Az ukrajnai háború kitörése idején, 2014-ben ez szokatlan, tulajdonképpen barátságtalan húzás volt. Ekkor indított azzal Putyin elnök, hogy megkoszorúzta az 1956-os forradalmat leverő szovjet katonák emlékművét. Az azóta Oroszországra nehezedő szankciók inkább a magyar oldalra játszottak. Bár diplomáciai elszigeteltségről szó sincs Moszkva kapcsán – Trump elnöktől Macronig sok találkozója van –, de érezhető az euroatlanti tábor összezárása. A Szkripal-ügy után szinte minden NATO-tagállam kiutasított orosz kémeket a nagykövetségekről. Két éve nyíltan folyik a társadalmi vita az orosz dezinformációs műveletekről, a Russia Today és a trollgyárak hol finom, hol durva torzításai, húzásai egyre ismertebbek. Vannak országok, ahol könnyebb volt a hidegháborús logikához visszarendeződni, ahol nem hezitáltak sokat az orosz–amerikai tengelyen: ilyen például Varsó, vagy meglepő módon Bukarest, ahol egyértelműen Washington mellett tették le a voksot. Persze érthető, hiszen őket közvetlenül fenyegethetik keleti határaikon az orosz harci eszközök.
Ehhez képest Magyarország, és a másik két visegrádi ország maradt a diplomáciai pragmatizmusnál.
Budapesten gázszerződések, paksi bővítés, egyiptomi vonatügylet, metrófelújítás, helikopter-karbantartás az orosz téma. Mindegyik körül megjelentek a korrupciós vádak, ahogy az a nagyobb közbeszerzéseknél sajnos szinte kivétel nélkül történik. Nincs ez máshogy Kínával kapcsolatban sem, legyen szó Budapestről vagy Belgrádról. Az orosz kapcsolatokba visszatérő óvatosság viszont egyre érezhetőbb. Tavaly kiszivárgott – aligha véletlenül –, hogy a magyar katonai elhárítás több orosz felderítőt lekapcsolt, hazaküldött. A Nemzetközi Beruházási Bank – az oroszok befektetési trójai falova – ugyan Budapestre költözött, de nyílt titok, hogy a magyar és az amerikai szolgálatok együttműködnek a megfigyelésében. Úgy tűnik, a korábban orosz kapcsolatokkal gyanúsított radikális ellenzéki párt elveszítette moszkvai megrendelőjét. A román gázmezőkért keményen dolgozik a MOL, hogy onnan is alternatív forrás álljon rendelkezésre; a török vonal szintén szolgálhatja – sok egyéb érdek mellett – az energiaportfolió diverzifikációját.
A kárpátaljai magyarság ügyét szemtelenül felhasználták a Kijevvel szembeni oroszbarát érdekcsoportok, ez mutatkozott meg látványosan a magyar pártiroda elleni „szélsőséges” támadásban. Ezek azok az események, amelyekről 2018-ig vagy nem tudtunk, vagy addig nem innen fújt a szél.
Mindenesetre Orbán és Putyin közös sajtótájékoztatója arról árulkodik, hogy sokat finomodott a magyar álláspont.
Washingtoni nyomásra, óvatosságból, az orosz nyomulással szembeni ösztönös védekező reflex beindulásával, az önkormányzati választások eredményeképpen? Ki tudja. De Orbán most Putyin mellett állva mondta ki, hogy NATO- és EU-tagok vagyunk. Ezután persze jött a kötelező tiszteletadás a politikai kommunikáció nyelvén, de a korábbi körökhöz képest visszafogottabban. A szavak szintje persze a legkönnyebben elleplezhető szint. Nézzük meg, milyen tettek követik.