A májusi merénylet óta először vett részt egy kormányülésen is Robert Fico miniszterelnök. A megbeszélés fő témáját a helyreállítási tervvel kapcsolatos teljesített és teljesítetlen feladatok szolgáltatták, ahogy az uniós alapokról is szó esett.
Fico az elmondása szerint lassan visszatér a megszokott munkatempóhoz és reméli, hogy idővel teljesen rendbe jön, hogy elláthassa minden miniszterelnöki feladatát. A ma esedékes kormányülést a tervek szerint ismét a miniszterelnök vezeti majd – a kormány miniszterei ugyanis ezúttal Pozsonyban, két egymást követő napon is egyeztetnek egymással.
Richard Raši (Hlas-SD) beruházási miniszter elmondása szerint Fico jól van, és ugyanúgy vezeti a kormányülést, mint korábban is szokta. Raši szerint a mai napon egy „nagyon fontos anyag” is előterjesztésre kerül majd, de annak tartalmáról nem akart többet mondani.
A kormány kiértékelése szerint nagyrészt sikerült teljesíteni a helyreállítási terv vállalásait a kitűzött, júliusi időpontig. A tizenhét programpontból tizenöt feladatot megoldottak a gesztorként ténykedő minisztériumok, két esetben azonban csúszik a feladatok megvalósítása – ismertette Peter Kmec (Hlas), a helyreállítási terv megvalósításáért felelő alelnök. Az egyik késés a gazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik és a köztulajdonban álló épületek energiahatékonyságának javítását érinti. Kmec felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a minisztérium tovább késlekedik, a kiszabott büntetés nagysága akár meg is haladhatja a célra elkülönített keretösszeget. A belügyminisztérium egy szerződéskötés késői megjelentetése miatt nem tudot időben közzétenni egy felhívást a megosztott szolgáltatásokat bebiztosító központok kapcsán.
A helyreállítási ütemtervének betartásától csaknem 6,4 milliárd euró sorsa függ, az összeget részletekben folyósítja. Szlovákia jelenleg a negyedik, 798 millió eurós kifizetésre vár. A csomagot az Európai Bizottság csaknem fél éves levelezés után értékelte csak pozitívan, miután Brüsszelben a Fico-kormány reformjai és annak magyarázata után is úgy értékelték, hogy a kormány teljesítette a szükséges mérföldköveket. A következő, 600 millió eurós részletre vonatkozó kérvény kidolgozása az év második felére marad.
A miniszterelnök a május közepén történt merénylet után életmentő műtéteken esett át, kórházban és pozsonyi otthonában lábadozott, elzárva a nyilvánosság elől. Fico mindössze az európai parlamenti választás előtt szólalt meg egy videóüzenetben, hogy minél inkább mobilizálja a Smer szavazóit.
A lábadozó miniszterelnök utóbbi napokban azonban már érezhetően munkába állt és nem kíméli magát: pénteken Dévényben mondott beszédet, hétfőn aratási ünnepségen járt, tegnap és ma pedig kormányülést vezet – igaz, a sajtó kérdéseire nem válaszolt és csak félszavakban kommunikál az útjába eső újságírókkal. „Kedves progresszív-liberális média és ellenzék, elnézést, hogy túléltem, de visszatértem” – írta ki Fico a szociális hálóra a nap folyamán, a kormányülést követően, két óra alatt begyűjtve húszezer lájkot és csaknem ezer megosztást.
Fico fokozott aktivitásának újabb jele, hogy a miniszterelnök a kormányülést követően egy előre egyeztetett telefonbeszélgetést folytatott ukrán kollégájával, Denisz Smihallal. Fico a korábbi, ukrán-szlovák kormányközi tárgyalásra kötve felajánlotta az orvosi segítségre szoruló ukrajnai gyerekek Szlovákiában való kórházi ápolását és egy újabb találkozó szervezése is megkezdődött. A következő közös ülést Ukrajnában tarthatják, szeptemberben vagy októberben. Fico egyben ígéretet tett arra is, hogy segíti Ukrajnát az uniós integráció egyes fázisaiban.
A kormányülés központi témáját kedden a helyreállítási terv képezte. A Heger-kormány idején kidolgozott, majd néhányszor módosított gazdasági mentőcsomag több, mint 6 milliárd eurós bevételt jelent az államkasszának, az Európai Bizottság azonban az ütemterv tartásához és feltételekhez köti az összeg folyósítását.
A Fico-kormány tavaly őszi hivatalba lépésének idején úgy tűnt, hogy az ambiciózus egészségügyi fejlesztések csúszása és elbukása lesz a legfőbb akadálya a törlesztőrészletek folyósításának, az utóbbi hónapokban azonban bonyolultabbá vált a helyzet. A minisztériumok jobbára tartották magukat a vállalásokhoz, a Büntető Törvénykönyv reformja és az uniós forrásokat érintő gazdasági bűncselekményekre vonatkozó tételek enyhítése, valamint a korrupcióellenes garanciát jelentő Különleges Ügyészség megszüntetése miatt a szlovák kormánynak több levélben kellett magyarázkodnia az Európai Bizottság felé. A legutolsó fejlemények szerint a Bizottság végül rábólintott a több, mint 700 millió eurós törlesztőrészlet folyósítására. Ugyanakkor az év végén már egy újabb, 600 millió eurós részletet kellene lehívni a szlovák csomagból, ahhoz, hogy a Bizottság ismét mindent rendben találjon, szükséges, hogy a minisztériumok tartsák az előre megígért ütemtervet – és a kormány egyéb reformjait is meg lehessen magyarázni a brüsszeli testületnek.
A kormányülésen elhangzott értékelés szerint csak két projekt késik. A környezetvédelmi minisztérium három feladatot is teljesített, köztük a régiós tervezés reformját, az egészségügyi tárca kidolgozta a kórházak központosításának tervét. A gazdasági tárca és a belügyminisztérium egy-egy részterületen késlekedik, adminisztratív okok miatt.
Az Európai Bizottság a terv teljesítése mellett elvárja a kiegyensúlyozott gazdasági költségvetést is. Ladislav Kamenický pénzügyminiszter elmondása szerint a kormánykoalíció több alkalommal is tanácskozott azokról az intézkedésekről, amelyek hozzájárulhatnak az államháztartás konszolidációjához, a kormány egy százalékkal szeretné csökkenteni a költségvetési hiányt. Kamenický a nyári szabadságok kezdetéig rendezné a kérdést – egyelőre csak a cukros üdítőitalokra és a dohányárukra vonatkozó adóemelésről van egyezség a koalíción belül.
Bár a kormánykoalíció a finanszírozási kérdésekben konfliktusba került több civil szervezettel is, más területen szükségből együttműködik a nonprofit szektorral. A kormányülésen jóváhagyták azt a dokumentumot, amely részletesebben szabályozza a civil szervezetek és önkormányzati képviselők, valamint a kormányszervek együttműködését az uniós alapok merítésének terén.
A dokumentum alapján átláthatóbb kritériumok alapján kell kiválasztani azokat a személyeket, akik részt vesznek az uniós alapokkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban. Az állami szervek kidolgoznak egy módszertani útmutatót arra, hogy milyen módon és milyen kritiériumok alapján lehet kiválasztani a civil jelölteket az uniós alapokat kezelő testületekbe, a kormány deklarált célja, hogy megnyissa a területet több „releváns” szervezet számára is.