Politikai földrengés ugyan nem történt akkora a szlovák belpolitikában, mint 2018-ban a Kuciak–Kušnírová gyilkosság után, az eset utórezgései azonban továbbra is meghatározták a történések tempóját, mellesleg 2020-ban is érzékelhetőek lesznek.
Egy krimi és egy új államfő
Olyannyira meghatározták, hogy ha nem Zuzana Čaputová évének választottuk volna 2019-et, akkor nyugodtan lehetett volna Kočner éve, hiszen a kettős gyilkosság megrendelésével megvádolt Marian Kočner lefoglalt telefonjából olyan üzenetváltásokra derült fény, amelyek krimivé változtatták a szlovák közéletet. Nap mint nap új információk látnak napvilágot arról, ki mindenki volt kapcsolatban Kočnerrel, ki mindenkit befolyásolt, és hová mindenhová ért el a keze.
Kezdjük azonban az új államfővel, hiszen az elnökválasztás kampánya még 2018 végén indult, és sokan nem is értették, miért indít a Progresszív Szlovákia nevű új párt saját jelöltet, amikor indult boldog-boldogtalan, ismert és ismeretlen. Mivel Andrej Kiska az első megbízatási időszaka leteltével nem kívánt ismét indulni, a szlovák ellenzék az SaS vezetésével Robert Mistríket vette elő, és el is kezdték már jó előre propagálni. A Smer jelöltje Maroš Šefčovič uniós biztos volt, a tévéviták fázisában viszont Čaputová elkezdett feljönni, míg aztán megegyeztek Mistríkkel, hogy az esélyesebb javára a másik visszalép. Miután Čaputová látványosan emelkedni kezdett, Mistrík vissza is lépett, az első fordulóból Čaputová jutott tovább Šefčovičcsal, de akkora különbséggel, hogy a második forduló már csak formalitásnak tűnt. A részvétel ugyan alacsony volt, Szlovákia viszont először kapott nőt az államfői posztra a bazini jogász-aktivista személyében. Sikere sokak szerint abban állt, és azért segítették éppen a tévéviták, mert a feltett kérdésekre válaszolt, és felkészült volt, nem a politikusoktól megszokott paneleket, körmondatokat ismételgette.
Bár már nyilván mindenki elfelejtette, az államfőválasztáson Bugár Béla és Menyhárt József is indult: a Híd és az MKP elnöke nem akarta elszalasztani a lehetőséget, hogy lemérje népszerűségét a választáson, ez pedig sikerült is, mindkettejüknek. Bugár 3,2 százalékkal zárt, Menyhárt pedig Mistrík javára lépett vissza még akkor, amikor Mistrík versenyben volt.
Jött Kiska és a PS, Kotleba meg maradt
Az új államfőnek két magyar tanácsadója lett, Németh Ilona képzőművész-professzor és Simon Attila történész. Nyáron Čaputová ellátogatott a Gombaszögi Nyári Táborba, novemberben Dunaszerdahelyen járt, és Peter Pellegrini kormányfővel Kolonban. Passzivitással egyelőre nem vádolható, novemberben megvétózta azokat a kormánypárti törvénymódosításokat, amelyek tiltják azt, hogy a választások előtti 50 napban pártpreferencia-felméréseket tegyenek közzé, és miután a parlament megtörte a vétóját, az alkotmánybíróságon is megtámadta a jogszabály-módosításokat, kérve a hatályon kívül helyezésüket. A Forbes magazin szlovák kiadása az év személyiségének választotta.
Čaputová sikerének hatására elkezdett emelkedni pártjának, a PS-nek a támogatottsága. A májusi európai parlamenti választásokon a Miroslav Beblavý és Jozef Mihál neve fémjelezte Spoluval közösen indult, és meg is nyerték azt 20,11 százalékos eredménnyel (4 mandátum). Második a Smer lett 15,7 százalékkal (3 mandátum), a harmadik helyet az euroszkeptikus vagy inkább nyíltan unióellenes Kotlebáék szerezték meg 12 százalékkal (2 mandátum). Az MKP és a Híd eddig egy-egy EP-képviselővel rendelkeztek, most azonban nem érték el az 5 százalékos bejutási küszöböt. Az EP-választás két nagy tanulsága volt, hogy a szlovák jobbközép ellenzéknek összefogással lehet némi esélye a Smer ellen, a másik pedig, hogy a Híd támogatottsága csökken, az MKP-é pedig nem emelkedik, így a 2020. februári parlamenti választáson egyedül aligha fognak parlamentbe jutni. A harmadik tanulság pedig, hogy Kotlebáékkal nem lehet mit kezdeni, támogatottságuk stabilan tíz százalék feletti.
Andrej Kiska államfőként júniusig hivatalban volt, és csak ezután jelentette be, hogy pártot alapít Za ľudí néven. A szlovák ellenzéki összefogás témája a december eleji listazárásig téma maradt, Kiskát is győzködték, hogy csatlakozzon a PS-hez és a Spoluhoz, vagy ha már erre nem volt hajlandó, akkor egy nagy szlovák ellenzéki koalícióba lépjen be, de ezt sem tette meg. Mindenesetre pártjának támogatottsága beérte a PS–Spoluét, és tíz százalék körül stabilizálódott.
Kočner, Kočner és Kočner
Peter Šufliarsky, Monika Jankovská, Martin Glváč – egy helyettes főügyész, egy smeres igazságügyi államtitkár és egy smeres parlamenti házalelnök is lemondásra kényszerült amiatt, hogy kiderült, Kočnerrel váltott a múltban üzeneteket. Šufliarsky egyébként kakukktojás, nemcsak azért mert ő nem smeres politikus, hanem mert bár váltott üzeneteket Kočnerrel, a vállalkozó egyéb üzenetváltásaiban egyik fő ellenségének nevezi őt, és azt is valószínűsítik, hogy ellene is terveztek merényletet.
A bírósági meghallgatások s a Kočner telefonjából kikerült és a sajtóban megjelent információk mennyisége gyakorlatilag követhetetlenné tette az ügyet az átlagember számára. Holott egyesek szerint ez még csak a jéghegy csúcsa, további információk várhatók, más befolyásos személyekről. Ami biztos, hogy a szlovák bíróságokon Kočner az elmúlt évek során azt intézett el, amit csak akart, Dobroslav Trnka volt főügyészhez pedig bejárása is volt.
A szlovák igazságügyben történt kevés jó hír egyike, hogy szeptemberben végre felállt a teljes létszámú alkotmánybíróság, a kassai testület új elnöke Ivan Fiačan lett.
Közös magyar lista: van másik!
Szórakoztatóra sikeredett a szlovákiai magyar pártok tárgyalássorozata is, amelynek célja nyár végétől az volt, hogy egyesült erőkkel próbálják meg átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Először a Híd és az MKP tárgyalt néhányszor, majd azzal váltak el, hogy mindenben meg tudtak egyezni, csak abban nem, milyen arányban osszák el a lista helyeit, és ki legyen a listavezető. Néhány személyiség az Összefogás nevű kezdeményezést támogatva és képviselve azt kezdte szorgalmazni, nyomásgyakorlásra van szükség, hogy a közös magyar képviselet megszülessen, amelyben minden hazai magyar párt helyet kaphatna. Hogy innentől kezdve pontosan ki mikor kinek mit mondott vagy hogyan értett, azt valószínűleg sosem tudjuk már meg, a végeredmény mindenesetre az lett, hogy a Híd az MKDSZ-szel és a Šanca nevű szlovák minipárttal alakított közös listát, az MKP pedig a surranópályán közben párttá alakult Összefogással és a Simon Zsolt-féle Magyar Fórummal rakott össze egy másikat Magyar Közösségi Összefogás néven. Az utóbbi listát Bárdos Gyula vezeti (Menyhárt József MKP-elnök csak az ötödik), a Hídét pedig Érsek Árpád közlekedési miniszter, Bugár Béla a második. A lapzártánk előtt kiadott Focus-felmérés december közepén mindkét formációnak 4,3 százalékos támogatottságot mért.
Romlásunk virágai
Európában és a világban szinte az egész év a klímahelyzetről (is) szólt. Olyannyira, hogy a Time magazin év végén Greta Thunberget választotta az év emberévé. A tizenhat éves svéd környezetvédelmi aktivista világszerte ismert véleményvezér lett klímaügyben, miután élesen bírálta a világ politikai vezetőit a környezetvédelem témájának eddigi mellőzése miatt.
A turistáknak és a gótika rajongóinak rossz hír, hogy áprilisban kigyulladt és részben leégett a párizsi Notre Dame-katedrális, amely mint kiderült, nagyon rossz állapotban van. Rengeteg felajánlás érkezett a helyrehozatala céljából, ezeknek azonban csak a töredékét küldték el. Végleg lezárták a turisták előtt Ausztrália egyik leglátványosabb természeti képződményét, az Ayers Rockot (Uluru), ez sem jó hír a kirándulóknak. A csángóföldi Bákón, a Szent Miklós-plébániatemplomban viszont 2019 januárjában először tartottak magyar nyelven misét. Júniusban pedig maga Ferenc pápa is meglátogatta Romániát, és járt Csíksomlyón is. Mellesleg az egyházfő májusban apostoli levélben tette kötelezővé a katolikus egyház papjai számára a szexuális visszaéléseknek és azok eltussolásának a bejelentését – ilyen sem volt még a sziklára épített egyházak történetében.
Humoristák és szomorítók
Az új ukrán elnök Volodimir Zelenszkij volt tévés humorista lett, az Európai bizottság új elnöke pedig a német Ursula von der Leyen. Theresa May brit kormányfő a nyáron belebukott az akadozó Brexitbe, amelyet a jelek szerint utódja, Boris Johnson fog tető alá hozni, miután december közepén nagyot nyert a konzervatívokkal a választáson. A britek az unióból 2020. január végén lépnek ki. Meghalt Robert Mugabe volt zimbabwei diktátor, novemberben pedig a tiltakozások hatására elhagyta hazáját Evo Morales bolíviai elnök, aki 16 éve irányította a dél-amerikai országot. Korrupciós ügy miatt börtönbe zárták a kormányzó román szociáldemokraták elnökét, Liviu Dragneát, a román korrupcióellenes harc szimbólumát, Laura Corduţa Kövesit pedig a hamarosan felálló európai korrupcióellenes ügyészség vezetőjévé választották Brüsszelben. Azóta már a szociáldemokrata kormány is megbukott Romániában, Klaus Johannis államfő (Nagyszeben korábbi szász polgármestere) viszont a novemberi választáson újrázni tudott.
Nem sikerült az újrázás Tarlós Istvánnak: az októberi magyar önkormányzati választásokon Budapest kétszer megválasztott főpolgármestere helyett Karácsony Gergely, Zugló korábbi ellenzéki polgármestere lett a befutó. A fővárosi eredmények a kormánypártokat és az ellenzéket is meglepték, hiszen az ellenzéki pártok közös fellépésükkel a fővárosi kerületek nagy többségében sikeresebbek voltak, mint a Fidesz–KDNP jelöltjei (vidéken továbbra is kormánypárti dominancia érvényesült).
Az év egyik legszomorúbb külpolitikai eseménye az októberben elindított szíriai török offenzíva, amellyel Erdoğan török elnök a török határ menti, kurdok lakta területeket kívánta kiüríteni, hogy ott telepítse le a Szíriából korábban Törökországba érkezett menekülteket. Az eset előzménye, hogy az eddig a kurdokat támogató USA elkezdte kivonni csapatait Szíriából.
Vége van, de folytatódik
Gera Marina színésznő Szász Márton Örök tél című filmjében nyújtott alakításával december 2-án elnyerte Magyarországnak az első Emmy-díjat, az oroszokat pedig doppingbotrányaik miatt a következő négy évre kitiltották a legnagyobb sporteseményekről, beleértve az olimpiát is.
Kanyarodjunk vissza Szlovákiába a végére: November és december két nagy tragédiával szomorított bennünket. Nyitra mellett egy buszbalesetben tizenegyen vesztették életüket, koloni és gímesi lakosok. December elején pedig Eperjesen lakótelepi gázrobbanás történt, amelyben heten életüket vesztették. Közben lemondott Andrea Kalavská egészségügyi miniszter a kormány által visszavont kórházreform miatt, a jövő február 29-én esedékes választás kampánya pedig diszkréten elrajtolt. A következő két hónap fő kérdései, hogy kerülnek-e magyarok a következő parlamentbe, és persze hogy sikerül-e a Smernek ismét kormányt alakítania. Listavezetője a plakátokról George Clooneyt idéző mosollyal tekintő Peter Pellegrini kormányfő, de a miheztartás végett a második helyen azért ott van Robert Fico is.
Ennyi fért idei évösszefoglalónkba, amely lehet, hogy sok olvasónknak már nem is idei, hanem tavalyi. Legyünk észen az új évben is, hiszen ahogy Menyhárt Jenő énekli az Európa Kiadó Mocskos idők című 1984-es dalában: „a jövő itt van, és sose lesz vége.”
A teljes cikk a nyomtatott Vasárnap 2020/1. számában jelent meg!