Peter Pellegrini szlovák és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az amerikai fővárosban egyebek mellett fegyvermegrendelésekről is egyeztetett.
Nem az a kérdés, Ukrajna a NATO tagja lesz-e, hanem az, hogy mikor, jelentette ki a védelmi szövetség washingtoni csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének leköszönő főtitkára. A NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából összehívott találkozón, szintén jelen lévő államfő Peter Pellegrini azonban arról beszélt, ez még nincs terítéken. „Ezt a kérdést csak akkor lehet megnyitni, ha Ukrajnában béke lesz” – mondta a köztársasági elnök.
Szlovákia ezzel együtt is aláírta a csúcstalálkozó zárónyilatkozatát. Pellegrini erről a washingtoni sajtótájékoztatóján elmondta, a dokumentum tartalmával kapcsolatban nem adódtak bonyodalmak, hiszen az összes NATO-tagállam egyetértett a szöveggel. Ebben a dokumentumban az szerepel, Ukrajna akkor lehet a szövetség tagja, ha ezzel az összes tagállam egyetért és egyéb feltételeket is teljesít. Ez egyébként más országok csatlakozásakor is ugyanígy volt. Pellegrini szerint a dokumentumba a szlovák fél prioritásai is bekerültek.
A dokumentum szintén tartalmazza, hogy a NATO jelentős támogatást nyújt Ukrajnának, az egyes országok összehangolják a katonai segítségnyújtást. A kezdeményezés a NATO Security Assistance and Training Ukraine (NSATU) nevet kapta. Pellegrini ezzel kapcsolatban elmondta, ezt úgy alkották meg, hogy a nemzetközi jog szerint a szövetség nem válik hadviselő féllé Oroszországgal szemben. „Szlovákia a fegyveres erői és tevékenységei révén soha nem fog részt venni olyasmiben, ami az ország határain kívül, Ukrajna területén valósulna meg. (...) Nem küldünk semmilyen katonai, technikai, vagy kiképző személyzetet Ukrajnába” – jelentette ki azzal, hogy természetesen más országokban, így például a balti régióban különböző missziók révén a szlovák hadsereg jelen van. Illetve Szlovákián belül is folyik az ukrán katonák kiképzése, amely során elsősorban az aknamentesítő szakembereket képeznek.
Pellegrini arról is beszélt, hogy Szlovákiának az NSATU-kezdeményezéshez hozzávetőlegesen 105 millió euróval kell hozzájárulnia. „Mindezt azonban azzal, hogy Szlovákia természetesen ebbe az összegbe beleszámolhat minden olyan tevékenységet, amelyet a szlovák kormány vagy a védelmi minisztérium Ukrajnával, illetve a NATO-val kapcsolatban végez” – ismertette a megállapodást Pellegrini, és hozzátette, a kérdéses összegeket a GDP azon 2 százalékába is beleszámítják, amit a szövetség szabályai szerint az országnak a védelmi kiadásokra kell fordítania. Rámutatott, Szlovákia ebben az évben némileg meg is haladja ezt a 2 százalékos mértéket.
Pellegrini Washingtonban kétoldalú tárgyalást folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is. Erről a szlovák államfő annyit árult el, az ukrán elnök szerint Harkiv térségében a harcok állása más, mint ahogy azt az orosz fél mutatni igyekszik. További részleteket azonban, az egyeztetés zárt jellegé-re hivatkozva, nem közölt. Pellegrini tájékoztatta az ukrán elnököt arról, milyen tevékenység zajlik a szlovák logisztikai, valamint járműjavító csomópontokon, amelyek kapacitásait az ukrán fél már most is igénybe veszi.
Az államfő elmondta, a szlovák védelmi ipar számára érkező újabb megrendelésekről is egyeztettek. „Ebből is látszik, hogy a szlovák kormány és az érintett magánbefektető döntései, mi szerint növelik a lőszer- és ágyúcsőgyártási kapacitásokat, vagy megtöbbszörözik a Zuzana 2-es és az ehhez hasonló fegyverrendszerek gyártási kapacitását, nagyon hatékony volt” – jelentette ki a szlovák államfő azzal, hogy a NATO-tagországokban is nagy a kereslet az ilyen fegyverek és lőszer iránt. De arról is beszélt, hogy Ukrajna is jelentős megrendeléseket szeretne adni. Pellegrini szerint a cseh lőszer-kezdeményezéshez Szlovákia nem anyagilag, hanem a gyártási kapacitásaival járul hozzá. Zelenszkijjel folytatott megbeszélésen Pellegrinin kívül jelen volt Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter, Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter, az ukrán részről pedig Dmitro Kuleba külügyi és Rusztem Umerov védelmi tárcavezető, valamint Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes vett még részt a találkozón. Az egyes szaktárcák vezetői kétoldalú tárgyalást is folytattak.
A szlovák államfő arról is beszámolt, hogy Zelenszkij Robert Fico (Smer) miniszterelnök egészségi állapota felől is érdeklődött, egyben üdvözölte, hogy a szlovák és az ukrán kormányfő Denisz Smihal telefonon egyeztetett. A két miniszterelnök abban állapodott meg, hogy ősszel Ukrajna területén közös kormányülést tartanak. Maga Pellegrini is ukrajnai látogatásra készül, amelyre szavai szerint valamikor ősszel kerülhet sor. Egyben megerősítette, hogy a kijevi gyermekkórházat ért orosz támadás után Szlovákia kész rendelkezésre bocsátani az egészségügyi kapacitásait, nyitott az ukrajnai páciensek fogadására.
Pellegrini a sajtótájékoztatón azt is elmondta, az amerikai elnökkel, Joe Bidennel való találkozón is azt hangsúlyozta, Szlovákiának elsősorban légvédelmi eszközökre van szüksége, hiszen ilyen rendszerekkel az ország hadserege nem rendelkezik. Kaliňák ezzel kapcsolatban a Heger-kormányt bírálta, amiért a szovjet típusú S–300-as légvédelmi eszközt 2022-ben átadta a megtámadott Ukrajnának. Azóta átmenetileg olasz és amerikai légvédelmi rendszerek is állomásoztak az ország területén. Az államfő pedig nemcsak a sajtótájékoztatón, hanem a csúcstalálkozón való felszólalásában is kitért arra, hogy a szövetségesek azon terve, mi szerint jelentősen megerősítik Ukrajna légvédelmét, azzal járhat, hogy a NATO keleti szárnyának országaiba nem jut elegendő ilyen rendszer. Szerinte megoldást jelenthet a légvédelmi ütegeknek az érintett országokban működő rotációs rendszere. „Bár a rotációs rendszer jelenleg nem működik hatékonyan” – tette hozzá azzal, a kérdéskör megoldására nem a következő hónapokban kell számítani. Kaliňák ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, az új NATO-főtitkárt, Mark Ruttét Szlovákia azzal a feltétellel támogatta, ha belátható időn belül megoldást találnak az ország légvédelmének biztosítására. A nyáron már megköthetik az ilyen rendszerek beszerzéséről szóló szerződést. Az államfő ugyanakkor azt is megemlítette, a NATO keleti szárnyának megerősítésére általában is szükség van.
Lapunk kommentátora, Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő a szlovák küldöttség álláspontjával kapcsolatban annak kétarcúságát emeli ki. „A szlovák kormány kétkulacsos, pragmatikus külpolitikáját látjuk újfent. Az államfő visszafogottabb retorikával tartja a kijevi kapcsolatot, míg a védelmi miniszter is jól megfontolt szlovák ipari érdekből építi a fegyverpiaci elérést a szlovák szereplők számára. Így csak hazai közönségnek szólhatott Robert Fico megjegyzése, mi szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel Moszkvába ment volna, ha ezt az egészségügyi állapota megengedte volna. Valójában eközben a washingtoni csúcsra készült a szlovák külügy és diplomácia” – mutatott rá Feledy.