Kicsit a múltról
Az Ung-vidéken, a Latorca folyótól északra három ősrégi, még feltehetően honfoglalás kori alapítású falucska létezett. Magyarkelecsény és Magyarmocsár a nevük alapján valószínűleg határvédő, azaz gyepűfalvak lehettek a honfoglalás után, a harmadik falu, Ungnyarád pedig már a vármegye alapítása utáni időkben keletkezhetett. Területileg egymáshoz nagyon közel, a Latorca folyó magasabb teraszán alakultak ki. A falvak temetői ma is kisebb magaslaton vannak; ez régi telepedésre utal. „A vidék mindig is mezőgazdaságból élt, korábban az ár öntözte mezők adták a kenyeret az ungi embereknek. Ezt a jellegét is megőrizte, s noha már inkább a hatalmas agrárvállalkozások a jellemzőek a tájra, a háztáji is megmaradt. Szőlő nem termett meg a kissé agyagos földben, de a gyümölcs igen. A három faluból kialakult Kaposkelecsény környékén a folyószabályozás ellenére még léteznek ősi mocsaras területek, ezek ma már szigorúan védettek, és gazdag élőviláguk egyik értékes darabja a folyami mocsári teknős. Ez a védett állat látható a falunk címerében is” – meséli Molnár Károly, aki a helyi Csemadok-alapszervezetnek 32 éve az elnöke, egyben a falu polgármestere, mindenese, motorja, az Ung-vidék kultúrájának egyik jeles szervezője.
Ünnepet terveznek
Idén október 28-án egy emlékjelállítással szeretnének megemlékezni a háromgyökerű település 1943-as kialakulásáról. „Már kevesen tudják, hogy Kaposkelecsény egykor Magyarkelecsény, Magyarmocsár és Ungnyarád településekből alakult. Azt még ugyan mondják helyben, hogy »megyek Mocsárra« vagy Nyarádra, mégis azt láttuk helyesnek, hogy október végén emlékjelet állítsunk ennek az összevonásnak. Ökumenikus istentisztelettel kezdődő, méltó és szép emlékezést szeretnénk október 28-án. Falunknak a szívében, azon a téren, ahol már több mint negyven éve rendszeresen megtartjuk a Daloló Ung-vidék elnevezésű fesztiválunkat, idén annak szimbólumaként, hogy egységben és összetartozásban az erő, három nemes tölgyfát fogunk elültetni, mellé pedig egy időkapszulában elhelyezzük a falu életét megörökítő felvételeket, újságokat, képeslapokat, emléktárgyakat, hogy újabb 75 év múlva utódaink felnyithassák. Az üzenet az, hogy ebben a faluban, ahogy eddig, ezután is békében élnek egymás mellett magyarok, romák és szlovákok, akik tudják, hogy csak a megértés lehet a jövő alapja. Emellett az idén 75 éves lakosokról is megemlékeznénk egy családias rendezvényen. Vendégeink lesznek a magyarországi Karcsa és az ukrajnai Palágykomoróc csoportjai. Remélem, kedvező visszhangra talál a Csemadok kezdeményezése” – fejtette ki Molnár Károly.
A falu élete
Három vallás – református, római katolikus és görögkatolikus –, három nyelv – magyar, szlovák, roma – él a három korábbi faluból kialakult, közel ezres lélekszámú Kaposkelecsényben. Ahol egy épületben van a tanuláshoz minden eszközzel felszerelt alsó tagozatos iskola, mellette a modern, családias, kedves hangulatú óvoda, hatalmas kerttel és kiváló játszótérrel. Az elmúlt tíz év alatt majdnem kétszáz fővel emelkedett a lakosság száma. A falu gondjai a régióéival azonosak, tehát itt is a munkaalkalmak hiánya, a jól képzett emberek elvándorlása és a munka utáni ingázás a probléma. Mindezek ellenére azt látni, hogy a házakon kisebb-nagyobb korszerűsítést végeznek a tulajdonosok, igyekeznek széppé varázsolni az életterüket. Két temploma van a falunak, mindkettő újkori építésű, buzgó hívekkel. Idén mindenszentek napján szeretnék újraszentelni a második világháború idején a falu határában zajló harcokban hősi halált halt két magyar honvéd, név szerint Dengelegi János (1921–1944) és Grupin János (1922–1944) közös sírját. Bő negyven évvel ezelőtt egy helyi lakos, Banyko Péter a saját költségén állíttatott nekik síremléket. Mára az idő elkoptatta, ezért döntöttek a felújításáról.
Nagy falu, sok tennivaló
Kaposkelecsény bonyolult szerkezetű, nagy közigazgatási területű, szerteágazó falu, amelynek bő nyolc kilométernyi úthálózata, saját ivóvíz-szolgáltató víztornya, oktatási intézményei és ingatlanjai, rengeteg közterülete és három temetője van. Tetemes mennyiségű a zöldhulladék, így megpályáztak egy erre szakosodott gépparkot, s a feldolgozógépekre 40 ezer eurót nyertek. A vonatkozó versenytárgyalás lezárult, s még idén elkezdik a falu központjában a régi, elbontott szabadtéri színpad helyén egy újnak, modernnek az építését. 2019-ben szeretnék átadni. A Daloló Ung-vidék fesztiválnak szolgál majd méltó színhelyül. Egy ekkora településen szükség van önkéntes tűzoltószervezetre; a szertár modernizálására is pályázati forrásból nyert pénzt a község. Épülőfélben van a hátrányos helyzetű polgárok segítését szolgáló közösségi központ, és hamarosan az iskola meg az óvoda épületének energetikai korszerűsítése is megkezdődhet, erre is jelentős összeget nyertek. A lakosság biztonságérzetét térfigyelőkamera-rendszer és roma polgárőrség is javítani fogja. A helybeli civil szerveződések közül főleg a Csemadok országosan is ismert helyi alapszervezete és a vadásztársulat képesek mozgósítani a lakosságot. Remélik, hogy a háromgyökerű falu emlékjelének állításakor is sikerül megszólítaniuk a kaposkelecsényieket.
A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!