A központi szociális ügyi hivatal (ÚPSVaR) tavaly decemberben 572 ukrán orvost és 31 ukrán nővért jegyzett a szlovák egészségügyben. Ez azt jelenti, hogy a keleti szomszédunktól csaknem hétszer annyi egészségügyi dolgozó érkezik, mint a listán a második helyen álló Oroszországból. Egyébként összesen 1200 körül van a külföldi egészségügyi alkalmazottak száma.
Az egészségügyben már régóta komoly gond a munkaerőhiány, becslések szerint 3500 orvossal és legalább ugyanennyi nővérrel van kevesebb a szükségesnél. Emellett 2000 hazai orvos már nyugdíjas korú, hamarosan befejezik a munkát.
Az egészségügyi tárca szerint pozitívum, hogy külföldi orvosok vonzónak találják a szlovák egészségügyet. „Természetesen értékesek az ország egészségügyi rendszere számára, hiszen a munkaerőhiány a legfőbb problémák közé tartozik. Ennek érdekében például egyszerűsítettük a külföldi munkavállalók elhelyezkedésének adminisztratív feltételeit” – mondta lapunknak Zuzana Eliášová, a tárca szóvivője.
Iveta Lazorová, a nővérkamara elnöke nem látja ennyire pozitívan a helyzetet. „A minisztérium igyekezete hosszú távon sajnos egyáltalán nem segít a betegeken, sem a rendszeren” – jelentette ki Lazorová. A kamara szerint nem külföldről kellene hozni orvosokat és nővéreket, hanem a szlovákiai dolgozók munkakörülményein kell javítani.
„A túlterheltség, a túlórák, a rossz munkakörülmények és az alacsony fizetések miatt van munkaerőhiány az egészségügyben. Ezeken a dolgokon kellene változtatni” – jelentette ki Marian Laurinc, a kamara irodavezetője.
Eliášová állítja, a tárca tisztában van azzal, hogy a problémákat nem lehet a külföldi orvosokkal megoldani, de átmeneti segítséget jelentenek. „Több intézkedést is hoztunk, amelyekkel a hazai orvosokat és nővéreket maradásra akarjuk ösztönözni. Ilyen például az évi 2000 eurós ösztöndíj a nővérképző főiskolák diákjainak. Az orvosi egyetemek az idei tanévre 205-tel több diákot vettek fel, mint az előzőben” – nyilatkozta a szóvivő.
A nővérkamara aggódik
Marian Petko, a kórházszövetség (ANS) elnöke egyetért a minisztérium álláspontjával.
„Már csak azért is szükségesek a külföldi egészségügyi dolgozók, mert ha a következő években több diák is választja az orvosi pályát, ők akkor is csak bő tíz év múlva lesznek képzett szakorvosok” – mondta az ANS elnöke.
Iveta Lazorová, a nővérkamara elnöke az ukrán egészségügyi dolgozók felkészültsége miatt aggódik.
„A nővéri, a szülésznői és az orvosi szakma is a szabályozott hivatások közé tartozik az Európai Unióban, a képzésüknek is többféle irányelvnek kell megfelelnie. Az EU-n kívüli országokban értelemszerűen nem érvényesek ezek az irányelvek” – mondta a kamara elnöke.
Többlépcsős vizsga
Zuzana Eliášová, az egészségügyi tárca szóvivője hangsúlyozta, hogy a nem EU-s tagállamokból érkező orvosok és nővérek elhelyezését egy többlépcsős ellenőrzési folyamat előzi meg. „A külföldi dolgozónak első lépésként az oktatási minisztériumhoz kell fordulniuk. A tárca ellenőrzi, hogy a végzettségük megfelel-e a szlovák egészségügy elvárásainak. A következő lépés egy kiegészítő vizsga, mellyel megbizonyosodhatunk róla, hogy az orvos vagy a nővér a diplomájának megfelelő tudással rendelkezik-e. A szlovák nyelvű vizsga két részből áll: egy írásbeli tesztből és egy szóbeli feleletből. Hivatástól függően a szóbeli tartalmazhat akár gyakorlati részt is. A sikeres jelentkezők utolsó lépésként egy nyelvtudást felmérő vizsgán is részt vesznek, hiszen a betegekkel való kommunikációhoz elengedhetetlen az államnyelv bizonyos szintű ismerete. A jelentkezők csakis akkor állhatnak munkába, ha az összes feltételnek megfeleltek” – tájékoztatta lapunkat a szóvivő.
Eliášová hozzátette, hogy a jelentkezők egy jelentős része nem megy át a vizsgákon. „Ennek az lehet az oka, hogy nem készülnek fel eléggé a vizsgákra, vagy pedig nem tudnak elég jól szlovákul” – közölte a tárca sajtóosztályának vezetője. (nar, SME)