Formálódik a szövetség Orbán és a magyarellenes román elnökjelölt között

A megismételt elnökválasztás első fordulójában a nevek ugyan lecserélődtek, de az eredmény gyakorlatilag megismétlődött: a közvélemény-kutatások tévesnek bizonyultak, győzött egy radikális jobboldali jelölt, az országot gyakorlatilag évtizedek óta kormányzó pártok pedig csúfos vereséget szenvedtek. Két hét múlva George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, valamint Nicusor Dan, a liberális USR által támogatott bukaresti főpolgármester csap össze egymással. Simion előnye óriási és nagy eséllyel győzni is fog. A választás tétje az oroszok felé fordulás, meg az ország politikai jövője.

Tik-tok és oroszok a spájzban

A romániai elnökválasztás eredeti első köre decemberben európai uniós viszonylatban is példátlan káosszal végződött. A választás estéjén kiderült, hogy a szélsőjobboldali és hangsúlyosan unióellenes Calin Georgescu minden előzetes várakozást megcáfolva bejutott a második fordulóba, ráadásul az ellenfele nem egy, a román kormánypártokhoz kötődő politikus lett volna, hanem a liberális és szintén rendszeren kívülinek tekinthető Elena Lasconi – aki megelőzte a győzelemre készülő Marcel Ciocacu PSD-vezetőt.

Az eredmények megdöbbentették a nyilvánosságot, de hamarosan megjelentek az első hivatalos magyarázatok is. Georgescu állítólag azért szerepelt az elvárásoknál sokkal jobban, mert a népszerű szociális hálózatokon (például a Tik-tokon) rejtett segítséget kapott, többek között az orosz befolyásnak köszönhetően, a rejtett reklámai tömegekhez jutottak el. Néhány, az első vádak óta nyilvánosságra kerülő tény azonban alaposabban árnyalta a képet. Georgescu az oroszok mellett a politikai eseményeket aktívan befolyásoló román titkosszolgálattal is kapcsolatban állhatott, ráadásul tényfeltáró újságírók szerint a szélsőjobboldali elnökjelölteket megosztani kívánó kormánypártok is éppolyan tudatosan hozzájárulhattak a kampánya erősítéséhez, mint Moszkva.

A (jobbára a kormánypártok által jelölt, megbízható bírákkal feltöltött) bukaresti alkotmánybíróság mindenesetre drákói határozatot hozott: 

nemcsak megsemmisítette az elnökválasztás eredményét, de Georgescut is eltiltotta a későbbi indulástól – ezzel tovább tüzelve a jelölt szavazótáborát és a politikai fejleményekkel elégedetlen rendszerellenes szavazókat.

Az elnökválasztásnak így májusban másodjára is nekifutott az ország, némileg változó leosztásban: Georgescu helyett George Simion, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője lett az egyértelműen legerősebb szélsőjobboldali jelölt, vele szemben pedig vegyes társaság indult. A kormánypártok – beleértve egyébként a kormányszerepbe visszakerülő romániai magyar érdekképviseletet, az RMDSZ-t is – a nem kimondottan népszerű, háttérbe vonult, szürke politikusnak számító, de cserébe legalább mindenki számára megbízható Crim Antonescu mögé soroltak be. A liberális, rendszerkritikus USR pedig egy csavarral némileg váratlanul megpuccsolta a saját jelöltjét, Elena Lasconit (akinek kimondottan igazságtalanul eltemette a karrierjét az alkotmánybíróság döntése) és az elvileg független, de a párthoz szorosan kötődő Nicusor Dan-t támogatta.

Sok tiltás semmiért

A megismételt elnökválasztás első fordulója végül a leosztást tekintve pontosan ugyanazt hozta, mint a megsemmisített novemberi első kör. A szélsőséges Simion, aki többek között a magyarellenes kijelentéseivel is elhíresült, felülmúlva az előrejelzéseket elvitte a szavazatok 41 százalékát, ezzel kétszer annyi voksot szerzett, mint ellenfelei és jócskán felülmúlta a szélsőjobb korábbi, egyesített eredményét.

A kormánypártok jelöltje, Antonescu szoros küzdelemben, de kikapott Nicusortól, így a román elitet szintén futószalagon bíráló bukaresti polgármester jutott be a második körbe. Simion a magyarlakta vidékeket kivéve minden körzetben tartolt és bebizonyosodott, hogy a kormánypártok képtelenek elvinni a saját szavazóikat az urnákhoz. 

És bár a közvetlenül választott államfőnek nincsenek annyira erős hatáskörei, mint a parlamentnek és a miniszterelnöknek, a választók üzenete egyértelmű: a jelenlegi kormány, benne a szociáldemokrata PSD, a mérsékelt jobboldali PNL és a magyar RMDSZ bukásra van ítélve.

Az elnökválasztás nem zárult le, május 18-án hátravan még a második forduló. Ezen a megmérettetésen Simionnak úgy kell megküzdenie Dan-nal, hogy a román kormánypártok aligha állnak teljes szívvel az ellenzéki jelölt mögé. Az RMDSZ már félve megtette ezt a gesztust, de Kelemen Hunor pártjának annyi veszítenivalója nincs is: Simion kimondottan ellenséges a magyarokkal szemben, többek között az Úz-völgyi katonasírok meggyalázásával indította el a politikai karrierjét és nyíltan vallja, hogy nincs is szükség magyar iskolákra.

Egy ország válságban

A romániai válságnak a magyar kisebbségre, az ország irányultáságára és az Európai Unió állapotára is kihatása lehet. Amennyiben Simion, a szélsőjobboldali jelölt nyer, az közvetett módon a kormány átalakítását is előidézheti Romániában. 

Ebben az esetben az AUR minden bizonnyal helyet kapna az új koalícióban, a magyarok pedig távoznának onnan, ami magával hozhatná a különféle magyarellenes élű törvények elfogadását is – leginkább az iskolaügy miatt aggódhat a közösség.

Az is kérdéses, hogy pontosan milyen értékek mentén határozná meg magát az ország új vezetése. Románia hangsúlyosan igazodott a nyugat-európai országokhoz a legfontosabb külpolitikai kérdésekben, például az Oroszországgal szembeni szankciók és nyilatkozatok terén. Simion jelenlétével tovább bomlana az Unió egysége. A hosszú távú belpolitikai hatások azonban még komolyabbak lehetnek: a romániai Szociáldemokrata Párt befolyása lassan, de biztosan visszaszorulhat, a hagyományos kormányzópártok pedig eljelentéktelenedhetnek – hogy átadják a helyet a liberálisoknak és az igazán keményvonalas, újhullámos nacionalistáknak.

A cikk írását követően jött a hír: valóban lemondott a tisztségéről a kormánypártok választási kudarcát követően Marcel Ciocau miniszterelnök, a szocialisták pedig bejelentették, távoznak a kormányból egy átmeneti időszak után. A romániai politika képe tehát mindenképp átalakul az elnökválasztást követően - a kérdés csak az, hogy a liberálisok vagy a nacionalisták vállalnak szerepet az ország vezetésében.

Ahogy arról beszámoltunk, a magyar kormány, illetve az általa irányított média rendszeresen beavatkozik a más országokban tartott választási kampányokba. Ezt láthattuk a tavaly szeptemberi szlovákiai parlamenti választás előtt is, amikor a magyar állami televízió Szlovákiában is elérhető csatornája már a kampánycsend alatt sugárzott egy Robert Ficóval, a Smer vezetőjével készült, kritikus kérdéseket mellőző interjút. A magyar kormánymédia ezt követően is közvetített hasonló beszélgetést egy választáson induló jelölttel, amit szintén a szlovákiai kampánycsend alatt sugároztak. 

Habonyt is bevetették 

Zgut-Przybylska Edit a Lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológia Intézetének kutatója, V4-es szakértő, lapunknak beszélt arról, hogy a különböző országok választási kampányaiba való beavatkozás az orbáni befolyásépítés része Európában. „Orbán Viktor olyan euroszkeptikus populista jelöltek győzelmében érdekelt, akik egyrészt a migráció, a gender és hasonló témák terén osztják a kultúrharcát Brüsszellel szemben, illetve akik potenciálisan ellenzik az EU-nak azon intézkedéseit, amelyekkel a magyar kormány demokrácia-rombolása ellen lép fel” – mondta a szakértő. Zgut-Przybylska rámutat, a magyar kormány elszigetelte magát az EU-ban, ezért minden eddiginél többet fektet abba, hogy hozzá hasonló jelöltek kerüljenek hatalomra Európában. „Ez túlmutat a nyilvános kiállásokon. Az Orbán-rezsim masszív adófizetői pénzeket költ a célállamok választásaiba történő beavatkozásra. Ez történt Szlovákiában és Lengyelországban is” – mutatott rá a szakértő azzal, hogy az utóbbi államban a magyar kormány egy ismert kommunikációs szakembere, Orbán Viktor tanácsadója, Habony Árpád is megjelent. 

Pártdiplomácia 

Végh Zsuzsanna, a berlini székhelyű German Marshall Fund szakértője, a Magyarországi Európa Társaság tagja lapunknak elmondta, a Fidesz-kabinetek idején Magyarország külpolitikája mindinkább a kormányzó párt külpolitikájává alakult át. „A klasszikus kormányközi diplomácia, ami igyekszik távolságot tartani más országok belpolitikai folyamataitól, elkezdett kikopni és ennek a helyét átvette egy párt, valamint ideológiai alapú diplomácia. Ez kifejezetten arra törekszik, hogy hasonló ideológiájú, hasonló álláspontokat valló pártokkal, politikai szereplőkkel építsen ki szoros kapcsolatokat. Legyen ez akár a környező országokban, vagy akár távolabb, például az Amerikai Egyesült Államokban” – mondta a szakértő. Mindez az adott országban működő másik politikai szereplőkhöz fűződő kapcsolatának kárára megy. Végh a Magyarországgal szomszédos államok közül Szlovákia mellett Szerbiát és Szlovéniát említette, ahol az Orbán-kormány ilyen tevékenységet folytat. „Mindez politikai támogatás, a kormányzati médiában való kedvező megjelenítés formájában történhet, de az adott országok területén is megjelentek már a magyar kormányhoz kötődő médiaszereplők, amelyek a magyar kabinet ottani partnereit támogatják” – magyarázta Végh. Hozzátette, az egyes országokban zajló választási vagy egyéb kampányok során a magyar kormány aktívan népszerűsített bizonyos üzeneteket. „A 2016-os brexit kampány során a magyar kormány a szigetországban olyan hirdetéseket tett közzé, amelyek a britek unióban maradását népszerűsítették” – hozott egy korábbi példát a szakértő. 

Ez nem szokás 

Végh azt is elmondta, a magyar kormány e tevékenysége szembe megy az európai és nemzetközi színtéren megszokott viselkedéssel. „Illetve azzal is, amit a magyar kormány retorikailag képvisel, amikor a szuverenitás védelme mellett érvel” – mutatott rá a szakértő azzal, hogy Budapest kettős mércét alkalmaz, hiszen ha egy másik állam Magyarország belügyeire gyakorolna ilyen hatást, azt az Orbán-kormány sem nézné jó szemmel. Végh szerint azért is problémás, hogy a magyar kabinet más országokban csak az egyik vagy másik oldallal épít ki szoros kapcsolatot, mert az egyes államokban tartott választások nyomán az ottani kormányok viszonylag gyakran cserélődhetnek. „Az lenne tehát az érdek, hogy különböző oldalakkal is szót értsenek, de a magyar kormány ezt a gyakorlatot teljesen maga mögött hagyta és nyíltan kiáll egy-egy politikai oldal mellett” – magyarázta a szakértő. 

Végh rámutat, a magyar kormány az általa segített külföldi partnerek kiválasztásánál nem okvetlenül a klasszikus jobb- és baloldali megoszlás mentén dönt, hiszen a Smer és a Hlas is baloldali, szociáldemokrata pártnak tartja magát, míg a Fidesz azt kommunikálja magáról, hogy jobboldali szereplő. „A magyar kormány partnerei a nem progresszív oldalról kerülnek ki” – teszi hozzá azzal, a magyar kabinet inkább a szociokulturálisan konzervatív, autoriterebb és a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó szereplők között keresi a partnereit. „Ehhez kapcsolódik még a migrációellenesség, az Európai Unió kritikája, illetve a partnerek között vannak még olyan pártok, amelyek, a kritikusaik szerint, lazábban állnak a demokratikus értékek fenntartásához” – tette hozzá Végh. Majd arra emlékeztetett, az ilyen szereplők hasznos partnerei lehetnek a magyar kormánynak akkor, ha Budapest az Európai Unió intézményeivel kerül szembe, mert azok kritikát fogalmaznak meg a demokratikus intézmények korlátozása, felszámolása miatt. Az ilyen partnerek gátolhatják az uniós intézmények Magyarországgal szembeni fellépését. 

Trump és Bolsonaro 

A szakértő rámutat, a magyar kormányzópárt egyik legfontosabb ilyen szövetségese a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt. Ugyan a két párt kapcsolata Oroszország ukrajnai agressziójával kapcsolatos álláspontjuk különbözősége miatt megromlott, a Fidesz érdekelt lenne azok mielőbbi rendezésében. Továbbá Csehországban Andrej Babiš és az általa vezetett ANO, illetve az olasz Giorgia Meloni és pártja, a Fratelli d'Italia (Olaszország Fivérei), valamint a szerb Aleksandar Vučić még ilyen partnere az Orbán-kormánynak. A szakértő azonban kiemeli, a magyar kabinet távolabb is épít hasonló kapcsolatokat, az USA-ban Donald Trump, valamint a korábbi brazil elnök, Jair Bolsonaro is ilyen szereplő.