A két vezető találkozója arra is kiváló alkalmat ad, hogy Donald Trump és Orbán Viktor összehangolja a két ország migrációellenes álláspontját és tevékenységét a nemzetközi szervezetekben, továbbá lehetőség nyílik a kétoldalú politikai, gazdasági és védelmi együttműködések megvitatására is – mondta Vasárnap a közszolgálati rádióban Szijjártó Péter külügyminiszter annak kapcsán, hogy május 13-án az amerikai elnök a Fehér Házban fogadja a magyar kormányfőt. Ezzel Orbán Viktor utolsóként tesz látogatást a visegrádi 4-ek vezetői közül.
Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor már 2016 júliusában Tusnádfürdőn, a világ vezető politikusai közül elsőként állt ki nyíltan az akkor még elnökjelölt Trump mellett, ez meglepő fejleménynek tűnik. A Fidesz vezetői Trump megválasztása után nem is titkolták, hogy a „magyar–amerikai kapcsolatok gyors és látványos javulásában” bíztak, aminek kimondatlanul is szerves részének tekintették a fehér házi meghívót, az események azonban másként alakultak. A Trumpadminisztráció váratlanul kritikus hozzáállást tanúsított például a CEU ügyében, míg az Orbán-kormány nem volt hajlandó változtatni a Washingtonnak fontos magyar–orosz-, magyar–ukrán kapcsolatokon vagy az energiapolitikáján. Végül háttérbeszélgetéseken a Fidesz vezetői már arról kezdtek el beszélni, hogy „Orbán Viktornak nem is olyan fontos, hogy fogadja Trump”, aztán persze végül nagy diplomáciai sikerként értékelték a némileg váratlanul megérkezett invitálást.
Praktikus okok
Bár Szijjártó Péter most azt hangsúlyozta, az „amerikai elnök és a magyar kormány egyformán erőteljes migrációellenes álláspontot képvisel, Magyarország pedig éppúgy megvédi saját határait, ahogy azt az Egyesült Államok is teszi”, a meghívásnak a Népszava információi szerint sokkal praktikusabb és kézzelfoghatóbb okai vannak. Az elmúlt hetekben Magyarország csendben több komoly vállalást is tett az amerikai kormányzat felé. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy Ságvári Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi energetikai kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa március 20-án munkareggelin tárgyalt Christopher Robinsonnal, az USA Oroszországgal foglalkozó külügyi helyettes államtitkárával, és megerősítette amerikai partnerének: Magyarország akkor is vásárolni szándékozik Ukrajnán keresztül érkező gázt Oroszországból, ha lejár az ukrán–orosz tranzitszerződés 2020 után. Mint ismert, a német-orosz kooperációban épülő Északi Áramlat 2. gázvezeték elkészültével Ukrajna geopolitikai helyzete kritikussá válhat, hiszen innentől kezdve Európába az országon átvezető gázvezetékek helyett alternatív útvonalakon is érkezhet gáz.
Az ukrán kormány ezért régóta lobbizik már az Európai Unió vezetőinél, hogy garanciát kapjon: a tranzitszerződés lejárta és az Északi Áramlat 2 átadása után is vásárolnak olyan gázt, ami az ukrán vezetéken keresztül érkezik. Emellett a magyar kormány az elmúlt hetekben több fórumon is egyértelműen jelezte az amerikai félnek, hogy azonnal kész nagy értékű gázvásárlási szerződést kötni Romániával a Fekete-tengeren talált gázmezők kitermelésére. Ezt az amerikai Exxon Mobil és az osztrák ÖMV konzorciuma termelné ki, de váratlanul viták támadtak a román kormánnyal, miután jelentősen emelték a kitermelési illetéket. Ebben a magyar kormánynak a lobbitevékenységen kívül (a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is a díjak csökkentését próbálja elérni a bukaresti parlamentben) nem sok lehetősége van.
Egymilliárd dolláros érv
Egy másik, a Trump-kabinetnek fontos ügyben viszont csak Orbán Viktoron múlik a döntés: természetesen a fegyvervásárlásról van szó. A Népszava szerint a magyar kormány akár egymilliárd dollár értékben is vásárolhat amerikai fegyvert, ami már Washingtonban is jelentős üzletnek számítana. A legvalószínűbb jelenleg, hogy egy norvég–amerikai kooperációban készülő légvédelmi rakétarendszert vesznek, de akár Patriot rakéták vásárlása vagy F–35-ös vadászgépek beszerzése sem zárható ki. Érdekes ugyanakkor, hogy magyar lapinformációk szerint az amerikai fél részéről komoly feltételéül szabták a meghívónak azt is, hogy Magyarország írja alá a magyar–amerikai kétoldalú védelmi egyezményt, amit Orbán Viktor sokáig halogatott, mert nem tetszett neki, hogy az egyezmény értelmében az ameriikai csapatok előzetes magyar parlamenti felhatalmazás nélkül is az ország területére léphetnének és az itt állomásozó amerikai katonák mentességet élveznének a magyar joghatóság alól.
A szlovák kormány még tárgyal egy hasonló egyezmény aláírásáról, a koalíciós pártok közül a Szlovák Nemzeti Párt ellenzi ennek aláírását. Peter Pellegrini mégis utazhatott a Fehér Házba, miközben Mike Pompeo korábban azzal fenyegetőzött, ha Orbán Viktor nem adja áldását az egyezményre, még Budapesten sem hajlandó vele találkozni. A Trump–Orbán találkozónak minden bizonnyal ezek lesznek a legfontosabb témái, migrációról hiába beszélnek majd a sajtótájékoztatón, ezzel kapcsolatban nyilván alapvetően eltérő helyzetben van a két ország.
Fricska Orbánnak
Jelzésértékű az is, hogy Orbán Viktorral egy napon Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert, az őszi önkormányzati választásra ellenzéki összefogást szervező Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetőjét és Kész Zoltán volt független képviselőt is fogadják Washingtonban, csak nem a Fehér Házban, hanem a külügyminisztériumban. A 444.hu azt írta, Márki-Zay Péterék többek között a magyar belpolitikai helyzetről tájékoztatják majd vendéglátóikat, emellett kapcsolatot akarnak kiépíteni a kinti magyar diaszpórával is, és adományokat gyűjtenek majd a mozgalom számára.