| Резюме: | A Románia és Ukrajna között elhelyezkedő, 34 ezer négyzetkilométernyi területű Moldovai Köztársaság az 1990-es függetlenedése óta megosztott. Az országtól háborúval elszakadt Csongrád megyényi részen, Transznisztriában (a Dnyeszter Menti Köztársaságban) abszolút oroszbarát vezetőség van, amely külön országnak tartja magát, és népszavazáson is megerősítette, hogy a jövőjét az Orosz Föderációhoz kötné. Ezen a területen, a Dnyeszter folyó túlsó partján 1992 óta orosz békefenntartók állomásoznak, és őrzik a volt szovjet hadsereg mintegy 21 ezer tonna lőszerét, katonai eszközeit. Az Európai Unióval társulási megállapodás keretében együttműködő Moldovai Köztársaság vissza szeretné illeszteni az ország vérkeringésébe Transznisztriát, széleskörű autonómiát ígér, de úgy tűnik, még sokáig várat magára a megoldás. Közben Moldova mintegy 3,5 milliós (háromnegyedrészt román ajkú) lakosságából egymillióan külföldön dolgoznak, tanulnak, főként az EU-ban, amióta vízummentesen utazhatnak. A február 24-i választások után patthelyzet alakult ki: az orosz kapcsolatok erősítését szorgalmazó Moldovai Szocialisták Pártja, amely bő két éve államfőválasztást nyert, 35 mandátumot szerzett a 101 fős parlamentben. A EU párti ACUM-koalíció, amelynek tagjai kimondottan, vagy kimondatlanul a Romániával való egyesüléstől várnák a szebb jövőt, 26 parlamenti helyet szerzett, a most is kormányzó Moldovai Demokrata Pártnak (PDM) pedig 30 mandátuma van, és nyitott egy szélesebb körű koalícióra is. Ez a párt megtartaná az ország semlegességét, de egyértelműen nyugati elkötelezettségűnek tartja magát, és az EU felé vezető utat egyengeti. Az ország külügyminiszterét, Tudor Ulianovshit közvetlenül a választások előtt interjúvolta meg a Figyelő. |