Kijev álláspontja szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz hajók indokolatlanul nyitottak rájuk tüzet, megsértették az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is.
Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként fegyvereiket az orosz parti őrség járműveire.
A történtek miatt Petro Porosenko ukrán államfő rendeletet adott ki arról, hogy 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját - vezetnek be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta meg Porosenkót, hogy az elnökválasztási esélyei javítása érdekében rendeztette meg a "provokációt" a Kercsi-szoros közelében, hogy azt ürügyül használt fel a hadiállapot kihirdetésére.