Talán mégsem irtják ész nélkül a medvéket: 126 kilövésére adtak engedélyt, eddig 32-őt lőttek ki

Kuffa ismét hangsúlyozta, hogy a statisztikák a medvetámadások számát illetően egyértelmű növekedést mutatnak. Hozzátette:

az elhárítóegységek akkor lépnek közbe, amikor problémás medvék jelennek meg a települések belterületén vagy közvetlen közelükben, ahol a vadászok nem hajthatnak végre kilövést.

Az elejtésnek több módja van. “Az első a kivétel alapján történő vadászat, a második, amely tavaly viszonylag elterjedt volt, a Szlovák Természetvédelmi Hivatal és a vadásztársaságok közötti megállapodások alapján történik, a harmadik pedig az elhárítóegység tevékenysége” - magyarázta az államtitkár.

“Nem irtjuk ki ész nélkül a medvéket”

Ami a kilövésre vonatkozó kérelmeket illeti, azok Kuffa szerint szigorú elbírálás alá esnek.

Minden döntésben meghatározzuk a területet, ahol a beavatkozás lehetséges. Vannak ugyanis olyan térségek, ahol nem lehet vadászni. Szó sincs arról, hogy ész nélkül kiirtunk 350 medvét, amivel vádoltak minket

– állítja Kuffa.

Az államtitkár ugyanakkor néhány napja a közösségi hálón írt arról, hogy a vadásztársaságok akár külföldi vendégeket is hívhatnak, hogy medvére vadásszanak. Nagy felháborodást váltott ki az a kijelentése is, miszerint minden lelőtt medvét, amely megfelel a feltételeknek, emberi fogyasztásra szánnak.

Korábban több civil szervezet is feljelentést tett a minisztérium ellen, arra hivatkozva, hogy a szlovák és az európai jogszabályok csak konkrét problémás egyedek leölését engedélyezik, a tömeges kilövést nem.

Kapcsolódó cikkünk

350 medve kilövése komolyan veszélybe sodorhatja a szlovákiai medvepopuláció életképességét – figyelmeztet kilenc európai ország 27 szakértője, köztük négy magyar ökológus. A szakemberek a medvékről szóló politikai döntés azonnali felülvizsgálatát és a tömeges vadászat leállítását követelik Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztertől.

A szakértők szerint a szlovák környezetvédelmi minisztérium lépése olyan drasztikus, hogy az kihatással lesz a faj hosszú távú fennmaradására a szomszédos országokban is. Egyben felhívták a figyelmet, hogy a tömeges vadászat szembemegy a védett barnamedve szlovákiai állományának helyzetéről és dinamikájáról szóló tudományos ismeretekkel.

A felére csökkenhet a medveállomány

Az Aevis környezetvédelmi szervezet - amely közzétette a felhívást - rámutatott, hogy a tudományosan megalapozott genetikai kutatások alapján a barnamedvék szlovákiai állománya mintegy 1056 egyedre tehető, szemben az erősen túlzó, 3400 példányról szóló vadászati becslésekkel.

A minisztérium által engedélyezett tömeges kilövés, valamint a közúti gázolások és orvvadászat okozta veszteségek összesen akár 500 egyeddel is csökkenthetik az állományt, amely így akár meg is feleződhet – ez pedig a populáció genetikai sokféleségét, stabilitását és hosszú távú életképességét is veszélyeztetné

- hangsúlyozzák a szakértők.

A tömeges vadászat hatástalan

A felhívás aláírói emlékeztetnek arra is, hogy tavaly 93 medvét lőttek ki, további 51 pedig más módon pusztult el, ennek ellenére is történt egy halálos kimenetelű ember–medve találkozás.

Ez pedig annak bizonyítéka, hogy a tömeges kilövés nem hatékony megoldás.

A tudósok szerint ehelyett célzott intézkedésekre lenne szükség, vagyis azokat az egyedeket kellene likvidálni, amelyek valóban veszélyes viselkedést mutatnak. Ezt azonban képzett, professzionális szakértői csapatokra kellene bízni, akik szigorú és egyértelmű szabályok szerint járnak el.

A szakértők hangsúlyozzák a megelőző intézkedések fontosságát is, például a hulladékok megfelelő elzárását és az olyan könnyen elérhető élelemforrások - így a csalizóhelyek - megszüntetését, amelyek a medvéket emberi településekhez vonzzák. A lakosság felvilágosítására is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a hozzáértő szakemberek szerint.

Egyben felszólították a kormányt, hogy hatékonyabban támogassa azokat az állattartókat, méhészeket és termelőket, akik kárt szenvednek el a medvék miatt.

A felhívást aláírók között neves egyetemek és kutatóintézetek szakértői szerepelnek Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból, Magyarországról, Spanyolországból, Görögországból, Törökországból, Hollandiából és Ukrajnából. Az aláírók között találunk zoológusokat, ökológusokat és nagyragadozók védelmére specializálódott szakértőket is, köztük az IUCN SSC Bear Specialist Group tagjait.

A felhívást Magyarországról Gedeon Csongor biológus-ökológus vezető kutató, Seress Gábor, a veszprémi Pannónia Egyetem vezető kutatója, Süttő Dávid ökológus és Üveges Bálint, a Debreceni Egyetem ökológusa írták alá.

Kapcsolódó cikkünk

Tulajdonképpen mi szükségünk van medvékre vagy farkasokra, ezekre a veszélyes, vérszomjas ragadozókra, amelyek miatt már az erdőben, de hovatovább a hegyvidéki üdülőhelyeken sem érezhetjük biztonságban magunkat? Hát nem mutatnak jobban amúgy is a falon vagy kiterítve a kandalló előtt?

A szlovák állami környezetvédelmet az utóbbi években leuraló populisták (köztük orvvadászok!) szerint a válasz erre a két kérdésre egyértelmű: „semmi” és „határozottan de”. Ne legyenek kétségeink afelől, hogy milyen, ki nem mondott szándék áll az egyébként védett medvék (és korábban a farkasok) válogatás nélküli kilövésének engedélyezése mögött: legfeljebb néhány példány maradjon mutatóban, hogy a trófeavadászatról azért mégse kelljen végérvényesen lemondani.

Csalogatják a medvéket

Ha nem így lenne, a minisztérium nem hanyagolta volna el teljesen a medvetámadások megelőzését. Ne feledjük, hogy a legutóbbi, nagy visszhangot kapott eset, amikor Gyetva mellett egy medve halálra sebzett egy helyi férfit, csupán néhány száz méterre az illető házától, olyan helyen történt, ahová a vadászok rendszeresen helyeznek ki csalétkeket. Vagyis szó szerint csalogatják a medvéket a lakott területek közelébe (erre pedig nem mentség, hogy a csalit feltehetően vaddisznóknak szánták).

Tomáš Taraba minisztériuma semmilyen módon nem korlátozta ezt a káros gyakorlatot, helyette már tavaly elrendelte a medvék „preventív” jellegű, válogatás nélküli, tömeges kilövését, ami a szakértők szerint egyrészt ellentétes a nemzetközi előírásokkal, és újabb szankciókkal fenyegeti Szlovákiát, másrészt csak tetézi a problémát. A vadászat intenzitásának növelése ugyanis maga után vonja az újabb tragédiák kockázatát. Normális esetben a medve, ha csak teheti, inkább kitér, sőt menekül az ember elől. Egy stresszes vagy megsebzett állat esetében viszont sokkal nagyobb az eshetősége, hogy támadni fog.

Tévhitek és pánikkeltés

A szórványos medvetámadásoknál nagyobb probléma, hogy a populisták pánikkeltéssel, félrevezető vagy alá nem támasztott adatok közlésével a közvélemény egy jelentős részét is meg tudták győzni arról, hogy a medvékkel márpedig le kell számolni. Ehhez sajnos a média egy része is asszisztált. Az állat és az ember közötti szerencsétlen incidensekről szóló hírek rengeteg olvasót vonzanak be, különösen, ha azt szenzációhajhász módon tálalják. Kevés portál élt ugyanakkor a lehetőséggel, hogy az ilyen esetek apropóján hangsúlyt fektessen a felvilágosításra, hozzáértők megszólaltatására, akik eloszlatják a tévhiteket, és elmagyarázzák, mi a teendő, ha medvével találkozunk. Amire egyébként sokkal kisebb az esély, mint gondolnánk, hiszen alapvetően rejtőzködő állatról van szó. Ahogy egyébként annak is nagyságrendekkel nagyobb a veszélye, hogy túrázás közben megcsúszunk, vagy a fejünkre pottyan egy kő, mint hogy bármilyen állat ránk támad.

Az erdők védelme

Adósak vagyunk még a bevezetőben feltett kérdés megválaszolásával: miért is kell védeni a medvéket, farkasokat, egyéb ragadozókat, mi szükség van rájuk? Ezt a kérdést akár úgy is feltehetnénk, hogy mi szükség van az erdőkre?

Ha belátjuk, hogy erdők márpedig kellenek, sőt az utóbbi időben, amikor a klímaváltozás páros lábbal rúgja ránk az ajtót, egyre inkább, akkor azt is be kell látnunk, hogy az erdő jelentette ökoszisztéma minden egyes eleme fontos, mert ha csak egyet likvidálunk, az egész rendszer kártyavárként dőlhet össze.

Egy friss tanulmány szerint Nagy-Britanniában, a Skót-felföldön farkasok visszatelepítésével „harcolnának” a klímaváltozás ellen. A ragadozók segítségével szorítanák vissza a túlszaporodott szarvasállományt, az erdők természetes megújulásának egyik legfőbb akadályát. A becslés szerint kétszáznál is kevesebb farkas jelenléte képes lenne annyira csökkenteni a több százezresre duzzadt populációt, amellyel már lenne esélye a fiatal fáknak felnőni.

Szarvasok, medvék, farkasok

Az egyik legismertebb brit természetfilmes, Nigel Marven, aki nemrég Szlovákia párját ritkító vadvilágáról forgatott filmet, egy interjúban szintén arról beszélt, hogy hazájában mennyi fejfájást okoznak a facsemetéket és a terményt megdézsmáló szarvasok nem csupán az erdészeknek, hanem a gazdálkodóknak is. A patás vadak állományának gyérítésében a leghatékonyabbak a farkasok, de a medvék is besegítenek nekik a sérült, beteg vagy fiatal állatok elejtésével. Marven szerint tehát mindenképpen jó befektetés a jövőre nézve ezeknek az állatoknak a minél hatékonyabb védelme, ha ugyanis kiirtjuk őket, a visszatelepítésük rendkívül költséges, ráadásul bizonytalan kimenetelű vállalkozás.

Az sem mellékes, hogy a medvével a szlovák hegyvidék, az ország természeti örökségének egyik ikonikus alakja tűnne el, amely függetlenül attól, mennyire hasznos az ember számára, önértékkel, méltósággal bír. A jelenlegi kormány viszont nem először bizonyítja, hogy a rövid távú érdekekért kész feláldozni az ország természeti kincseit (is), amivel csak tovább dagasztja azt a problémahalmazt, amit a jövő generációira hagyunk.

Taraba a szakértőknek: törődjetek a saját dolgotokkal

Taraba elutasítóan reagált, azt nyilatkozta a TASR hírügynökségnek, nem érdekli őt az európai tudósok véleménye, akiket “aktivistáknak” titulált.

Azt ajánlom nekik, hogy törődjenek a saját medvéikkel, amelyek a legtöbb európai országokban már csak jelképes számban vannak jelen. Vagy jöjjenek el az irodáikból egy szép sátorozásra a gyetvai vagy liptói természetbe, és akkor majd megértik a valóságot

- tette hozzá.

Később a saját közösségi oldalán a miniszter még tovább ment. A bejegyzésében a felhívás aláíróit “állítólag tekintélyes” szakembereknek nevezte, és azt bizonygatta, hogy az egész akciót a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia "ökofanatikusai" szervezték meg.

A tömeges medvevadászat ellen tiltakozó ukrán szakembereket külön is kiemelte, szerinte nekik a saját problémáikkal kellene törődniük. Hozzátette: az eredeti terv szerint haladnak tovább, mert szerinte “ezt diktálja a józan ész és az emberek is ezt várják el.”

Magyar ökológusok is tiltakoznak

Május elején kilenc európai ország 27 szakértője, köztük négy magyar ökológus a medvékről szóló politikai döntés azonnali felülvizsgálatát és a tömeges vadászat leállítását követelték Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztertől.

A szakértők szerint a szlovák környezetvédelmi minisztérium lépése olyan drasztikus, hogy az kihatással lesz a faj hosszú távú fennmaradására a szomszédos országokban is. Szerintük csak azokat az egyedeket kellene likvidálni, amelyek valóban veszélyes viselkedést mutatnak, emellett pedig a megelőző intézkedésekre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, például a hulladékok megfelelő elzárására, a könnyen elérhető élelemforrások - így a csalizóhelyek - megszüntetésére, és a lakosság felvilágosítására.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarul is közzétett egy részletes, de könnyen áttekinthető útmutatót - “Medvédelmi rendszert” - arról, hogyan kerülhetők el a kellemetlen találkozások a nagyragadozóval. Egyben felhívják a figyelmet, hogy ezer találkozásból legfeljebb egy fajul támadásig.

Néhány alapszabály, a teljesség igénye nélkül:

Ha medvét látsz vagy észlelsz, hagyd békén! Bármennyire is szelídnek tűnik, ne próbálj közelebb merészkedni hozzá, zavarni őt!
Medvejárta vidéken lehetőleg többedmagunkkal, hangosan beszélgetve túrázzunk, így az állatok már messziről észlelik jelenlétünket, és elkerülnek. Ha egyedül vagyunk, akkor se legyünk csendben, fütyörésszünk vagy vigyünk magunkkal folyamatos hangkeltésre alkalmas eszközt, például medvecsengőt.
Ha mindezek ellenére mégis szembetalálnánk magunkat egy medvével, igyekezzünk higgadtak maradni, és amennyiben ez lehetséges, kezdjünk lassan kihátrálni az útjából, aztán induljunk el arra, ahonnan jöttünk.
Ha közeledne az állat, legjobb, ha kezeinket a magasba emelve, hangosan beszélni kezdünk hozzá, hogy emberként azonosítson bennünket.
Ha a fentiek ellenére mégis nekünk rontana a medve, feküdjünk hasra, karunkkal védjük a tarkónkat, és semmiképpen ne engedjük, hogy a medve a hátunkra fordítson.
A medveriasztó spray is segíthet, de a felsorolt megelőző intézkedéseket önmagában nem helyettesítheti.