Nemzetiségi oktatás: törvénybe írnák

Januárban az oktatási miniszter átalakította a tárca belső szerkezetét, ennek következtében elveszítette kompetenciái jelentős részét, viszont főosztállyá alakult át a nemzetiségi osztály. Lezárult már az átalakítás folyamata? Milyen az aktuális helyzet?

A korábbi megállapodás értelmében április 1-től létrejött a nemzetiségi és inkluzív oktatás főosztálya. Prékop Mária a napokban sikeresen megpályázta a főosztályvezetői posztot. A főosztály kilenc munkatárssal működik, de számukat tizenötre kell emelnünk. Most a nemzetiségi oktatásért felelős osztály igazgatóját szeretnénk kiválasztani, erre a nagyon fontos posztra a napokban kiírjuk a versenypályázatot.

Mi lesz a főosztály feladata?

Nagyon széles a hozzá tartozó terület. Dolgozunk az alapiskola alsó tagozatának zenei és környezetismereti nevelés órák kerettantervein a nemzetiségi iskolák részére. Készül a Szlovákiában élő nemzetiségekről szóló segédanyag, a „Nemzetiségek, ismerjük meg egymást”. A főosztály folyamatosan foglalkozik az iskolák gondjaival, finanszírozásával és egyéb problémákkal. Szeptemberben az új információs rendszer bevezetése jelent komoly változást az iskolák számára, ebben nyilván segítő kezet kell nyújtanunk a nemzetiségi iskoláknak.

Még mindig csak készül a Szlovákiában élő nemzetiségekről szóló segédanyag a szlovák iskolák számára, pedig már tavaly szeptemberre ígérték. Az Állami Pedagógiai Intézet nem tájékoztat róla, információink szerint pedig a Matica slovenská hatására több szerző szövegébe belenyúltak, amivel a szerzők nem értenek egyet. Idén szeptemberre elkészül?

Nagy valószínűséggel szeptemberben sem lesz az iskolákban a tankönyv, de nem azért, mert nem lenne készen, hiszen a kormány tanácsadó testülete, a kisebbségi bizottság legutóbbi ülésén a tagok megtekinthették. Amikor körülbelül egy hónapja megkaptuk a tankönyv majdnem végleges változatát, kiderült, hogy számos hiányossága van. Ezért én ragaszkodtam ahhoz, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia Etnográfiai és Történettudományi Intézetének elküldjük véleményezésre a tizenhárom nemzetiségről szóló anyagot. A hozzászólásokat most dolgozzák be a segédanyagba, a végleges verziónak a hónap végére kell elkészülnie.

De hogyan került a Matica slovenskához?

Ezt nem mi kezdeményeztük, az Állami Pedagógiai Intézet küldte el a Matica slovenskának is a szöveget. A szervezet minket is megkeresett, amikor tudomást szerzett a segédanyag előkészületeiről. Én nem látom akadályát annak, hogy kommunikáljunk velük, de mi a többségi nemzethez tartozó gyerekek számára készítünk tankönyvet. Tartok tőle, hogy ezt a témát teljesen feleslegesen átpolitizálják. Ennek didaktikus, gyerekek számára kidolgozott tankönyvnek kell lennie. Olyannak, amely felkelti a tanulók figyelmét. A Szepességben, Liptón és Gömörben élő hetedikes, nyolcadikos szlovák diákoknak alapvető információkat kellene kapniuk arról, hogy például melyek a jellegzetes magyar szimbólumok, honnan származik ez a nemzet, mikor érkeztek a Kárpát-medencébe, ki az az István király stb. Tehát alapvető tantárgyközi információkat, melyekkel kibővíthetik a történelemórákon, a polgári nevelésen megszerzett ismereteit. Néha az az érzésem, mintha tudományos munka készülne az itt élő nemzetiségekről az elkövetkező száz évre, és emiatt kitört az állóháború. A Matica slovenskával kommunikálni kell, és fogunk is, de elutasítom ennek a kérdéskörnek a politizálását.

Ön nagyon optimista, de információink szerint több szerző elégedetlen a jelenlegi helyzettel. Kié lesz az utolsó szó az alapiskoláknak szánt segédanyag tartalmi kérdéseiben?

Az Állami Pedagógiai Intézetnek mint a tárca háttérintézményének a feladata az oktatási segédanyagok kidolgozása. Én azonban garantálom, hogy a tárca, illetve mi mindent megteszünk azért, hogy minden érintett elégedett legyen a szöveggel. Ezért örülök, hogy bár a roma közösségről készült szövegrésszel is voltak gondok, sikerült megállapodni egy megkérdőjelezhetetlen változatban. Most a magyar közösségről szóló részt véglegesítjük. A ruszin és az ukrán szövegekkel kell még dolgozni, illetve a segédanyag bevezetőjével. Újra szeretném hangsúlyozni, hogy a diákoknak politikai feszültségtől mentes információkat kell kapniuk a segédanyagból még az olyan vitás időszakokról is, mint például a Beneš-dekrétumok elfogadása. Ezeket nagyon érzékenyen kell kezelni, és én kategorikusan elutasítom, hogy ebből probléma keletkezzen.

Korábban célul tűzte ki, hogy a nemzetiségi oktatás fogalma, definíciója bekerüljön a közoktatási törvénybe. Sikerül ezt elérni a közeljövőben?

A Híd mindent elkövet, hogy a közoktatási törvény legközelebbi módosításakor – más módosító javaslatokkal együtt – ez is bekerüljön a törvénybe. Ennek következtében ugyanis további jogszabályok, rendeletek módosulnak. Én és a hivatalom erre mandátumot kaptunk.

Miért fontos, hogy a nemzetiségi oktatás fogalma szerepeljen a közoktatási törvényben?

Így garantálható a nemzetiségi iskolák fejlesztési terve, ezzel a nemzetiségi iskolák önálló státust kapnak, ami egyfajta jogi védelmet jelentene a számukra például az iskolák számának esetleges redukálásakor, illetve azért, hogy minden régióban biztosítva legyen a nemzetiségi oktatás is.

Térjünk át a nagy közoktatási reformként beharangozott törekvéshez. A kétéves előkészítés során a pedagógusok, a szakemberek és a nyilvánosság egy része is kiábrándult belőle. Megvalósítására egyelőre pénzügyi garancia sincs, és mintha nem bírna beindulni. Ön szerint ebben a választási ciklusban elkezdődik a reform?

Az oktatási reform hosszú távú, legkevesebb tízéves folyamat. Két év alatt 20%-kal emelkedik a pedagógusok bére, az átlagkeresetük megközelíti majd az 1300 eurót, ami nagyon jó hír. Így a pedagógusok kényelmesen végezhetik a munkájukat, és itt, a nyugati országrészben sem lesznek ráutalva arra, hogy mellékállást vállaljanak. A pedagógusok rendszeres béremelését senki nem kérdőjelezheti meg. Vagyis a pedagógusok fizetési szalagján 2019-ben 10%-kal lesz magasabb összeg, 2020-ban pedig újabb 10%-kal. Ha a következő kormányok folytatják ezt az emelést, akkor öt éven belül nagyon jó szintre kerülhetnek. Ha az inklúzióról beszélünk, valódi reformtörekvés lesz, ha sikerül megvalósítani, amire nagyon komoly esélyt látok. A tankötelezettség meghosszabbítása javítaná a leszakadó régiókban élő gyerekek képzésének színvonalát. Ez kulcsfontosságú, ráadásul ennek hatására új munkahelyek is létrejöhetnek. Természetesen előbb az iskolák befogadóképességét kell növelni.

A reformban szerepel a kötelező óvodalátogatás bevezetése. Mikor lehet reális?

Ideális lenne 2019 szeptemberében bevezetni, jelenleg ezzel az időponttal dolgozunk. Előbb egyeztetnünk kell a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával, ők a kapacitással kapcsolatos problémák miatt tartanak ettől az intézkedéstől. Ettől függően nem lehet kizárni, hogy csúszik a bevezetése. A Híd azt szeretné, hogy még ebben a választási ciklusban törvénybe kerüljön a kötelező óvodalátogatás, hogy az önkormányzatok, fenntartók időben, kényelmesen fel tudjanak rá készülni. Itt jegyzem meg, hogy 150 roma településnek különítettek el pénzt az óvodákra, de még egyetlen óvoda építése sem kezdődött el.

A reform akciótervében hat intézkedés szerepel a nemzetiségi oktatással kapcsolatban. Köztük új tankönyvek kiadása, kerettantervek kidolgozása. Utóbbiakkal eddig is gondok voltak. Ön szerint lesz előrelépés?

A tankönyvpolitika Szlovákiában a közbeszerzési eljárás és a különböző folyamatok miatt okoz gondot. Ez nem csak a nemzetiségi tankönyveket érinti, hiszen azok újranyomása folyamatos. Nem tudunk eleget tenni minden igénynek, ez országos probléma. Célirányos diszkriminációról nem beszélhetünk. A mennyiség és az igény a döntő. Kérdezik tőlem, vannak-e ruszin tankönyvek. Én visszakérdezek: van rájuk igény? Nincs. A tárcának nincs mandátuma kiadni őket, mert a valós igényekből indul ki. A tankönyvekre szánt összeg emelkedik, most 10 millió eurót költhetünk a tankönyvpolitikára, az ideális az lenne, ha 16 millió eurót szánhatnánk rá. Örülnék, ha az iskolák előre jeleznék, milyen könyvre volna szükségük, hogy az bekerülhessen a tankönyvkiadási tervbe. Örülnék egy proaktív együttműködésnek a magyar pedagógusszövetséggel is, mely összegezhetné a mintegy 270 magyar iskola igényét, mert a kiadási terv alakítható.

A kerettantervek átalakítására, melyet például a történelemtanárok társulása évek óta sürget, eddig nem volt akarat. Ez is szerepel a reformban.

Ez elsősorban a szakembereknek jelent kihívást, komoly gond, hogy a szakközépiskolákban, ahol mintegy 160 kerettantervről beszélünk, óriási hiányosságok vannak. Véleményem szerint nagy segítség lenne, ha az Állami Szakképzési Intézetben (ŠIOV) lennének olyan szakemberek, akik kimondottan a magyar iskolák igényeivel foglalkoznának, készek innovatív módszerek alkalmazására, gondolok itt a külföldi tankönyvek lefordítására. Bár a főosztály is tud reagálni néhány problémára, de jóval több szakemberre lesz szükség, és több olyan központra, mint a komáromi módszertani központ. Ezeknek a szakembereknek a feladata lenne a kerettantervek lefordítása, illetve az, hogy regionális szinten is reagáljanak akár a munkaerőpiac igényeire.

A történelemórák számának emelését még Peter Plavčan kezdeményezte. A végeredmény az, hogy a szlovák iskolákban emelkedett az órák száma, a magyarban viszont nem, és idén sem változik. Rendben van ez?

Valóban nem lesz változás, mert a magyar iskolákban kevés a szabadon felhasználható órák száma. Ön a történelemről beszélt, de például a matematikatanárok is emelést szeretnének. Az óraszámok azonban nem engednek. Nem hiszem, hogy ezen a téren a minisztériumnak direktíven kellene fellépnie, sokkal inkább a terepről kellene jelezni az igényeket. A magyar pedagógusszövetség is jelezhetné, hogyan lehetne megoldani az óraszámokkal kapcsolatos gondokat.

A magyar történelemtanárok évek óta sürgetik, hogy a magyar iskolákban módosuljon a történelemórák kerettanterve, s ezekre alapozva dolgozzák ki az új tankönyveket.

Erről Bukovszky László kisebbségi kormánybiztossal már egyeztettünk. Ez aktuális téma, beleértve az új tankönyvek kidolgozását is. A szeptemberi tanévkezdésig már nem sikerül megoldanunk ezt a kérdést, de intenzíven foglalkozni fogunk vele. Készek vagyunk erről is egyeztetni a magyar pedagógusszövetséggel. De emlékeztetni szeretnék arra is, hogy a közelmúltban a tárca a magyar iskolák alsó tagozatain a zenei nevelés óraszámához nyúlt hozzá, és nem kis feszültséget váltott ki. Ezért az iskoláknak, a tantárgybizottságoknak kellene kezdeményezniük a kerettanterv átdolgozását. Én nem látok okot arra, hogy az Állami Pedagógiai Intézet ne tegyen eleget egy ilyen kezdeményezésnek.