Ha a KDH megszavazza az alkotmánymódosítást, a PS komolyan újragondolja a két párt viszonyát

Štefunko erről az STVR Sobotné dialógy (Szombati párbeszédek) című műsorában beszélt, amelynek egyik témája a koalíció által indítványozott alkotmánymódosítás volt, amelyről várhatóan jövő héten szavaz a parlament, és amely egyebek mellett tiltaná a béranyaságot, és kimondaná, hogy két nem létezik: férfi és nő. A PS alelnöke szerint a szlovák társadalomnak ennél sokkal fontosabb problémákkal kell megbirkóznia. Igor Janckulík, a KDH parlamenti frakciójának vezetője pénteken megerősítette, hogy a módosítást a KDH tíz képviselője - František Mikloškót kivéve - meg fogja szavazni.

A műsor másik vendége Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter és a Hlas elnöke volt, aki Štefunkónak címezve kijelentette: foglalkoznak a kórházakkal, a hidakkal és az egyéb általa említett problémákkal is, de ez még nem zárja ki, hogy elfogadjanak egy olyan alkotmánymódosítást, amely szerinte a normalitást képviseli. Hozzátette: a Hlas továbbra is szeretné elérni, hogy az alkotmányból kerüljön ki az a paragrafus, amely akadályozza, hogy az országot több választókerületre osszák fel. Andrej Danko, az SNS elnöke ugyanakkor pénteken leszögezte, hogy a pártja ezt a javaslatot nem támogatja.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

Az SNS elnöke szerint olyan kompromisszumos megoldást találtak, amely megfelel a koalíciós pártoknak és egyes ellenzéki képviselőknek is. Robet Fico szoros szavazásra számít.

Hétfőn módosulhat az alkotmány, jelentette be pénteken Andrej Danko. Az SNS elnöke azt állítja, hogy olyan kompromisszumos megoldást találtak, amely megfelel a koalíciós pártoknak és az ellenzék egy részének is.

A javaslatot nem részletezte, annyit azonban elárult, hogy az SNS nem támogatja a választási rendszer olyan módosítását, amely az országot több választókerületre osztaná, ami a Hlas javaslata volt.

A javaslatot állítólag hamarosan nyilvánosságra hozzák.

Robert Fico megerősítette Andrej Danko szavait, de szerinte nagyon szoros szavazásra kell számítani.

Ez a módosítás a józan észről szól

- mondta a kormányfő.

A KDH és a KÚ beadta a derekát

A TASR állami hírügynökségnek a KDH megerősítette, hogy valóban meg fogják szavazni az alkotmány módosítását.

A KDH-nak sikerült valamennyi prioritását beépíteni a javaslatba, kivéve a lelkiismereti fenntartás megerősítését

- magyarázta pártja álláspontját Igor Janckulík, a KDH parlamenti frakciójának vezetője. Szerinte az alkotmányba bekerül a béranyaság tiltása, illetve az is, hogy két nem létezik: férfi és nő. A módosítást a KDH 10 képviselője fogja megszavazni, František Mikloško továbbra sem hajlandó a Smerrel összefogni az alkotmány módosítása érdekében.

A 10 KDH-s képviselő mellett a kormánykoalíció számolhat a Keresztény Unió (KÚ) két képviselőjének szavazatával is. A 79 koalíciós képviselő mellett így 12 ellenzéki is megszavazhatja az alkotmány módosítását, ami már alkotmányos többséget jelent.

Továbbra sem világos azonban, hogy hogyan módosul a nemzetközi szerződések, ezzel együtt az uniós jog előnyben részesítésének korlátozása. Az eredeti elképzelés szerint kultúr-etikai kérdésekben a szlovák jogrendszer előnyt élvezett volna a nemzetközi szerződésekkel szemben, ami azonban ellentétes az uniós szabályozással.

Danko bízik benne, hogy Fico nem szavazza meg az újabb szankciókat

Danko beszélt arról is, hogy a kormánynak be kellene tartania a parlamenti határozatot, amely a kormánytagok számára megtiltja, hogy újabb szankciókat szavazzanak meg Oroszország ellen.

Robert Fico miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy olyan szankciókat nem fog támogatni, amelyek „ellentétesek Szlovákia érdekeivel”. Ebből azonban még nem következik, hogy Szlovákia minden Oroszország elleni szankciót elutasít. A 18. szankciós csomagról június végén fog dönteni az Európai Tanács.

Nem tetszik a KDH változása az ellenzéknek

Nem örül a többi ellenzéki párt, hogy a KDH lepaktál a kormánykoalícióval az alkotmány módosítása érdekében. A Progresszív Szlovákia (PS) azonban egyelőre abban bízik, hogy az alkotmánymódosítási kísérlet kudarcot vall. Martin Dubéci (PS) frakcióvezető szerint a koalíciós és a KDH-s képviselők között is vannak olyanok, akik nem lelkesednek túlzottan a kompromisszumért. A frakcióvezető arra is figyelmezteti a KDH-t, hogy Robert Fico célja elsősorban az ellenzék megosztása. “Tárgyalunk, aktívan lobbizunk, de a döntő a keddi szavazás lesz” - idézte Dubécit a TASR hírügynökség. Az alkotmánymódosítás vitája hétfőn kezdődik, de a szavazásra várhatóan csak kedden este kerül sor.

Dubéci szerint a KDH és a Smer paktuma nehezítheti a KDH és a többi ellenzéki párt együttműködését.

Aggodalomra ad okot, ha azt látjuk, hogy a KDH úgy táncol, ahogy a Smer fütyül

- mondta Dubéci, de hozzátette, hogy egyelőre még nem akar végső következtetéseket levonni.

Hasonlóan vélekedik a KDH és a koalíció közti megállapodásról Mária Kolíková, az SaS parlamenti képviselője is. Szerinte a tervezett módosítás demokráciaellenes, és utat nyit bárminek, amit Robert Fico módosítani akar. “A KDH egyszerűen más lesz az alkotmány módosítása után” - mondta Kolíková.

Kedden találkozik Pellegrini a koalíciós és az ellenzéki pártok elnökeivel

A műsor másik kiemelt témája a védelmi kiadások növelése volt. A Hlas elnöke, Matúš Šutaj Eštok a műsorban bejelentette, hogy az erről szóló kerekasztal-beszélgetésére kedden, 13:00 órakor kerül sor. Ez utóbbit Peter Pellegrini köztársasági elnök hívta össze, hogy a koalíciós és az ellenzéki pártelnökökkel közösen vitassa meg a biztonsági és védelmi kiadások növelésének kérdését még a júniusi hágai NATO-csúcs előtt.

Šutaj Eštok ezzel kapcsolatban elmondta:

a Hlas részt vesz a kerekasztal-beszélgetésen, és olyan emelést fog szorgalmazni, amely nem hat negatívan a szlovákiai lakosok életminőségére, mivel az szerinte nem történhet az emberek, és főleg nem a legsebezhetőbb csoportok rovására.

Ivan Štefunko, a PS alelnöke úgy foglalt állást, hogy a pártja támogatja a védelmi kiadások növelését, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az anyagi forrásokat jó stratégiával, hatékonyan kell felhasználni.

Kapcsolódó cikkünk

Pozsony |

A NATO tagállamainak védelmi miniszterei – beleértve Robert Kaliňákot is – pénteken megegyeztek, hogy jelentősen növelik védelmi kiadásaikat. A cél a GDP 5 százaléka, ami azt jelenti, hogy Szlovákiának 2,5-szörösére kellene növelnie a védelemre fordított összeget. A terv a koalícióban is komoly vitát váltott ki, egyelőre inkább Peter Pellegrinit támadják.

A koalícióban is éles vitát váltott ki, hogy a NATO-tagállamok védelmi miniszterei megállapodtak a védelmi kiadások jelentős növelésében. A cél, hogy minden tagállam GDP arányosan 5 százalékot költsön a védelemre, amiből 3,5% a hadsereg fejlesztésére menne, 1,5% pedig az úgynevezett kettős célokat szolgáló beruházásokra. Ez utóbbiban lehetne közútfejlesztés, a kórházi infrastruktúra fejlesztése és még több más olyan projekt is, amely a hadsereg céljai mellett civil célokat is szolgál.

A védelmi kiadások növeléséről múlt hét elején beszélt Peter Pellegrini köztársasági elnök is, aki az úgynevezett Bukaresti Kilencek vilniuszi találkozóján kijelentette, hogy Szlovákia is támogatja a védelmi kiadások jelentős növelését.

Teljes mértékben támogatom, hogy költsünk többet (a védelmi kiadásokra), és így erősítsük meg a NATO európai szárnyát. Ezért Szlovákia támogatja a védelmi kiadásoknak a GDP 3,5 plusz 1,5 százalékra való emelését

– jelentette ki Pellegrini a TASR hírügynökség szerint.

Mark Rutte, a NATO főtitkára történelmi mérföldkőnek nevezte a tagállamok minisztereinek pénteki egyetértését. A főtitkár szerint a szövetséges országoknak elsősorban a légvédelmi rendszereik modernizációját kell végrehajtaniuk, emellett a nagy hatótávolságú rakétarendszereket és a szárazföldi erőket kell fejleszteniük. Jelenleg azonban még a 32 tagú szövetségnek csak 22 tagja teljesíti a korábban elfogadott, a GDP 2 százalékát előirányzó tervet a védelmi kiadásokra, pedig erről már 2014-ben döntött a NATO.

Kapcsolódó cikkünk

A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben, a tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján.

„Széles körű a támogatás. Pete Hegseth amerikai védelmi ma azt mondta: csaknem konszenzus van, tehát tényleg közel vagyunk a megállapodáshoz” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár.

Mint mondta, a NATO előtt most az a feladat áll, hogy teljesítse a megnövekedett védelmi igényeket, amihez a tagállamoknak jelentősen növelniük kell beruházásaikat. A közelgő hágai csúcstalálkozó egyik fő témája egy új, átfogó védelmi beruházási terv elfogadása lesz, amely szerint a tagállamoknak a GDP 5 százalékát védelmi célokra kell fordítaniuk: ebből 3,5 százalék a közvetlen védelmi kiadásokra, míg 1,5 százalék biztonsági és védelmi jellegű beruházásokra, például infrastruktúrára és a védelmi ipar fejlesztésére jutna – taglalta.

„A 3,5 százalék természetesen közvetlenül kapcsolódik a képességcélokhoz. Ezekben még mindig nagy hiányosságok vannak, különösen úgy, hogy mindeközben Oroszország újraépíti katonai erejét. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, ezért el kell érnünk a 3,5 százalékos alapvető kiadási szintet. Ezért kell a 1,5 százalék olyan dolgokra, mint a katonai mobilitás, az ipari kapacitás, a társadalmi felkészülés – máskülönben nem vagyunk védhetők” – jelentette ki.

A főtitkár hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó zárónyilatkozata csak akkor válik véglegessé, amikor azt hivatalosan elfogadják, ugyanakkor már most körvonalazhatók a központi témák. A dokumentum három fő területre fog fókuszálni: a védelmi kiadások növelésére, a szövetség védelmi képességeinek megerősítésére, valamint az erőforrások igazságos elosztására. Emellett kiemelt cél, hogy Ukrajna megkapja a szükséges támogatást az Oroszország elleni harc folytatásához, és a háború igazságos és tartós békével zárulhasson.

Azzal kapcsolatban, hogy a tagországok védelmi miniszterei csütörtökön új hibridstratégiát fogadtak el, Rutte elmondta: a hibrid támadások a hagyományos hadviselés mellett egyre nagyobb szerepet kapnak, ezért a NATO-nak fel kell készülnie ezek egységes kezelésére.

Mint mondta, a „hibrid fenyegetések” valójában egy gyűjtőfogalom, amely számos, egymástól eltérő, de veszélyes tevékenységet ölel fel. Ide tartozhat például egy nagyvállalat vezérigazgatója elleni merényletkísérlet, a kereskedelmi repülőgépek elektronikus zavarása a NATO légterében vagy kibertámadások, mint amilyet az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) is elszenvedett – taglalta.

Rutte a sajtótájékoztatón megerősítette: a nukleáris elrettentés továbbra is kulcsfontosságú biztonsági garancia. A NATO nukleáris szövetség marad, amíg léteznek ilyen fegyverek, és gondoskodik arról, hogy elrettentő képességei a jövőben is hitelesek és hatékonyak maradjanak – jelentette ki.

Pellegrini lett a bűnbak

A koalíción belül elsősorban Peter Pellegrinit támadják. Andrej Danko, az SNS elnöke már korábban is támadta a védelmi kiadások növelését, az STVR hétvégi vitaműsorában kifejezetten Peter Pellegrinit támadta. Kijelentette, hogy a köztársasági elnöknek nem volt mandátuma ilyen kijelentésre, és hogy a „védelmi kiadások jelenlegi növelése a jelenlegi helyzetben nem aktuális”, és híven önmagához „teljes őrültségnek” nevezte a kiadások növelését. Danko kijelentése azért is furcsa, mivel Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter pénteken a NATO védelmi minisztereinek találkozóján szintén megszavazta a védelmi kiadások növelését.

Danko a védelmi kiadások növekedésével kapcsolatban az Európai Uniót is támadta, pedig annak semmi köze a NATO-hoz.

Ha az Európai Unió ezen az őrült úton megy tovább, ha ilyen mértékben fogunk fegyverkezni, ahogyan azt tervezzük, akkor annak nagyon rossz vége lesz

– jelentette ki az SNS elnöke. Szerint ezzel első lépésben tönkre tesszük saját gazdaságunkat. „A második lépés a harmadik világháború lehet” – riogatta az embereket Danko.

Fico nem híve a gyors emelésnek

Robert Fico kormányfő sem áll egyértelműen védelmi minisztere mögött, sőt, az ugrásszerű emelést „félőrültségnek” nevezte. Vasárnapi sajtótájékoztatóján azonban nem is utasította el teljesen tervet. „A védelmi kiadások ugrásszerű növelése lehetetlen, ezzel nem fogok egyetérteni” – mondta Fico, de a kiadások növelését nem utasította el teljesen. Arról azonban nem beszélt, hogy ő milyen növekedési ütemet tart elképzelhetőnek.

Le kell ülni, és meg kell mondani, hogy mire van pénzünk

– mondta a kormányfő. Ő már korábban kijelentette, hogy a köztársasági elnöknek egy széles körű kerekasztal-megbeszélést kellene összehívnia, amelyen az ellenzék is részt venne. Még annyit tett hozzá, hogy el kell dönteni: „tankokat vegyünk, vagy a nyugdíjasokat támogassuk”.

A Hlasra még mindig komoly befolyással bíró Pellegrini kijelentését még a hlasos politikusok is óvatosan kommentálták. Peter Žiga (Hlas), a parlament alelnöke szerint Pellegrini ezzel csak vitát kezdeményezett a védelmi kiadások növeléséről. „Én ezt úgy érzékelem, hogy a köztársasági elnök kész párbeszédet kezdeni a védelmi kiadások növeléséről” – mondta a parlament alelnöke.

Nem azonnal emelnék

Pellegrini később maga is óvatosabban nyilatkozott. Szerinte ugyanis nem ugrásszerű, hanem fokozatos növekedésről lenne szó.

A tagállamok évente 0,2 ponttal növelhetnék a kiadásaikat. Ez azt jelentené, hogy a megcélzott határt mintegy 7 év múlva érnénk el

– magyarázta Pellegrini. Szerinte Szlovákia ennél is lassabban, mintegy 10 éven belül érné el az 5 százalékos határt.

A védelmi kiadások jelenlegi, 2 százalékos értéke mintegy 2,4 milliárd euró, vagyis a GDP 1 százaléka 1,2 milliárd euró. Aktuális számokat nézve a 3,5 százalék tehát plusz 1,8 milliárd euró lenne, ami a költségvetést figyelembe véve komoly megszorításokat okozna más tételeknél. A 13. havi nyugdíj például 2024-ben mintegy 830 millió euróba került. A védelmi költségek növelése téma lesz a NATO hágai csúcstalálkozóján is, június 24-25-én a tagállamok vezetői újra átveszik ezt a kérdést. Hágában szintén Pellegrini képviseli majd Szlovákiát.

Šutaj Eštko a műsorban kilátásba helyezte azt is, hogy az ún. COVID-amnesztiákról szóló törvény újratárgyalását, amelyet Peter Pellegrini államfő megvétózott, a parlament szeptemberi ülésére halasztják. Szeretnék ugyanis először látni Peter Kotlár (SNS-jelölt) járványügyi kormánybiztos jelentését a pandémia kezeléséről, amelyet június végéig kell bemutatnia.

Šutaj Eštok Irán megtámadásáról: fokozzuk a biztonsági intézkedéseket

A műsorban külügyi témák is szóba kerültek, elsősorban a közel-keleti válság. Šutaj Eštok és Štefunko is kitérő választ adtak arra a kérdésre, hogy Izrael népirtást követ-e el a Gázai övezetben. A Hlas elnöke szerint ennek eldöntése a nemzetközi bíróságok feladata, nem a politikusoké.

Štefunko a civil áldozatok magas számára és a humanitárius katasztrófára utalva hozzátette: ami ott történik, azt nem tudja másként értékelni, mint súlyos jogtalanságként és igazságtalanságként, ami mindenképpen elítélendő.

„Amikor gyerekek halnak meg, nem maradhatunk csendben” – jelentette ki Šutaj Eštok, hozzátéve, hogy az EU-nak és Szlovákiának is nyomást kell gyakorolnia Izraelre, egyrészt hogy deeszkalálja a konfliktust Iránnal, amelyet a héten megtámadott, másrészt hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot Gázában.

Šutaj Eštok hangsúlyozta: a szlovák rendőrség már péntekre virradó éjjel megerősítette a zsinagógák védelmét, reagálva Irán megtámadására. Szerinte ez a konfliktus biztonsági fenyegetéshullámot indíthat el, konkrétan a migrációt, a terrorizmust, az üzemanyagok árának emelkedését említette. Hozzátette: a hatóságok fokozott figyelmet fordítanak a tömegrendezvényekre is, hogy garantálják a lakosok biztonságát.