Kiska: A védelmi kiadások emelése „hosszútávfutás”

Az észak-atlanti szervezet vezetőinek válságtanácskozása nagyjából egy óráig tartott. A zárt ajtók mögött folyó tárgyaláson csak az egyes NATO-tagok elnökei és nagykövetei vehettek részt. 

A rendkívüli tanácskozásra azután került sor, hogy Trump még szerdán előterjesztett egy olyan javaslatot, mely szerint a szövetségeseknek a GDP 2%-a helyett 4%-ra kellene emelniük a védelmi kiadásaikat. A tagállamok többsége azonban a 2%-ot sem tudja tartani. Az amerikai elnök ezen kívül azt kérte, hogy a szövetségesek már most fordítsák a GDP 2%-át a védelemre, figyelmen kívül hagyva a 2024-es határidőt, melyben korábban megegyeztek.

A válságtanácskozás miatt Trump lemondta a kétoldalú tárgyalást Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Magyarország, Románia és Ukrajna vezetőivel. Trump végül nem fenyegetett azzal, hogy az Egyesült Államok kilép a NATO-ból, megelégedett a szövetségesek kötelezettségvállalásával, melynek értelmében a lehető legrövidebb időn belül 33-40 milliárd dollárral emelik a védelmi kiadásokat. Ezáltal elmondása szerint véget érne a jelenlegi állapot, vagyis hogy a NATO működési költségének több mint 70%-át az Egyesült Államok fedezi.

A szlovák államfő szerdán este elmondta: Trump „négy százalékos” javaslatára egyik vezető politikus sem reagált, pedig néhány ország védelmi kiadása már meghaladja a GDP 2%-át. Azzal kapcsolatban, hogy Trump azonnal követelte minden szövetségestől a védelmi kiadások 2%-ra emelését, Kiska elmondta: bár vállalták ezt a kötelezettséget, annak megvalósítása „hosszútávfutás” lesz. Állítása szerint figyelmeztette Trumpot, hogy ha a NATO-tagállamok jelenlegi vezetői a hazájukban azonnali hatállyal a GDP 2%-ára emelnék a védelmi kiadásokat, valószínűleg leváltanák őket, és helyettük a populista, NATO-ellenes politikusok kerülnének hatalomra. „Sokat kell még dolgozni ezen, és sokat kell magyarázni, hogy az állampolgárok belássák és elfogadják, hogy a kiadások emelése a kötelességünk” – tette hozzá Kiska.

A szlovák elnök értékelte, hogy a kormánykoalíció és a többi politikai párt, kivéve a „szélsőségeseket és a fasisztákat”, egyetért abban, hogy 2024-ig el kell érni a kitűzött határértéket, vagyis a GDP 2%-át. Emlékeztetett, hogy tavaly szeptemberben a volt kormányfővel és a parlament elnökével közösen elfogadtak egy nyilatkozatot, mely szerint Szlovákia Európa- és NATO-párti ország marad, és ebben a szellemben kormányoz tovább Peter Pellegrini (Smer-SD) kabinetje is.

Kiska szerint nem áll fenn annak a kockázata, hogy a következő választások után visszavonnák ezt az ígéretet. „Meggyőződésem, hogy Szlovákiában nem történik meg, hogy a szélsőségesek és a fasiszták kerülnek hatalomra” – jelentette ki az államfő.