СПІЛЬНО БАЧЕННЯ  ::  ІНОЗМІ
Переклади, аналітика, моніторинг - Україна (і не лише) очима іноземних ЗМІ
         Головна        
        Політика        
      Human rights      
  Міжнародні відносини  
        Культура        
          Спорт         
        Більше...       

Знайдено на сайті:Új Szó
Мова:14 (Hungarian / magyar)
Заголовок:

„Szlovákia érdeke is, hogy Ukrajnában béke legyen” – az államfő a NATO-főtitkárral tárgyalt

Резюме: „Szlovákia érdeke is, hogy Ukrajnában béke legyen” – az államfő a NATO-főtitkárral tárgyalt
Tilajcsík Dóra
Pozsony |

Szlovákia a továbbiakban is felelősségteljes tagja lesz a NATO-nak – értett egyet az államfő, Peter Pellegrini és a szervezet főtitkára, Mark Rutte a tárgyalásukat követően. Pellegrini és Rutte azt sem mulasztották el megemlíteni, hogy a gyorsan változó világban folyamatos alkalmazkodni kell a felmerülő kihívásokhoz, ez a felkészülés pedig anyagi áldozatokkal jár.

A NATO-főtitkár, Mark Rutte egy igen bonyolult időszakban látogatott Szlovákiába. Ahogy arra a köztársasági elnök hivatala is felhívta a figyelmet, Rutte akkor érkezett Pozsonyba, amikor az ukrajnai konfliktus tartós és fenntartható lezárása mellett az Európát érintő biztonsági kérdések kapcsán is intenzív egyeztetések zajlanak. Az államfő, Peter Pellegrini és a NATO-főtitkár egyeztetésének központi témáját így a védelmi kiadások tervezett emelése adta.

Régi barátok egymás között

Hosszú évek óta ismerjük egymást, hiszen kormányfőként gyakran találkoztunk, így őszinte viszonyunk van, ami megengedi, hogy bármiről nyíltan beszéljünk

– jelentette ki Peter Pellegrini a NATO-főtitkárral folytatott tárgyalása után. Az államfő egyúttal azt is leszögezte, „Szlovákia a továbbiakban is felelősségteljes tagja lesz a NATO-nak”. Pellegrini szerint az Európai Unió, így Szlovákia is, a békére rendezkedett be, az ukrajnai háború azonban megmutatta, hogy az országoknak készen kell állnia egy lehetséges konfliktusra. 

Szlovákiában pragmatikusan állunk a kérdéshez. Az Észak-atlanti szerződés ötös cikkelyére támaszkodunk, amely értelmében, ha valaki megtámad egy NATO-tagállamot, a többiek a segítségére sietnek

– magyarázta a köztársasági elnök, aki egyúttal felemlegette a hármas cikkelyt is, amely lényege, hogy az adott országnak először meg kell próbálnia megakadályozni a támadást.

Peter Pellegrini őszintén beismerte, hogy egy ilyen helyzetre Szlovákia sincs felkészülve. Emiatt úgy érzi, teljesen legitim, hogy napirendre került a védelmi kiadások emelésének kérdése.

„A védelmi kiadások emelése azonban nem mehet a lakosok életszínvonalának rovására” – utalt Pellegrini a hazai államháztartás csapnivaló helyzetére. A köztársasági elnök azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a védelmi kiadások emeléséhez az Európai Unió fiskális szabályainak reformjára is szükség lesz, hiszen ezek a megkötések nem teszik lehetővé, hogy a megengedettnél magasabb deficit mellett egy-egy ország tovább növelje a kiadásait. Peter Pellegrini állítása szerint néhány nappal ezelőtt Münchenben ezt a témát az Európai Biztosság elnökével, Ursula von der Leyennel is megnyitották, aki maga is elismerte, elengedhetetlen a reform.

A köztársasági elnök szerint egyelőre korai konkrét összegről beszélni arra vonatkozóan, hogy mekkora lehet az a bizonyos emelés. Pellegrini sokkal fontosabbnak tartja, hogy az olyan részleteket tisztázzanak, hogy mennyi időt kap egy ország arra, hogy eleget tegyen a megemelt kiadások jelentette feltételnek, de szerinte arról is vitát kellene folytatni, mi minden számít majd bele a védelmi kiadásokba.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

Megérkezett Pozsonyba a NATO főtitkára, Mark Rutte, akit az államfő, Peter Pellegrini fogadott. Annak ellenére, hogy a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) nagy reményekkel telve tekintett a találkozóra, mivel arra számított, hogy több kérdésben is hangot adhat eltérő álláspontjának, végül ő volt az, aki faképnél hagyta a főtitkárt.

A NATO-főtitkár, Mark Rutte egy igen bonyolult időszakban látogatott Szlovákiába. Ahogy arra a köztársasági elnök hivatala is felhívta a figyelmet, Rutte akkor érkezett Pozsonyba, amikor az ukrajnai konfliktus tartós és fenntartható lezárása mellett az Európát érintő biztonsági kérdések kapcsán is intenzív egyeztetések zajlanak. Az államfő, Peter Pellegrini tájékoztatása szerint éppen ezért a védelmi kiadások növeléséről folytat megbeszélést a főtitkárral. A kormányfő, Robert Fico azonban nem tartotta elég fontosnak a NATO-főtitkárral való találkozást ahhoz, hogy elhalasztja a washingtoni útját. 

Fico kikosarazta

Amikor a miniszterelnök január végén bejelentette, hogy Mark Rutte hamarosan Szlovákiába látogat, kiemelten fontosnak nevezte a találkozót.

Tudják, hogy vannak fenntartásaim egyes kijelentéseivel kapcsolatban, de úgy vélem, egy személyes eszmecsere lehetővé teszi, hogy tisztázzuk ezeket a kérdéseket

– jelentette ki Robert Fico néhány héttel ezelőtt. Rutte és Fico egyeztetésének hírét a napokban Peter Pellegrini is megerősítette. 

A kormányhivatal az utolsó pillanatig mélyen hallgatott, csütörtök reggel pedig egy rövid közleményben tudatták, hogy Robert Fico a tervezett washingtoni útja miatt nem vesz részt a tárgyaláson. Ficót távollétében a miniszterelnök-helyettes, Robert Kaliňák (Smer) helyettesíti, aki egyébként a védelmi tárcát vezeti. Robert Fico a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) miatt utazott az Egyesült Államokba, amely programjában a miniszterelnök előadóként szerepel.

Kapcsolódó cikkünk

Alig egy nappal azután, hogy a kormányfő, Robert Fico (Smer) tanácsadói testületének vezetője, Erik Kaliňák megerősítette, hogy a miniszterelnök az Egyesült Államokban látogat, az is kiderült, hogy Fico miért utazik a tengeren túlra.

Annak ellenére, hogy egyelőre sem a kormányfő, Robert Fico, sem a hivatala nem tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy a miniszterelnök hamarosan az Egyesült Államokba látogat, Erik Kaliňák hétfőt megerősítette, hogy a sajtóértesülések valóban igazak. Ezt követően ara sem kellett sokáig várni, hogy kiderüljön, miért utazik Fico Washingtonba.

A konzervatív szlovák kormányfő

A Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) szerdán indul és egészen szombatig tart majd, így mostanra az előadók listáját is véglegesítették, amelyen a régi-új amerikai elnök mellett a szlovák kormányfő is helyet kapott.

fico cpac

A szóban forgó konferencia elsősorban azért lehet ismerős többeknek is, mivel a tavaly Dallasban megrendezett eseményen a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is felszólalt. Ezt követően ő nyitotta meg a rendezvény magyarországi változatát is.

Amit az amerikai látogatásról tudni lehet

Sajtóértesülések szerint Fico csütörtökön utazik az Egyesült Államokba. Bár először úgy tűnt, mindössze egy napig marad, a legutóbbi információk arra engednek következtetni, hogy a kormányfő csak vasárnap indul haza.

A miniszterelnök programjáról azonban egyelőre nem tudni további konkrétumokat, Erik Kaliňák azonban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Robert Fico az amerikai elnökkel, Donald Trumppal is találkozhat. 

Van néhány akadály

A koalíciós trió képviselői egyelőre meg vannak róla győződve, hogy a kormányválság ügye legkésőbb szerdára megoldódik, így minden olyan akadály elhárul, ami elgáncsolhatná a kormányfő washingtoni kiruccanását. Az utazás csütörtökre tervezett időpontja azonban nem tűnik túl szerencsésnek, hiszen az államfő, Peter Pellegrini a hétvégén bejelentette, hogy a NATO főtitkára, Mark Rutte csütörtökön érkezik Pozsonyba. Rutte szlovákiai látogatásáról már korábban is tudni lehetett, Robert Fico pedig egyértelműen kijelentette, találkozni szeretne a NATO-főtitkárral, hogy eszmét cseréljenek azon kérdések kapcsán, amikben nem értenek egyet.

Mivel Pellegrini úgy nyilatkozott, Ficóval együtt találkozik Ruttéval, hogy egyebek mellett a védelmi kiadásokról egyeztessenek, így nem kizárt, hogy a kormányfő kicsit majd odázza az indulást. Ha ugyanis faképnél hagyná a NATO-főtitkárt, azzal negatív értelemben véve erős üzenetet küldene a szövetségeseknek.

Diplomáciai körökben egyébként azt suttogják, ha kétoldalú egyeztetésre nem is kerül majd sor, Robert Fico biztosan nem tér haza egy olyan fotó nélkül, amelyen Donald Trump és Elon Musk is szerepel.

Érdemes azonban megjegyezni, ha a szlovák kormányfő valóban találkozni szeretett volna a NATO-főtitkárral, akkor elég lett volna odáznia kicsit az indulást. Mivel Robert Fico helyi idő szerint pénteken 16:35-kor tart beszédet a konferencián, így akkor sem maradt volna le a saját fellépéséről, ha csak délután utazott volna el.

Azzal, hogy Fico faképnél hagyta a NATO-főtitkárt, igen erős üzenetet küldött a szövetségeseknek. A kormányfő döntése feltehetően nem Pozsony malmára hajtja majd a vizet, hiszen csak az elmúlt napokban két olyan informális csúcstalálkozóra is sor került Párizsban, amire Szlovákia képviselői nem kaptak meghívót a kormány álláspontja, valamint a politikusok ténykedése miatt. 

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

A kormányfő, Robert Fico (Smer) értetlenül áll az Emmanuel Macron francia elnök által összetrombitált szűk körű találkozó előtt, amely fő témája, hogy az Európai Unió miként tudná biztosítani Ukrajna védelmét. A miniszterelnök nem kapott meghívást az összejövetelre, így elképzelhető, hogy az általa megfogalmazott kritika ezúttal nem az „oroszbarátságnak”, hanem a sértettségnek tudható be.

Annak ellenére, hogy a miniszterelnök, Robert Fico figyelmét hétfőn igencsak lekötötte a kormányválság megoldása, némi ideje arra is maradt, hogy számon kérje az Európai Tanács elnökét, António Costát, amiért elfogadta a francia elnök, Emmanuel Macron meghívását. Macron hétfőre váratlanul összetrombitálta az európai vezetőket, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet. Érdemes azonban megjegyezni, hogy sajtóértesülések szerint mindössze nyolc állam kapott meghívást, a vendégek listájáról pedig a szlovák kormányfő is lemaradt.

Fico panaszai

Robert Fico hétfőn telefonon egyeztetett az Európai Tanács elnökével, a beszélgetés során pedig nem ment el szó nélkül amellett, hogy António Costa, az Európai Unió egyik legfontosabb szervének vezetőjeként, miért mondott igent a részvételre egy olyan találkozón, ahová mindössze hét uniós tagállamot, valamint az Egyesült Királyságot hívták meg. 

A szlovák miniszterelnök úgy véli, hogy az EU vezető politikusainak, Costa mellett Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, „felhatalmazás nélküli részvétele a párizsi egyeztetésen egy olyan mementó, ami egyáltalán nem járul hozzá az EU-n belüli bizalom építéséhez”. Fico ezen kijelentését egyebek mellett arra alapozza, hogy az eszmecsere témái között az is szerepel majd, hogy bizonyos országok békefenntartókat küldjenek Ukrajnába. 

Az Európai Uniónak egyáltalán nincs olyan hatásköre, amely értelmében dönthet arról, hogy csapatokat küldjön egy másik állam területére

– jelentette ki Robert Fico, aki egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy „ez csak az ENSZ illetékes szervei által hozott döntés értelmében lehetséges”. 

Tiszteletben tartja, de…

Bár a kormányfő legfrissebb közleménye szerint „minden ellenvetés nélkül tiszteletben tartja az Ukrajnába csapatokat küldeni készülő országok találkozóját”, azt azért leszögezte, „ez egy olyan téma, amihez ez Európai Uniónak semmi köze, így beszélnie sem kellene róla”. Azt sem mulasztotta el megemlíteni, mennyire problémásnak tartja, hogy az egyeztetésnek kizárólag egy lengyel tisztviselő szószátyársága okán ment híre. 

Fico a korábban számtalanszor hangoztatott álláspontját is megismételte, mely szerint a továbbiakban sem hajlandó támogatni Ukrajna NATO-tagságát, Szlovákia pedig nem hajlandó katonákat vezényelni Kijevbe. Ha már Robert Fico a hatáskörökről igyekezett kioktatni az Európai Uniót, érdemes megjegyezni, hogy ő sem hozhat döntést ebben a kérdésben. Az egyetlen, aki bárkinek megtilthatja, hogy Ukrajna pártján harcoljon, az az államfő, Peter Pellegrini. 

Kapcsolódó cikkünk

Emmanuel Macron francia elnök meghívására ma este Párizsban egyeztet az ukrán békefolyamatról az Egyesült Királyság, Lengyelország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Hollandia, Dánia vezetője, illetve az Európai Bizottság vezetője és a NATO főtitkára. Szaúd-Arábiában pedig holnap orosz–amerikai tárgyalások kezdődnek. 

Az európai vezetők úgy látják: Donald Trump amerikai elnök ki akarja hagyni az EU-t a békekötés folyamatából, illetve Ukrajna számára kedvezőtlen békét akar kötni, ezért ma (hétfő) Párizsban szűkebb körű tanácskozást tartanak. A találkozó fő témája, hogy Európa miként tudja (akár az USA nélkül) biztosítani Ukrajna védelmét, legyen szó a mostani háború folytatásáról, akár egy újabb orosz invázió elrettentéséről. 

Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, Ukrajnának és Európának is részt kell vennie az orosz–ukrán háborúról szóló béketárgyalásoknak. 

Ezzel próbálta eloszlatni azon aggodalmakat, amelyek azután merültek fel, miután kiderült, az USA és Oroszország mások kihagyásával egyeztet Szaúd-Arábiában. Előzőleg Keith Kellogg, az amerikai elnök Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián arról beszélt, Ukrajnának igen, de Európának nem lesz helye az asztalnál, amikor a békéről tárgyalnak. 

Lavrov–Rubio-találkozó 

A Bloomberg arról írt, hogy a Fehér Ház megüzente európai tisztségviselőknek, hogy az orosz–ukrán háborúban tűzszünetet akarnak elérni húsvétig, ami idén április 20-án lesz. 

De nyugati tisztségviselők szerint ilyen gyors eredmény túl ambiciózus és nem reális, még akkor sem, ha Donald Trump és Vlagyimir Putyin a jövő héten tárgyalni kezd Szaúd-Arábiában. 

A lap egyik forrása szerint reálisan inkább csak év végére lehet elérni a tűzszünetet. Marco Rubio amerikai külügyminiszter már Szaúd-Arábiába érkezett, ahol holnap várhatóan Mike Waltzcal, Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával és Steve Witkoff-fal, a Fehér Ház közel-keleti megbízottjával az oldalán orosz tisztviselőkkel folytat megbeszéléseket az ukrajnai háború lezárásáról. A látogatás során a Gázai övezet jövőjéről is tárgyalnak majd. Az események felgyorsulását jól jelzi, hogy a ma (hétfő) megérkezett Szaúd-Arábiába Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, illetve Jurij Usakov elnöki tanácsadó is. 

Kapcsolódó cikkünk

Svédország „nem zárja ki”, hogy békefenntartókat küldjön Ukrajnába – mondta külügyminisztere hétfőn, miután Nagy-Britannia kijelentette, hajlandó csapatokat küldeni, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Kijevnek.

„Most először egy igazságos és tartós békéről kell tárgyalnunk, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot (...) Ha egyszer megvan ez a béke, akkor azt fenn kell tartanunk, és ennek érdekében kormányunk nem zár ki semmit” – mondta Maria Malmer Stenergard külügyminiszter a Sveriges Radio (SR) svéd közrádiónak.

A szomszédos Norvégia kormányfője, Jonas Gahr Störe úgy vélte, „nem most van itt az ideje” annak, hogy norvég katonák Ukrajnába küldéséről beszéljenek.

„Ez még nem a megfelelő idő arra, hogy következtetéseket vonjunk le arról, hogyan kellene megfogalmazni a biztonsági garanciát, és milyen hozzájárulást kellene nyújtani” – hangsúlyozta az NRK helyi közrádiónak.

„Készek vagyunk és hajlandóak vagyunk hozzájárulni Ukrajna biztonsági garanciáihoz, szükség esetén saját csapataink bevetésével” – írta Keir Starmer brit miniszterelnök a Daily Telegraph vasárnapi számában.

Störe elmondta, hogy hétfőn beszélt Starmerrel. Norvégia és Nagy-Britannia ugyanazon az állásponton van Ukrajna folyamatos támogatását illetően, azzal az egyértelmű elvárással, hogy Ukrajnának helyet kell kapnia az asztalnál (a tárgyalásokon), és Európának egységes üzenettel kell részt vennie – írta az X közösségi oldalán.

Zelenszkij fenntartásai 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként szintén a térségben tartózkodik. Azonban közölte, hogy nem tervez találkozót orosz vagy amerikai tisztviselőkkel, és tudomása szerint Ukrajnát nem hívták meg a szaúdiak által szervezett tárgyalásokra. 

Az Egyesült Államok nem rendelkezhet valós tervvel Ukrajnáról, mert az nem lehetséges Ukrajna nélkül 

– tette hozzá Zelenszkij. Megjegyezte, Ukrajna nem örül annak, hogy az USA bármilyen partneri kapcsolatot építsen Oroszországgal, ugyanakkor a háborúval kapcsolatos döntést sem fogad el anélkül, ha nem részese a megállapodásnak. Hozzátette, egy békemegállapodás keretében Ukrajna soha nem fog lemondani szuverén területéről, beleértve a Krímet. 

Magyar bot a küllőben 

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint „Párizsban a háborúpárti, anti-Trump, frusztrált európai vezetők gyűlnek össze, akik meg akarják akadályozni azt, hogy létrejöjjön a megállapodás a békéről Ukrajnában. Látnunk kell azt is, hogy Európában szervezkednek azok, akik nem akarnak békét.” Az Orbán-kormány a hétvégén egyébként megvétózta, hogy az Európai Unió megnyissa a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit Ukrajnával. (MTI, 444, Portf.) 

Kapcsolódó cikkünk

Volodimir Zelenszkij vasárnap este az Egyesült Arab Emírségek fővárosába érkezett – közölte az ukrán elnök hivatala.

Zelenszkij a müncheni biztonsági konferencia után utazott Abu-Dzabiba. A hivatala által közzétett felvételeken látható, amint őt és feleségét, Olena Zelenszkát az emirátus egy tisztviselője és díszőrség fogadta a repülőtéren vasárnap késő este.

„Legfőbb prioritásunk, hogy még több emberünket hazahozzuk a fogságból” – írta Zelenszkij hivatala a közösségi médiában, hozzátéve, emellett a befektetésekre és a gazdasági partnerségre, valamint egy nagyszabású humanitárius programra összpontosítanak majd.

Bonyolult viszony

Mark Rutte és a szlovákiai vezetők viszonya egyébként eléggé változékony. A miniszterelnök hivatalba lépése óta többször is éles kritikával illette a NATO főtitkárát. Egyebek mellett kifogásolta Rutte Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokkal kapcsolatos kijelentéseit, de azért is nemtetszését fejezte ki, mert a főtitkár „az igazságos béke” megteremtése mellett kardoskodik.

Mark Rutte tavaly váltotta a NATO élén elődjét, Jens Stoltenberget. A csere azonban nem zajlott zökkenőmentesen, mivel néhány ország, köztük Szlovákia, kezdetben nem támogatta egyértelműen Rutte jelölését. A lábadozó Robert Ficót helyettesítő Peter Pellegrini végül néhány hónap tartózkodás után Szlovákia légterének védelméért cserébe hajlandó volt beadni a derekát.

Rossz az irány

Robert Fico határozata, hogy a pozsonyi egyeztetés helyett a washingtoni utat választotta, bírálatok egész során eredményezte.

Robert Fico ismét kritikus helyzetben hagyta el Szlovákiát 

– ismételte meg korábbi kijelentését a Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka, aki szerint Robert Fico döntése, hogy az ország biztonságát érintő kérdésekről való tárgyalás helyett „az amerikai elnökkel, Donald Trumppal fotózkodik Washingtonban”, még az eddiginél is súlyosabb izolációba döntheti Szlovákiát.

„A kormány külpolitikája a katasztrófa felé tereli az országot” – jelentette ki a diplomácia korábbi vezetője, Ivan Korčok (PS), aki úgy véli, Pozsony a biztonságpolitikai kérdésekben rossz oldalon áll. Korčok azt is megjegyezte, Szlovákiának mostanra nem csupán azzal a problémával kell megküzdenie, hogy „nem szorítanak nekünk helyet a tárgyalóasztaloknál, mert még azokkal a lehetőségekkel sem élünk, amik adottak”.

Amikor a NATO-tagságról tárgyaltunk, soha nem gondoltam volna, hogy egyszer olyan helyzet szemtanúi leszünk, hogy a szlovák kormányfő nem hajlandó tárgyalni a szervezet főtitkárával 

– adott hangot ellenérzéseinek a volt külügyminiszter.

A béketárgyalások ügye

Szlovákia érdeke is, hogy béke legyen Ukrajnában 

– hangsúlyozta Peter Pellegrini, aki arra is kitért, hogy „nem érhetjük be annyival, hogy a harcok felfüggesztésre kerülnek, a cél a tartós béke kell, hogy legyen”. A köztársasági elnök elismerte, ez biztonsági garanciák nélkül nem jöhet össze. Pellegrini megjegyezte, nincsenek ellenérzései azzal kapcsolatban, hogy a két nagyhatalom kezdett tárgyalni a békéről, később azonban Ukrajnának is helyet kellene kapnia az asztalnál. Ami pedig az Európai Uniót illeti, a szlovák köztársasági elnök úgy gondolja, proaktívan kellene hozzáállni a kérdéshez, és nem csupán várni, hogy megérkezzen a meghívó a következő egyeztetésre.

Az Emmanuel Macron francia elnök által rendezett informális csúcstalálkozók kapcsán Pellegrini megismételte korábbi kritikáját, mely szerint a Macron által választott formátum „nem járul hozzá az egységhez, inkább megtöri azt”. 

Lehet eltérő véleményünk bizonyos kérdések kapcsán 

– jelentette ki a NATO-főtitkár, Mark Rutte a párizsi egyeztetés ügyében. Rutte azt is felidézte, korábban a szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) mellett is számtalan tárgyaláson foglalt helyet. A főtitkár ezekre úgy emlékszik vissza, hogy voltak ugyan nézeteltérések, de amikor szükség volt rá, mindig kompromisszumra tudtak jutni.

Kapcsolódó cikkünk

A francia elnök, Emmanuel Macron szerdán egy újabb, az ukrán helyzettel és a kontinens biztonságával kapcsolatos tanácskozásra hívta az európai vezetőket. Az első, szűk körben lezajlott egyeztetést követően ezúttal jóval népesebb vendégsereget vártak Párizsba, Szlovákia azonban most sem kapott meghívót.

Franciaország alig 48 órával az első egyeztetés után szerda délutánra egy újabb csúcstalálkozót szervezett. Mivel a hétfői, szűk körben lezajlott tárgyalások után Párizst kritikák egész sora érte, így a francia elnök, Emmanuel Macron úgy döntött, ezúttal az európai vezetők többségét vendégül látja. A meghívottak listájára így Csehország is felkerült, Magyarországot és Szlovákiát azonban ezúttal sem várták a francia fővárosba.

Nincs itt semmi látnivaló

Annak ellenére, hogy Szlovákia a háborúban álló Ukrajna közvetlen szomszédságában helyezkedik el, a védelmi tárca vezetőjét, Robert Kaliňákot (Smer) nem ütötte különösebben szíven, hogy Pozsonyt most sem hívták meg. Kaliňák azzal magyarázza a történteket, hogy Szlovákia korábban több alkalommal is „teljesen világossá tette az álláspontját arra vonatkozóan, küldenénk -e csapatokat Ukrajnába”. A védelmi miniszter azt is megjegyezte, nem érti, miért lepte meg annyira az európai vezetőket, hogy az Egyesült Államok Európa jelenléte nélkül tárgyal Oroszországgal az ukrajnai békéről.

„Ez egy érthetetlen paradox, fogalmam sincs, mit akarnak valójában” – vallota be Robert Kaliňák.

Peter Kmec (Hlas), a helyreállítási alapért felelős miniszterelnök-helyettes elismerte, rendkívül fontos, hogy Szlovákia szélesebb körben is tárgyalni tudjon bizonyos kérdésekről, Kmec szerint azonban egyáltalán nincs szükség a párizsi formátumra. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, a V4-ek összefogására lenne szükség, akiknek aztán Németországgal kellene tárgyalnia az európai biztonsági struktúráról.

Én nem mennék bele olyasmibe, hogy Európát az alapján osszuk fel, meghívtak-e valakit valahova

– mondta Kmec, aki kijelentésével igyekezett némileg bagatellizálni azt a tényt, hogy Szlovákiát ezúttal is „lefelejtették” a vendéglistáról.

Pellegrini azért aggódik

Bár a kormánytagok nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy különösebben nem zavarja őket, hogy Szlovákiát kevéssé veszik komolyan nemzetközi színtéren, az államfő, Peter Pellegrini kifejezetten nehezményezi a történteket. Pellegrini már korábban is „furcsa formátumnak” minősítette a francia elnök kezdeményezését, korábbi nyilatkozatát pedig szerdai komáromi látogatása alkalmával is megerősítette. 

Kapcsolódó cikkünk
Komárom |

Az államfő Komárom városának képviselőivel is tárgyalt délelőtt a városházán. Jelenleg a várost járva a hajógyárat, a ZaMED mentőszolgálatot, ill. a kajak-kenu klubot keresi fel. A városházán tartott sajtótájékoztatón elmondta, a kisebbségi iskolák racionalizálásának szerinte nem szabad nemzetiségi feszültséget szítania. Rövidesen egyeztethet a kisebbségi tanácsadói poszt betöltéséről, Robert Ficotól pedig azt várja el, hogy felmutassa: továbbra is bírja a parlament többség támogatását.

A köztársasági elnököt fél 10 körül fogadta Keszegh Béla polgármester a komáromi városháza előtt. Peter Pellegrini a sajtótájékoztatója elején emlékeztetett: 2024 végén ígéretet tett arra, hogy az ötéves mandátuma során mindegyik szlovákiai járást felkeresi legalább kétszer. A látogatások sorát a mai nappal Komáromban kezdte meg. Méltatta Keszegh Béla (független) polgármestert, aki szerinte nagyon pragmatikusan viszonyul a kezelendő feladatokhoz.

Nyugalomra van szükség

Az államfő Keszegh Bélával közösen a jelenlegi belpolitikai helyzte kapcsán végig hangsúlyozta: az országnak és a közigazgatásnak nyugalomra van szüksége. A kormányválság szerinte untatja és terheli azokat, akik a legközelebb állnak a polgárokhoz – vagyis a települések polgármestereit. 

Emiatt azt reméli, hogy a következő napokban vagy hetekben megoldódik a válság, hogy aztán „Szlovákia valódi problémáival” lehessen foglalkozni.

Keszegh Béla később ehhez hozzáfűzte: a polgárok mindennapi gondjaival szeretnének törődni. Tudja, hogy a kormányválság kapcsán nagyon nehéz tárgyalások zajlanak. Az államfő, „mint az állam első embere” szerinte a lehető legjobb teret próbálja biztosítani ahhoz, hogy folytatni tudják majd az egyes tárgyalásokat.

A belpolitikai helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Pellegrini elmondta, nagyon figyelmesen és napi szinten követi, hogy mi zajlik a koalíción belüli egyeztetések és alkuk körül. Robert Fico (Smer) kormányfővel rendszeres kapcsolatban áll. Ahhoz, hogy az elnöki palota együttműködjön a miniszterelnökkel, egy kulcsfeltételt említett. Eszerint Ficónak a kormány konkrét átalakítási tervével kell őt felkeresnie. 

Megegyeztünk abban, s meg is kértem őt erre, hogy a javaslat részét képezze egy kimutatás is, amelyben a kormánykoalíció támogatását most elutasító képviselők az aláírásukkal bizonyítják, hogy a kormányátalakítás után támogatni fogják a koalíciót

– mondta az államfő, aki szerint Fico így fel tudná mutatni, hogy még mindig rendelkezik a parlamenti többséggel, amely legitimitást ad a változtatások végrehajtásához is. A konkrét javaslattal kapcsolatban pedig majd az elnöki palotában fejti ki álláspontját az államfő. Hozzátette: a kormányfő még nem jelezte, mikor keresné fel őt, mint ahogyan a javaslatairól sem tud egyelőre.

A kisebbségi tanácsadó és a Beneš-dekrétumok kérdése

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, azért választotta Komáromot első állomásul, mivel van egy „erkölcsi adóssága”. Korábban ugyanis azt ígérte, hogy lesz kisebbségi tanácsadója, ám ennek a „házi feladatnak” még nem tett eleget. 

Találkoznom kell még Forró úrral, akivel erről beszéltem még a választás előtt, s neki volt pártelnökként nagyobb tere van arra, hogy velem tárgyaljon, ugyanis már nem aktív politikus

– mondta, majd egy későbbi kérdés kapcsán hozzátette, két héten belül egyeztethet a Magyar Szövetség volt vezetőjével.

Ezzel kapcsolatban a kollektív bűnösség elve, s a lapunk által az elmúlt években nyomon követett vagyonelkobzások témája is felmerült. 

Senki sem szeretné megnyitni a Beneš-dekrétumokat és újraértékelni a történelmi eseményeket. Inkább egyfajta jogbiztonságról szeretnénk a jövő kapcsán beszélni annak érdekében, hogy később ne történhessen meg az, hogy egyszer csak jön valaki, és azt mondja, neki el kell venni a 20 éve megvásárolt majd fejlesztett tulajdonát, mert valahol előkerült egy jegyzői dokumentum, amelyet nem jegyeztek be a kataszteri nyilvántartásba

– közölte az államfő, aki szerint így lehetne egyszer és mindenkorra lezárni ezt a témát. Mint elmondta, szeretne létrehozni egy munkacsoportot, amelyben benne lenne az elnöki hivatalban dolgozó alkotmányjogi tanácsadó, valamint a törvényhozói osztály vezetője is.

A komáromi látogatást még a magyar nemzeti kisebbséggel is indokolta, mivel meg szerette volna mutatni, hogy Komárom teljes értékű része az országnak, ahol a magyarok és szlovákok együttélése jó példát jelent, az esetlegesen felmerülő problémákat pedig nagyon nyugodtan tudják kezelni.

Határon átnyúló témák

Az államfő méltatott egy sor komáromi fejlesztést, akár már zajlanak, akár még csak a megvalósulás előtt állnak. Megemlítette a Pons Danubii szervezet 5 millió eurós, Spirit of Danube elnevezésű projektjét, amely az országhatár mindkét oldalán fejleszteni fogja a turisztikai infrastruktúrát.

Pellegrini üdvözölné, ha az önkormányzatok gyorsabban tudnák felhasználni az EU-s forrásokat. Azt ígérte, tárgyalni fog Richard Raši (Hlas) beruházási miniszterrel arról, hogy ezen projektek jóváhagyását gyorsítsa fel a szaktárca.

A tárgyaláson egészségügyi témák is felmerültek. Az államfő elmondta, a komáromi kórház több ember számára tud ellátást nyújtani, mint amennyi a Komáromi járásban él. Ezzel kapcsolatban beszéltek az olyan komplexebb témáról is, mint a „határon átnyúló egészségbiztosítás” kérdése, amely egyfajta előfeltétele lenne annak is, hogy a szomszédos ország kórházainak szolgáltatásait igénybe vehessék a betegek.

Ami pedig a mentőszolgálatokat illeti, hamarosan egyezmény születhet arról, hogy a szlovákiai és magyarországi egységek a szomszédos ország területén is bevethetők lesznek. Ausztriával már van egy hasonló államközi szerződésünk, s ez lesz a második.

Kisebbségi oktásügy

Az iskolahálózat optimalizációja kapcsán kiemelte, örül, hogy ez a komoly téma szóba került, ugyanis Komáromban egy etnikailag vegyes területről van szó. 

Nagyon érzékenyen kell az esetleges iskolaracionalizációhoz közelítenünk az ország ezen részén, mivel itt figyelembe kell venni a kisebbségi tanítási nyelvet és az iskola jelentőségét 

– fejtegette. Örül, hogy az illetékes minisztériumon belül működő kisebbségi oktatásüggyel foglalkozó tanács elfogadott bizonyos kritériumokat annak érdekében, hogy a racionalizáció ne váltson ki feszültséget a helyi szlovákok és magyarok között. Úgy gondolja, hamarosan maga Tomáš Drucker (Hlas) oktatásügyi miniszter keresheti majd fel Komáromot. 

A nemzetiségi kérdés kapcsán Keszegh Béla felhívta az államfő figyelmét a Szlovákián kívül élő szlovákokra – konkrétan azokra a szlovák nemzetiségű diákokra, akik az anyanyelvükön szeretnének tanulni. Pellegrini szerint intenzívebben kell majd támogatni például azokat a magyarországi szlovákokat, akik szlovákiai egyetemeken szeretnék folytatni a tanulmányaikat.

Sport

Peter Pellegrini dicsérte a komáromi sportklubok teljesítményeit is. Mint mondta, hiszi, hogy a sport- és turisztikai minisztérium keretében lezajló változások után is zavartalanul fognak zajlani a sporttámogatások, s hogy Komárom további forrásokra fog szert tenni a Sporttámogatási Alaptól infrastruktúra-fejlesztés céljára – így lehetővé válik, hogy a legfelsőbb ligák hazai és nemzetközi mérkőzéseit is a városban játsszák le.

Macron az EU egységét veszélyezteti

Az államfő a külpolitikával kapcsolatban újságírói kérdésre elmondta: az, amit Emmanuel Macron a Párizsba összehívott tanácskozás összehívásával meglépett, „teljesen ellentétes” azzal, vagyis az egységgel, amelyre az európai politikusok helyezték a hangsúlyt a müncheni konferencián. A francia elnök korábbi és ma is esedékes találkozóit emiatt „különös eljárásnak” minősítette. Hangsúlyozta: az egyeztetéseken nem vesz részt Szlovákia és Magyarország, noha közvetlenül szomszédosak azzal az országgal, ahol a háború zajlik – egyben sérelmezte Bulgária és Szlovénia kihagyását is. Emiatt Macron szerinte az EU egységének szétveréséhez járul hozzá.

Először egy csúcs, ahol Nagy-Britannia mellett mindössze néhány kiválasztott ország van jelen. Most jön egy újabb egyeztetés, amelyből egyesek ismét kimaradnak. Magyarország és Szlovákia nincs ott, holott közvetlenül szomszédosak vagyunk az országgal, ahol a konfliktus zajlik. Különös!

– szögezte le az államfő, aki szerint Emmanuel Macron ezzel „nem járul hozzá az egységhez, inkább megtöri azt”. Pellegrini ezen kijelentése a szlovák miniszterelnök hétfői szavait idézi.

Fico egyelőre hallgat

A kormányfő, Robert Fico (Smer) egyelőre nem kommentálta, hogy Szlovákia a második egyeztetésre sem kapott meghívót, de feltehetően nem repes az örömtől. Hétfőn, az első tanácskozás előtt, igen éles kritikát fogalmazott meg a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal szemben. Nyilatkozatában egyebek mellett leszögezte, hogy értetlenül áll a Macron által összetrombitált szűk körű találkozó ténye előtt, ami szerinte „egy olyan mementó, ami egyáltalán nem járul hozzá az EU-n belüli bizalom építéséhez”.

Kapcsolódó cikkünk
Pozsony |

A kormányfő, Robert Fico (Smer) értetlenül áll az Emmanuel Macron francia elnök által összetrombitált szűk körű találkozó előtt, amely fő témája, hogy az Európai Unió miként tudná biztosítani Ukrajna védelmét. A miniszterelnök nem kapott meghívást az összejövetelre, így elképzelhető, hogy az általa megfogalmazott kritika ezúttal nem az „oroszbarátságnak”, hanem a sértettségnek tudható be.

Annak ellenére, hogy a miniszterelnök, Robert Fico figyelmét hétfőn igencsak lekötötte a kormányválság megoldása, némi ideje arra is maradt, hogy számon kérje az Európai Tanács elnökét, António Costát, amiért elfogadta a francia elnök, Emmanuel Macron meghívását. Macron hétfőre váratlanul összetrombitálta az európai vezetőket, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet. Érdemes azonban megjegyezni, hogy sajtóértesülések szerint mindössze nyolc állam kapott meghívást, a vendégek listájáról pedig a szlovák kormányfő is lemaradt.

Fico panaszai

Robert Fico hétfőn telefonon egyeztetett az Európai Tanács elnökével, a beszélgetés során pedig nem ment el szó nélkül amellett, hogy António Costa, az Európai Unió egyik legfontosabb szervének vezetőjeként, miért mondott igent a részvételre egy olyan találkozón, ahová mindössze hét uniós tagállamot, valamint az Egyesült Királyságot hívták meg. 

A szlovák miniszterelnök úgy véli, hogy az EU vezető politikusainak, Costa mellett Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, „felhatalmazás nélküli részvétele a párizsi egyeztetésen egy olyan mementó, ami egyáltalán nem járul hozzá az EU-n belüli bizalom építéséhez”. Fico ezen kijelentését egyebek mellett arra alapozza, hogy az eszmecsere témái között az is szerepel majd, hogy bizonyos országok békefenntartókat küldjenek Ukrajnába. 

Az Európai Uniónak egyáltalán nincs olyan hatásköre, amely értelmében dönthet arról, hogy csapatokat küldjön egy másik állam területére

– jelentette ki Robert Fico, aki egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy „ez csak az ENSZ illetékes szervei által hozott döntés értelmében lehetséges”. 

Tiszteletben tartja, de…

Bár a kormányfő legfrissebb közleménye szerint „minden ellenvetés nélkül tiszteletben tartja az Ukrajnába csapatokat küldeni készülő országok találkozóját”, azt azért leszögezte, „ez egy olyan téma, amihez ez Európai Uniónak semmi köze, így beszélnie sem kellene róla”. Azt sem mulasztotta el megemlíteni, mennyire problémásnak tartja, hogy az egyeztetésnek kizárólag egy lengyel tisztviselő szószátyársága okán ment híre. 

Fico a korábban számtalanszor hangoztatott álláspontját is megismételte, mely szerint a továbbiakban sem hajlandó támogatni Ukrajna NATO-tagságát, Szlovákia pedig nem hajlandó katonákat vezényelni Kijevbe. Ha már Robert Fico a hatáskörökről igyekezett kioktatni az Európai Uniót, érdemes megjegyezni, hogy ő sem hozhat döntést ebben a kérdésben. Az egyetlen, aki bárkinek megtilthatja, hogy Ukrajna pártján harcoljon, az az államfő, Peter Pellegrini. 

Kapcsolódó cikkünk

Emmanuel Macron francia elnök meghívására ma este Párizsban egyeztet az ukrán békefolyamatról az Egyesült Királyság, Lengyelország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Hollandia, Dánia vezetője, illetve az Európai Bizottság vezetője és a NATO főtitkára. Szaúd-Arábiában pedig holnap orosz–amerikai tárgyalások kezdődnek. 

Az európai vezetők úgy látják: Donald Trump amerikai elnök ki akarja hagyni az EU-t a békekötés folyamatából, illetve Ukrajna számára kedvezőtlen békét akar kötni, ezért ma (hétfő) Párizsban szűkebb körű tanácskozást tartanak. A találkozó fő témája, hogy Európa miként tudja (akár az USA nélkül) biztosítani Ukrajna védelmét, legyen szó a mostani háború folytatásáról, akár egy újabb orosz invázió elrettentéséről. 

Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, Ukrajnának és Európának is részt kell vennie az orosz–ukrán háborúról szóló béketárgyalásoknak. 

Ezzel próbálta eloszlatni azon aggodalmakat, amelyek azután merültek fel, miután kiderült, az USA és Oroszország mások kihagyásával egyeztet Szaúd-Arábiában. Előzőleg Keith Kellogg, az amerikai elnök Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián arról beszélt, Ukrajnának igen, de Európának nem lesz helye az asztalnál, amikor a békéről tárgyalnak. 

Lavrov–Rubio-találkozó 

A Bloomberg arról írt, hogy a Fehér Ház megüzente európai tisztségviselőknek, hogy az orosz–ukrán háborúban tűzszünetet akarnak elérni húsvétig, ami idén április 20-án lesz. 

De nyugati tisztségviselők szerint ilyen gyors eredmény túl ambiciózus és nem reális, még akkor sem, ha Donald Trump és Vlagyimir Putyin a jövő héten tárgyalni kezd Szaúd-Arábiában. 

A lap egyik forrása szerint reálisan inkább csak év végére lehet elérni a tűzszünetet. Marco Rubio amerikai külügyminiszter már Szaúd-Arábiába érkezett, ahol holnap várhatóan Mike Waltzcal, Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával és Steve Witkoff-fal, a Fehér Ház közel-keleti megbízottjával az oldalán orosz tisztviselőkkel folytat megbeszéléseket az ukrajnai háború lezárásáról. A látogatás során a Gázai övezet jövőjéről is tárgyalnak majd. Az események felgyorsulását jól jelzi, hogy a ma (hétfő) megérkezett Szaúd-Arábiába Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, illetve Jurij Usakov elnöki tanácsadó is. 

Kapcsolódó cikkünk

Svédország „nem zárja ki”, hogy békefenntartókat küldjön Ukrajnába – mondta külügyminisztere hétfőn, miután Nagy-Britannia kijelentette, hajlandó csapatokat küldeni, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Kijevnek.

„Most először egy igazságos és tartós békéről kell tárgyalnunk, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot (...) Ha egyszer megvan ez a béke, akkor azt fenn kell tartanunk, és ennek érdekében kormányunk nem zár ki semmit” – mondta Maria Malmer Stenergard külügyminiszter a Sveriges Radio (SR) svéd közrádiónak.

A szomszédos Norvégia kormányfője, Jonas Gahr Störe úgy vélte, „nem most van itt az ideje” annak, hogy norvég katonák Ukrajnába küldéséről beszéljenek.

„Ez még nem a megfelelő idő arra, hogy következtetéseket vonjunk le arról, hogyan kellene megfogalmazni a biztonsági garanciát, és milyen hozzájárulást kellene nyújtani” – hangsúlyozta az NRK helyi közrádiónak.

„Készek vagyunk és hajlandóak vagyunk hozzájárulni Ukrajna biztonsági garanciáihoz, szükség esetén saját csapataink bevetésével” – írta Keir Starmer brit miniszterelnök a Daily Telegraph vasárnapi számában.

Störe elmondta, hogy hétfőn beszélt Starmerrel. Norvégia és Nagy-Britannia ugyanazon az állásponton van Ukrajna folyamatos támogatását illetően, azzal az egyértelmű elvárással, hogy Ukrajnának helyet kell kapnia az asztalnál (a tárgyalásokon), és Európának egységes üzenettel kell részt vennie – írta az X közösségi oldalán.

Zelenszkij fenntartásai 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként szintén a térségben tartózkodik. Azonban közölte, hogy nem tervez találkozót orosz vagy amerikai tisztviselőkkel, és tudomása szerint Ukrajnát nem hívták meg a szaúdiak által szervezett tárgyalásokra. 

Az Egyesült Államok nem rendelkezhet valós tervvel Ukrajnáról, mert az nem lehetséges Ukrajna nélkül 

– tette hozzá Zelenszkij. Megjegyezte, Ukrajna nem örül annak, hogy az USA bármilyen partneri kapcsolatot építsen Oroszországgal, ugyanakkor a háborúval kapcsolatos döntést sem fogad el anélkül, ha nem részese a megállapodásnak. Hozzátette, egy békemegállapodás keretében Ukrajna soha nem fog lemondani szuverén területéről, beleértve a Krímet. 

Magyar bot a küllőben 

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint „Párizsban a háborúpárti, anti-Trump, frusztrált európai vezetők gyűlnek össze, akik meg akarják akadályozni azt, hogy létrejöjjön a megállapodás a békéről Ukrajnában. Látnunk kell azt is, hogy Európában szervezkednek azok, akik nem akarnak békét.” Az Orbán-kormány a hétvégén egyébként megvétózta, hogy az Európai Unió megnyissa a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit Ukrajnával. (MTI, 444, Portf.) 

Kapcsolódó cikkünk

Volodimir Zelenszkij vasárnap este az Egyesült Arab Emírségek fővárosába érkezett – közölte az ukrán elnök hivatala.

Zelenszkij a müncheni biztonsági konferencia után utazott Abu-Dzabiba. A hivatala által közzétett felvételeken látható, amint őt és feleségét, Olena Zelenszkát az emirátus egy tisztviselője és díszőrség fogadta a repülőtéren vasárnap késő este.

„Legfőbb prioritásunk, hogy még több emberünket hazahozzuk a fogságból” – írta Zelenszkij hivatala a közösségi médiában, hozzátéve, emellett a befektetésekre és a gazdasági partnerségre, valamint egy nagyszabású humanitárius programra összpontosítanak majd.

A védelmi kiadások emelése mindenki érdeke

„Az elmúlt napokban Európa ízelítőt kapott az új amerikai adminisztratíva működéséből. Egy erős NATO-t szeretnének, ami azonban elengedhetetlen anélkül, hogy az egyes NATO-tagállamok emelnék a védelmi kiadásaikat. Bár Szlovákia egy ideje már teljesíti a korábban kitűzött 2 százalékos célt, a következő években azonban ez az összeg kevés lesz, ezt pedig mindenkinek tudatosítania kell” – magyarázta Mark Rutte, aki megerősítette, hogy vannak bizonyos felvetések arra vonatkozóan, hogy mekkora emelésre lenne szükség, a konkrét számról azonban állítása szerint még korai lenne beszélni.

A világ egyre kevésbé biztonságos, ezért együtt fel kell készülnünk arra, hogy visszaverjünk minden támadást

– közölte a NATO-főtitkár, aki maga is megerősítette, Szlovákiát még mindig partnerként tartják számon.

A tárgyaláson a szlovák diplomácia vezetője, Juraj Blanár (Smer), valamint a védelmi miniszter, Robert Kaliňák (Smer) is jelen volt. Rutte és Kaliňák később a kormányhivatalban találkoztak, hogy folytassák az eszmecserét. 

Посилання:https://ujszo.com/kozelet/szlovakia-erdekes-is-hogy-beke-legyen-ukrajnaban-az-allamfo-a-nato-fotitkarral-targyalt
google translate:  переклад
Дата публікації:20.02.2025 16:50:54
Автор:
Url коментарів:
Джерело:
Категорії (оригінал):
Додано:20.02.2025 18:01:31




Статистика
За країною
За мовою
За рубрикою
Про проект
Цілі проекту
Приєднатися
Як користуватися сайтом
F.A.Q.

Спільнобачення.ІноЗМІ (ex-InoZMI.Ruthenorum.info) розповсюджується згідно з ліцензією GNU для документації, тож використання матеріалів, розміщених на сайті - вільне за умов збереження авторства та наявності повного гіперпосилання на Рутенорум (для перекладів, статистики, тощо).
При використанні матеріалів іноземних ЗМІ діють правила, встановлювані кожним ЗМІ конкретно. Рутенорум не несе відповідальності за незаконне використання його користувачами джерел, згадуваних у матеріалах ресурсу.
Сайт є громадським ресурсом, призначеним для користування народом України, тож будь-які претензії згадуваних на сайті джерел щодо незаконності використання їхніх матеріалів відхиляються на підставі права будь-якого народу знати, у якому світлі його та країну подають у світових ЗМІ аби належним чином реагувати на подання неправдивої чи перекрученої інформації.
Ruthenorum/Спільнобачення Copyleft 2011 - 2014