Mark Rutte: A NATO-tagországok széles körben támogatják a kiadásokra vonatkozó ötszázalékos célkitűzést

„Széles körű a támogatás. Pete Hegseth amerikai védelmi ma azt mondta: csaknem konszenzus van, tehát tényleg közel vagyunk a megállapodáshoz” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár.

Mint mondta, a NATO előtt most az a feladat áll, hogy teljesítse a megnövekedett védelmi igényeket, amihez a tagállamoknak jelentősen növelniük kell beruházásaikat. A közelgő hágai csúcstalálkozó egyik fő témája egy új, átfogó védelmi beruházási terv elfogadása lesz, amely szerint a tagállamoknak a GDP 5 százalékát védelmi célokra kell fordítaniuk: ebből 3,5 százalék a közvetlen védelmi kiadásokra, míg 1,5 százalék biztonsági és védelmi jellegű beruházásokra, például infrastruktúrára és a védelmi ipar fejlesztésére jutna – taglalta.

„A 3,5 százalék természetesen közvetlenül kapcsolódik a képességcélokhoz. Ezekben még mindig nagy hiányosságok vannak, különösen úgy, hogy mindeközben Oroszország újraépíti katonai erejét. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, ezért el kell érnünk a 3,5 százalékos alapvető kiadási szintet. Ezért kell a 1,5 százalék olyan dolgokra, mint a katonai mobilitás, az ipari kapacitás, a társadalmi felkészülés – máskülönben nem vagyunk védhetők” – jelentette ki.

A főtitkár hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó zárónyilatkozata csak akkor válik véglegessé, amikor azt hivatalosan elfogadják, ugyanakkor már most körvonalazhatók a központi témák. A dokumentum három fő területre fog fókuszálni: a védelmi kiadások növelésére, a szövetség védelmi képességeinek megerősítésére, valamint az erőforrások igazságos elosztására. Emellett kiemelt cél, hogy Ukrajna megkapja a szükséges támogatást az Oroszország elleni harc folytatásához, és a háború igazságos és tartós békével zárulhasson.

Azzal kapcsolatban, hogy a tagországok védelmi miniszterei csütörtökön új hibridstratégiát fogadtak el, Rutte elmondta: a hibrid támadások a hagyományos hadviselés mellett egyre nagyobb szerepet kapnak, ezért a NATO-nak fel kell készülnie ezek egységes kezelésére.

Mint mondta, a „hibrid fenyegetések” valójában egy gyűjtőfogalom, amely számos, egymástól eltérő, de veszélyes tevékenységet ölel fel. Ide tartozhat például egy nagyvállalat vezérigazgatója elleni merényletkísérlet, a kereskedelmi repülőgépek elektronikus zavarása a NATO légterében vagy kibertámadások, mint amilyet az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) is elszenvedett – taglalta.

Rutte a sajtótájékoztatón megerősítette: a nukleáris elrettentés továbbra is kulcsfontosságú biztonsági garancia. A NATO nukleáris szövetség marad, amíg léteznek ilyen fegyverek, és gondoskodik arról, hogy elrettentő képességei a jövőben is hitelesek és hatékonyak maradjanak – jelentette ki.