CPAC: Fico, Orbán és Babiš egyre jobb barát

Az amerikai mintára megszervezett CPAC-konferenciák egyik legnagyobb jelentősége, hogy megmutatják, melyik politikai erők állnak a legközelebb ahhoz a nézetvilághoz, melyet Donald Trump jelenlegi államfő képvisel. Az Egyesült Államok szerepe és célkitűzései a régióban az elnökválasztás óta jelentősen megváltoztak: a körülményes együttműködés helyett az egységes Európa sokkal inkább riválisnak számít. Az Európai Unió működését kritizáló pártok pedig lehetséges politikai szövetségesek.

A CPAC Hungary résztvevői lefedték a teljes régió kínálatát. A Fidesz, a Smer és az ANO részvételén túl a pénteken beszélő Alice Weidel a radikális, egyre népszerűbb, de kormányon kívüli német AfD-t képviselte, Herbert Kickl pedig az osztrák Szabadságpárt képviseletében jelent meg a konferencián. Maga Trump videóüzenetet küldött a résztvevőknek.

Külön utakon, egy helyre

A régiós pártok mind sajátos úton jutottak el odáig, hogy a rendezvényen szerveződnek. Orbán Viktor magyar kormányfő korábban is kimondottan jó személyes kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államok új vezetőjével és továbbra is érdeke a Trumphoz igazodás – még akkor is, ha az USA az orosz és kínai témák kapcsán a magyarországi stratégiával teljesen ellentétes célkitűzéseket fogalmaz meg. Andrej Babiš a liberális ANO-t változtatta át fokozatosan egy leginkább baloldali-populistának mondható párttá.

Az előző választáson leváltott, büntetőügyekkel terhelt, éles kijelentéseiről ismert üzletember-politikus személyes sértettséget is érezhet az Európai Unió kapcsán. Az ANO tavaly kilépett az európai liberálisok frakciójából és átigazolt a Patriótákhoz. Robert Fico pedig egy hangsúlyosan baloldali pártot alakított át úgy, hogy az európai ügyek kapcsán teljesen mást mond, mint a baloldaliak, de annál közelebb van az üzenete a radikálisokhoz. A Smer egyelőre frakció nélkül áll az Európai Parlamentben és kimaradt a Patrióták csoportjának megalapításából is, pedig meghívást kapott – Fico akkor az értékkülönbséggel magyarázta a távolságtartást.

Ideológiai különbségnek a CPAC-konferencián nem sok nyoma látszott. Orbán a rendezvény megnyitóján kimondottan kitért Fico méltatására, akit a legkeményebbnek és a legnagyobb európai visszatérőnek nevezett, véleménye szerint a „felháborodott liberális banda eresztett öt golyót.” Fico viszonozta a szívességet: Isten áldását kérte Orbán Viktorra és a bölcsességét, bátorságát méltatta.

Közös célok

Annak ellenére, hogy a résztvevők nagyon különböző pozíciókban vannak és másféle célokat tűzhetnek ki maguknak, a felszólalásokból látszik, miben számíthatnak egymás segítségére.

Az októberi választási győzelemre készülő Babiš „lélek nélküli technokráciának” nevezte a jelenlegi Európai Uniót, amit vissza kell venni a brüsszeli elittől. A cseh politikus szerint az EU elhagyta a korábbi eszméit és vissza kell térnie a gyökereihez – ami az önálló, szuverén nemzetek közösségét, a „Patrióták korának kezdetét” jelentené. A politikus a túlburjánzó bürokrácia mellett az uniós zöldpolitikát és a migrációs egyezményeket jelölte meg a legnagyobb problémának, véleménye szerint az Unió a hazaszeretet helyett a globalizmus iránti rajongást helyezi előtérbe. Kijelentette,

a szülőknek külső ideológiai ráhatások nélkül kellene nevelniük a gyerekeiket és nem tetszett neki az sem, hogy a Patrióták frakcióját karanténba zárta – azaz tisztségek nélkül hagyta – az Európai Parlament.

Maga Fico a felszólalásában a moszkvai látogatását mentegette és szintén rámutatott, hogy az Európai Unió az egyetlen helyes vélemény politikáját követi, a szuverenitást ezzel szemben nem tartja tiszteletben. A szlovák kormányfő úgy gondolja, hogy az Európai Unió végéhez vezethet, ha büntetik az egyéni vélemények eltörlését, elzárkóznak egyes közeli országoktól – elsősorban Oroszországot értve ezalatt –, valamint a vétójog eltörlésével fenyegetőznek.

Orbán gondolatmenete hasonló panelekre épült. A magyar kormányfő bemutatta az úgynevezett patrióta tervet, amely négy alappilléren nyugszik: az ukrajnai uniós tagság elutasításán, a szuverenitáson – azaz a közös adók, hitelek és gazdasági irányítás elutasításán, a gondolat- és véleményszabadság védelmén, valamint a „migránsoktól visszavett” keresztény kultúrán.

Patrióta előretörés?

A jövő egyik fontos kérdése, hogy pontosan mekkora politikai erő mutatkozik meg a CPAC-en is közösen szerveződő Patriótákban. Hosszú távon nem mindegy ugyanis, hogy az európai parlamenti frakcióban és kormányfői szinten mekkora erőt képvisel az együttműködés: az állandó választások miatt ezen a téren is átrendeződésre lehet számítani.

A Patrióták jelenleg 85 képviselővel rendelkeznek az EP-ben, tizenkét tagországból, ezzel a harmadik legerősebb formációnak számítanak. A Smer öt európai parlamenti képviselője egyelőre nem része az együttműködésnek, de az esetleges csatlakozásuk sem változtatná meg az erőviszonyokat, ugyanis a konzervatívok, szocialisták, liberálisok és zöldek együttműködése továbbra is parlamenti többséggel rendelkezik. Az, hogy pontosan hány miniszterelnökre számíthatnak a szuverenisták – a vétójogok és az úgynevezett minősített szavazás intézménye miatt is, mikor az államok nagyságát ugyanúgy figyelembe veszik – már fontosabb kérdés lehet.

Orbán Viktor számára kulcsfontosságúnak bizonyul a jövő évi magyarországi választás. Robert Fico helye elvben továbbra is biztosítva van, Andrej Babiš pedig jövőre válhat ismét Csehország miniszterelnökévé.

A többi partner azonban periférián kívül van: a német és osztrák patrióta tagpártokat is kiszorították a kormányzásból az idei és tavalyi választások után. Ezért különösen felértékelődik a közép-európai pártok szerepe.