Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke egyetértett azzal, hogy a Gazprom által irányított nemzetközi konzorcium által tervezett beruházás – aminek szárazföldön már meg is kezdődött a kivitelezése – Európa stratégiai érdekeivel és biztonságával ellentétes. Ugyanakkor hozzátette, sajnos nincs új fejlemény, mert több uniós tagállam is markánsan más álláspontot képvisel, és keresztbe fekszik annak, hogy tárgyalási mandátumot adjanak az Európai Bizottságnak – írja a BruxInfo. Bár Tusk nem nevezte meg a tárgyalásokat blokkoló országokat, nem nehéz kitalálni, hogy a vezeték megépítésében erősen érdekelt Németország is közöttük van.
Ukrajna – és kevésbé erőteljesen Lengyelország és Szlovákia – részéről gyakorlatilag folyamatos verbális offenzíva valósul meg az Északi Áramlat 2 gázvezeték ellen, egyelőre láthatólag nem sok eredménnyel.
Azzal együtt sem, hogy az elsősorban Oroszország és Németország gazdasági érdekeit szolgáló beruházás kapcsán Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök májusi szocsi megbeszélésükön diplomatikusan leszögezte, az ukrajnai gáztranzit az Északi Áramlat 2 vezetéknek a Balti-tengeren keresztül történő megépülése után is fennmarad. Nem cáfolták ugyanakkor, hogy ez a szerep jelentősen gyengül majd a Balti-tengert átszelő új gázvezeték megépültével.
Az EU–ukrán csúcsról kiadott közös nyilatkozat – amelyhez valamennyi tagország támogatására szükség lenne – ugyanakkor egy szót sem szól az Északi Áramlatról, ehelyett újra megerősíti Ukrajna stratégiailag fontos gáztranzit ország szerepét, valamint a felek készségét, hogy háromoldalú tárgyalásokat kezdjenek egy földgázszállításról szóló szerződéses keret kitárgyalásáról 2019 után, amikor lejár az Oroszország és Ukrajna közötti tranzitmegállapodás. (mi, TASR, BruxInfo)