Szintet lépett a titkosszolgálatok kárpátaljai árnyékháborúja

A Krím és Donbasz, majd 2022-től már teljes Ukrajna területét érintő orosz invázió alaposan megrontotta a korábban sem ideálisnak mondható szlovák-ukrán és magyar-ukrán kapcsolatokat is. Míg a szlovák és magyar fél a hivatalos indoklásuk szerint az energiabiztonság miatt kiegyensúlyozott kapcsolatra törekedett Oroszországgal, Moszkva az ukrán államiságra támadt rá. A diplomáciai viszony elhidegülése fél éve szintet lépett: Szlovákia és Magyarország az energiahálózat elleni szabotázsakciók előkészítésével és a rendszer megdöntésével vádolta Ukrajnát. 

A legnagyobbat azonban egy ukrán viszontvád szólt: pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy bizonyítékokat is tartalmazó videóban értesítette a világot egy magyar katonai kémhálózat felszámolásáról.

Revízió és megszállás

Az SZBU vádjai különösen súlyosnak tűnnek: két, katonai múlttal rendelkező ügynököt letartóztattak, nyilvánosságra hozták az egyikük állítólagos beszervezéséről szóló videókat, valamint a két vallomást. Az ukrán titkosszolgálat vádjai különösen részletesek: a hazaárulással vádolt ex-katonák többek között információkat gyűjtöttek a kárpátaljai katonai csapatok helyzetéről és a légvédelmi ütegekről, valamint megpróbálták felmérni, miként reagálna a lakosság a magyarországi békefenntartók esetleges megjelenésére. 

A helyzet azóta tovább mérgesedett: Magyarország kiutasított két ukrán diplomatát és látványosan letartóztatott, majd kitoloncolt egy alvó ügynöknek vélt, Budapesten élő ukrán állampolgárt. Megrekedt a két ország diplomáciai párbeszéde is, miután a magyar fél lemondta a héten esedékes országközi kétoldalú egyeztetéseket a kisebbségi jogok kapcsán. Ukrajna válaszul szintén két magyar diplomatát utasított ki.

Bár egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi igaz az ukrán vádakból, Magyarország legalább két szempontból is különösen kellemetlen helyzetbe került a nemzetközi fórumokon. Az egyik, hogy az SZBU ha közvetve is, de egy katonai megszállás előkészítésével vádolta meg Budapestet.

A Magyarországgal szomszédos országok politikájában meghatározó szerepet játszik a magyar revíziótól való félelem – tekintet nélkül arra, hogy ennek mekkora a valószínűsége a gyakorlatban. A másik problémát az Oroszország részére történő katonai kémkedés vádja jelenti. 

Több szakértő, köztük a magyar-ukrán kapcsolatokat gyakran elemző Rácz András jelezte, hogy a légvédelmi ütegek és az ukrán csapatelhelyezésről szóló információk aligha érdekesek Budapest, de annál fontosabbak például Moszkva számára. 

Az oroszokkal való összejátszás vádja tovább rombolhatja a magyar diplomácia és a titkosszolgálat hitelességét.

A külügyminisztérium nem cáfolta közvetlenül a vádakat. Szijjártó Péter tárcavezető az első megszólalásában a propagandától óvott – de a diplomaták kiutasítása és a látványos letartóztatás inkább azt jelzi, hogy a magyar fél a tagadás helyett az „ellencsapás” mellett döntött.

A fejleményeket bonyolítja, hogy a nemzetközi helyzet egyre feszültebb. Napokon belül tárgyalóasztalhoz ülhet Ukrajna és Oroszország, az Európai Bizottság teljes körű orosz energiabojkottal fenyeget, az USA most éppen szintén Moszkvát hibáztatja. Az oroszokkal szemben sokkal nagyobb megértést tanúsító Magyarország és Szlovákia rövid távon nagyon kényelmetlen helyzetbe manőverezte magát.

Titkosszolgák télen-nyáron

Az ügy kapcsán megszólaló források és elemzések szerint nem meglepő, hogy a titkosszolgák aktívan tevékenykednek a kárpátaljai régióban, de az igen, hogy Ukrajna nyilvános üzenetet küldött a letartóztatásokkal és a videóval, nem pedig a színfalak mögött próbálta rendezni a konfliktust.

A korábbi akciók rejtve maradtak, vagy politikusok homályos kijelentéseiből értesülhettünk- róluk. Az ukrán titkosszolgálat például aktívan tevékenykedik Magyarországon is, Tokajban például Dezső András, a Telex biztonságügyekben járatos újságírója szerint májusban vélhetően Ukrajnából berepülő drónokat érzékeltek és egyet le is lőttek a hatóságok.

A magyar parlament nemzetbiztonsági bizottságában februárban elemezték hosszasan, hogy ukrán részről titkosszolgálati műveletekkel segítik Orbán Viktor lejáratását, illetve az oroszokat érintő, de magyarországi területen folytatott titkosszolgálati akciókat terveznek. Mindezek az információk azonban szóbeszédeken és pletykákon, vagy titkosított háttéranyagokon alapultak – az ukrán fél ezzel szemben konkrét bizonyítékokat mutatott be a világ közvéleményének.

Érdekesség, hogy a magyar belpolitikában is kétoldalúan felhasználható az ukrán leleplezés: 

Magyar Péter, a Tisza elnöke az akció előtt egy nappal korábban tett közzé egy „atombombának” szánt, két éve készült hangfelvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a békementalitással való szakításról beszél. 

Cserébe a Tiszát azzal vádolja a kormánypárt, hogy ukrán befolyás alatt cselekszik, a legújabb kormányzati plakátkampány pedig személyesen is célba vette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

A hivatalos magyar ellenreakciók látszólag gyenge lábakon állnak. Ugyan készült egy látványos videó, egy exdiplomata autóból való kirángatásáról, de eljárás nem indult az érintett ellen, „csak” kitoloncolták – azaz az erődemonstráción túl nehezen értelmezhető, milyen indíttatásból is cselekedtek a magyar hatóságok.

Szlovákiában is gáz van

Az ukrajnai elhárítás szlovákiai tevékenysége szintén huzamosabb ideje téma a belpolitikában, viszont a szlovák hatóságok – a magyar kollégáikhoz hasonlóan – nem mutattak fel konkrétabb bizonyítékokat arra, hogy pontosan mit is tervez az ukrán fél az ország területén.

A szlovák kormány és Ukrajna viszonya 2024 decemberében mérgesedett el: ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy elzárják a Szlovákiába irányuló orosz gázcsapokat és az előzetes, nem formális ukrán ígéretekkel szemben Pozsony még a kiskapukat sem tudja kihasználni. Robert Fico miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy Szlovákia több lehetséges módon is megtorolja az ukrán lépést, és azóta még szorosabbra fűzte az orosz kapcsolatait: a múlt héten Moszkvában is járt.

Fico bejelentése azonban nem volt előzmények nélküli: decemberben már előkerült az ukrán titkosszolgálat szlovákiai tevékenységének témája. A hónap elején Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter közölte, hogy Magyarországra toloncoltak ki két ukrán állampolgárt, akik drónok segítségével térképezték fel a szlovákiai energetikai infrastruktúrát.

A szlovák hatóságok attól tartottak, hogy az ügynökök a Barátság kőolajvezeték vagy a gázvezetékek elleni támadást készítik elő. A gyanút erősítette, hogy az ukrán titkosszolgálatnak ebben van gyakorlata: a legújabb vizsgálatok szerint az 2022-es orosz-ukrán háború kezdetén a Nord Stream tengeri vezetékeinek felrobbanásához is köze lehetett a titkosszolgálatnak.

Šutaj Eštok bejelentésének élét gyengítette, hogy a miniszter semmilyen bizonyítékot nem terjesztett a nyilvánosság elé, az ügyben indított eljárások kimeneteléről sem tudni. A szlovák hatóságok óvatossága azonban megmaradt: az Iron Streamnek elnevezett akció keretein belül februárban ismételten megerősítették a kulcsfontosságú energetikai létesítmények védelmét.

Robert Fico eszköztárában is visszatérő elem lett az ukránok hibáztatása a belpolitikai eseményekért. A miniszterelnök kormányellenes, januárban és februárban megerősödő tüntetések mögött a Grúz Nemzeti Légió félkatonai alakulatot és vezetőjét látta, január végén tíz embert kitiltottak az ország területéről, egyet pedig őrizetbe vettek. 

Ez az akció is nélkülözte a konkrét bizonyítékokat: a hatóságok mindössze két fotóval bizonygatták az ukrán-grúz félkatonai erők múltbéli összefonódását a szervezőkkel.

Az ukrán beavatkozás vádja több más esetben is felmerült a szavak szintjén. Fico a tüntetések mellett a kataszteri rendszer bedőlése és az Általános Egészségbiztosító elleni januári kibertámadás mögött is ukrán hackereket látott, tényekkel azonban egyszer sem támasztotta alá az állításait.