt jele semmi természetre káros hatásnak, a szélerőmű közvetlen közelében őzek tanyáztak, madarakat is láttunk átrepülni, kikerülték a lapátokat, hisz épp a madarak megóvása miatt vannak piros és fehér színnel festve” – áll az állásfoglalásban. Az energiapark megépítésének szándékát a misztérium tudatta az összes érintett hivatallal, Kürt, Kisújfalu, Bátorkeszi polgármesteri hivatalával. „Nyilvános lakossági bemutatóra is sor került, amit a község az előírások szerint hirdetett meg, a lakosság érdeklődésének hiányában a községi hivatal alkalmazottai és a községi képviselők hallgatták meg a beruházó prezentációját. Kürt község önkormányzata azzal a szándékkal vágott bele ebbe a projektbe, hogy az évi bevételből a községi ingatlanokat fejlessze, új építkezési telkeket nyithasson, magánkézben lévő elhagyatott házakat vásároljon meg, nehogy idegen kézbe kerüljenek. A lebontást követően olcsó építkezési telekként szolgáljanak a kürti fiatal családoknak, hogy a szülőfalujukban maradjanak, gyerekeik a helyi óvodát és iskolát látogassák. A község számára a beruházás anyagi vonzata jelenlegi árfolyamon évi 30 ezer euró, 25 éves szerződés esetében, inflációs záradékkal is mintegy egymillió euró” – tájékoztatták a lakosokat. Bátorkesziben is téma a szélparkA szélpark kérdése nagyban érinti a szomszédos Bátorkeszit is. Három turbina a kürti határ déli csücskében épülne meg, azonban ez a helyszín rendkívül közel van a nagyközség belterületéhez. Emiatt Bátorkeszi hivatalos Facebook-oldalán Labancz Roland polgármester egy posztban kikérte a helyiek véleményét. A kommentek sorát böngészve világos, hogy a beruházást ellenzők vannak többségben – ám több semleges, ill. támogató kommentárt is olvashatunk a poszt alatt. Magában a szövegben egyébként a község azt állítja, nem kaptak tájékoztatást Kürttől:Sajnos annak idején a kezdeti szakaszban a kürti önkormányzat részéről nem kaptunk semmiféle tájékoztatást az elképzelésről, így azt sem tudjuk biztosan, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja ezt az elképzelést az egyes településeken.A nagyközség később közölte a lakossági petíciót is.(Száz Ildikó, Vataščin Péter)
435 millió eurós energiatámogatást kapnak a háztartások uniós forrásokból – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Robert Fico (Smer) kormányfő Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter és pártja parlamenti képviselőinek társaságában a szerdán jóváhagyott konszolidációs csomag kapcsán. Fico bejelentése szerint a kormány jövőre garantálja a villany és a gáz árát a háztartások számára. „Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter javaslatát megvitatta és támogatja a koalíció. 435 millió eurós energiatámogatás lesz, amit nem az állami költségvetésből állunk, hanem az uniós alapok rovására” – jelentette ki Fico.Fico szerint a jóváhagyott konszolidációs csomag már nem módosul. „A konszolidáció elengedhetetlen ahhoz, hogy rendbe tegyük az államháztartást, és a 2027-ben felálló új kormány rendben tudja átvenni. Mert 2023-ban egyáltalán nem volt rendben” – mondta a kormányfő.Kiemelte pártja képviselőinek magatartását a szavazásnál. Szerinte a Smer-SD úgy állt hozzá a konszolidációhoz, ahogy szükséges volt, de közben megőrizte értékeit.Fico elképzelhetőnek nevezte, hogy már októberben megszavazza a parlament a 2026-os költségvetést, ehhez október 15-ig elő kell terjesztenie a kormánynak. „A konszolidációs törvény elfogadása volt az első feltétele a 2026-os költségvetés elfogadásának. Úgy vélem, idén rekordidőben fogadhatjuk el a költségvetést, talán már októberben” – húzta alá a kormányfő.„Nagyra értékelem, hogy a közjogi méltóságok a béreik befagyasztásáról döntöttek. A kormány esetében ezt alkotmánytörvény szabályozza, be lettek fagyasztva a béreink, emellett magasabb lesz a jövedelemadónk” – hangsúlyozta.„Nyugodtan kijelenthetem, hogy a költségtérítéseink a 2025-ös szinten maradnak, ezt kormányhatározat szabályozza. Ennek semmi köze a konszolidációs törvényhez. Ha megállapodnak a miniszterek, 2026-ban is a 2025-ös szinten marad a költségtérítés, erről határozatot fogadunk el” – tette hozzá Fico.
Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor. Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról. A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé. A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta. A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg. „Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj" – rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanapA koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz. Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva. Kamenický egyedül maradtKét napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában. Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén. Kapcsolódó cikkünk Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása. Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra. „37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani” – kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot. „A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt.
Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása.
Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor. Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról. A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé. A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta. A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg. „Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj" – rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanapA koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz. Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva. Kamenický egyedül maradtKét napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában. Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén. Kapcsolódó cikkünk Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása. Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra. „37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani” – kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot. „A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt.
Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek. A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené. „Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék” – magyarázta Zsupcsan.15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet. A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként. Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fogEgy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót. Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.Hiányoznak a célzott intézkedésekZsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak” – hangsúlyozta az elemző.Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint. Kapcsolódó cikkünk Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek. A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagotA legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.Közös álláspontjuk, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat. Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása.
Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció. Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.Megszorítások fogcsikorgatvaAz ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.ÖnspórolásKamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is. A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.Fájdalmasabb kiadásokA konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam. Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik. Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is. Kapcsolódó cikkünk A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter. „Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický. Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.