A magyar focilobbi azonban fojtóan erős.
Magyarországon mintha ostobák lennének a klubok tulajdonosai. Képzeljék el, van 504 igazolt játékos, csapatonként 42, és az 504-ből az elmúlt szezonban 223 egyetlenegy percet se játszott. Hát normális az az ember, aki megengedi, hogy ilyen kerettel dolgozzon a klub akkor, amikor pénzügyi gondok vannak?
Csányi Sándor elnök a Magyar Labdarúgó-szövetség éves közgyűlésén
A legmódosabb magyar üzletember nem kapkodós vezetőtípus, elég ránéznünk az olyan óriás megfontolt mozgására, mint élete fő műve, a privatizált OTP: az nem szokott hirtelen fordulatokat tenni. Csányi Sándor kilenc éve áll a magyar labdarúgás élén, megmentőként fogadták, s valóban: eddigi működése, Orbán Viktorral meglévő különleges kapcsolatát jól kamatoztatva, elhozta a magyar fociban a bőség korát. Állami stadionépítési hullám, utánpótlás-akadémiák pazar adótámogatása, egekbe emelkedő játékosfizetések, kistafírozott 12 csapatos NB I, magas köztelevíziós jogdíjakból támogatva; aki a magyar futballban szerepet vállalt az utóbbi évtizedben, az ország egyik túlfinanszírozott szektorában ténykedhetett.
Leigazolják, aztán nem játszatják? Majd elküldjük, és kifizetjük a hátralévő pénzt. Nincs következménye. Én a hűtlen gazdálkodás kategóriájába sorolnám. Majdnem, hogy büntetőjogi, aki ilyet csinál. Mert nem a saját pénzét költi. Tisztelet a kivételnek.
Csányi Sándor MLSZ-elnök
Csányi alapvetően óvatos, körültekintő ágazati vezető. Ha rossz döntéseket hoz – lásd kapitánykérdések, s leginkább az elriasztó szurkolói kártyák ügye –, akkor is sokáig kitart a választott út mellett, hogy mások számára már-már érthetetlen ideig tétovázva a végén kész legyen beismerni mellényúlását. Most mégis asztalrepesztő verbális csapást intézett az MLSZ éves közgyűlésén a magyar NB I klubgazdálkodása, tulajdonosi felelőtlensége ellen. Csányi korábbi célkitűzése ugyanis az volt, hogy eredményes utánpótlás-nevelést építve nőjön folyamatosan a fiatal magyar játékosok száma a bajnokságban, csakhogy a trend megfordult, légiósdömping van, meg fizetéspazarlás. Az államilag finanszírozott, nem piaci alapon működő inkubátor-NB I vidáman éldegél és focizgat, ám mintha az MLSZ-vezér ezt nem akarná tovább tűrni.
Ez egyszerűen így nem mehet tovább. Dobjuk ki a pénzt az ablakon…. Ennek a pénznek a nagy részét a külföldiek viszik haza. Átlagban 28 éves külföldi játékosokat hozunk ide. 28 éveseket! Eközben a Salzburg vagy az Ajax 22–23 éveseket. Itt 28 éveseket, nagy pénzekért, aztán nem is játszanak. És ez nem segíti a magyar válogatottat sem.
Csányi Sándor
Hogy miért most döbbent meg nyilvánosan a legbefolyásosabb magyarok egyike, a futballcár? A NB I siralmas adatai mellett befolyásolhatta az időzítést az a vita is, amelyben egymásnak ugrott a két topklub, a Fradi és a Vidi – egy ukrán focista elhappolása miatt. Csányi innentől pénzügyi szigort ígér, a nemzetközi gazdálkodási fair play kikényszerítését, csakhogy. Lesz ereje az általa is teremtett siserehad megtöréséhez?
Életem talán legnehezebb feladatát vállaltam el, s egyáltalán nem biztos, hogy sikeres tudok lenni.
Csányi Sándor 2010 nyarán, MLSZ-elnökké választásakor
Csakhogy a magyar futball évtizedek óta mozdíthatatlan rendszerproblémákat mutat, a szereplők a 2010 óta tartó anyagi élményfürdőben nem a piaci versenyelvek bevezetésére kényszerültek, inkább a hatalmi kapcsolatok kihasználásának képességére alapoztak. A reform felülről indult, állami támogatási csapokból, minden fokozatosság nélkül, az ellenőrzés szigorának elmaradásával, így a magyar focira rátelepült a hatalmi lobbizás szelleme. Az eredmény: hordjuk a vizet a tengerbe.
Csányi elnök most meghőköltette a paripát: ha komolyan gondolta, akkor kilenc év után eljött fociélete legkeservesebb feladata, amelyhez képest egy BL-döntőt rendezni smafu: úrrá lenni – saját magán is.