Magyarország az ukrán oktatási törvényre hivatkozva egy ideje következetesen akadályozza Ukrajnának az euroatlanti struktúrákhoz való közeledését, illetve megkérdőjelezi az esélyét annak, hogy az ország a Nyugat részévé válhat. Nyilvánvalóan ez vezetett el Ukrajna mostani kemény lépéséhez. A Kárpátalján élő magyarok állampolgári eskütétele egyébként sokéves gyakorlat, amely régóta nem titok az ukrán szervek előtt. Eddig Ukrajna ezt nem nehezményezte.
Amerikai–brit nyomás
Az amerikai és a brit diplomáciának ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy Magyarország és Ukrajna tárgyalás útján rendezze nézeteltéréseit. Egy budapesti konferencián David Cornstein budapesti amerikai nagykövet elmondta, az egyik fontos feladat, amivel Magyarországra küldték, a magyar–ukrán viszony rendezésének elősegítése, tájékoztatott a hvg.hu. Meggyőződése szerint, ha Ukrajna valamilyen formában a NATO tagja lett volna, nem történt volna meg a Krím orosz annektálása. Úgy fogalmazott, megérti a magyar álláspontot az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, viszont nem érti, mi köze van az oktatási törvénynek a NATO-hoz.
„Nem hagyhatjuk magára Ukrajnát, nem kelthetünk olyan látszatot, hogy az erőszakosan fellépő Oroszország azt teheti, amit akar Ukrajnában, vagy akár a dél-angliai Salisburyben” – ezt Iain Lindsay brit nagykövet mondta ugyanezen a konferencián. Rajtuk kívül több NATO-tagállam is kifejezetten nehezményezi, hogy Budapest akadályozza keleti szomszédjának a NATO-hoz való közeledését. A Nyugat számára prioritás, hogy Ukrajna ne zuhanhasson vissza Putyin érdekszférájába.
Ukrán államnyelv
Az ukrán–magyar viszonynak van néhány neuralgikus pontja, ezek közül az egyik a diszkriminatív ukrán nyelvtörvénytervezet. Csak véletlen egybeesés, hogy az ukrán parlament éppen tegnap fogadta el első olvasatban az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán. (mzs, MTI)